Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Lovagi torna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
SzerzőÜzenet
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 14:59

Megtörtént hát. Az első találkozás. Annyi így látatlanba lejött a fiúnak, hogy nem az előző kis csenevész alkat az ellenfele, hanem ugyanúgy doppingolva van a győzelemtől, mint ahogy ő maga is. Ezért nem lesz könnyű ellenfél. Mert mindketten a győzelemtől vannak feldobódva, és annál nincs nagyobb motiváló erő.
A csattanás pillanata ismét lelassul számára. Betámad, érzi a lándzsát, de a fiú sikeresen a pajzzsal hárít, így csak a hirtelen vett lendület ereje kapja telibe, ahogy a Pillus fiúnak is éreznie kell a pajzsába csapódó lándzsavéget. Még szerencse, hogy a vállán pihen a pajzs egyik széle, míg a térdén a másik, mert így az alkarjára kevesebb erőhatás hárul, szinte kerülve vezeti le azt. Bal combjával még rá is sikerült feszíteni ahhoz, hogy ne veszítse el az egyensúlyát. Mert bizony erre is figyel ám a fiú, hogy nehogy véletlenül abba a hibába essen, mint az előző csata során nem is egyszer.
A lándzsa visszakerül függőlegesbe, ahogy lassan eléri a kifutó végét, majd fordulás.
Brutus is mintha megváltozott volna. Kecsesebben jár, mégis olyan elemi erőt sugall, mint aki kiemelkedik több tucatnyi ló közül. Egyszerűen nélküle nem is lenne teljes Antal sem. Kihúzza magát, csak most tűnik fel neki, mennyire szaporán szedte eddig is a levegőt. Semmi fáradtságot nem érez, csak dobog a szíve és támadni akar. Sebességet akar. Győzni akar.
~ Mégis mi a francot ittam én?~
Költői kérdésnek tűnik, de ahogy a vállát mozgatja, hogy a hirtelen jött erőhatást kipihenje, sikerült felfognia, hogy az adrenalin beszél belőle. A hormonok. Igen, a hormonok nagyon is átvették felette az irányítást.
Ezt jelentené az élet? Hogy enged a csábításnak és a hormonok adta plusz hatásokat lovagolja meg? Ki tudja. De most csak az utolsó harc a fontos.

Round 2

Picit előre dőlt, csapott egyet a gyeplővel és már gyorsult is. Fejében a motorozás mugli módijától kezdve lepereg minden sebességgel kapcsolatos tevékenység, és be kell látnia, ez csak a kezdet ha a sebességről van szó. A pajzs könnyed mozdulattal kerül vissza a helyére, hogy minél többet védhessen, térdével és vállával támasztva van, kiderül hol éri találat, ha egyáltalán éri. A lándzsa meg csak áll függőlegesben, oldala mentén több vastagabb szálkát is a menetszél mozgat. Kicsit lestrapáltnak tűnik a fegyver, de arra alkalmas még, hogy négy öt méterre a találkozástól hirtelenjében leengedje Edward felé, és még toljon is rajta egyet. Nem csak bal vádlijával tolja meg magát, és felsőtesttel, de még a másik lábával is rápihen, hogy az egyensúlya tökéletes maradjon találat esetén is.
Vissza az elejére Go down
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 15:28

*Hallja a csattanást, ám szemeit résnyire szűkíti, s azon van meglepve az erős ütközet hogyhogy nem taszította le lováról. Térdével erősen szorította magát a nyereghez, valószínűleg ezért nem bukdácsolt le orral előre Bözsiről. Most veszi csak észre, milyen mereven ült, milyen erősen (ahogy csak tőle telt) szorította a fegyvert. A döbbenet viszont ellenfele mennyire fitt lett, szinte elszédíti. Még az volt a szerencse, hogy ő is vehemens tűzzel csapott a lecsóba. Remeg is kezében a lándzsa, s egy kis rész lepattan róla, csuklójánál egészen kevéssé, de felsértve bőrét. Nincs is küzdelem vér nélkül, ám ez Edet úgy tűnik nem igazán zavarja. Valahol újra érzi azt a diadalittas örömöt, mint Login letaszítása után, hiszen Antal bármily csodás erőre kapott is, nem sebezte meg súlyosabban, egyik testrésze sem áll be fájó társai után a sorba. Ő még csak nem is pihent, ezért némi büszkeséget érez, hogy így vette az első akadályt. Még hányingere is mintha alábbhagyna a pozitív gondolatok következtében. Violetta megmondta, hogy ne egyen csata előtt...Most már mindegy, így is kitart, vicsorgó mosolyra húzza száját, ahogy úgy tűnik az első körben egyforma erősnek bizonyultak. Ez neki óriási dolog, mert a látszat csal, illetve látszik is, hogy Ednek legfeljebb vadsága erős, de teste cseppet sem. Max a szenvedély, vagy harci kedv fűti, s az által képes saját képességeit messzemenően meghaladva ilyesmit csinálni. Mint a hangyák...Nem mintha Ed alapjában véve nem mutogatná magabiztos oldalát, most viszont úgy tűnik még inkább reményre kapott, legalábbis büszkén, egyenes háttal lovagol le, hogy fordulót tegyen, s a következő kör elébe siessen. Széles vigyort kanyarint a közönségre, még integet is, ő most a hős (az egyik) ezt pedig borzasztóan tudja élvezni.*
~Lehetne ez a foglalkozásom...Alkalmi lovag...~
*Megfordítja paripáját, mely most nagy dicsértben is részesül, sörényen lesz tutujgatva az alábbi mondattal:*
-Szép volt Bözsikém! Csak így tovább!
*Egy percre leereszti lándzsája hegyet, ugyanis úgy véli akármennyire kitartott a fegyver tartásában, szüksége van néhány másodpercnyi pihenőre, mielőtt végleg búcsút kényszerítene mondani végtagjának, ugyanis az lassan leszakadásnak indul. Néhány mély lélegzet, előre meredő, ádáz tekintet, összekoccanó fogak, ahogy megindul az újabb menetre.*



Round 2

*Böcsit oldalba vágva száguld a következő menet elébe, gyorsan túl akar ezen esni, gyorsan eltalálni, hogy letehesse fegyvere végét, s karja ismét megpihenhessen. Bizonyára hozzászokott a luxushoz, ahhoz a pár másodperchez, mikor nem kellett tartania a fegyvert. Gyorsul, kisebb vágtába csap át, ő is előrelendül, ugyanakkor lábával görcsösen szorítja magát a nyereghez. Koncentrálnia kell, pontosnak lennie, függőlegesbe emelnie a fegyvert. Ezzel egyidejűleg a pajzs is ismét szorosan elébe kerül, ez mentette már meg őt megannyi összecsapás alkalmával a biztos zuhanástól, ezért bármennyire is fáj a karja, nem hajlandó akár egy percre is leereszteni, főleg mikor már közelednek.Tekintetét a célpontra szegei, lassan, de biztosan markolja fegyverét, s csak mikor az már tökéletesen áll függőleges állásban ront neki újra fellángoló, vad lendülettel.*




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 15:31

A második kör eredménye:

A torna igencsak kiegyenlítetté vált. Talán Antal szerencséjén múlt, hogy ezt a kört ő könyvelheti el győztes körként, hiszen Edward vállát sikerült eltalálnia. Viszont Edward sem hagyta annyiban, hiszen Antal pajzs ismételten kapott egy erősebb döfést, aminek következtében már igencsak meg van horpadozva.


A hozzászólást Főmesélő összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 22 2009, 15:33-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 15:31

The member 'Főmesélő' has done the following action : Dobókocka

'Dobókocka' :

Result :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 15:49

Jól döntött. Mármint akkor, mikor az utolsó pillanatra hagyta a lefele engedést, mert így a pajzs tetejéről a fiú vállába fúródik a lándzsa vége. Egy pillanatra még lehet meg is hajlik a fa, de aztán tovacsúszik, és már korrigálnia kell a fiúnak egész testéből, nehogy előre bucskázzon a lóról. Arról nem is beszélve, hogy a frissen kikalapált pajzsát megint eltalálják, pontosan ugyanott ahol eddig is. A fém nem is teketóriázik, megadja magát és ismét a fiú bal alkarja lesz az áldozat.
Fájdalmas arcot bezzeg nem vág hozzá, csak visszahúzza jobbját és még mielőtt elérnék a fordulót Brutusszal majdnem a földig engedi a fegyvert.
Megtorpannak. Két körön már túl vannak, de a bájitalok hatása sem véges, és a fájdalom is lassan kúszik vissza a tudatába. Nem arra lettek tervezve a főzetek, hogy az erőkifejtés után még ugyanannyi fájdalmat semlegesítsenek.
Antal is elkezdett fújtatni, ahogy a lova. Szinte pontosan ugyanabban a pillanatban veszi ő is a levegőt. Dühös. Nem tudni miért lett dühös, de ez lehet a hormontúltengés hatása is. Nem a legpozitívabb, de ezt az érzést sem szokta még meg.
- Elkapom!- Szuszogta merev torokkal. Ismét vállmozgatás, jobb hóna alá fogta egy kis időre a lándzsát, hogy megigazítsa a bal kezén a szíjakat. Minden érintéstől zsong az agya, de még jobban meghúzza a biztosítókat, hátha merevít eleget ahhoz, hogy fixen tartsa. A bal felkarján lévő kötés is vörösben tetszeleg már, de annak nem érzi különösebb fájdalmát.

Round 3

Szapora levegővétel közepette húzza fel függőlegesbe a lándzsát a srác, Brutus azonban már rebben is a legkisebb mozdításra is. Együtt mozog végre valahára harcos és paripája, együtt emelkednek és együtt süllyednek, együtt veszik a levegőt, együtt dolgoznak a közös győzelemért. Nem tudni mi lesz majd a lóval, de ha egy lovagi torna győztes csődöre lesz biztos kap egy kancát az esti bál alkalmával.
A távolság rohamosan csökken, jön a megszokott befele fordulás az ellenfél felé, a pajzs kibiztosítása, de most már erőt is visz a támadásába, a leengedett lándzsa a karja meghosszabbításaként követi le a sebezhető pontot, hogy a csattanás eljövetelével rámozdulhasson, és még nagyobb erőt vigyen bele a csapásába.
Vissza az elejére Go down
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 16:08

*Antal lándzsája, már látja nagyon olyan helyzetben van, ami neki nem fog kedvezni, pajzsát legalábbis nem bírja vállához emelni, s bum, az jól bele is vágódik. Hasfala, mellkasa, s karja mellé sorba áll válla is, ez az érzés pedig immár jól ismert. Kissé hátra dől, az a szerencséje, hogy erősen fogja azt a kantárt, így annak mentén szépen szisszenve vissza tudja húzni magát. Ajkára ismét ráharap, hogy semmiféle fájdalomról árulkodó hang ne hagyja el, sőt összevont szemöldöke, szúrós pillantása is a régi marad. Igyekszik nem lereagálni semmit, nehogy még az ellenfél bátorítva legyen. Épp elég baj neki a testalkati különbség, meg a fiú lefrissült erőnlétre...Ahogy Antalra pillant, most sem azzal a "legyünk pajtások" szerű nézéssel, ami egyébként nincs is nagyon neki, észreveszi pajzsának tropa állapotát. Ettől némileg lelkesebb lesz, szája sarka legalábbis megrándul, lehet a következő kör neki fog kedvezni, csak tehetné le még egy pillanatra azt a nagyon nehéz lándzsát... Újabb forduló, ugyancsak bekanyarodik, s néhány szabad percre, vagy másodpercre megpihen azzal, hogy fegyvere hegyét leereszti. Fogalma sincs miért nem találta ki ezt már hamarabb, miért akarta fitogtatni mennyire kitartó, hogy nem ereszti le fegyvereit az egyes körök után, akkor talán karjai sem fáradtak volna el ennyire. Pajzsától azonban nem szabadul, kissé megigazítva, de konokul maga elé tartva állítja be, s mikor letelt a pihenésre szánt idő újra felrántja maga elé.*
~Lehet, hogy mégsem vállalnám ezt az állást~
*Tüdejét ismét jól teleszippantja oxigénnel, lova kantárját finoman megrántja, gondolati úton próbál üzenni hű társának.*
~Még egy kicsit bírd ki...~
*Mintha ezzel önmagát is próbálná biztatni, hiszen valahol már iszonyatosan fáradtnak, ólomsúlyúnak érzi testét, fájdalmasnak mozdulatait. Persze makacssága sokkal kitartóbb annál, minthogy ezt hangoztassa, vagy éreztesse, vagy akár elfogadja. Majd ő szépen bebeszéli magának milyen remekül van. Olyan remekül, mint Antal. Egyenlő ellenfele akar lenni a fiúnak, méltó az utolsó csatára.*



Round 3


*Bözsi ismét elindul vele, Edward megrántja kantárja száját, pajzsát maga elé emeli s erősen fogja még. Egyelőre bírja, nehezen, de bírja tartani. A lándzsát függőleges állásba rántja, érzi,hogy borzasztóan lüktet a keze, de nem mer, sőt nem is akar lazítani a szorításon. Egyre közelebb ér, fejében lüktet az adrenalin, mely képes sokkal elvakultabbá, vakmerőbbé és lendületesebbé tenni. Ismét ellenfelére szegezi vészjósló tekintetét, döfésre állítja a lándzsa hegyét és közeledik,egyre közelebb ér a másikhoz. Próbálja összeszedni minden erejét, hevesen ütve egy nagyot a másik fiún, természetesen nem a pajzsot véve célba.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 16:20

A harmadik kör eredménye a következő:

A szerencse ezúttal Edwardnak kedvezett. Sikeresen vitt be találot Antal oldalába. Persze a páncélnak köszönhetően nem lett akkor nagy baj, de azért ezt a döfést megérezhette Antal. Viszont Edward is jobb lesz, ha odafigyel pajzsára, ugyanis Antal lándzsája majdhogynem átlukasztotta azt, de szerencsére még egyben van.


A hozzászólást Főmesélő összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 22 2009, 16:23-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 16:20

The member 'Főmesélő' has done the following action : Dobókocka

'Dobókocka' :

Result :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 16:41

Egyre nehezebben tudja magában tartani az érzéseit. Először ott van az, hogy ő eddig egy nagyon kedves, aranyos, intellektuális fiú volt, aki kívülről fújta az illemet. Másik oldalt ott van az élettől való elszigeteltség. Neki nem volt sosem szüksége akció dús élményekre, nem akart csajozni, mert így nevelték.
Most meg hol van? Egy lovagi tornán. Egy lovagi tornán, és nem is nézőnek jött ki, hanem versenyzik.
Éppen ez a kósza gondolat futott át az agyán, mikor ismeretlen fájdalom nyilallt a fejébe. Ordítani tudott volna, de először a józan ész érvényesült. Érezte a pajzsot, ami engedett a saját lándzsájának, érezte, hogy ő nem tudja lehúzni a válláról a pajzsot, és így Edward sikeres találatot vitt be a bordái közé.
Alig kapott levegőt, csak kicsiket próbált lenyelni az éltető oxigénből, mert annyira lüktetett a rekeszizma. A lengőbordáját sikerült eltalálnia, és lehetett ott biztos fedezék a páncél behorpadt és már nyomta is befele a csontot a többi szerve felé.
Azt sem tudta pontosan miként is jutott el a fordulóig. Brutus lelassult, és várt. Várt, hogy Antal végre erőt vegyen magán és ismét kihúzza magát. Csak rádőlve várta, hogy csituljon a fájdalom. Nem érezte már a bal karjában löktető kis fájdalmat, hisz helyét egy sokkal nagyobb és sokkal érezhetőbb vette át. A lándzsája a nyeregben pihent, szóval csak annyira tudott erőt venni magán, hogy oda leengedje.
Ennyi kelhetett most az ellenfelének, hisz egy ekkora találat után már csak még egyszer kell kibillentenie, és akkor vége. Nem lesz több esélyes.
Felpillantott. A tömeg tombolt és harsogta a nevüket. Egyre többet lehetett hallani az Edwardot, és ez a fortyogó dühét még jobban felfokozta. Kihúzta magát. Rekeszizma kezdett oldódni így a nagyobb, egészségesebb levegővételek vették át a helyet, karjaiba visszatért az erő. Utolsó rohamra kell most indulnia. Azt játssza most is el, amit az előző csata során.
Balját leengedi, lába fejére helyezi a pajzsot, a másik végét a nyereghez fordítja. A lándzsát átdobja rajta, és már löki is Brutust.

Round 4

Ló és lovasa a fájdalom legkisebb jelét is kimutatva indul ismét támadásra. Az utolsóba. Ezt már biztosra érzi. Valahol a zsigereiben ott a tűző fájdalom, ami a kimerültség újdonsült érzését hozza felszínre a fiúban. Minden ólomnehéz, minden homályos, csak Edward alakja a biztos és fix. Neki kell szaladnia, és kerül amibe kerül találatot kel bevinnie. A pajzsába. Ha a pajzsába találna, akkor a kezét is törné vele, ami a győzelemhez elegendő lenne. Erre ez egyre kell most koncentrálnia, mert ereje nem lesz még egy körhöz.
Kockáztat. Sosem volt jellemző rá ez, de most ismét védtelenül hagyja a vállait és a fejét, helyette a lándzsa megfelelő szögbe való beállítását tűzte ki célul, amit egy kis előre vagy hátradőléssel meg tud oldani.
- Gyorsabban, Brutus!- Suttogta, ahogy előrébb dőlt a biztos magassághoz, és akkor jött a csattanás is vele.
Vissza az elejére Go down
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 17:10

-Húúúh *Fújja ki fújtatva a levegőt, ahogy zihálva lejjebb ereszti pajzsát tartó, zsibbadó kezét. Ezt most jól megúszta, úgy tűnik eltalálta a fiút. Megfordítja hátasát, hogy újabb erőt gyűjtő pihenőt vegyen, vagyis lejjebb eressze lándzsáját. Ahogy fordul be, a közönség felé, odaint Violettának. Valami elismerő pillantásfélét várna, csak a lány túl messze van, nem látja rendesen az arcát. De biztosan rettentő büszke rá. Csak a pajzsára kell nagyon odafigyelnie, úgy tűnik mintha majdnem kilyukadt volna, alaposan megtapintja, de úgy ítéli néhány menetet kibír még a fegyver.*
-Húúúh *Morranja újra, ezeket az erőgyűjtő pihenéseket egyre kevesebbnek érzi, keze egyre inkább remegnek. Még a végén oda kell kötnie majd a fegyvert.*
~Violetta igazán ponponlánykodhatna, vagy valami~
*Nehézkesen emeli fel ismét a lándzsát, vízszintesbe rántja, rápillant a dühtől fortyogó ellenfélre. Talán ez valóban az utolsó menet, csak ezt ki kell még bírnia, noha az elnehezültségtről,fáradtságtól kissé összeolvad előtte is a közönség képe a környezettel, s az émelygés is újfent jelentkezni kezd, bár a fájdalom állandó lüktetéséhez már hozzászokott, de a kimerültség egyre nagyon hatalomra tör fölötte.*
Még egy kicsit…gyerünk *Suttogja a lónak, megrántja a kantárt, caplatásra indul el vele, majd vad vágtába csap át. Úgy számolja, ha még majd most utoljára mindent belead egyszerűen letaszítja a lóról, ezzel bizonyít Violettának, saját magának, az egész világnak, azoknak akik az ő nevét ordítják. Ez erőt ad neki, nekilódul.*

Round 4

*Felemeli azt a pajzsot, bár elég tropa már, rászegezi ellenfele méltatlankodó arcára dühödt, harcias pillantását, olyan magabiztosan, mintha már le is lökte volna a lováról. Elkiáltja magát, ahogy minden erejét belevetve, talán utoljára (legalábbis bebeszéli magának, hogy ebbe most mindent bele kell adnia) összeütközzön a fiúval.*
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ *Vág bele hirtelen és lehetőleg jó erősen, dárdáját egészen felé irányítva, saját ordításától fülében, saját végső energiájától lassan de biztosan megállva. S hogy ezt hova vezeti? Természetesen az ütésbe az egészet.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 17:26

A negyedik kör eredménye a következő:

A szerencse Antalnak kedvez, méghozzá úgy, hogy Edward igencsak meginogjon nyergében. A jól kiszámított mozdulat, vagy éppen a szerencse, ami most kedvezett Antalnak, hiszen Edwardot elég erőteljesen eltalálta hasán, behorpasztva páncélját. Bár lándzsája kissé megsérült a pilluamuletos fiúnak, de azért még nyugodtan küzdhet tovább.


A hozzászólást Főmesélő összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 22 2009, 17:29-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 17:26

The member 'Főmesélő' has done the following action : Dobókocka

'Dobókocka' :

Result :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 17:54

Ha eddig belassultak az események a csattanás pillanatában, akkor most még inkább Mátrixosra vette a figurát a fiú felfogása. Lehet a túlzott adrenalin és a logikus gondolkodása késztette erre a pillanatról pillanatra való lejátszásra.
Az első képkockában a csattanás előhangja látható, amint éppen hozzáér a fiú pajzsához. Vagyis éppen, hogy hozzáérne, mikor a pajzzsal való megemelés miatt nyilallni kezd az oldala és lentebb csúszik a lándzsa hegye, amit már a fiú hiába is próbálna kivédeni, nem erre számított.
A következő képben látja a betetőzést. A lándzsája meghajlik, ahogy a kemény mellvértbe csapódik, az egész mozgási átirányul a srácba, akinek páncélja azonnal horpadni kezd befele. Ez lehetett annyira kellemetlen, mint amit Antal kapott az oldalába.
Az utolsó kép nem más, mint mikor a lándzsa hegye megroppan és felfele kezd szaladni egy hasadás, aztán még egyet, majd még egy, jobbja oldalra fordul, hogy elengedhesse a szúrásból az ellenfelet, a pajzsa pedig felszalad, hogy tovább tudjon lovagolni és ne kössön ki a homokban.
Még egy forduló szükségeltetik, nagyon úgy fest. Ezt tudja Brutus is és tudja Antal is. Lelassított, amint maga mögött tudhatta Edwardot. A lándzsa ismét a nyeregben pihen meg, ahogy a pajzs is arra dől rá.
Itt már nincsen düh, nincsen tombolás, mert mindaz, ami eddig egyben tartotta Kepler Antalt, a saját főzetei mind egyszerre mondták fel a szolgálatot. A lüktető fájdalom, a fokozódó kín, a kimerültség, a tompulás mind egyszerre vették birtokol a lovon ülő fiút.
Már fordulnak. Vagyis valami felsőbbrendű késztetés, vagy akár egy beidegződés végett fordult irányba Brutus.
Már azt sem érezte, hogy lecsukló arcát könnyek sávjai perzselték fel. De már tényleg csak egyetlen egy forduló volt hátra, egyetlen egy, amihez csak tíz másodpercig kell erőt gyűjteni nem többet. Utána feladhatja, legyen győztes vagy vesztes.

Round 5

Ismét felemelte tekintetét. Nem hallottam már a közönség vérlázító sikoltozását, nem hallotta a sípokat kürtöket, tapsot, csak a lova szuszogását és a sajátját. A lándzsája nagyon ramaty állapotba került az előző körben bevitt ütéstől, és most biztos darabokra fog szakadni a legkisebb találattól.
Újra felvette a küzdőállását. Váll a pajzs háta mögé, térde elé fekteti a legfontosabb védelmi eszközét, ráfordítja a lándzsát, még egyszer biztosra megtámasztja magát és támadásba lendül.
Annyira előre dőlt, amennyire csak tudott, hogy a lehető legnagyobb sebességre tegyen szert. Itt már eggyé vált a lándzsával, amit így is túlontúl nehéz volt tartania, de szinte nyílként süvített az ellenfél teste felé. Egyetlen egy találat kell, és most annyira ránehezedett már a támadásra, hogy egyáltalán nem védekezett. Lehúzta magát, és tényleg nyílhegy formában próbálta felöklelni Edwardot. Nem figyelt a védekezésre, ha kikap akkor becsülettel kapjon ki. Egy győzelem egy vereség nem is rossz, egy életet ennyire kerülőtől.
Vissza az elejére Go down
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 18:22

*Egy pillanatra ismét elakad lélegzete, s úgy megszédül a nyeregben, hogy hiába kapaszkodik Bözsibe erősen, így is majdnem hanyatt esik. Kilengéséből éppen csakhogy az ellenkező oldalra tudja tornászni magát, s még csak nem is ez a legnagyobb baj. Ismét el lett találva, ma már másodszor gyomortájékán. Ednek meglehetősen érzékeny hasfala lévén (biztos azért eszik annyit, mert pókot tart odabent, vagy ki tudja) ez nem túl kedvező helyzet. Fájdalmas nyögéssel fekszik rá a lóra, s kanyarítja a fiútól elfelé, a következő kör elébe. Nem nagyon szeretné, ha a fiú látná mennyire fáj ez neki már megint, hogy iszonyat ki van készülve, ez neki már nem igazán megy... Az sem lenne okos, ha ezt bárki is látná, ezért arcába húzott sisakkal, kissé remegő kézzel áll be a talán mindent eldöntő menetbe. Most nem néz Violettára fel, s alig teszi le reszkető, fegyverét tartó karját. Szeretné megmarkolni gyomrát, de egyszerűen nem fér hozzá. Egy pillanatra behunyja szemét, mert úgy érzi leszédül a lóról, ez a második ütés már elég kemény lehetett...ahhoz legalábbis hogy ismerősként köszöntse a hányingert. Milyen kínos lenne...de nem szabad ilyesmire gondolnia, össze kell szednie magát, hiába kívánkozik ki szervezetéből a torna előtt magába tömött kaja. Lehet, hogy még Violetta is erre gondol, hiszen eléggé kiakadt, hogy a fiú telefalja magát a torna előtt.
Szaporán lélegzik, hogy leküzdje hányingerét, s mikor már azt érzi alig kap levegőt, sisakrostélyát is feljebb tolja egy gyorsa fejmozdulattal. Ebbe aztán úgy beleszédül, hogy egy pillanatra be kell hunynia szemeit.*
~Ezfájezfájezfáj~
*Szája, ha be mert volna hegedni, sem hagy neki nyugtot, ismét véresre harapja kínjában, s immár felegyenesedni sem olyan egyszerű számára.*
~A fenébe...ez így nem lesz jó...~
*Szaporán pislog,hogy legalább a kép kitisztuljon előtte, s az egészet gyorsan le akarja tudni már, mielőtt...teljesen tropára menne. Zihálva, egész testében reszketve, de feltornássza magát ülő helyzetbe. Még...még meg kell próbálnia...akkor is...haj, de nagyon nem bírja már. Egész idő alatt tartotta ezeket a vackokat, próbált hős lenni úgy igazán, de ő egyszerűen csak tizenöt éves, egy nyurga kamasz, akinek lehet már inkább az első körben ki kellett volna dőlnie. Kellett ennyire makacsnak születnie...Felpillant, s úgy gondolja, ha összeesik is, de ezt még bevállalja. Tartozik...önmagának....*


Round 5

*Kissé billegve a nyeregben indul neki, ahogy borzalmasan összpontosít ellenfele alakjára a kép is kitisztul előtte, többé kevésbé...Most már csak egyet, egyet, utána el fog ájulni, vagy kipurcan-ebben biztos, mert saját magához képest így is túlteljesített. Száguld Bözsivel, egyre gyorsabban, nagyon gyorsan akar, mert ez már úgyis olyan mint egy álom és ő szereti a száguldást. De hova száguld? Győzelembe? Veszteségbe? Mindenképpen emelt fővel akarja viselni, akár hogy is lesz... Nem fog ordítani, ha fáj, nem fog sírni, talán csak összeesni...A kezét nem érzi már, a fájdalmak összemosódnak, de egyenesbe tornássza azt a lándzsát, vízszintesen, s nagy lendülettel - valami utolsó félájult kétségbeesésből merítve erőt belevágja ki tudja hová. A vad erő most hagyja el teljesen, ezen túl már semmi sincs benne. Most ürül ki...(miután beviszi a támadást) Ezek után már biztosan összemosódik előtte minden, s teljesen a sors szárnyaira lesz bízva.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 18:35

Az ötödik kör eredménye a következő:

Antalnak megint szerencséje volt. Bár most Edward is kölcsönhatásba lépett Antal mellkasát fedő páncéldarabbal, de mégis ez a kör megint a pilluamuletos fiúé lett. A pugnaxos fiú pedig jobb, ha vigyáz magára, mert a nyereg már épphogy csak tartja őt, óvatlanságában még le is eshet a lóról.

//Utolsó kör//


A hozzászólást Főmesélő összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 22 2009, 18:37-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 18:35

The member 'Főmesélő' has done the following action : Dobókocka

'Dobókocka' :

Result :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 19:02

A fejében már tombol. Annyira ordít, hogy le kellett hunynia a szemeit. Érzi a találat, de nem törődik vele, mert nem könnyebbült meg a lándzsája, így a fiú még a nyeregben maradt. A tömeg ovációja és felhördülése süket fülekre talál, ahogy Antal tovább megy a lóval. Nem tudni egyáltalán mi hajtja még, de csak a lovon maradt. Teljesen ráfeküdt és csak alig hallható szörcsögős szuszogással jelezte állatának, hogy tartson ki.
Neki bezzeg nem megy már ez. Igaz, pihent egy órát, de az mit sem jelentett, hisz meg kellett tenni az iskola aréna közötti távolságot, ami azért kellemes sétának bizonyult, főleg hogy időre kellett visszajönni.
Lüktetett a tarkója. Ez volt az egyetlen, ami valamennyire még az ébren lévők közé tudta vonszolni a fiút. Na meg persze Brutus. Rendíthetetlenül lépdelt tovább teljesen a fordulóig.
A lehető legkisebb mozdulattal sikerült irányba fordítani a lovat, majd megtorpanni.
Szinte már fájdalmat jelentett kinyitni a szemeit, de csak megtette. Homályos volt minden, és jó pár másodpercbe tellett, mire kivette az ellenfelét. Csak őt nézte, és hogy mennyire van jó állapotban. Örömnek kellett volna eltölteni a szívét és az egész testét, hogy Edward is teljesen kész van, de nem tudott más érzelmet kiharcolni magából, mint a fájdalmat. Mert az aztán teljesen uralta az egész testét. Még a bal kezén volt a pajzsa, a fejét is azon pihentette. Jobbjában ott volt a lándzsa, vagyis ami megmaradt belőle az előző találatot követően, de a hegye a homokot túrta. Nem tudta összeszedni magát annyira, hogy visszaemlékezzen, mikor érhetett talajt a fegyvert. Nem mert hátranézni. Ki sem merte húzni magát. Deréktól lefele már alig érzett valamit. Feljutott valami lüktetés, talán ismét bedurrant minden használatban lévő izma. Meg sem merte mozdítani. Még egy ingert sem küldött felé, nehogy rosszul süljön el és leforduljon Brutus nyergéből.

Final round, thx Főmesélő

Csak azt várta, mikor lesz képes egyetlen határozott levegővételre. Csak töltötte felfele magát oxigénnel, minden izmába próbált eljuttatni annyit, hogy egy utolsó másodpercre felkaphassa a fegyvert és utána leforduljon a lóról.
- Menj!- Fújta ki a levegőt Kepler és útnak indult. Utoljára. A lándzsát megemelte, sikerült fellöknie a pajzsára, feje hátracsuklott néha, de azért ki tudta még venni Edwardot ahhoz, hogy becélozza. Hol balra dőlt, hol jobbra, Brutusnak nem fogyott el az ereje, ugyanúgy vágtázott, mint eddig minden fordulóban. Ellenben Antal már csak arra koncentrált, hogy baljával a nyeregben tartsa magát, a pajzs úgy állt ahogy, feje néha lefejelte a pajzs szélét, amitől az álla szét is csattant. A bordái nyomták a tüdejét, a karja már sajgott, nagy valószínűséggel el is roppant a csont.
Aztán elérkezett az utolsó pillanat. Mikor a lándzsa ellenfél magasságába emelkedett, mikor az utolsó nagy levegővétel által kitágultak a pupillái. A végső forduló. Nem is lehet kétséges.
Vissza az elejére Go down
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 19:18

*Belekapaszkodik Bözsi nyakába, s már valószínűleg csak ennek köszönhetően tudja magát tartani. Arcát a ló sörényébe fúrja, kezében a lándzsa ernyedten fityeg. Zihálva, kissé köhögve emeli fel fejét, valószínűleg a megerőltetéstől van egyre kétségbeejtőbb állapotban. A fájdalom az csak hab a tortán, s az ütközet még mindig tart.*
~Legalább nem adom könnyen...akár veszítek, akár nem, nehéz dolga van velem~
*S ennek örül. Legalább ilyenkor tud valaminek. A mindig lusta, mindenféle megerőltetéstől ódzkodó Edward még mindig nem ájul el, még ott van abban a bizonyos nyeregben és kitart...Valamiféle képen...bár ez lassan már nem állapot. Ő, aki a vizet is odalebegteti magának, mert lusta felkelni, most nagyon meghazudtolja önmagát, s tűrőképességének határait is feszegetni kezdi. Egyszerűen azt érzi, mindjárt összeesik. De mi van, ha csak a következő körig kell kitartani, most már tényleg?*
~Bözsi...elég rosszul vagyok, tudod?~
*A ló sörényébe markol, olyan arccal, mintha várna valamiféle választ az állattól, de az csak nyihog csöndesen, talán saját nyelvén biztatva a srácot. Violettára már egyáltalán nem akar ránézni, fogalma sincs mit mond majd neki, ha lekerül erről a lóról végre. ~Hogy igazad volt? Ostobaság volt? Hiszen nyilvánvaló, hogy nem tudom megcsinálni...Nem tudom legyőzni. De...~
*Szorítja össze szemeit.*
~Meg kell...még meg kell próbálni~
*Szája elé emeli kezét, s tompán észleli, hogy újra menetbe van állva. Talán ösztönösen odacipelte a ló, mert ő maga már nem irányította. Biztos a közönség is látja, hogy Lyons úrfi mennyire kikészült, talán éppen füttyszóval akarják biztatni. Még az is lehet,hogy akadt olyan bolond, aki fogadott rá...Most már nem mosolyog, elég baja van, a végkimerültségtől kedve egészen fájó gyomráig, s több lüktető sebesüléséig. Mintha mindben porcikája fájna, nem is beszélve a talán már bomlásnak indult karjairól, melyekkel még mindig tartja azokat a fegyvereket. Nagyon fájnak már neki, minden úgy fáj neki, mindenből annyira lege van már! Lehet ellátni sem hagyná magát...bár nem valószínű, hogy bírna bármi ellen is tiltakozni. Már tényleg semmi erőt nem érez magában, mégis megböki Bözsit és előrenyargal.*

Round6

*Fogalma sincs mi hajtja előre, szája csupa vér, olyannyira beharapja fájdalmában, s szemei szikrája mintha lassan teljesen kihunyna. Nagy levegő, de újra elköhinti magát, s érzi amint kisebb adag vérpatak csordul végig állán. Lehet, hogy túl erősen harapta, vagy kitudja...(A..u) Érzi, hogy szemei is könnybe lábadnak a fájdalomtól, nagyot nyel s erősen az Antaléba fúrja, nehogy kicsorduljanak belőle. Valami még feldereng benne... Olyasmi, hogy büszkén akar veszíteni, vagy győzni. Halvány elhatározás. Száguld a fiú felé, ismét nagyon gyorsan-talán mert szereti a gyorsaságot. Száguld, de száguld már körülötte minden más is. A hangok, a színek, lassan elszáguld előle minden. Lándzsáját felemeli, mintha kard lenne, döfésre nyújtja, de testének fél súlyával is ránehezedik. Mondhatni eddig tartott, félig ráhanyatlik a lándzsavégre, miután valamit eltalált, de akkor is, ha nem.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 19:21

A hatodik, utolsó kör eredménye:

Mint ahogyan az állás, úgy a lovagok ereje, képzettsége is igen kiegyenlített. Fortuna ma nagyon tréfás kedvében van. Ez a kör Edwardnak kedvezett. Az állás döntetlen. A bírói bizottság - mi hatan - úgy döntött, hogy a pontok alapján fog eldőlni, hogy vajon ki 2009-ben, Tornerans tiszteletbeli Lovagja.


A 6 kör eredménye:


Edward: 5,4,5,1,4,5 =24
Antal: 5,5,4,5,5,1 = 25

Így 1 döntetlen, 2 győzelem Edwardnak (24 pont), 3 Antalnak (25 pont).

A 2009-es évben, a Tiszteletbeli Lovag: Kepler Antal

A Lovagok nyergükben hagyják el a küzdőteret, hogy felkészüljenek a kupaátadásra. A páncélok elég nagy sérülést szenvedtek el, ha még használni akarják őket valaha is, sürgősen keresniük kell egy fémszakembert. ^^



A hozzászólást Főmesélő összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 22 2009, 19:30-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 19:21

The member 'Főmesélő' has done the following action : Dobókocka

'Dobókocka' :

Result :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Lyons
Prefektus - Pugnax
avatar

Male Szűz Jelige : Az ördög elcseszett kisöccse
Hozzászólások : 682
Évfolyam : Első
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 20:18


*Nem csak a páncélok...Legalábbis Ed kicsit túlhajszolnak tűnik...Mit kicsit...félig ráájult arra a fegyverre. Azonnal elengedi fegyvereit, mikor vége az egésznek, de ez annál nagyobb a fájdalom, mert ki tudja hány óráig kellett tartania vékony karjaival őket. Most, hogy megszabadul tőlük veszett erővel sajdul belé minden kín, s tör ki belőle, amit az ütközet alatt elfojtott.*
-Áhhháá, Au...*Kiáltja fojtott hangon, s úgy érzi ezt amputálni kell. A lováról nem jön le, de átkarolja hátasa nyakát, s arcát inkább belefúrja annak sörényébe.*
~Hát vesztettem...nem volt jó semmire~
*Nagyot nyel, kissé felemeli fejét, hogy ne teljes Koban vonuljon azért le. Pedig hogy unja már, hogy adni kell a külsőségekre. Igenis K.Os, igenis fáj neki, haza akar menni, hányingere van, veszített és még álmos is. Najó, haza nem akar menni! Ezt a gondolatot azon nyomban kiveri fejéből, s leroskad a legközelebbi ülőhelyre, ahová beér, s szaggatni kezdi magáról a páncélt.Pontosabban igyekszik tőle megszabadulni, kissé durva mozdulatok kíséretében. Bizonyára segítenek majd neki, mivel elég elkeseredett küzdelmet folytat, ráadásul a vak is látja,hogy nagyon nincsen jól. Kedve is harapós, mindenkire rámordul, aki kedves szóval akar szólni hozzá (ha van olyan egyáltalán, ápolók,gyógyítók, segítők, valaki...)
Ha megszabadították páncéljától, mindenkire rákiabál, hagyják békén és hogy jól van, csak menjenek már el...Ő maga pedig tenyerébe temeti arcát, s próbál megszabadulni az eszeveszett szédüléssel vegyes hányingertől. Bizonyára azt hiszik a veszteség miatt zuhant a úgy magába, mert soha nem vallaná be, hogy neki "baja van" de az már nem is érdekli...talán valahol mélyen..talán valahol mélyen egészen szomorú, hogy két pont választotta el attól, amiért így kikészítette magát. Gyilkos pillantást vet mindenkire, mikor kitámolyog sátrából a kupaátadásra. Könnyebb gyűlölködést színlelni, mint felszínre engedni a torkát elszorító feszültséget. Edward sosem tudott veszteni...De sosem küzdött még így, s úgy érzi sosem bukott még ekkorát. Akkor is, ha mindent beleadott, ha ez is nagy teljesítmény volt, akkor sem bocsátja meg magának, túlságosan szigorú. Bele kellett volna szakadnia, nem majdnem beleszakadni. Ostoba kamasz ő még...Így is büszke lehetne, Antal öt évvel idősebb nála, tőle biztos sokkalta erősebb, mégis méltó ellenfele volt. De ő volt a jobb, ezt ő is elismeri,ugyanis miközben caplat az eredményhirdetésre. Kidőlve jobbra és balra, mert nem tud egyenesen menni, sőt ahogy felállt ismét az ájulással küzd, szóval közben megjegyzi társának:*
-Gratulálok! *Bár fojtott hangon teszi, mert a gombóctól torkában alig bír megszólalni. Torka is bekapcsolódik aktív fájdalmat viselő testrészei harcába. Mindegyik azért küzd,hogy elnyerje az Edward legfájdalmasabb tagja címet... Még egy mosolyt is megpróbál közbeiktatni, kissé keserű és fájdalmas vigyor, amivel elismeri Antalt Tornaransos bajnoknak. Szája fel van dagadva, kékes színben játszik, vére még szivárog talán belőle, karja mintha le lenne szakadva, kiegyenesedni nem bír, s keze is végig van horzsolva.Több kisebb zúzódásról már nem is beszélve. Egyszóval remekül néz most ki!*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Szomb. Aug. 22 2009, 21:46

Vége. Ennek is vége. Végre valahára. Még mindig cseng a füle az utolsó csattanástól. Nem hallja a nevét kiabáló tömeg alapzaját, ami egyre hevesebb és hevesebb. Nem fogta fel, hogy győzött, csak lassan battyog befele, vissza a Pillu sátrához, hogy ledobja magát Brutus nyergéből és szusszanjon egy keveset.
Fel sem tűnt neki a lándzsája elhagyása, ami pont félúton pihent a pálya közepén, biztos egyből kifordult a kezéből, amint csattant a vége Edwardon. A pajzsa még mindig ott volt az alkarjához szorítva, de elfogyott az utolsó kis erőtartaléka is, így a pajzs vége már a földet érte, Antal meg féloldalasan feküdt a lovon.
Beért a biztos, fénytől védett helyre. Ezt egy pillantással konstatálta, így megengedett magának egy könnyed zuhanást, és nagy csattanást.
- Aúúúcs.- Ennyi tellett tőle. Se több se kevesebb. Örült, hogy egyáltalán vissza sikerült terelnie a bordáját a helyére. Ez a leesés nem volt a legjobb ötlet.
Most sokkal könnyebben kezeli a fáradtságot, a fájdalmat, és az erőtlenséget. Lehet azért, mert már tompulás is erőt vett rajta, így meg annak is örült, hogy pár perc küzdés után ülő helyzetbe tudott kerülni. Jobbjával lefűzte a biztosító szíjakat a bal kezéről, és ahogy kibontotta a páncél csomóját is szembesült a ténnyel, hogy az alkarja elég durván néz ki. A sötét vöröstől a lilán át a barnáig minden színben játszik, ujjait alig bírja behajlítani. Nagy valószínűséggel elrepedt a csont. Nem egy doktor, de a saját karja és mivel az ujjait tudja mozgatni, így csak nem lehet tényleges törés. A felkarján is átvérzett a kötés, de ahhoz most nincs ereje nyúlni. Lekerül az egész felsőtestéről is a mellvért, ami szintén sok újabb sérülésnek ad helyet. Ahol Edward betalált szintén színpompás bőrfelület fogadta, hasizma meg annyira begörcsölt, hogy most először tűnik teljesen kockásnak.
A lábpáncélt és a csizmát még nem vette le, az maradhat rajta. Ha visszamegy a szobájába akkor megszabadul ezektől is. A sisakja a pajzsán pihent és mosolyogva nézett vissza rá. Biztos már képzeleg is.

Megint a megszokott módon sikerült talpra kecmeregnie. Az első pár lépés alatt mindene fájt, még a lábát sem tudta ténylegesen kinyújtani, de ahogy közeledett vissza a homokos talaj felé úgy lett stabilabb a lépése. Már ha stabilnak lehet mondani a hol balra dőlő, hol jobbra dőlő görbe vonalat követő lépéseket.
Ahogy kiért akkor hallotta csak meg a nevét. Akkor kezdett el ismét hallani. A nevét kiabálták, és csak most jutott el ténylegesen a tudatáig, hogy győzött. Izzadtságtól átnedvesedett haja a szemeibe lógott, egyáltalán nem úgy nézett ki, mint valami dicső lovag, hanem mint valami koldus akit jól megrugdostak és elvertek. Fel sem tudja fogni. Egy ekkora harc végén, mikor mindketten a lovak hátán értek vissza a sátorukba pont ő nyert. Ahogy lassan rémleni kezd a pontos eredmény úgy csodálkozik el egyre jobban és jobban. Egyetlen egy ponttal előzte meg a másikat. Szinte semmi különbség. Semmi.
Ott volt már mellette.
- Szép harc volt. Nagyon szép. Gratulálok. Kiváló ellenfél voltál.- Lépdel Edward mellett az eredményhirdetés helyszínére. Szinte szinkronban mennek balra, jobbra. Egyáltalán nem stabil egyikük sem és ha nem tudnak majd ott valaminek nekitámaszkodni akkor lehet össze is csuklanak.
Vissza az elejére Go down
Thierry de Montmorency
Karvezető - Pilluamuleto
avatar

Female Mérleg Hozzászólások : 1651
Tantárgy(ak) : Bűbájtan, Mágusirodalom tanár
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   Hétf. Aug. 24 2009, 10:46

A programoknak vége, köszönjük szépen a részvételt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Lovagi torna   

Vissza az elejére Go down
 

Lovagi torna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Kalandok, programok :: Négy hét a világ körül :: Spanyol hét - Pilluamuleto-


Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Create your own blog