Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Sukiya-Teaház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 13:13

A Smaragzöld-tó partján sétálók a Japánt idéző épületek között felfedezhetnek egyet, melyhez egy kis kerten át vezet az út. Ez a Sukiya vagyis a teaház. A kertkapun belépve, azonban valami olyasmivel találkozhatnak az idelátogatók, amivel egy hagyományos teaházban nem. A kapu oszlopának belső oldalán egy tábla hirdeti a "szabályokat":

Kedves Tanárok és Diákok!
Azok számára, akik nem ismeretesek a japán kultúrában és a teaszertartásokban álljon itt néhány szabály:

1, A férfiaknak szolid selyem kimonót kell viselniük, és fehér "tabi"-t (hagyományos japán zoknit). A nők régimódi kimonót és szintén fehér tabit öltenek. - A kertet megbűvöltük, így aki elolvasta ezt a kis útmutatót és tovább kíván menni, annak ruhái átalakulnak egy a személyiségéhez is illő kimonóhoz.
2, Amíg a szertartást végző teamester meg nem érkezik, a kertben illik várakozni, és nézelődni.
3, Amikor a teaszertartást végző személy megérkezik, akkor a teaház előtt lévő kőkútban mindenki sorban megmossa a kezét és kiöbliti a száját, hogy érezzhesse a tea izét.
4, Ezután mennek be a sukiya-ba, hogy megcsodálják az ottani diszítést, majd leülnek.
5, Először könnyű ételt, "kai-seki"-t szolgálnak fel. (+ édességeket)
6, Ezt követi a "nakadachi" vagy szünet.
7, A szertartás fő része, a "goza-iri", amelyen "koicha"-t, erős teát szolgálnak fel. A szünet végét, goza-iri elejét gongszó jelzi.
8, Az "usucha" - amelyen gyenge teát szolgálnak fel.

Az egész szertartás mintegy négy órát venne igénybe. Ezért a nakadachi után csak az "usucha"-t, a gyenge teát szolgálok fel, így kb 2 órán keresztül zajlik majd a szertartás.

Megértésüket köszönöm!

Kumiko Midorikawa


Aki tovább megy, azon megjelenik a hagyományhoz illő öltözet, s ha megcsodálta a kertet, és a teamester vezetésével bebocsájtást nyer, akkor megpillanthatja a teaházat és annak belsejét, melynek diszítése általában valamilyen alkalomhoz illeszkedik.

A most belépők a tornerans négy karának színeit fedezhetik fel. Kumiko sárga és piros virágokkal kedveskedik az idelátógató Pilluamuleto-s és Pugnax-os diákoknak. Az asztalon zöld-ezüst szövetű terítővel mutatja, hogy a Signumus diákjait is várjal. A csészék feketék, mely 3 karnak is színe. A sarokban pedig mindenki választhat az arany-fekete, vörös-fekete, ezüst-fekete illetve zöld-ezüst párnák közül, hogy melyiken kíván majd térdelni.
A falakon még megtalálható néhány nagy teamester képe is, akik többnyire szundítoznak, néha maguk is teát kezdenek készíteni, esetleg tanácsokkal látják el a betérőket.

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 13:19

Kedves mindenki!


A teaszertartások mától (kedd)
18:00-kor kezdődnek és időben lesznek tartva! Kérem, hogy aki részt kíván venni az 18:00-ig írjon, én akkor fogom elküldeni a kezdő hsz-m.

Sok szeretettel várok mindenkit!

_____________


A hozzászólást Midorikawa Kumiko összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Aug. 04 2009, 18:01-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 17:56

// Én itt leszek, elnézést, de negyed hat körül tudok majd csak írni. Gome gome >.< //


//Nincs semmi baj!!! Egyenlőre nincs túl sok jelentkező, szval szerintem csúsztatjuk a dolgot... Legalább 2-3 embert szeretnék, egyszerre fogadni. ^^ K.M.//

// Oké, akkor addig is, amíg itt rohangálok a házban, MSN-en körbekiáltozok. ^^ //
Vissza az elejére Go down
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 18:32

Gyors léptekkel siet a cseresznyefa illatával övezett, sok híddal keresztezett gyönyörűvé varázsolt "szigeten" a teaház felé. Súlyos hiba...elkésett. Még arra sem volt ideje, hogy megfelelő ruhát keressen, bár nem is talált volna kimonót ruhatárában. A kapu előtt vesz egy nagy levegőt.
~Remélem Kumiko nem fog megharagudni rám.~
Belép a különös bejáraton, s pár lépés után majdhogynem hasra esik. Hisz eddig egy rövidnadrágot viselt, most meg hírtelen egy szűk, lépést alig engedő, hosszú kimonót visel. A szoknyarészben megbotlik, és jó pár tipegő-topogó lépés után, kezeivel való hadonászás és egyensúlyának keresése után sikerül megállnai. Fura egy hely ez....Végignéz magán a lány, akinek most lila a haja. Ehhez megfelelő színű, egészen sötét lila lett a ruhája, rajta hatalmas fehér rózsákkal. Fura, fehér zikni van a lábán, és egy papucsféle.
-Hehe...szeretnék egy tükröt, szívesen megnézném magam.
Mondja kio hangosan a gondolatát, miközben egyre jobb kedve kerekedik. Egyrészt az öltözék, másrészt a saját ügyetlensége miatt. Bár a kettő most a szó szoros értelmében szorosan összekapcsolódik. Na de összeszedve magát beljebb sétál, s mivel nem lát senkit, és nem is nagyon van tisztában vele, hogy mi a szokás a kertben várakozik. Olyannyira el volt a botorkálással, hogy a kapu belső oldalára nem nézett vissza, így nem egészen tudja, hogy most mi fog következni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 19:07

*Elindult négykor. Elért a földszintre ötkor. Most végre itt van, de azt hitte, meghal. A tabi még hagyján, rendesen belesül a lába, de az a négy szint... miért van ennyi emelete ennek az iskolának? Hihetetlen. Egyetlen kimonójába öltözött, mert bizony van neki (efféle), abban érkezik a kapu alá. Nagy levegő szusszantás. Bár gésának csak nem öltözött ki, a hamvas-sápadt bőr épp elég világos, hogy beleilljen a környezetébe. Szőke haját frissen megmosta, csak az alkalomra, de sminkelni isten mentse. Semmiféle kencefice nincs rajta, nagyon meglátszódna rajta a festék, és inkább tűnne bohócnak, mint nőnek. Egyébként is: nincs szüksége rá.*
- Szervusz! *Mosolyogva félrebiccenti a fejét Krisztyne mellé érve. Már látta többször, hisz egy helyen alszanak, de beszélgetni sem volt még alkalma vele. Talán nem is lesz.* Nagyon szép a ruhád, imádom a kimonókat! *Szólal meg ismét lelkesen, bár visszafogott hangerővel. A szökőkúthoz lép, és körbeámélkodik. Nagyon szép, és a szökőkút vize is tiszta - hálisten. Járt már olyan helyen, ahol inkább tűnt limonádénak, mint víznek, kellemetlen is volt az íze... úgy kapkodott a teáért, hogy inkább a sakuratea kesernyés íze ragadjon meg a szájában, mint az.*
- Te tudod, ki lesz a teamesterünk? *Pislog rá kíváncsian a másikra, azt valahogy elfelejtette elolvasni, meg hát, a nevekkel sem érne sokat. Nem ismer itt senkit, kivéve Thierryt, bár azt is erős túlzással mondható ismeretségnek.* Jaj bakker, leesett, mi olyan frankó! A hajad! *Mosolyodik el szélesen. Valahogy ez lehet nála a vigyor, mert azt bizony nem szokott.* A szüleim sose engedték, hogy befessem, pedig én zöldre akartam mindig is. Így mindig Barbienak csúfolnak. *Nagy csúfolás lehet minden kislány bálványának mondani valakit, tényleg.*
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 19:19

Thierry indul meg a Smaragdzöld tónál felállított teaházba. Igazából nem járt még ilyen helyen, éppen ezért is kíváncsi, hogy milyen lehet belülről. Bár, annak nem örül, hogy ehhez parádésan be kell öltöznie, de végülis csak rászánta magát. A kíváncsisága most kivételesen nagyobb volt, és egyébként is szereti magába szippantani a kultúrát.
Fekete kimonója éppen olyan elegánsan áll rajta, mint az öltönye szokott. Bár, hogy nem kell nyakkendőt viselnie, egy nagy előny, mégis kicsit kényelmetlenül érzi magát. A papucsszerűségben sem épp a legkönnyebben közlekedik, éppen ezért óvatosan lép előre, odafigyelve minden mozdulatára. A teaház előtt már többen vannak. vagyis, egészen pontosan ketten, méghozzá mindkettő nőszemély a pilluamuleto karba jár.
Elmosolyodik.
- üdvözletem a Kisasszonyoknak! - köszön illedelmesen, teljesen nyugodt hangon. - Nagyon elegánsan festenek!
Mondja elismerő biccentéssel a lányoknak.
Egy kicsit félrelép, ahogyan meglátja a kiírást. Gondosan elolvassa, nem szeret felkészületlen lenni. Miután végigért a kis szövegen, visszalép a lányokhoz, és várja, hogy valaki fogadja őket.
- Nem gondoltam volna, hogy itt fogunk találkozni!
Mondja kissé kényelmetlenül, bár ez inkább a kimonó miatt van, amit éppen viselnie kell. Bár, úgy látszik nem nagyon fog kitűnni a "tömegből" hiszen a lányok is igencsak beöltöztek.
Nagyon nem beszél, inkább vár, és csak reménykedik, hogy nem kell órák hosszat itt mutogatnia magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Bristow
Karvezető - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : Néniiii ^^
Hozzászólások : 852
Tantárgy(ak) : Számmisztika, Mitológiák és Vallások tanár
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 19:31

*Kissé sietős léptekkel halad a smaragdzöld tó felé, remélve, hogy nem kési le a délutáni teaszertartást. Még évekkel ezelőtt volt benne része egyszer, de azóta olyan sok helyen járt, hogy azok az emlékek szinte feledésbe merültek. De az extremusos kar felhívása felébresztette benne a kíváncsiságot, és ha már nem utazhat kénye-kedvére, akkor megengedi, hogy az idevarázsolt kultúra repítse el pár órára legalább gondolatban.
A kertkapun belépve halkan megtorpan, s szemeivel gyorsan átfutja a szabályokat, nehogy valami olyat tegyen, ami eme kultúrában illetlenségnek számít. Hiába, ő sem emlékezhet minden kultúra minden szokására és elvárásaira, bármennyit is utazott élete során.
Beljebb lépve megjelenik rajta egy gyönyörű kimono és egy fehér zokni, meg egy kis papucs, ami tökéletesen illik az öltözetéhez. Arcára elismerő mosoly húzódik a tökéletes varázslat láttán, és tovább sétál, élvezve a kert nyújtotta gyönyörű látványt.
Tőle kissé távolabb felfedez két várakozó diákot és egy számára ismeretlen férfit, így feléjük veszi az irányt.*
- Szép délutánt Önöknek! - köszön arcán egy kedves, barátságos mosollyal, majd Krisztyne felé fordul. - Bár még nem találkoztunk, engedje meg, hogy gratuláljak Önnek, Miss Blackcat, amiért elnyerte ebben az évben az iskolaelsőnek járó díjat - biccent a lány felé, majd a férfi felé fordul.
- Azt hiszem, hogy mi még nem találkoztunk. Dorothea Bristow, a Pugnax karvezető-helyettese, számmisztika tanár - mutatkozik be, miközben kezet nyújt a férfinak. - Nem gondoltam volna, hogy diákokon kívül mással is összefuthatok itt - teszi még hozzá fesztelenül, majd csendben várja tovább, hogy megjelenjen a teamester.

_____________
Elveszthetsz hidd el, ha börtönbe zársz,
a fészkedből elszállok én.
Hogy megtarthass, az kell, hogy hadd higyjem már,
az élet, míg élek enyém.

Egy társ kell, egy barát, ki megvéd, ki átölel,
ki megóv, ki segít, ha vigasz, vagy tréfa kell.
De hagyja, hogy éljek, szabadon, mint a lélek,
mert így vagyok csak én.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 19:40

*Kumiko eddig a házból figyelte, kik tévednek be a kertbe, egy esetleges teára. Igaz 5 órára hirdette meg, arra gondolva, hogy kombinálja egy kicsit az angol szokásokat a japánokkal, de úgy néz ki ez az időpont korai volt. Természetesen nem haragszik, igaz kicsit feleslegesnek érzi, hogy annyira sietett a diszítéssel és a párnák színének elkészítésével, de most már mindegy. Kicsit késve de mgejelennek a diákok, s bár elég messze van tőlük, azért talál ismerős arcokat. Kriszty esésén elmosolyodik de tovább vár, a következő érkezőt nem ismeri, de a kimonót szépnek találja, s a jó benyomás rögtön megvan.
A bűbájtan tanár megjelenése kissé idegessé teszi.*
~ Nyugi Kumiko, most nem kell varázsolnod~
*Próbálja magát megnyugtatni, és egy nagy levegő - meg egy kis számolás után - megnyugodva indul meg a bejárat felé. Amikor kilép, csak akkor veszi észre az újabb tanárt. Újabb nagy levegő és magabiztos léptekkel indul el, hogy köszöntse látogatóit.
Igen szokatlan látványt nyújthat, ahogy fekete kimonóban, hajtűvel feltűzött hajjal kilép a teaházból.
A kimonó, amit visel valódi semlyemből készült, s ezüst fonallal szőtt cseresznyafa virágok díszitik. Hajába tűzve is tündököl egy rózsaszín virág, melyet valószínüleg senki sem feltételezne róla.
Könnyed léptekkel halad a kertben várakozók felé. Számára nem okoz gondot a ruha viselete. A teaházban már mindent előkészített, s őszintén reméli, hogy a többi diáknak és a tanároknak is tetszeni fog a dekoráció.
Amikor odaér a várakozókhoz, egy pillanatra megáll, megvárva, hogy mindenki észrevegye. Talán elsőre fel sem ismerik, hiszen most a hagyományokhoz híven az öltözékéhez illő sminket is visel. Az arcára nem kellett púder az így is elég fehér volt, a szemeit azonban fekete és lila fesékkel emelte ki, ajkait pedig cseresznye pirosra varázsolta. Amikor a teáravágyók ráfigyelnek, meghajol, s közben köszön.*
- Konnichiwa Minna!
*A köszöntést bizonyára ismerik a társai, hiszen átváltoztatástan órák elején mindig felhangzott, Kumiko reméli, hogy ez nem kelt senkiben sem rossz érzéseket. A tanárairól meg szintén feltétlezi, hogy találkoztak már Akane sensei-jel, aki így szokott köszönni...
Ő azt szeretné, ha minden tökéletesen menne, és a társai megismernék - esetleg megszeretnék - a kultúrát, amiből származik.
Kezével a kertvégében lévő épület felé int, mutatván, hogy már be lehet fáradni, s ismét kissé meghajol. Lassan indul el az építmény felé, a bejárat előtt pedig leöblíti kezeit, s egy kis tál segítségével a száját is kiöblíti. Mindezt csak azért teszi, hogy szemléltesse a kiírtakat, hátha valaki nem értette volna. Bár őszintén reméli, hogy ilyesmi nem fordult elő.
Megvárja, hogy mindenki végezzen, majd belép a frissen berendezett szobába. Hagy pár percet a vendégeknek, hogy gyönyörködjenek, aztán a sarokban lévő párnákra mutat.*
- Válasszon mindenki egy párnát, aztán fáradjanak az asztalhoz.
*Magyarázza kedvesen, mosolyogva. Egy pillanatra sem látszik rajta, mennyire nem akarja ezt az egészet. Az egyetlen vigasza, hogy neki teamesterként nem kell majd inni a felszolgált italokból.*
~ Csak éljem túl ezt a hetet!~
*Gondolja, miközben mosolyogva figyeli, egy oldalt nyiló kis ajtóból, ahogy elhelyezkednek a többiek. Ha ugyan, elhelyezkednek.*


//késést lehet kijátszani 8-ig, akkor szeretném írni a következő hsz-t. Bocsi a késésért, usernek más dolga volt, most már itt van 100%-ig//

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 19:55

Kedves szerény mosollyal fogatdja Ophelia érkezését, bár pár apró gondolat végigfut vele kapcsolatban az agyán.
~Különös egy lány ő, elég nehezen értem meg, de majd, csak lesz valahogy.~
Természetesen köszön neki, figyeli, amint végigsétál mindent körbelesve, megszemlélve, hallgatja a fura bókokat, ami egy lány szájából lehetne hatalmas dícséret, de Kristy nem így érzi. Hisz ő mindig is szerény volt, s sem magát, sem az éppen általa viselt ruhát nem tartotta szépnek. Az, hogy a haja mikor milyen sokszor a hangulatától függ. Jelenleg elég jól és vidámnak érzi magát, de ha a haja zöld lenne, mint ahogy azt a szőke lány szerette volna magábnak, akkor job nem elé kerülni. Igaz, ilyen eset nagyon ritkán fordul elő. Csakhogy ahogy Ophelia a szüleit emlegeti Kriszty arcáról lefagy a mosoly, s a haja színe sötétedni kezd, s lassan átvált feketébe, vele együtt szeme, s a bűbájnak köszönhetően ruhája is éjfekete lett, rajta aprócska cseresznyevirágokkal.
-Nekem nem határozza meg senki, hogy milyen lehet a hajam színe, nincs aki megtegye.
Talán a legjobbkor érkezett meg Montmorency professzor. Bár az apró hölgyike kicsit elpirul szavait hallva, mégis, szinte menekülésnek érzi a magyarázkodás alól. Észreveszi, hogy elolvassa a szabályzatot, s kíváncsian indul el arra.
-Ne haragudj Ophelia, mindjárt visszajövök.
Szemügyre veszi a kiírtakat, majd visszasétál.
Azt éán sem gondoltam, hogy ön is eljön.
Mondja a professzornak az orra alatt bazsalyogva kicsit, de kedve nem lett sokkal jobb. Ezek után gratulációt kell fogadnia, amitől még jobban zavarba jön, és csak egy apró biccentéssel köszöni meg a szavakat a tanárnőnek.
Minden erejét össze kell már szednia, hogy ne szaladjon fel a hálókörletébe, de mire éppen elindulna megérkezik Kumiko, akiről persze pár szót említett Opheliának is Kriszty. A Teamester példáját követve elindul az épület felé, kezét megmossa, s száját kiöblíti. Bent egy vörös-fekete párnát választ magának, amire sete-sután letelepedik. Ez nem az ő napja és nem az ő világa....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 20:22

*Az iskolaelső felé fordul, elcsodálkozik, jóllehet, ez csak halványan tükröződik vissza az arcáról.*
~ Egy metamorfmágus? ~
*Vagy csak nagyon menő varázstárgya van, hogy így változik a haj és szemszíne, a ruháról nem is beszélve. (Mondjuk az nem illik bele a metamorfság hatásaiba.) Normális esetben a mondandója a másik emberből szorongást és együttérzést vált ki. Részvétet. Őt viszont nem érinti meg, csak sejti, hogy valami rossz lehet, nem mer, nem tud belegondolni, milyen lenne neki a szülei nélkül. Nem is szól rá hát semmit. Az édesanyja ezt tanította. Ilyen esetekben hallgasson, ne taposson még jobban a másik lelkébe. Visszatér hát a kert vizslatásához. A nagy nézelődésben egy ismerős alakot vesz észre, csak éppen japán ruhában. De furcsa. Nagyon furcsa! Elmosolyodik halványan, és felpislog rá, a dicséretre, behunyja a szemeit, és félrebiccenti a fejét. Nagyon aranyos mozdulat ez tőle.*
- Jó napot tanár úr... *A köszönésig jut el végül, nem tudja, illik-e azt mondani neki, hogy jól áll rajta a ruha, elvégre, a kor- és rangbeli különbség, nameg a közvetlenség. Hirtelen azt sem tudja, miért gondolkozik el ezen, elvégre, ő nem szokta átgondolni a következményeket egy kapcsolatban: csak csinálja. És pont ez a fékezhetetlenség az, amivel sokszor ámulatba ejt embereket. Amikor a karvezetője egy lapot vesz észre, és olvassa el, kicsit meglepődik. Nahát, neki az valahogy kimaradt, de annyira nem is kíváncsi rá. Főleg, mert egy újabb néni tűnik fel, méghozzá számára - nem is meglepő módon - ismeretlen tanerő. A kimonója nagyon tetszik neki, de nem irigyelné le róla, neki a sajátja a kedvence, és punktum. Integet neki köszönésképp, lelkesen, ez a lelkesedés alábbhagy azonban, amikor meghallgatja a szövegét. Gratulál Krisztynenek (igaz, ezt neki is meg kellett volna már tennie, de mindig elfelejti), aztán bemutatkozik Thierrynek, és őő... hmm... csipcsirip, elfordul, mintha valami tök érdekeset vett volna észre az egyik növényen. Nem érzi magát rosszul, hogy nem veszik számba. Egy merő pillanatig, mintha, de csak hangsúlyozzuk, mintha megbántaná. És mégsem. Ő az ilyen érzésekre egyszerűen képtelen, bár nem tudja magáról pontosan, miért, ez egy újabb olyan ügy, amit majd meg kell vitatnia a karvezetőjével, és esetleg az igazgatóval - a szülei meghagyták. A megjelenő gésára Kumikora odafordul, nagyban pislog. Ilyen sminket is akart már magának, de ezt se engedték, hát szülők az ilyenek? Tetszik neki, nagyon tetszik.*
- Konnichiwa! *Köszön vissza természetes hanglejtéssel, bár sok kiejtési macera nincs a japán nyelvben, mégis, feltűnően otthonosan másolja le. Nem is véletlen. Ahogy a másik odalép a tálhoz, ugyanúgy lemossa a kezeit, és kiöblíti a száját, nem először vesz részt egy ilyen eseményen: ezt mutatja az otthonos mozgása is a kimonóban. Megvárja a felszólítást, majd utána párnát is választ magának - egy sárgát - és foglal helyet rajta. Majd jöhet a körbeámélkodás, újra. Ez a hely több, mint tuti, ha élhetünk a szavaival.*
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 20:33

Nem sokáig ácsorognak hármasban, hiszen megérkezik Dorothea is. Thierry kicsit fevonja a szemöldökét, de inkább egy elismerő pillantás, mint lenéző. Való igaz, nagyon szép a Professzor Asszony kimonója, bár ő ettől függetlenül nagyon nincs kibékülve vele.
- Szép napot! - köszön vissza Dorotheának. A kézfogást viszonozza, és természetesen be is mutatkozik - Thierry de Montmorency vagyok, karvezető a Pilluamuletoban és bűbájtan tanár. - egy ferde mosolyt is megenged magának, de természetesen nem viszi túlzásba, szokás szerint.
- Igazából én sem gondoltam volna, hogy itt lukadok ki. - mondja Dorothea felé fordulva.
Igaz, nála elmaradt a gratuláció Krisztyne felé, de ami késik nem múlik. Van még rá idejük, hogy ezt bepótolják, és egyébként sincsen minden teljesen készen.
Végre Kumiko is itt van, és nem kell itt ácsorognia kissé kényelmetlenül érezve magát. A szertartásos rituálét természetesen ő is elvégzi. Persze, ez feléjük nem szokás, és egyébként nem vet meg más kultúrákat, sőt érdekelni szokták a hagyományok, de mégis kicsit feleslegesnek tartja ezt a fajta megtisztulást. De ha már a hagyományok megkívánják, ő nem lesz semmi elrontója. Határozott léptekkel indul meg előre, mindeközben jól megszemlél magának mindent.
Követi a többieket a párnával teli sarokba, majd kiválaszt magának szintén egy sárgát, és kezében a párnával elindul az asztal felé. Kicsit kényelmetlenné válik a helyzet, mikor elég mélyre kell csücsülnie, de hát fiatal, könnyen hajlítgatja végtagjait.
- Érdekes egy kultúra! - jegyzi meg, bár inkább csak az orra alá, senkit nem kíván megbántani ezzel.
Tény, ami tény, hogy eléggé elvan az ő francia származásával, és ha mást nem is hagyott rá családja - természetesen más dolgokat is örökölt - de a nemzeti felsőbbrendűség igencsak ott dobog Thierry szívében.
- Be tudott már illeszkedni? - fordul Ophelia felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Bristow
Karvezető - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : Néniiii ^^
Hozzászólások : 852
Tantárgy(ak) : Számmisztika, Mitológiák és Vallások tanár
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 21:05

*Tőle nem szokatlanul kíváncsi tekintettel méregeti, ahogyan a szőke lányon és saját magán kívül mind Thierry, mind Krisztyne kissé zavartan feszeng várakozás közben. Foglalkozási ártalom vagy sem, lopott pillantásokkal kezdi magában elemezgetni, hogy vajon miért érzik kényelmetlenül magukat. A férfi megjegyzése után rájön, hogy ő egyszerűen nincsen e kultúra szokásaihoz szokva, viszont Krisztyne-nel történhetett valami, hiszen amikor belépett, a lány haja még lila színben pompázott, most pedig oly fekete, mint a borús éjszaka.
De nincs ideje hosszan töprengeni, mivel megjelenik teamesterük, akiben felfedezi az egyik extremusos diákot. Haja ügyesen felfogva, sminkje tökéletes, kimonója pedig egyszerűen pompázatos. Ha hiú nő lenne, talán most még irigykedne is, de mivel nem az, így csak elismerően nézi a lányt, hogy ilyen precízséggel fogadja őket.*
- Konnichiwa! - köszön vissza a lánynak, enyhén előre dőlve, majd felegyenesedve követi az utat mutató lányt a teaház elé.
*Csak úgy, mint a többiek, megmossa kezét és kiöblíti száját, egyáltalán nem feszengve a mozdulatok miatt, majd papucsát kint hagyva belép teaházba, melyet a lány láthatóan nagy gonddal készített elő a számukra. Bárhová néz, mindenhol felfedezi a karok színeit, ami az ő szemében már plusz pontként is elkönyvelhető. Lehajolva felvesz egy vörös-fekete párnát, hogy karához azért hű maradjon, majd a azt finoman a földre téve térdelve leereszkedik rá, és a sarkaira ül, kezét pedig az ölébe helyezi diszkréten, úgy szemléli a szépen megterített asztalt. Látva, hogy a férfi Ophelia felé fordul, pillantásával újra megkeresi Krisztyne-t, és barátságosan rámosolyog.*
- Ne feszengjen annyira, Miss Blackcat, próbáljon ellazulni, élvezze ki ezt a nyugalmat, ritka pillanat - ajánlja halkan, hogy csak ők hallják, nem akarja zavarba hozni a kis metamorfmágust, aki úgy látszik, hogy nehezen szabályozza érzelmeit.

_____________
Elveszthetsz hidd el, ha börtönbe zársz,
a fészkedből elszállok én.
Hogy megtarthass, az kell, hogy hadd higyjem már,
az élet, míg élek enyém.

Egy társ kell, egy barát, ki megvéd, ki átölel,
ki megóv, ki segít, ha vigasz, vagy tréfa kell.
De hagyja, hogy éljek, szabadon, mint a lélek,
mert így vagyok csak én.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Kedd Aug. 04 2009, 21:37

*Kicsit rosszul érinti, hogy csak a szőke lány és az ismeretlen professzor köszön neki vissza, ahogy az is zavarja, hogy Kriszty a gyönyörű lilából feketévé alakult, de reméli, hogy ez nem az ő személye miatt van. Az mindenesetre megnyugtató, hogy mindenki elvégzi a "megtisztulást" segítő kis szertartást, bár nem biztos benne, hogy pontosan tudják a jelenlevők mire is szolgál ez a dolog. Persze ő tudja, hogy azon kívül, hogy a tea izét jobban érezzék majd, illetve hogy a szertartásra "tiszta lélekkel" érkezzenek.*
~ Már amennyire az én lelkem tiszta... ~
*Gondolja magában s tovább mosolyog. Odabent az oldalajtóból jól látja, hogy mindenki kiválaszt egy párnát, bár az meglepi, hogy Kriszty a pugnax színeiben pompázó párnát választ, de nem teszi szóvá.*
~ Mostmár egész biztos nincs jó kedve, vagy csak én ismertem félre?~
*Tűnődik el, s teszi fel magának a kérdést. Aztán látva, hogy mindenki elhelyezkedik, s beszélgető partnert is találtak maguknak kifordul az előkészítő szobába. Maga után most betolja az ajtót, hogy ne lássák a kint ülők, amíg elkészül.
Igazából nincs sok dolga, már kora délután elkészített mindent... Ahogy az ajtó bezárul, letérdepel a saját kis asztala előtt, s egy pillanatra a kezeibe temeti az arcát.*
~ Oh, szellemek és minden ami szent, mért kell nekem ezt csinálnom? ~
*A kérdés azonban költői, ő is tudja mért csinálja. Egyszerűen nincs más választása, ha nem akar megnukni átváltoztatástanból...
Újabb mélylevegő után felkapja a tálcát és gyakorlott mozdulatokkal áll fel. Közben eszébe jut, hogy kislány korában még mennyire készült erre a pályára, hogy valójában csak az édesanyja miatt utálta meg, aki most nincs itt.*
~ Nincs itt Kumiko. Szabad vagy!~
*Nyugtatja meg magát, s a tálcát a földre rakva, kihúzza a tolóajtót, majd ismét felveszi a tálcát. Nyugodtan lép az asztalhoz, s térdel le, majd a tálcát a baloldalára helyezi. Lassan minden ételt felpakol az asztalra, s amikor végez, megszólal.*
- Khm...A teamesterek ritkán beszélnek, de... gondolom, nem haragszanak, ha elmondok pár dolgot.
*Körbe pillant, miközben kezeivel a térdén gyűrögeti kimonoját. Most látszik rajta, hogy kicsit ideges, de ha a tanárai és a két pillus lány nem haragszanak, akkor tovább beszél.*
- Ez itt most a "kai-seki".

- Ha olvasták kint a táblát, akkor tudják, hogy ezután egy szünet és egy tea következne. Azonban mivel ez nagyon hosszú időt venne igénybe, azt szeretném kérni, hogy maradjanak majd itt, és hagy ugorjunk a "usucha" teára. Engem nem zavar, ha evés vagy ivás közben beszélnek. És ha van kedvük utána is maradhatnak majd még.
*Beszéd közben igyekszik mindenkire nézni, de mivel körbe ülik a kis asztalt, ez csak fejforgatással valósul meg. Egy-egy pillanatra néz csak rá mindenkire, s közben magán erőt véve, sikerül abbahagynia a kimonója gyűrését is. Amint a részt vevők belegyezésüket adják, kiteszi a tálcáról az evőpálcikákat és kanalakat is, illetve evőeszközöket: kést ésvillát, hogy ne érezzék magukat kellemetlenül ha eselteg a pálcikával nem boldogulnának. Majd fogja a tálcát, egy könnyed mozdulattal feláll, meghajol s kicsit távolabb helyezi el a tálcát, hogy ne legyen útban, amíg esznek.
Visszatérdepelve, elveszi a Kriszty előtt lévő üres tálkát, s szed bele egy kicsit előbb a levesből. Ugyanezt a mozdulatsort eljátssza még négyszer, magának szedve legutoljára. Amikor végez kanalát felemelve, szólal meg ismét.*
- Itadakimasu!
*Mondja illedelmesen s kezd enni. Amint a levessel végeznek, mindenkinek újra szed a következő fogásból, s ez így megy még egy darabig. Nem bánja, ha valami nem fogy el. Tudja, hogy az ő konyhájuk nagyon eltér más kultúrákétól. Ha kérdezik beszél. Egyébként csönben marad, ahogy illik*


//Ha valami nem tiszta, msn-en kérdezzetek, de igyekeztem jól megfogalmazni... Bocsi, ha hosszú^^//

//És akkor most egy kis fagyi: Holnapig. Amint vagytok írjatok én délután 3-4 felé már leszek//

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szer. Aug. 05 2009, 18:18

....hát erre most mit lehet mondani? Nem is nagyon ismerik egymást a tanárnővel, sőt Kriszty egyáltalán nem ismerte eddig, de kénytelen lesz megszokni, hogy őt ismerik...elég jól, és meg is kellesz tanulnia, hogy ki-kicsoda. Ettől függetlenül a hangulata a tanárnő jószándékú nyugtatására sem változik. Továbbra is rossz hangulata van, de egy kedves, csak kissé halovány mosolyt varázsol arcára, mellyel köszönetét fejezné ki a hölgynek aggodalma miatt. Zavarba hozni? Na azt már nem nagyon lehet, ennél jobban már nem. Egyre jobban pirul, így egy zavarodott szomorú, szégyellős lányka kezd belőle válni. Ezzel az érzelem áradattal azonban tényleg kezdenie kellesz valamit. De nem most, majd később. Talán kikeresi a borostyánt és koncentrál vele egy kicsit.
Most azonban a Kumiko mozdulatait figyeli. Lenyűgözi ahogy az aprócska wedényekkel foglalatoskodik a fekete, igenis szép lány. A kisasztalra kipakolt holmikat, étkeket figyeli sorban, majd mikor kap is belőle a teamester jóvoltából már falatozni is kezd.
-Köszönöm szépen Kumiko. Egyáltalán nem zavar ha beszélsz, azt hiszem, hogy még talán jobb is így.
Legalábbis őt nem zavarja, más nevében azonban nem nyilatkozhat. Az evőpálcikákat veszi el, meg akarja próbálni, hogyan boldogulhat vele, de nem halad az evéssel. Így még jobban zavarba jön, de nem megpróbálja gyors mozdulattal kicserélni egy villára, elnézést kérően nézve a kis társaságra.
~Valaki megszólalhatna....akár én is, de most semmi téma nem jut eszembe.~
Ahogy eszik eszébe jut, hogy nem is nagyon nézett szét, így most nekikezd tekingetni, felfedezve, hogy minden karnak a színei jelen vannak a szobában.
~Nagyon ügyesen összehozta Kumiko ezt a termet.~
Úgy látszik nem csak Kriszty van zavarban, mert a vendéglátújuk kimonója is elég érdekesen fest már, de remélhetőleg oldódni fog a feszültség benne is.
-Gondolom nagyon elfáradtál, mire mindent előkészítettél. Ez nagyon aprólékos munkával jár.
Kérdő tekintettel figyeli Kumiko-t.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szer. Aug. 05 2009, 19:22

*Igazából ő se gondolta volna, hogy a karvezetőjével legközelebb egy ilyen eseményen fog találkozni, de pont ő, a meglepetések embere nem fog egy ilyenen fennakadni. Sőt, nagyon is örül neki, ő szereti a tanárt. Levéve a papucsát, és rátérdelve a párnára létezik immáron tovább, körbetekinget még mindig, egészen addig folytatja ezt, amíg Thierry meg nem szólítja. Ekkor egy gyors fejmozdulattal fordul a férfi felé, elvégre, neki elsők az emberi kapcsolatok, s utána minden más - ahogy a legtöbb nőnek.*
- Nem, mert még kevés emberrel találkoztam, de én jól érzem magam a bőrömben.
*Válaszol vissza egy széles, szende mosollyal, majd Kumiko felé fordul. Ez a szendeség roppant idegesítő lehet, elvégre, az ember nem tudja belőle megállapítani, hogy emögött most baj bújik-e meg, vagy tényleg az van, amit mondd. Eh. Rábólint a mondandójára azt jelezvén, hogy felőle nyugodtan beszéljen, amennyit akar, ő is szószátyár szokott lenni általában minden esetben. Csak nagyon ritkán lehet belefojtani a szót, de akkor aztán nagyon. Az idegességét nem tudja mire vélni - egyszerűen érthetetlen, ha rá osztottak volna ilyen frankó szerepet, tuti végigmosolyogná az egészet, és túllelkesedve traktálná a vendégeket mindaddig, míg le nem pisszegnék. Az evőeszközök kirakása után szó nélkül a pálcikákhoz nyúl, és összecsapja halkan a tenyerét.*
- Itadakimasu.
*Kívánja vissza, és mesteri ügyességgel csavarja fel a tésztát a két pálca végére, s lát hozzá. Ugyanígy kapkodja ki a zöldségeket, és a végén a tál maradék folyadéktartalmát kiissza - ez jóllehet az európai kultúrák nagy részében barbárságnak számítana, itt ez a szokás.*
- Kono tabemono wa oishii desu.
*Jegyzi meg teljesen félvállról, természetesen a teamesternek címezve a szavait - ki másnak, a francia sem kezdhet ezzel a mondattal túl sokat. Ezek után hallgatásba burkolózik, és még csak ki sem neveti az iskolaelső ügyetlenségét. Emlékszik, mikor ő kezdte el tanulni, mit és hogyan is kell a pálcikákkal, több kilót fogyott.*
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szer. Aug. 05 2009, 19:42

No igen papucsban nem is olyan kényelmes az ücsörgés. Talán ezért volt olyan nehéz mutatvány Thierrynek, hogy helyet foglaljon.
- Oh Pardon! - kér bocsánatot, kicsit meglökte az asztalt, ahogyan igyekszik törökülésbe tett lábait kibányászni.
Nagy nehezen sikerül, és még fel is tud állni. Hogy levegye a papucsait.
- C'est facile! - feledkezik meg magáról. Bár igyekszik koordinálni beszédét, de néha elereszti magát, nem tehet róla. Igaz, nem túl hangosan mondja, de lehet hogy egy-ketten meghallották.
Végülis visszaül helyére, és várja, hogy Kumiko mit fog kihozni nekik. Közben a kérdésére is választ kap. Egy rendes mosolyt is elereszt a lány felé, ami valljuk meg, igencsak szokatlan tőle.
- Khm.. - köszörüli meg torkát - ... azért ennek örülök, de ha bármi segítségre lenne szüksége, nyugodtan keressen fel. Nem túl bizalomgerjesztő ételeket kap. Legalábbis ő hozzá van szokva a könnyű salátokhoz, és sajtokhoz, a csirkéhez, és a nem túl fűszeres ételekhez. Azért szed magának egy kis ennivalót, a későbbiekben teát is kap.
- Khm... - kóstolja meg az egyik finomnak tűnő falatot. Minden falatot igyekszik kevés megrágással gyorsan lenyelni. Nem akarja megbántani Kumikot, ha már ennyit fáradozott vele, de az már biztos, hogy az éttermet nem fogja felkeresni. És a pálcikákkal sem bánik túl jól. Egy ideig csak kaprgatva szedi fel egyik másik felére a kaját.
- Itt minden falatért küzdeni kell.
Egy kis japán beszéd, amiből ő egy szót sem ért. Kicsit zavartan mosolyog, figyeli Opheliát. ~Vajon ő honnan tud japánul?~ A kérdés költői, de most már egészen biztos, hogy érdemes megismernie a lányt, ha ilyen képességei vannak.
- Khm... - fordul Ophelia felé, de hirtelen már nem is tudja, hogy mit akart kérdezni, aztán mégis jön ki hang a torkán - ... tervezi, hogy elmegy a japán estre?
Még egy mosolyt is produkál hozzá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szer. Aug. 05 2009, 22:06

*Kiváncsian figyeli, hogy ízlik vendégeinek a felszolgált étel. Krisztynek csak int, hogy ne köszönje, hiszen ez a természetes, és egyébként is biztos benne, hogy a pillu hetén a jelenleg szintén fekete lány is ki fog tenni magáért. Persze azért aggasztja a lány rossz hangulata, és abban sem biztos, hogy nem értelmezi félre az intését, ezért gyorsan meg is szólal.*
- Nem kell megköszönni, ez így természetes.
*Mosolyog miközben beszél, remélve, hogy Kriszty megérti mire gondol. Elvégre ő most a házigazda Kriszty pedig a vendég.*
~Remélem hamar jobb kedvre derül, ez a fekete annyira nem illik hozzá... A kék, vagy a lila... olyankor gyönyörű. ~
*Gondolja magában s közben fél szemmel figyeli pillus barátnőjét hátha a gondolatai hatására megváltozik a metamorf lány külseje. A gondolataiból másik diáktársa zökkenti ki, aki meglepetésére japánul szól hozzá. Rögtön fel is kapja a fejét, de csak a szemeiben láthatnak a vendégek némi csodálkozást. Először nem is tudja mit mondjon, végül azonban halkan leszegett fejjel válaszol. Nem akarja ugyanis hogy lássák, mennyire jó érzéssel tölti el, hogy megdicsérik a főztjét.*
- Arigatou!
*Aztán eszébe jut, hogy bár a környezet japán, az étel japán, a ruhájuk japán és japánul is szóltak hozzá, azért ők még nem kerültek vissza japánba és a jelenlevők nem is biztos, hogy értik miről volt szó. Így újra a lányra pillant, és ezúttal minden zavartól mentesen angolul szólal meg.*
- Köszönöm Ophelia, örülök, hogy ízlik.
*Nem magyarázkodik, ennyiből biztos mindenki megérti miről volt szó, másrészt reméli, hogy a szőke lány is veszi a lapot, s a jövőben a többiekhez is igazódva angolul fog beszélni. Ha majd kettesben lesznek, beszélgethetnek japánul, hisz Kumikot is érdekli Ophelia hol tanult. Most hogy egy kicsit figyeli a lányt s a gyakorlott mozdulatait, szinte biztos benne, hogy volt már Japánban a lány, vagy legalábbis találkozott már a kultúrával.
Az egyáltalán nem zavarja, hogy másoknak nem megy olyan jól a pálcika használat. Eleinte neki is nehézséget okozott a villa, de mostmár könnyedén eszik azzal is, bár neki a pálcika még mindig szimpatikusabb. Az már kicsit jobban zavarja, hogy bűbájtan professzora láthatóan nem rajong a japán konyháért. Igaz próbálja leplezni, és nagyon udvariasan eszik is mindenből, de Kumiko nem szeretné ha a jelenlevők közül bárki is úgy érezné, kényszerítve van, hogy olyasmit egyen, amit nem szeret. A küzdést nem tudja mire vélni, hisz ő mindenkit megkínált, és egész biztos hogy volt elég mindenből...*
~ Lehet hogy úgy érti le kell küzdeni? ~
* Ekkor jut eszébe, hogy a franciák szeretik a csigát. Nem tudja, hogy ez mennyire igaz a professzora de egy próbát mindenképp megér. A kezébe vesz a tsubetagainak nevezett tengeri csigát tartalmazó kis tálkát, és megkérdezi.*
- Professzor, mit szólna egy kis tsubetagainak, ez egy tengeri csiga... Nem tudom, mennyire hasonlít arra a csigára, amit Franciaországban esznek, de ha esetleg érdekli...
*Kicsit zavarban van, ez most jól látszik rajta, de türelmesen vár, hogy érdekli-e a tanárt a dolog vagy sem, aztán ha a professzor vesz, körbe kínálja a többieket is, de közben megjegyzi.*
- Ha valami nem ízlik, vagy nem tetszik nem kell belőle enni. Ez csak része a hagyománynak.
*Mondja, majd leteszi a tálkát. Kriszty megjegyzesére elmosolyodik, aztán biccent egyet és újra megszólal.*
- Annyira nem volt vészes, csak az étkezés maradt ki. Azért is térdeltem ide enni. Egyébként ez manapság nem szokás.
*Magyarázza megint kicsit zavartan s újra gyűrődik a kimonója. Fura, hogy ma ennyiszer zavarba hozzák, pedig ez elvileg az ő estéje kéne hogy legye. Ő az, aki tudja mit hogyan kell. Ha nem szólalna meg, talán nem is tudnák, mit lehet és mit nem... De ha már elszólta magát akkor mind1. Látja, hogy Montmorency professzor Ophelia-val kezd beszélgetni, viszotn láthatóan Dorothea professzor és Kriszty között mégsem alakult túl jól a beszélgetés. Mivel még mindig aggódik barátnője miatt elkezd beszélgetni vele.*
- Mondd, téged is idegesít ez a díjazós dolog? Amióta megválasztottak az "év prefektusának" mindenki gratulál. Nah jó, titeket kivéve...
*Kezd bele, remélve hogy sikerül eltérítenie Krisztyt a rossz gondolataitól, bármi is legyen az.*

_____________


A hozzászólást Midorikawa Kumiko összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Aug. 06 2009, 12:49-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szer. Aug. 05 2009, 23:48

Fura egy kis társaság jött itt össze...na ha hétköznapokról lenne szó nem is tűnne fel, de így, ezen az eseményen...
A professzor szinte már-már mulattságos, ahogy nehézekesen fészkelődik, nem leli helyét, valószínűleg zsibbad a lába. Férfi lévén a mozgása sem olyan könnyű, mint az itt lévő hölgyeknek...na meg Krisztynek. Az is elég érdekes, ahogy ízlelgeti az ételek sorát. Látható az arcán, hogy nem lesz a kedvence a japán konyha. Még jó, hogy nem érti, amit franciául mond.
Ophelia japán szavai is meglepik egy kicsit, de ha ő külön akar beszélni Kumikoval.....Igen, a pálcákkal sokkal ügyesebben bánik, látszik, hogy nem most eszik vele előszőr, sőt még nem is másodszor.
Azonban Kumiko egyre nyílvánvalóbb zavara meglepi. Barátnője ennél sokkal határozott szokott lenni.
~Valami fruszrálja...~
Kérdésére, miszerint zavarja e a gratuláció egy újabb elpirulással válaszol.
-Igen, zavar egy kicsit (nagyon), mert én nem szeretek az ilyen tituusokkal kérkedni, és ha négyszemközt mondják, akkor nem jövök annyira avarba, de ha társaság előtt, akkor igen.
Zavart pillantást tesz a tanárnő felé, majd visszafordul Kumikohoz. Bár a fekete haja megmarad, a hanugulata mégis oldódni látszódik. Bár lehet, hogy azért, hogy a vendáglátója kedvét szeretné jobba fordítani, na meg a többiek kedvét sem kellene elrontani. Tehát összeszedi magát és egy elbűvölően kedves mosoly ül ki az arcára.
-Régen beszélgettünk már...hogy vagy mostanában? Remélem jól.
~Csak mert kicsit zavartnak tűnsz.~
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Csüt. Aug. 06 2009, 13:29

*Nem tudja, miért, de valamiért különösen szórakoztató látni, mennyire idegenkednek az emberek egyik-másik kultúrától. Persze, az más kérdés, hogy ő a Pilluamuletos kultúrához nem konyít semmit, majd szabadidejében elő kell vennie egy-két spanyolos könyvet. Már ha nem akarja nagyon beégetni magát a karával együtt. Hiszen megígérte, hogy normális lesz. Képességeihez képest normális.*
- A mon avis c'est un vetement confortable. *Suttogja oda a férfinek, ezzel is lebuktatva magát, hogy bizony, a franciát beszéli, de még hogy (szülői ártalom). Magyarán a Montmorency névvel... igen, szórakozott. De még hogy szórakozott. Ugratta a tanár urat az első napon, van ám kurázsi a lányban. A felajánlásra lelkesen bólint egyet, naná, hogy fel fogja keresni a férfit, de nem csak vészhelyzetekben. Vagyis a vészhelyzetek nála sok mindent takarnak így is, mondjuk ha egyszer beállítana egy acromantula-picivel, hogy megtarthatja-e. (Megtartaná.) Kumiko válaszára csak elmosolyodik, jelezve, hogy örül annak, hogy örül. Ennek van értelme? De kit is érdekel. Az se biztos, hogy felfogta, a többiek nem értik a nyelvet. Nem érzi magát ettől kényelmetlenül, felőle majd a következő héten görögül is beszélhetnek hozzá, ő akkor is élvezni fogja. Imádja az idegen nyelveket és szokásokat. Merazokjók.
Amikor Krisztyne a teamester felé fordul, végképp letesz arról, hogy hozzátegyen még valamit. Valamit, ami tuti nem ideillett volna, ahogy az hozzá passzol. Lelkesen szedegeti az ételt, amikor a tanár megszólítja. Feléfordul, épp a pálcikákra zárta a száját, de nem foglalkozik a falattal, elvégre őt kérdezik. Lökött - megrázza a fejét, majd e gesztus után megrágja a halacskát, lenyeli, és az evőeszközökkel újabb áldozatra vadászik.*
- Én sosem voltam még estélyen, meg tök keveset táncoltam egész életemben, és ruhám sincs ehhez, és nem is tudom, milyen ruhát viselnek a japánok ilyen alkalmakkor.
*Nagy levegő, mert mindezt egy szusszal mondta végig. Azt észre sem veszi, hogy talán egy néma invitálás is belekeveredett ebbe a kérdésbe. Ugyan, miért gondolna ilyet. Nem sok bátor jelentkező volt, aki hosszabb távon akár csapta volna neki a szelet, tehát az ilyen apró dolgokra - tapasztalatlanságából kiindulva - nem figyel.*
- De majd biztos benézek, valahogy láthatatlanul, mert azért érdekel, és mint minden lányt, engem is vonzzanak az ilyen... királylányos dolgok.
*Aranyosan félrebiccenti a buksiját. Hm, királylányos, végül is... nevezhetjük így is.*
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Csüt. Aug. 06 2009, 13:49

Thierry ismerkedik is a kultúrával. nem szereti úgy érezni, hogy nagyon nem jártas valamiben is. És a japán kultúra, nos igencsak távol áll tőle. Sőt, még annál is messzebb. Az európai kultúrákkal nincs gondja, minden európai országban járt már, de azon kívül... nos, egy két helyen volt, de inkább csak kacsintgatás szinten. Nem szereti a nagy távolságokat, az utazásokat.
Meglepi Ophelia franciája. És a kiejtése is tökéletes. Kicsit kikerekedik a szeme. Köhint egyet, mert majd félrenyeli a falatot ami éppen az imént tett szájába.
- Oh Ma Che... khm... Ophelia, tu parles tres bien francais. - egy kis nyelvbotlás, de aztán rend behozza a dolgokat. Falatozik tovább, többé kevésbé jó ízűen. talán nem kéne egy másik kultúra megismerése közben franciául beszélnie, de ha nem koncentrál oda, bizony néha néha megfeledkezik magáról.
- Minden bizonnyal majd kapunk némi eligazítást. Az estélyek jók, és szépek. Gyönyörű hagyományok. - jegyzi meg kissé idealista megnyilvánulással.
Thierry nagyon szereti az estélyeket. Rendszeresen tartottak ilyeneket a Montmorency birtokon. Szereti felölteni a dísztalárt, keringőzni és egyéb ilyesfajta dolgokat művelni. Bár minden bizonnyal a japán est nem ilyen lesz, de mindenesre kíváncsi rá.
Igaz Thierry nem királyos dolgokat művel, de bárónak báró amiót az eszét tudja, sőt elég messzire visszavezethető a családfájában. Bár nem szokta ezt hangoztatni.
- Nem hiszem, hogy annyira láthatatlanul meg lehet jelenni ilyen estélyen. - utalva a lány sugárzó kinézetére, amit még egy véla is megirigyelhetne. Ophelia csak nem az, mert hát nem érzi Thierry, hogy meggajdult volna. Bár, egyszer kétszer meg kell ráznia a fejét, és valószínűleg jobb is, ha majd a későbbiekben távol tartja magától az ifjú pillus lányt.
Aztán Kumiko menti ki a helyzetből, egy tál csigát tesz le elé.
- Hm.. köszönöm... - mondja illedelmesen.
ˇ~Csiga... ennél jobb már nem is lehet.~
Gondolja, de csak magában, és illedelmből ebből is eszik, pedig nagyon nincs kibékülve a csigákkal. De meglepetésére ízlik neki. Az első a mai este folyamán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Csüt. Aug. 06 2009, 15:16

*Megkönnyebüléssel veszi tudomásul, hogy bár az első rekació nem egészen olyan, mint várta a csigával kapcsolatban, a második határozottan kielégítőnek tűnik. Legalábbis Kumiko azt olvassa le a professzora arcáról, hogy ez már jobban ízlik neki mint a többi étel. Ezért miután mindnekit körbe kínál, észrevétlenül a bűbájtan tanár elé helyezi a csigás tálat, hogyha van kedve vehessen még belőle.
Aztán Krisztyre fordítja minden figyelmét. Örül, hogy nincs egyedül a kellemetlen érzésekkel, elvégre, mindketten csak a dolgukat tették, tanultak és segítettek a többieknek, ez nem olyasmi - legalábbis szerinte -, ami miatt külön ki kéne őket emelni. Ez a normális. Vagy nem? Szerencsére barátnője kezd jobb kedvre derülni, bár a fekete szín még nem tűnt el.*
~ Ne várj csodákat Kumiko, nem lesz egyik percről a másikra boldog valaki... ~
*Korholja le magát, de nem sokat tud gondolkodni ezen, hiszen most Kriszty kérdez tőle.*
- Meg vagyok köszi. Tanulok a vizsgákra....
*Mondja mintha mi sem lenne természetesebb. Egy pillanatra azért felmerül benne a gyanú, hogy a másik észrevette, hogy időnként enyhén megremeg a keze, de erről ő igyekszik nem tudomást venni. Ami persze egyre nehezebb lévén, hogy közelednek a teához.*
- Veled mi van mostanában?
*Kérdezi meg végül, s miután Kriszty válaszol, és mindenki más is befejezi az evést, feláll, meghajol, visszahozza a tálcát, és szépen rápakol mindent. Mielőtt kimenne a helyiségből ismét meghajol, majd felegyenesedve megszólal.*
- Khm... akkor most egy rövid szünet, de kérem maradjanak itt. Sietek vissza a.... a teával.
*A krágogást csak azért csinálja, hogy figyeljenek rá, s a mondatba még teljesen magabiztosan kezd bele. A tea szó előtt elcsuklik a hangja, de vesz egy nagy levegőt és kimondja végül. Újra meghajol, majd a tolóajtóhoz megy. Letérdel, leteszi a tálcát, kinyítja az ajtót, tálcával együtt bemegy, és a lábával tolja be az ajtót.
Amíg bent van a kint levők megnyújtóztathatják a lábukat, mert bár neki abszolút nem gond a térdelés, órákig is képes rá, másoknak nem biztos hogy könnyen megy. Gyorsan eltisztít mindent egy "lavatio"-val majd a teához szükséges kellékekért nyúl. A mozdulat félbe marad. Ahogy eszébe jut, mitől volt olyan beteg évekkel ezelőtt. Egy könnycsepp is legördül az arcán, azt azonban igyekszik eltüntetni kimonója ujjával. Azt nem veszi észre, hogy ettől egy kicsit, de tényleg csak egy pindurkát, elkenődik a fekete szemfesték. Igaz ezt csak akkor venné észre bárki is, ha tüzetesebben vizsgálná az arcát, de valószínüleg erre nem fog sor kerülni...*
~ Nem kell innod belőle, csak megcsinálod. Te csinálod, nincs benne semmi... ~
*Próbálja megnyugtatni magát, miközben egy újabb könnycseppet töröl le az arcáról. Vesz egy mély levegőt, és határozottságot erőltet magára. Egy kanalat is felkap.* ~Milyen nagyszerű találmány. ~*Hogy ellenőrizze, mennyire látszik határozottnak, s mivel jelenlegi állapotában elégedett a látvánnyal felemeli a tálcát és ismét a lábával nyitja majd csukja be a tolóajtót.*
~ Ejnye, ezt nem illik így. Bár nem hiszem, hogy ők ezt tudják... ~
*Rántja meg gondolatban a vállait, majd az aztalhoz térdel és a földre helyezi a tálcát //attól az apróságtól most tekintsetek el, hogy nincs elegendő csésze a képen// is. Felpillant, hogy vajon észrevették-e, hogy visszatért, bár neki jobb ha nem... A biztonság kedvéért felemel egy kis fém gongot és megüti az erre szolgáló ütővel, majd neki lát a tea elkészítésének.
Ha valaki most figyeli őt láthatja hogy az egyik teáscsészében ott van a merőkanál és a bambuszpamacs, valamint van 3 másik csésze is, hiszen 4 vendége van. A tálcán felfedezhető még egy edény, amiben víz van, és még egy, amibe majd a használt víz kerül. Egyesévelmegtisztítja a csészéket és a merőkanalat, a bambuszpamacsot pedig kiöblíti...
Ezt követően a már elkészített teaporból 3 kanálnyit tesz mindenki csészéjébe. Miután a víz is belekerül a csészékbe, a bambuszpamaccsal egyenletesen próbáljakeverni, hogy megfelelő legyen a tea.
Időnként meg-megremeg a keze, s a szája is mozog, ahogy győzködi magát, hogy nem lesz baj. Végül nagy nehezen elkészül a tea. Mindenki elé lehelyezi a csészét, és várja mit fognak szólni. Tudja, hogy az európai emberek nincsenek hozzászokva az ilyen teákhoz. Valószínüleg nem is fog ízleni nekik, hiába hozzattak japánból eredeti teát hozzá.*
- E...e...egészség...ükre.
*Mondja, kicsit megremeg hanggal, elvégre neki a teáról, csak ennek a szónak az ellentétje jut eszébe, de reméli, hogy idegeskedésnek tudják be...Amikor mindenki kezébe veszi a csészéket, egy pillanatra átfut a gondolataiban, hogy kiüsse azokat a kezekől, de ismét emlékezteti magát, hogy ez a tea nem rossz, ő csinálta, nem az édesanyja, és még csak nem is ő küldte.
A jelenlevők, csak azt láthatják, ahogy felemeli a kezét, majd visszaejti és a kimonója nagy bánatára az anyagot gyűrve ökölbe szorul keze. Az arcára érdektelenséget erőltet, bár nem biztos benne, hogy mindez sikerül és lélegzetvisszafolytva várja mi lesz.*
~ Ne légy, hülye neked is évekig tarott míg kiderült bajod van... Ez csak egy adag... nem halnának bele... akkor sem, ha... De nem!~
*Az érdektelenség mögött persze továbbra is ott vannak a kétségbe ejtő gondolatok, de végül kissé megrázza a fejét, és úgy dönt, jobb ha a térdeit bámulja.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Csüt. Aug. 06 2009, 16:28

Egyik oldalról japán, másik oldalról francia...
Kriszty egy kukkot sem ért egyik nyelvből sem, de sebaj. Talán még jobb is így jelen pillanatban.
Figyelmét teljes mértékben Kumiko-ra irányítja. Meg sem lepi, hogy a lány készül a vizsgákra. Teljesen biztos benne, hogy maximálisan beveti a tudását , majd a vizsgák során. Ahogy most is kitesz magáért a lány.
-Én is elég jól vagyok. Vizsgák...hát igen, azokkal vagyok én is elfoglalva. Bár én már nem nagyon tanulok. Amit eddig nem tudtam megtnulni én már nem is fogom.
Ettek még pár falatot, majd mikor a fekete lány kisétál egy rövid időre feláll Kriszty, és sétál egy kört. Vagyis csak szeretne, de olyan botorkálás féle lett belőle, mert a lábai olyan zsibbadtak, hogy csak sziszegve tud lépni. Apró hangyák szaladgálnak a lábában.Mire már elmúlik ez a kellemetlen érzés, Kumiko visszajön, és lehet visszatelepedni. Vissza is ül, apró lábait maga alá húzva. Vagy inkább térdel. Figyeli a Teamester minden mozdulatát, arcának vonásait is. Ismeri annyira kumikot már, hoy feltünjön egyre rosszabbul érzi magát, de elhesegeti magától a gondolatot, ráfogva arra, hogy fáradt a lány. Egy nagyon fura színű teát kapnak...Igen, zöld teát, egy remegő hang kiséretében.
~Jézusom, ez a lány kétségbe van esve. Mi zaklatta fel ennyire?~
Nehezen eldönthető, hogy a tea furasága, vagy Kumiko viselkedése ijeszti-e meg jobban. De erőt vesz magán és megpróbál uralkodni érzelmein. Elég kellemetlen lenne, ha most megint szináradattal kápráztatná el a társaságot. Csak a szemei, azok csillannak meg egy pillanatra. Kumikot faggatni nem fogja. Nem illik, nincs is hozzá semmi köze. Így csak marad az aggodalom felé. Amit, ha más nem is, a lány biztosan észrevesz.
Teájára pillant, amiből inni is kellene, ha már eljött. Lassan felemeli a poharat és belekortyol. Alig tudja lenyelni. A kaják azok hellyel közel jó ízűek volta...de ez a tea...Szörnyű. A gyógynövényből készült teákat is csak ízesítve tudja meginni, de ez olyan, mintha fűrészporból főzték volna. Körbepislog, hogy a többiek mit szólnak hozzá. Opheliának biztosan ízlik, na de a két professzornak is? Láthatóan megborzong, majd leteszi a poharat.
-Ne haragudj Kumiko, de ezt én nem tudom meginni.
Hatalmas boci szemeket mereszt a lányra, elnézést kérőan. Nem akarja megsérteni, de ha nem szeretné viszontlátni amit megevett...
Remélhetőleg nem is haragszik meg vendéglátójuk, Kriszty pedig kellemetlen érzéssel fog távozni. Bár ez már kizárt. De nem a tea miatt, nem is saját gondja fogja foglalkoztatni, hanem Kumiko......
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Pént. Aug. 07 2009, 13:45

*Az ilyen alkalmakkor imádja, ha a többiek nem értik, miről van szó. A nyelvbotlás pontosan elég ahhoz, hogy zavarba hozza - mert hiába csak belekezdett, tudja, hogy milyen megszólítás akart az lenni. Mert milyen akart lenni! Nem neki kijáró, és nem hozzá illő. A világos bőrön csak éppen jelenik meg a pír, de már így is sokat változtat a színén. Csak nem... és mégis. Elpirult.
Már csak rátesz a bók is erre egy lapátra, de a rózsaszínes árnyalat nem mélyül, sőt, idejekorán elhalványodik, és kifut a vér ismét az arcából. Ahogy az normálisan lenni szokott. Az idealista mondatra csak megingatja a fejét, nem szkeptikusan, inkább laikusan. A filmekben imádta mindig is nézni az ilyeneket, ahogy a lányok gyönyörűre sminkelve, álomszép ruhákban keringőznek a sokszor iszonyatosan elrontott fiúkkal... de persze, közülük is vannak szépek. Csak mindig túl sok rajtuk a kencefice, és inkább tűnnek tőlük metroszexuálisnak, mint szívdöglesztő, férfias pasiknak.
Kihagyás. Az utalást ismét nem veszi észre, vagy ha magára is vette, nem a szépségét illetően. Az utóbbi történik. Persze, hogy őt lehetetlenség nem észrevenni, ha sokszor akkora hülyeséget csinál, hogy az ember sírvafakadna tőle. Az biztos, hogy egy ilyen alkalmon is hmm... sziporkázna. Hjah. Mondjuk így. A csigás tálból is vesz készséggel, és tűnik is el a szájában pillanatok alatt. Eddig mindent megkóstolt, és egyre sem húzta az orrát. Az még csak egy dolog, hogy nem ennyire válogatós, de a nemét és a testalkatát tekintve, terjedelmes ételmennyiség eltűnik benne. Kevés maradék is marad, az is csak azért, mert nem éri el. Tökéletes vendég. Vagy inkább konyhamalacka.
A krákogásra felkapja a fejét, és kicsit fáziskésve, de bólint egyet. Tényleg, hiszen teázni jöttek, egészen kiment a fejéből. Amikor Kumiko elhagyja a helyiséget, pofátlanul ki is használja a lehetőséget. A lábait kihúzza a feneke alól, és kinyújtóztatja, lábfejeit is megmozgatva. Tekintetével egy ideig követi az iskolaelső mozgását, neki jobb ötlete volt, de most már késő lemásolni.*
- Zsibbadzsibbadzsibbadzsibbad... *Nyöszörgi halkan, hogy a teamesterhez azért el ne jusson, és mire visszaér, ő már ismét térdepel. Mert az illem megkívánja. A lába kevésbé. Kumiko visszaérkezésére kicsit összeráncolja a homlokát, úgy fest, mintha még ezzel is tisztában lenne - közel is jár a célhoz. Bár nem tudja, hogy ez illetlenség, csak annyira emlékszik, hogy ilyet otthon sosem történt a cserediák otthonában. Nos, mindegy is. Kíváncsian kitágult szemeivel pislog a tálcára, a gong pedig kifejezetten tetszik neki. Aranyosnak találja, majd szerez otthonra is. (Bár minek.)
Az elé tett teára még szaporábban pislog.* ~ Aztahűha. ~ *Ezt az agresszív színt is de régen látta. Krisztynenek pedig a sejtése beigazolódik. A lány ahogy belekortyol a teába, egy fintor nem ül ki az arcára, sőt...
Tartja a mondás, hogy van, amit megszokni meglehet, de megszeretni nem. Ezzel ő is így van - bár annyira nem élvezi az ízét (nincs olyan sok neki, ha jól emlékszem - a szerk.), de jó érzés meginni. Mert japán, mert a láthatóan kissé ideges Kumikonak jóleshet, és mert tea.*
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szomb. Aug. 08 2009, 10:46

Igyekszik nem túlzottan foglalkozni a környezetével, és a csigaevészetre figyelni, de elég nehézkesen megy neki. Bár tény, nagyon finom a csiga. A nem túl észrevehető tányérletételt pedig észrevette. legalább nem megy haza üres hassal. Igaz, nem fejlődő szervezet már, de azért a normális evésre neki is szüksége van. A beszélgetés kissé megakad, úgylátszik nem csak Thierry van elfoglalva magával, kisebb nagyobb gondolataival.
Igazából elég mély benyomást tett rá a japán kultúra. Most már igencsak tudja értékelni szépen faragott tölgy ebédlőasztalukat, valamint a hozzá tartozó kényelmesen pánrázott székeket. A felöltőt, a nyakkendőt és az öltönyt. A villának még imát is mondana.
Mindezektől függetlenül, nem bánta meg, hogy eljött. Fontosnak tartja, hogy megismerje a környezetét, más kultúrákat, mások életvitelét. De szimplán ennyi. A csigának pedig elég hamar nyoma vész. Thierry némileg jól lakott. Kicsit jól lakott. Visszamegy a lakosztályába, és majd eszik. Kicsit. Nagyon kicsit.
Kumiko krákogására ő is felfigyel, aki jelzi, hogy hozza a teát. A teát szereti. Azt nem lehet elrontani. Ő nem szereti agyon cukrozni, és sok citromot belepréselni. Inkább angolosan issza, némi tejjel higítva. De szereti például az arab fekete teát is. A mentásat, a fahéjasat. A teával nem lehet gond.
- Oh a tea! - még hangot is ad örömének, kicsit már szomjas.
Kumiko némileg zavartnak tűnik. Legalábbis, nem olyan, mint az órákon szokott lenni. Aztán Thierry megkapja a teát, ránéz, vissza Kumikora, és már kezdi kapizsgálni zavarának okát.
~Ez tea????~
Néz bele, aztán fel a többiekre. Igazából most megvárná, míg mindenki kortyol belőle, de végülis szomjasabb, így megkostólja, hiszen a teának rossz íze nem lehet. A tea mindig finom.
~Blöööh...~ Nyel egy nagyot. Hát ez a tea nem finom. Thierry nem szereti a japán kultúrát. Ő vérbeli európai. Nem japán. A tea nem finom zöld trutymó.
- Nagyon finom! -erőltet egy mosolyt arcára, miután az a fanyar nézés már eltűnt róla. Nem akarja megbántani a lányt. Nem gonosz ő, és hát az illem is.
Aztán lassan, hogy nel egyen túl feltűnő, visszateszi csészéjét az asztalra, Krisztyne kérdésére csak mosolyog egy keserűt, és várja, hogy most mi történik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   Szomb. Aug. 08 2009, 12:02

*A fejében cikázó gondolatok közt át-átsuhan, hogy a jelenlevőknek egészen más elképzelései lehetnek a teáról. Hallott róla, hogy itt Európában máshogy készítik, és sejtette is, hogy nem fog ízleni senkinek. Az, hogy neki meggküönyebbülést okoz, hogy Kriszty leteszi a csészét és nem iszik többet valószínüleg csak a barátnőjének tűnhet fel...
Még mindig ideges, de azért felpillant csak egy kicsit, hogy lássa senkinek semmi baja. Próbálja magát megnyugtatni, s bár az arcáról nem lehet leolvasni sok mindent, a szemeibe nézve észrevehető a félelem. Hogy mitől fél azt csak ő tudja, és ez így a legjobb...
Ophelia-t láthatóan nem zavarja a teaíze, de ezen már nem lepődik meg, hiszen az est folyamán sokszor bizonyította a lány, hogy neki a japán kultúra már ismert, s talán szeretett is.*
~ Bár azt nem értem, a teán mit tud szeretni~
*Ahogy Kriszty leteszi a csészét és közli a véleményét, elveszi előle a csészét és a tálcára teszi. Tartalmát a használtvízes edénybe tölti, majd tisztogatni kezdi, közben felpillant és odasúgja neki.*
- Semmi baj, én sem tudnám meginni.
*Az persze más dolog, hogy neki nem a tea ízével van baja, sokkal inkább a tea tényével. Professzora megjegyzésre csak bólint. Örül, hogy próbálkoznak, de magára vessen mindenki ő mondta, hogy nem kötelező megenni/meginni bármit is, amit felszolgál. Ettől függetlenül kissé nő benne a feszültség, hisz Krisztyn kívül mindenki megissza a teát, és ha ez olyan tea lenne...*
~ Ez nem olyan! Fogd már fel, hogy te csináltad!!!~
*Kedve lenne fejbe vágni magát, de inkább nem teszi. Ismét ökölbe szorul a keze, majd egy kicsit megnyugodva ismét felnéz. Amint mindenki végez a tea elfogyasztásával, begyűjti a csészéket, és Kriszty-éhez hasonlóan letisztítja azokat is. Majd feláll és kiviszi a tálcát.
Kiérve megkönnyebülten rogy le a földre. Egy percre a tenyerébe temeti az arcát, sírni lenne kedve... Aztán erőt vesz magán, újra egy mély levegőt vesz és megpróbál egy mosolyt is az arcára erőltetni, majd kilép, hogy búcsút inthessen vendégeinek. Az asztalhoz sétál ismét, és letérdel. Csak ezt követően szólal meg.*
- A szertartásnak ezzennel vége. Köszönöm, hogy eljöttek. Ha van kedvük még maradhatnak...
*Körbe pillant, neki semmi kedve maradni, sőt minél előbb el akar tűnni innen. Valamiért az az érzése, hogy a többiek sem maradnának szívesen. Valahogy ez a szertartás nem volt a legjobb. És nem csak neki, de egész biztos nem miatta.*
~ Vagy átragadt volna rájuk a rossz kedvem? ~
*A keze még mindig a kimonót gyűrögeti, már-már megszokottan, aztán ha úgy véli vendégei inkább mennének folytatja.*
-... ha mennének, akkor kikísérem önöket.
*Azzal szépen fel is áll, minden nehézség nélkül, ahogy azt többször is tette az est folyamán, majd az ajtó felé sétál, és ott megállva, meghajol minden kilépő előtt. Az hogy a távozók viszonozzák-e a gesztust, mellékes számára. Ő már csak egy kis egyedül létre vágyik, de azért persze mosolyog, ha valaki maradni akar, nem fogja elküldeni. Ha mindenki kiért akkor utánuk lépkedve lemegy a főkaouig, majd ott köszön el mindenkitől.*
-További szép estét!
*Mondja, majd ha mindenki távozott, visszafordul és valamivel gyorsabban megy fel az épületbe. Amint beér a fölrerogy, és sírni kezd. Valahogy ki kell adnia az egész estés feszültséget...*


//Köszi, hogy eljöttetek! Bocsi, hogy ilyen sokáig húzódott, remélem azért nem volt nagy szenvedés részt venni rajta.Razz Természetesen ha akartok írhattok záró hszt, de ha nem az sem baj, viszont nem kell várni egymásra, holnap úgyis lezárom a topicot.//

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Sukiya-Teaház   

Vissza az elejére Go down
 

Sukiya-Teaház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Kalandok, programok :: Négy hét a világ körül :: Japán hét - Extremus-


Forumotion.com | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | www.sosblogs.com