Szomjas Teve italkereskedés

Leírás hamarosan.

Tárgy: Re: Szomjas Teve italkereskedés Vas. Dec. 06 2009, 19:23

Italkereskedés. Ez mindazon üzletek egyike a millióból, amibe Samuel be nem tenné a lábát...ha a végzete úgy nem kívánja. Egy rakat idegölő ital, s hiába szajkózzák úton-útfélen, hogy az alkohol kismértékben gyógyszer, a fityfenét. Ami pusztítja az agysejteket, károsítja a májat, az a toroknak is árt. Félreértés ne essék, a tanárúr nem alkoholista, de ha már közeleg a karácsonynak nevezett, pénztárcát alaposan kifosztó franc, illene vásárolnia legalább egy üveget, ami a mai világban...szó, mi szó, a leghasznosabb ajándék.
Arckifejezése is arról árulkodik, mennyire szeretné dugipénzét ilyen marhaságokra elkölteni. Szeme, amióta kilépett a kastély falai közül, megállás nélkül forog, ráng, szúrós pillantásokat mér a dugig megrakodott járókelőkre. Orra alatt kiváltságos szavakat mormolva mutatja ki nemtetszését...teljesen felesleges ez a felhajtás. Kinek a fenének jutott eszébe, hogy egy büdös, koszt csináló fenyőfát rakjon meg vaskosan díszekkel, és bálványozza??! Természetesen, ha dalokat kell énekelni, az mindjárt más.
Végül, negyed órányi ácsorgás utás, ajkai közt kiadott mélyről jövő sóhaj kíséretében kinyitja a bolt ajtaját, s az ajtó tartójától jövő enyhe, de mégis valamiféle nyikorgás, meghozza a kedvét ehhez az egészhez.
-Rémálmokkal teli éjszakát!
Oda nem illő személy, oda nem illő köszönésével üdvözli az eladót, aki némi összerezzenéssel tekint újonnan érkezett vevőjére. Nyilván várta már az újabb pénzköltőket, mégsem egy ilyen Samuel-féle alak után áhítozott.
A sötét köpönyegbe burkolózott tanár csoszogó léptekkel indul meg a sorok közé, hogy kiválassza a megfelelő karácsonyi ajándékot...magának. Egy-egy üveg részletes megszemlélése után morgó hangot kiadva lépdel tovább, köpenyét végighúzva a csillogósra sikált talajon. Bort keres. Nincs szüksége mások segítségére, így ő maga szeretné felkutatni azt a bort, amit egy évben csak egyszer engedhet meg magának, de eddigi keresései kudarcba fulladtak. Mikor észreveszi, hogy egy újabb polcnyi bor helyezkedik el a bolt hátsó falának dőlve, felcsillanó szemekkel iramodik neki az italok alapos végigmustrálásának.

Tárgy: Re: Szomjas Teve italkereskedés Vas. Dec. 06 2009, 19:46

*Az elmúlt napokban sok mikulás sapkában száguldozó diákot látott, és ha másról nem, erről tudhatja, hogy elérkezett a december, vagyis a modern időkben a pénzköltés időszaka.*
~Még, hogy a szeretet, meg a család... Talán ezer éve még igen, amikor nem voltak ilyen-olyan számítógépes vackok.~
*Morgolódik magában, ahogyan elhalad egy édességbolt előtt. Kezeit a fekete kabátja zsebeibe süllyeszti, miközben egy csomagokkal megrakodott ember sétál el mellette.*
~Még jó, hogy itt nincs ilyen.~
*Ajkaira egy kis, amolyan a tudattól örömteli vigyor ül. A varázsvilágban maximum egy kviddics seprűt tud küldeni a bátyja gyerekeinek. Bár kétli, hogy ilyenre fájna a gyerekek foga, így marad a jól megszokott kilós cukor zacskók. Legalább pár hónap múlva a fogorvos is boldog lesz, és a Colgate Herbal-os hódnak sem volt igaza. Elsétál egy italbolt előtt, majd majdnem elhagyva megtorpan, és a kirakatot kezdi el nézni. A szokásos szöveg ott van, hogy ez a legjobb, stb, stb. Egy száznyolcvan fokos fordulat után az ajtó elé lép, és benyit az említett háztartozékon.*
-Jó estét! Vagy napot, vagy bármit.
*Későn pillantott az órájára így nem tudja megállapítani, hogy konkrétan mennyi az idő. Az eladó kérésére csak legyint egyet, majd ő kiválasztja, hogy mi lenne jó ajándék. Egyáltalán nem azért, mert ilyenkor az eladók képesek a legdrágább dolgokat ajánlani... A borok felé nézelődve egy ismerős alakot vesz észre. Pontosabban a tanári kar, egyik majdhogynem oszlopos tagját.*
-Kellemes estét Mr. Gottwald!
*Köszön a kollégájának, majd szemügyre veszi az itt található borkülönlegességeket.*
-Csak nem a családjának vásárol valami ajándékot?
*Enyhén felvont szemöldökkel érdeklődik, mivel a tanár úrnak nem a lehető legjobb a hírneve.*

Tárgy: Re: Szomjas Teve italkereskedés Vas. Dec. 06 2009, 20:11

Ez az üzlet is csak a szórolapokat nyomja tele borkülönllegességekkel, arra pedig eszük nincs, hogy egy-két üveggel nyomjanak is a polcra belőlük. Néha-néha leemel a polcról egy-egy üveget, elolvassa annak hátoldalán virító szöveget. A legtöbb üvegben csak bor utánzat lötyög, az igazi finom borokat biztosan nem egy iskola közelében fogja megkapni. Az irónia kedvéért, még a italban lévő származékokról szóló, apró betűkkel odabiggyesztett szövegen is végigfuttatja tekintetét, s döbbenten állapítja meg, ez a bor nemcsak az agysejteket irtaná ki, hanem mindent, ami egy élőlényt működtet. Kimeresztett szemgolyóval helyezi vissza az üveget a helyére, inkább dobja, majd alaposan megnézi kezeit, hátha már maga az üveg is leégetett egy-két ujjat a kézfejéről.
Csalódottan vigyorog az orra alá, már épp menni készülne, mikor egy újabb áldozat lép be az ajtón...nicsak, a tanári kar egy másik tagja. Ennyi alkoholistát egy helyen, mindig is szúrta a szemét ez a Che..cse..akárkicsoda. Aki körül vibrál a levegő, az a fura fajtákból való, és Ö biztosan olyan. Sután körbepillant, hátha akad búvóhely a számára, akár óriás üvegnek is álcázhatná magát. Az egyik kiszemelt polc mögé indul meg, de Remy közbelép. Lehunyja szemeit, s erőltetett vigyorral az arcán fordul meg a bájgúnár felé.
-Minden, csak nem kellemes.
Veti oda sértődötten, egyetlen célja van, az pedig a távolság megfelelő megtartása. Kételkedve pillant végig az uraság kabátján...ami a mai férfiak ízlését illeti, inkább tekerjenek magukra tógát, mint egy ilyen mutogatós kabátot. Végül megnyugszik, nem zavarhatja el ezt a...ezt a...csövest egy nyilvános helyről, így visszafordul a polc felé, s leemel még egy üveg bort.
-Ezek inkább mérgek, mint émelyítő italok.
Mordul fel az üveget meglóbálva, majdnem leütve vele Chevaliert. A bor nevét kimondani nem tudja, valamilyen francia alkotás, de az információk róla, elég értékes borról árulkodnak. Az uraság kérdésére meghökkenve vágja hóna alá a kiszemelt italt, majd flegmán megjegyzi.
-A családom én magam vagyok.
Sárga szemeit mélyen Chevalier kikopott kék szemeibe fúrja. A "család" szót, ő, már nem ismeri...régóta.

Tárgy: Re: Szomjas Teve italkereskedés Vas. Dec. 06 2009, 20:35

*Félre vont szájjal hallgatja a visszaköszönés, elég érdekes formáját. Bár abban ténylegesen egyet tud érteni, hogy sokkal kellemesebb lenne, ha nyár lenne, és nem mínusz hatvan fok. Szemeit körbejáratja a borokon, némelyiket már zárófóliáról megismeri, de a legtöbbje még számára is ismeretlen. Gottwald megjegyzésére csak halkan nevet egyet.*
-Kolléga, csak a megfelelőt kell megtalálni, és akkor remélhetőleg nem kell tartani az esetleges mérgektől.
*Rántja meg a vállát a gondolat menetére. Ebből a gondolat menetéből az zökkenti ki, ahogyan egy 2003-as Saint-Emilion, ha jól olvasta félszáraz vörösbor suhan el az orra előtt pár centiméterre. Reflexből felemeli a kezét, és megtörli az orrát csak, hogy tudja, biztosan a helyén van-e. A kérdésére megjegyzett dolgot inkább nem boncolgatja tovább. A tanár úr nem néz ki fiatalnak, így talán nem is kéne tovább kérdezősködnie a dologról. A szemkontaktust jól állja, majd végül ajkait beszédre nyitja, és bal kezével a borra mutat, ami Gottwald hóna alatt melegedik.*
-Az nem kimondottan émelyítő ital. Arról a cégről volt már olyan hír, hogy valaki belehalt, a bor permetező anyaga miatt.
*Nem okoskodásból mondja amit, csak elővigyázatosságból, meg persze ha Mr. Gottwald ténylegesen nem mérget akar inni. A polcra néz, majd egy magasabban lévő boron állapodik meg a tekintete.*
~Jellemző, hogy az olcsó és jó borokat magasra rakják.~
*Leemeli a kigondolt bort, és a címkét megszemlélve nyújtja át a bort.*
-Nem tudom, hogy az édeset, vagy a szárazat szereti, de ezzel meg lesz békélve. 2001-es Bordeaux félédes vörösbor.
*Átnyújtja a tanár úrnak a felolvasott címkével ellátott boros üveget.*

Tárgy: Re: Szomjas Teve italkereskedés Vas. Dec. 06 2009, 21:03

Megint egy olyan szituáció veszi kezdetét, melyben Samuel megelégedve indulna meg kifizetni a szerzett löttyét, de megint megint megakadályozzák. Legszívesebben megfogná az üveg nyakát, s jól kupán vágná vele az újonnan szervált bortanácsadóját, Mr Chevalier professzort. Ennyi okoskodás, ennyi tudás hogy férhet el egy akkora fejben, mint egy SVK tanáré, a jól bemagolt átkok mellett?
Ismét felsóhajt, mint aki épp a halálán van, úgy fordul vissza sokadjára. Arcán gúnyos mosoly, szemei a dühtől, vérbe fagyva villognak, aurája elsötétül, s szabad kezét görcsösen ökölbe szorítja. A hóna alatt elhelyezett, békésen a megvételre váró üveg pedig szétreped, s ezer darabra törve siklik végig a terem falai közt.
-Hoppá!!
Mereszti ki szemeit Chevalierre, aki megdöbbenve szorongatja elgémberedett kezei közt a talált üveget. Ö a sötét akármicsodák tanára, biztosan össze is tudja rakni az üveget.
Köpenyéről lecsöpögő, vörös folyadék jelzi az iménti "kis" balesetet, ami megmagyarázhatatlan okok miatt történt. Vigyorogva fordul a bolt tulajdonosa felé, s mintha mi sem történt volna, araszol az üzlet hátsó részébe, elkapva Chevalier karját, s maga után húzza. Hát tessék, ezért gyűlöli az egész karácsonyi hacacárét. Az ajándékbeszerzése katasztrófával jár, fölösleges költekezéssel, és haszontalan testmozgással, és még mosásba is kell küldenie köpenyét. Rásandít Chevalierre, amaz biztosan remekül szórakozik a másik szerencsétlenségén.
-Ezt a pechet. Ahányszor kimászok a kastélyból, mindig ilyesmi történik. Kezdem azt hinni, el vagyok átkozva.
Csóválja meg a fejét bebújva az egyik polc mögé, s igyekszik minnél gyorsabban megoldást találni.