Télapó itt van...vagy nincs?

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Kedd Dec. 08 2009, 23:32

Úgy toporog a szán előtt, mint akinek még nem lenne meg az elegendő kilométer a lábában, és legalábbis szaladni szeretne egy nagyot.
- Nézze, Mikulásné, milyen illedelmes fiú - mutat Dorianra. - Ha jól emlékszem, a jó fiú felsorolásban volt..., tudjaaaa, a Listán - nyomja meg az utolsó szót, de igazából mindent szinte elnagyol, továbbra is elvékonyított hangon.
Toporog, izeg-mozog, néha hajlong a diákok előtt, ahogyan beszállnak, miközben igyekszik visszafogni nevetését, amiért a kollegina bakizott. Ha továbbra is így folytatják, és mindketten visszafojtják a nevetésüket, még a végén csuklani fognak.
- Bizony-bizony - húzza most ki magát, dagad a melle a büszkeségtől, és az érzéstől, milyen fontos szerepet is kapott. - Én - itt magára mutat -, én fogom mindenkinek elmondani, mi is történt valójában - bólogat nagyokat, hiszen ő mindeeeent tud.
Azt is, hogyan fogja ezért majd hógolyóval megdobálni Mikinét, ha egyszer nem látja őket senki. Amelie nevetésére sandán a lányra néz, majd sértődött arccal toppant egyet.
- Igen, Csiribí a becses nevem, a drága uramé meg Csiribá - komolyan néz a lányra, mintha ez mind tényleg igaz lenne.
Ed kérdésére élesen szippantja be a hideg levegőt, és Mikiné válasza után bólogatni kezd.
- Bizony, hogy létezik, éééén láttam őt, nem is egyszer, nem is kétszer, hanem nagyon sokszor, mert már elmúltam 200 éves is, még is jól tartom magam - billeg ide-oda egyet, majd Noel felé sandít Friminka kérdésére.
- Nem ismerek semmilyen Friminkát. Az a nő ott, az a drága asszonyság, Mikulás nagy és egyetlen szerelme, Mikulásné, én meg a manójuk vagyok, az ő hűűűséges manójuk, Csiribí - a sipka is végül felkerül a fejére, de a vége állandóan a szemébe hull, nem győzi hátra dobni.
Újabb hajlongás és hessegetés következik tőle, majd Izzy sikítására újra lekapja manósipkáját, és szája elé tartja. No, nem azért, mert ő is megijedt, ő még rejtegetni szeretné egy ideig kacagását, így csak válla remegéséből lehet látni, bizony, ez már őt sem hagyja hidegen. Nem is avatkozik bele a rábeszélésbe, félő, hogy elnevetné szegény gyerek félelmét is, így inkább felpattan a szánra, és ott várja be, hogy a fiú is csatlakozzon hozzájuk. Friminka bakijára lelkesen kihúzza magát.
- Majd én, drága Mikulásné. Szárnyra Ágas és Villám, gyite Íjas és Üstökös, repíts minket Csillag és Pompás, haza Lappföldre Táncos és Táltos, adj fényt az éjszakában, gyí Rudolf - rikkant vidáman, persze teljesen feleslegesen, hiszen a szán már felszállt, de azért a hangulathoz ez sem árt.
Megvárja, míg felemelkednek, majd megköszörüli torkát, félig hátra fordul, hogy nagyjából mindenkit lásson, majd kicsit magas hangon beszélni kezd.
- Minden egy fura délutánon kezdődött, pár nappal ezelőtt. Alig szállingózott a hó, aggódtunk is, hogy kopár decemberünk lesz - bólogat komolyan. - Mikulás éppen a Listát írta - néz jelentőségteljesen a diákokra -, legalábbis, amikor bevittem neki egy bögre forró csokoládét, még azt írta - megjelenik egy könnycsepp a szemében, ami inkább a szélnek, mintsem színészi tehetségének köszönhető, de most mégis jól jön. - Pár óra elteltével meg kellett volna, hogy jelenjen a műhelyben, hogy leellenőrizze, hogyan halad a többi manó a játékok elkészítésével. De nem jött, hiába vártak rá - elcsuklik a hangja. - Amikor Mikulásné, drága asszony - mutat Friminkára -, utána nézett, merre késlekedik, hűlt helyét találta. Kerestük-kutattuk, de nyomát nem leltük - újabb könnycsepp, hideg van, no.
- Másnap reggelre több, mint egy méter hó leesett, de mi Mikulás nélkül köszöntöttük egymást a műhelyben, sok-sok idő óta először - már szinte csak suttog.
- De aztán - kiált fel -, megtaláltuk a levelet, amit a tanáraitok írtak a Mikulásnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy majd mi - Friminkára és magára mutat -, eljövünk a szánnal, és megkérünk titeket, segítsetek nekünk megtalálni a jó öreg Mikulást - lágyul el a tekintete, kicsit beleéli magát a szerepbe. - Mert, ugye segítetek? - kérdezi csillogó szemekkel, fürkészve a gyerekek arcát, miközben magában azon morfondírozik, lehet, hogy neki is unokatestvéreit kellett volna követnie a mugli világba, ahol kamatoztathatták tehetségüket. Bár tény, hogy akkor nem lenne része ennyi mókában és varázslatos csodában...

**Hozzászólások** : 76 **Évfolyam** : Első

Kaptunk egy üzenetet, miszerint a parkba érkezik a Mikulás, vagy mi is volt benne. Magamra kaptam hát hosszú kabátomat, mely sikeresen eltakarja barna famernadrágomat, és a fehér garbómat. Elindulok kifelé a szobámból, s mielőtt kilépnék a társalgóból bekopogok bátyámért is, hog magammal hívjam.
- Kész vagy tesó, gyere, mert lekéssük a gyülekezőt.
Lebizony, de még mennyire, hisz már ahogy kilépek az ajtón látom, hogy a parkba elég nagy a nyüzsgés. A diákság körülvesz valamit, amit nem igazán tudok kivenni még, de ahogy megszaporázva lépteimet közelebb érek, látom, hogy bizony karvezetőnk egy fura manójelmezben matat egy szánban, ami mintha csak a mesékből került volna ide.
- Mi a szösz?
Egy másik nőt is látok, akit még nincs szerencsém ismerni, de szintén elég érdekes a szerelése. Na tessék, már lépkednek is befelé a diákok, így lemaradunk a finomságokról. Futólépésbe kezdek, nem tudom hová is megyünk, de a társaságot elnézve jó murinak igérkezik, hát mi miért maradnánk ki a jóból.
- Futás, mert itthagynak.
Még szerencse. hogy Izzy volt oly kedves és feltekeredett egy fára, így ha esetleg a tanárnőnek nem sikerül lerimánkodni onnan, majd mi közrefogjuk, és kétoldalról megkarolva magunkkal rángatjuk.
- Gyere Izzy, nehogy már ittmaradj, majd leütjük a dögöket, ha bántani akarnak. Különben is, nem hallod, hogy műanyag?
Csak tudnám, hogy akkor miért látszik a lehelletük. Lelket fúj beléjük a Mikulás? Felugrok, Izzyvel, vagy nélküle, ha esetleg odaragadt a fához.
- Szép estét hölgyeim. Szevasztok...
A már ismerős Eddel fogok először kezet, majd sorban a többi férfinéppel, lányok felé egy-egy kedves, pajkos mosolyt indítok, külön-külön. Majd figyelem a manót. . Hogy is ívják? Csiribí? Felvont szemöldökkel meredek rá.
- Elrabolták Mikut? Szégyen és gyalázat....

//Elnézést a késésért, remélem még időben beleugrok a szánba Very Happy

//

**Hozzászólások** : 55 **Évfolyam** : Első

A levélke most is ott van az asztalomon, s már indulásra készen várom, hogy Noah mikor dönt úgy, hogy részt veszünk ebben a mókában. Nem is kell sokáig várnom, hamarosan kopognak, s hallom is felcsendülni öcsém hangját, hogy készen vagyok-e. Valójában már vagy 20 perce ülök a fekete farmeromban és a sötétkék pulcsimban, arra várva, hogy ő is elkészüljön. Magamra kapom a kabátomat, s már megyek is utána.
- Nem baj ha a gyülekezőt lekéssük, ha a többi dologról nem maradunk le.
Valójában nem szeretek várkozni, de ezt nem kell senkinek sem tudnia. A szobámban várni pedig amúgy is jobb, mint kint a hidegben. Gyors léptekkel száguldunk le a lépcsőkön, s kiérve én bár iztos vagyok benne, hogy a lényegről még nem késtünk le, hiszen a diákság egy pont köré csoportosul, s valószínűleg ez az, amiért mi is jöttünk.
Hamarosan meg is látom a szánt, benne egy gyönyörű Mikulásnét? meg a karvezetőnket, aki manónak öltözött. Közben hallom Noah-t is, s most nem tudom, megállni, hogy ne feleljek neki.
- A szösz, az az apró pihe, ami a párnán, a takarón keletkezik, amikor...
Jó inkább befogom a számát, lejárt lemez ez már nagyon régen, de nem lehetett kihagyni. Ráadásul Noahnak igaza van futni kéne. Mi mást tehetnék hát? Futok öcsi mögött, aztán mellett és persze igyekszem lehagyni.
Izzy nekem is szemet szúr, s ha már olyan kis gyáva, hogy megijed pár rénszarvastól hát nem hagyhajuk hogy a fán maradjon.
- Nyugi Izzy nem hagyjuk, hogy a csúnya nagy rénszarvasok bántsanak!
Tényleg nem hiszem el, hogy lehet félni egy rénszarvastól olyan kis szépek! Kedvem lenne megsimogatni őket, de most inkább Izzyre koncentrálok, s ha sikerül lerángatni a fáról akkor vele együtt ugrunk a szánra, ha nem akar jönni akkor nélküle, nekem végülis mindegy.
Noah szokás szerint megelőz a köszönéssel, de azért én is felvillantok egy mosolyt a jelenlevőkre. Legalábbis a lányokra, akiknek a sziasztok mellé, egy kacsintás is jár. A fiúknak meg be kell érniük egy erős kézfogással.
Csiribí néni hangja üti meg közben a fülemet, s a lig bírom megállni, hogy ne kezdjek el nevetni.
- Természetesen segítünk. Szegény Mikulás, biztos nagyon egyedül érzi magát...

//Ugye felférünk még? *Bevetem az őzike szemeket is - hátha így több esélyem van//

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szer. Dec. 09 2009, 16:20

-Tökéletes, Izzy, gondolom a homlokodra is ragasztottál belőle, a kezedre is, és minden egyéb helyre.

*Vigyorogva elhúzza a fejét, a fiú így maximum a levegőt csapdoshatja. Ed repülése megismételhetetlen, ezt megjegyzi, ilyet sem lát minden nap. A süti nem hozza lázba most, bár kedveli az édességet is, csak nem mindegyik fajtáját. Friminka és Dorothea öltözéke már önmagában is elég ahhoz, hogy röhögésben törjön ki, ám Izzy poénja Francisról egy lendülő kezet eredményez, és most ő ad tockost neki. Nem nagyot, de azért csattan, aztán ugrik is félre, mielőtt érkezne a bosszú.*

-Az a tippem, Leanne, hogy igen. Lehet, mellényúlok, de egyelőre mellette teszem le a voksomat.

*Már éppen elhelyezkedne, amikor Izzy mint a félőrült tűnik el mellőle, egészen egy fáig, amire jó szokásához híven fel is csavarodik. Már csak ez hiányzott, bár gondolhatta volna, hogy ez lesz belőle. Tudja; miért tűnt el a fiú, Leanne-nek kissé enerváltan felel és halkan.*

-Fél az állatoktól, a mókusoktól a legjobban. Izzy, hozzuk Fredet is? Gyere már vissza, ezek nem igaziak.

*Kiált a fiú után, és kikászálódik, hogy leszedje a fiút a fáról. Az túl nagy ahhoz, hogy magukkal vigyék. Friminka meggyőző képességében reménykedik, közben elindul Izzy felé, hogy lefejtse az erődjéről és beimádkozza a szánba.*

-Rendben, felőlem lehetsz mikulásné is, meg lehet manó is, oly mindegy, kit hogyan szólítunk. Csiribú pedig a gyerek, a Télanyó pedig a Télapó párja, értem én. Lappföldre megyünk, vagy világjáró körútra?

*Arra ugyan még mindig nem kapott választ, vajh mibe fáj ez nekik, ám majd elmondják. Egyelőre Izzyt próbálja be és lecserkészni, ha kell, elhozza Fredet is az erdőből a cél érdekében. Csak akkor száll be ismét, ha sikerült a fiút is bepakolnia, de ha kell, akkor vállán fogja becipelni. Az ikrekkel kezet fog köszönésképpen, azon pedig megint vigyorog, hogy Friminka nem tudja a rénszarvasok nevét. Érdekes feladat lesz ez, előre látja.*

//Bocs, nekem ma nem megy több...//

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Pént. Dec. 11 2009, 12:31

-Nem az enyémre, hanem a tiédre fogok ragasztani mindjárt nem egyet, hanem egy tucatot!
*Csak a levegőben hadonászik, hiszen Noel máris húzza el a fejét. Nem is ő lenne, ha nem húzná folyton Izzyt, de ezt lassan kezdi megszokni, sőt talán már igényli is, ha netán elmarad, és kiprovokálja magának. Kicsit nem figyel, miután Francissal kapcsolatban támadt egy jó kis ötlete, és máris az ő fején csattan haverja keze. Nem, ezt nem most fogja megtorolni, majd ha nem figyel, akkor.*
-Már pár napja volt Owainen Miuklás sapka, gondolom megvan neki az egész kollekció. Amúgy ez csak feltételezés, nem biztos semmi sem.
*Felel Leanne-nek, azon meg tényleg beröhögött volna, ha az általuk adott Microwave Oven néven nevezi őt meg. Jobb, ha társaságban ezt nem reklámozzák, mert így mindig eljut olyanokhoz, akikhez nem kellene.
Már a fát ölelgetve hallja csak Friminka szavait. Azon jót vigyorog, hogy a nevet elszúrta, és a Mikulást meg a férjének nevezi. ~Hmm… nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél! Most már egészen biztos, hogy Owain öltözött be!~ A hozzá intézett kérdésre meg dacosan válaszol, el nem engedve a fát.*
-Utálom az összes dögöt! Vérszomjas vadállat mind! Oda nem megyek a közelükbe! Micsoda? Műszarvas? Vagy illúzió?
*Inkább ez utóbbiban szeretne hinni, hiszen ő is látja a hidegben párás leheletüket, így ezt a mesét nem fogja bevenni. Megvárja Friminkát, és kell az a fülbe suttogás ahhoz, hogy kicsit oldódjon a szorongása, közben pedig egész kis csődület alakul ki körülötte. Ez így már tényleg baromi ciki, mert Noel érkezése várható volt, hiszen a barátja, de még az ikrek is csatlakoztak hozzá, a tanárnővel az élen… roppant kellemetlen, főleg hogy a fát még mindig öleli, így az ikrek valóban felnyalábolhatják őt két oldalról.*
-Jól van már… jövök, csak eresszetek el! Gúnyolódj csak… te… te nagyon gonosz! Le merem fogadni, hogy éjjel lámpa mellett alszol, mert félsz a sötétben, és csak most van nagy szád!
*Azon kevesek közé tartozik, aki meg tudja különböztetni egymástól az ikreket, de nem fogja kimondani Noel nevét, hiszen megígérte, hogy azt csak a barátjára fogja használni. Hiába nah, szoros köztük a kötelék.*
-Nem kell Fred Noel, majd nem nézek rájuk, ez be szokott válni.
*Válaszol immár barátjának. Szegény facsemetét nem akarja megint kiszedetni a helyről, elég volt neki egyszer sétálnia vele. Kénytelen kelletlen odavánszorog a szánhoz, remélve, hogy a fiúk maguktól is el fogják engedni, és nem fog rajta röhögni a fél iskola. Igen, neki már ez a pár ember is felér a fél diáksereggel, annyira kínos ez a fóbiája. A szarvasoktól elfordítja a tekintetét, és háttal öl nekik, szorosan kapaszkodva az ülésbe. Magától a repüléstől nem fél, ha a dögöket nem látja, így cinikus vigyorral az arcán hallgatja a beszámolót, ami leginkább egy mesére emlékezteti őt, de nem bánja, legalább eltereli a figyelmét –van min röhögnie. Az ő listáján felnőtteknek való játékok szerepelnek, úgyhogy nagy valószínűséggel megint csak sálat meg zoknit fog kapni, esetleg édességet. Manó néni színészi képességeit csak magában csodálja, hiszen egész teátrálisra sikerült a történet előadása. El tudja képzelni, hogy a Télapó mekkora slamasztikába keveredett, ha pont az ő segítségükre van szorulva.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Pént. Dec. 11 2009, 16:21

//Bocsánatot kérek, de nem volt nagyon időm, ide is írni.//

*Signimusos. Dorian, ő az első a suliban, legalábbis szerintem. *
- Persze csak nyugaodtan egyél.
*Ami késik nem múlik? Hát ebben nem lehetünk biztosak, de talán. Ezt inkább nem hangoztattja Konidik, most kivételesen nem lesz szőrszálhasogató.*
- Szóval a napokban, én meg már azt hittem csak nem láttalak, mert nem figyeltem. Hát igen, ami késik, az nem múlik...
*Utána kicsit elfalatozgatnak, aztán Noel is bemutatkozik, kar nélkül. Inkább nem firtatja, hogy miért, viszont kiváncsi ki az a Francis.*
- Az ki? Valami kis emberke?
* Tényleg nem tudja hogy egy koponya van. Talán jobb is. ezek után jön a szán. Noel egyből az üzletre gondol. Szegény mikulsáné elfelejtette a manója nevét is. Csiribiri... Konidik halkan kuncogni kezd. Aztán még a szarvasok nevét sem tudja. Ez elég vicces. Persze ez csak játék, de akkor is! Azért illene tudnia a nevüket. Szerencsére Csiribí tudja a nevüket. Hát el is indulnak. Szárnyak nélkül szállnak. Aztán el is mondja hogy mi történt, Csiribí. Aki, vagy a hidegtől, vagy a szomorúságtól elejt pár könnycseppet. A kérdésre, hogy segítenek-e kis megfontolás után válaszol.*
- Természetesen segíteünk, vagy legalábbis én!
*Mutat magára. Soha nem hagyná ki, biztos kalandos kis út lesz. De mielőtt még elindultak volna, egy ikerpár beugrik a szánba. Pont felértek, talán. Végre elindulnak, és elkezdődik, Konidik talán eddig legkalandosabb utazása...Persze csak a trójai csatmező után!

//Tudom hogy nem hosszú de most ennyi telt belőlem//

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Pént. Dec. 11 2009, 20:56

*Azért lépett a rénszarvashoz, hogy megsimogassa, nem azért, hogy a kezét etesse meg, Izzynek meg segítenek százan, ő tipikusan az anticsordaszellem képviselője, azt szereti csinálni, s azt is szokta tenni, amit más nem. Most mindek álljon oda századiknak mentegetni, fáról kaparni, vagy csúfolni a szerencsétlent. Konstatálja, hogy szegééény Izzy, macera lehet félni az állatoktól, amikor vannak a dögökkel kihagyhatatlan szituációk is. Soha nem érezheti át milyen egy macskát üldözni, vagy piszkálni a pulykát… A lelkesedése határtalan és ez mindenkit meg is lep. Meglepő gyerek ő és ha Frimika nem venne magára egy másik identitást, Ed hangosan szidni kezdené, hogy megcsalja Owaint a Mikulással. Így viszont biztos benne, hogy (a nő vagy meghibbant) tényleg Tayler lesz a télapó, nem kell attól tartania, hogy lesüllyed a legrosszabb gyerekek skálájának szintjére és akkora virgácsot kap, amire felakaszthatja magát. Attól nem félne, ha levinnék a pokolba az ördögök, nagy álma velük motorozni, gitározni, sőt levetné minden álarcát és együtt kínoznák a kárhozottakat. Erről ábrándozik éppen, mikor a szán emelkedni kezd, s amikor Frimika hátrafordul .*
-Jó, persze, de arra nem gondolt, hogy megszökött? Lehet, hogy van az öregnek csinos asszonykája. *Mutat rá a tanárnőre, ő érti a játék nyelvét, s ha egyszer game, nyomják nagy tételben.*
-De egész évben hallgatni a sok imbecil gyerekek értelmetlen kívánságát… A helyében én is megszöknék, sőt nyugdíjba vonulnék, egyáltalán nem fer, hogy vénségére melóznia kell. Miért nem hordja ki a húsvéti nyuszi? Meg minek megünnepelni valakinek a születését, Karácsonykor? Akkor a szeptember 11.-e is lehetne ünnep, akkor születtem. *Nem a terrortámadásra akar asszociálni, tényleg akkor született. Majd akkor lesz 16…reméljük, hogy a szemtelensége nem hal ki a korral… De a kölykök őszinték, ez csak a véleménye volt. Dorianra vigyorog, megvan az ellentéte. Ő csak Shindler listájára kerülne fel. Vicces, hogy a mindig kimért és büszke kvje ilyet is tud…meglepő asszonyka, de mindenképpen sokoldalú.*
-Mert megunta a hajtást. *Mondja komolyan Csiribí meséjére, miközben halkabban hozzáteszi:*
-Ez igazán oszkárdíjas alakítás volt tanárnő. *Mégis úgy gondolja, hogy ha létezne mikulás, és most játszanak, akkor a Bahamákon nyaral az öreg, szőrös pocakú ipse, nője, a manója és a szarvasai nélkül, koktéllal a kezében, kókuszmellű lányok ölében és egyszer végre élvezné az életet. Erre Lapföldre mennek…Megint fázni fog, na mindegy…*
-Szevasz! *Fog kezet az iker number one tagjával, Noahhal, majd kissé megvonaglik a szemöldöke, mikor Noel kerül sorra. Ed valóban kicsi, a keze sem nagy, de megpróbál nem szisszenni és férfiasan tűrni az acélos kézfogást. Sikerül is neki, arcán csak a szokásos unott, dölyf látszik, de amikor kezeit beteszi a zsebébe és elfordul tőlük, ott pedig megpróbálja kinyújtani ujjait, halkan felszisszen, s még pofát is vág hozzá.*
-Sziasztok. *Fordul vissza.*
-Persze, megmentjük, de ne nekünk sírjon majd, Mikulűsné, ha kiderül, hogy csalja a férje és tényleg a Bahamákon nyaral. *Ő a Mikulás helyében betiltaná a karácsonyt. Felhajtás…De a repülés jó, nagyon jó! Annyira jó, hogy gátlástalanul a szán széléhez tornássza magát, hogy lenézzen és kiüljön a szélére, a rénszarvasok közelébe. Ha a Mikulásné meg Csiribí nem figyelnének, talán át is mászhatna Rudolfra…Soha vissza nem térő élmény lenne rénszarvason repülni…Csinálni fog egy listát azokról a dolgokról, amiket meg akar csinálni, elvégre olyan rövid az élet. Ha vámpírvadász lesz, akkor főleg az övé lesz kurta. Minden bizonnyal, ha nem lökik ülepen el is jut a széléig, s ki is hajol egészen, hogy a képébe fújassa a hideg szelet, de főként hogy lenézzen a tájra. Repülnek…két éve nem repült már…bár a kezét nem nyújtja ki, még a végén ráfognák, hogy titanicosat játszik, csak átadja magát az elszigetelt repülésélménynek….meg ugye úgy hajol ki, hogy legalább a szarvas hátát megérinthesse. Nem, nem bírja ki, hogy ne tehessen ki megint valami rosszaságot megint.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szomb. Dec. 12 2009, 00:31

*A lányoktól kapott mosolyokat viszonozza, aztán helyet foglal valahol középen. No, nem azért, hogy a középpontban legyen, eme gondolat meg sem fordult a fejében. Dorian választása azért egy középen lévő helyre esett, hogy igy mindenkit láthasson, az út során szóba elegyedhessen másokkal. Szerencséjére olyan helyet kap, hogy Noelhez és Konihoz is elég közel van ahhoz, hogy beszélni tudjon hozzájuk anélkül, hogy túlkiabálna másokat.*
-Francis, koponya, nem mindegy az? Egyre megy.-*Vonja meg a vállát. Persze, a név az megüti a nevét.*
-Miért egy francia nevet választottál szegénynek, vagy neki hajdanán is ez volt a becses neve?-*A szegényt a már nemrégiben halott hangnemben ejti, s bár nagy a kisértés, hogy a becses szót is hasonlóképp ejtse, végül mégsem teszi, az a valami mégis csak egy élőlény volt valamikor.*
-Noel állandó jelleggel magánál hord egy koponyát, aminek, mint az előbb felvilágosított, nem koponya a neve, hanem Francis.-*Válaszol Konihoz fordulva. Ezúttal a becses tárgynevét illeti az extrahagsúllyal, vigyorog is mellé, jelezve véleményét, miszerint ez már túlzás.
Mindeközben végre sikerült Izzyt rávenni a szánkázásra, sőt két újabb srác, szemmel láthatóan ikrek, is betoppantak az utolsó pillanatban. A felé nyújtott jobbokat elfogadja, sőt, be is mutatkozik az ikreknek.*
-Dorian Le Sarte, signumus.-*Lehet, hogy diáktársai is bemutatkoznak, de Dornak van egy olyan érzése, hogy nem fogja tudni megkülönböztetni a két fút, olyanok, mint két tojás.*
-Hallottad, Csiribi valamilyen listát emlitett... szerinted tényleg rajta vagyok azon a Listán?-*Kérdi bizalmas kérdését Konihoz címezve, vigyorogva, tettetett izgalommal a hangjában, mint az a kisgyerek aki már alig várja a Télapót. Ha már játék, legyen játék. Neki minden évben eljött az ősz szakállú, kedves ember, mig aludt, bár igazán sosem hitt benne. Véleménye szerint csak egy kedves kis mese
Friminka bakiján csak mosolyog, megjegyzést nem fog tenni rá, hisz lehet, hogy mindenki nem vette észre a bakit. Bár az tény, ő maga sem tudná felsorolni a rénszarvasok neveit, azért annyira még emlékszik, hogy nem csak két szarvasból állt a fogat... meg nem utolsó sorbán szeme is van még a gyermeknek.
Csiribi sztoriját szép csendben végighallgatja, miközben előkerül zsebéből némi elcsent finomság is, mint a szaloncukor, fahéjas mézeskalács és jégcsapcukorka is, ez utóbbi csodák csodájára még nem kezdett el olvadni. Mielőtt saját magát kiszolgálná, megkérdezi a lányokat, majd a körülötte ülő fiúkat, hogy kérnek-e belőle. Ha a kínálkodás után még mindig marad az édességből, akkor nekilát ő is a lakmározásnak, ki tudja, mennyi még Lapföldig az út. Csiribi történetére nem tud mit mondani, inkább csatlakozik Konihoz, bólogatva a srác szavaira.*-Persze, segitünk mi...-*Ed megjegyzéseit a tanárok alakitására inkább nem kommentálja, helyette az édességekkel, meg a kilátással foglalkozik.
Ez egy remek kaland kezdete, remélhetőleg.*

**Hozzászólások** : 172

*Az ikreknek sikerül még pont elcsípni a szánt, így nem maradnak le ők sem a nagy kalandról, a Mikulás-mentésről. Eleinte minden rendben van, csak úgy szelik a sötét égboltot, nem is nagyon látják, hogy milyen tájak suhannak el alattuk, hiszen kifejezetten gyorsan haladnak. Nem véletlen, hogy a Mikulás egy éjszaka alatt végigjárja az összes gyermek házát. Kifejezetten pozitív, hogy egy bűbájnak köszönhetően, egy bizonyos körön belül, nem esik be a hó és a szél is jóval mérsékeltebb, mintha nem lenne a szekér utasterén a védelem. Viszont így nem kell a gyerekeknek a havat és a jeget vakargatni az arcukról és a hajuk sem fog úgy állni, mintha épp akkor léptek volna ki egy ipari ventillátor elől. De persze nincs meleg és szellő az azért van.
Ha lenéznek, akkor csak gyorsan suhanó fénypontokat láthatnak, amik minden bizonnyal távoli városok fényei lehetnek. Magasan repül a szán. Nagyjából negyed óra teljesen eseménytelenül telik, csak repülnek és a száncsengő hangja is néha felcsörren.
Majd furcsaság történik. Megremeg a szán. Majd fél perccel később újra, immár erősebben, pedig a szarvasok ugyanolyan intenzitással kaparják a lábuk alatt az eget. Pillanatokkal később már a szarvasok zavara is észlelhető, jobbra-balra néznek ijedten, majd egyszer csak, iszonyatos sebességgel kezdenek el lefelé hanyatlani. Nagyjából olyan érzés lehet, mint amikor a hullámvasúton elkezd lefelé ívelni a sín.
Immár világos van - az időeltolódásnak köszönhetően - így tökéletesen látják, hogy alattuk a nagy fehérség terül szét. Ha nem látszódna, hogy hó terül szét alattuk, akkor akár sivatagnak is lehetne nézni a területet, hisz olyan kopár. Bár minden bizonnyal most egyik diáknak sincs nagyon kedve a tájban gyönyörködni, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy egyenesen a földbe csapódnak. Már csak száz méter van hátra a becsapódásig, a szemüket már csípi a szembeszél, úgy fest nincs menekvés. És már csak ötven méter...huszonöt...és már csak tíz. Majd a szarvasok hirtelen vízszintesbe kerülnek, a kengyelek elszakadnak, a szán pedig belefúródik egy hókupacba, immár vízszintesen, a szarvasok életösztönének köszönhetően. Az utastér megtelik hóval, de nem olyan nagy kupacról van szó, hogy beterítsen bárkit is. És a szarvasok már el is menekültek, heten hét felé.
Most már minden nyugodt, csend uralkodik a fagyott tájon. Akármerre néznek, nagy fehérséget látnak. Az egyik irányban, mintha olyan kétszáz méterre egy hatalmas szakadék lenne, de semmi több, érzékelhető objektum a térségben.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szomb. Dec. 12 2009, 16:45

*Dorothea színészkedését teljes elismeréssel hallgatja és már csak azt is odasandít felé néha, hogy láthassa, a nő milyen profi manó. Persze néha csak alig bírja ki nevetés nélkül, de mindenképp komolyan bólogat időnként, hogy megerősítse Dorothea szavait.
Időközben Izzy-t is sikerült együttes erővel meggyőzni, hogy jöjjön, nem is nagyon akarja firtatni tovább ezt a félős témát, hiszen Noel megjegyzése után már egyértelmű mi a baj. Legfeljebb majd ezután a kis kaland után meglátogatja a fiút, hogy beszéljen vele erről. De most megjelenik két srác még... két egyforma srác. Azonnal megállapítja, hogy ikrek, és széles mosollyal fogadja őket.*
- Jééé, ketten vagytok. Hát ez marha jó. *Általában nem szokása magában tartani a véleményét, így most is hangot ad neki. Mindig is úgy tartotta, hogy az ikrek jópofák, hiszen ketten vannak, ugyanúgy néznek ki meg minden. Nagyon mókás. Egyébként emiatt a köszönés is elmarad nekik, de ez van, ha lelkesedik.
Azzal nem foglalkozik, hogy Noel mennyire is szándékozik beleélni magát a kis színjátékba, úgy könyveli el, mintha egy egyszerű kérdés lenne a Lappföldes, amire egyébként már egyszer válaszolt.*
- Természetesen Lappföldre. Hol máshol lakna a Mikulás? *Néz hátra a srácra a volán mögül, nagyjából olyan tekintettel, mintha a fiú azt nem tudta volna, hogy mennyi egy meg egy. Egyébként karácsonyi dalocskákat dúdolgatva nézi az előttük elterülő eget, miközben vidáman mosolyog. Úgy fest ő kifejezetten élvezi az utat. Még az is lehet, hogy ezt az egészet jobban élvezi, mint a gyerekek.
Ed megjegyzésére már megint következik egy megjátszott döbbent és egyben felháborodott arckifejezés. Nem is figyelve a szán repülését, fordul hátra és színészi tehetségét latba vetve háborog.*
- Még, hogy másik nőt. Nem tenne ilyet. Még hogy megszökött, bolondság. Te nem ismered a Mikulást. Ő élvezi a munkáját és még a feltételezés is kifejezetten sértő. *Mondja, nagyon jól utánozva azt a hisztérikus hangját, amit tényleg nagyon kevesen tudnak kiváltani belőle. Bár a kis monológ végén mosolyra rándul a szája, de gyorsan igyekszik megjátszott komolysággal leplezni. Majd még egy korholó pillantás é újra előre fordul.
Viszont ekkor történik valami, a szán elkezd zuhanni, iszonyatos sebességgel. Friminka arcán nem nagyon látszik az ijedtség, inkább az, hogy koncentrál. Egyik kezében fogja a kengyelt, másikkal meg a fején tartja sapkáját, miközben lobog, ébenfekete haja.*
- Csiribí! Zuhanunk! Kényszerleszállásra felkészülni! *Kiáltja határozottan, de a világért sem mondaná el, hogy ez is benne volt a számításban. Hagy higgyék csak azt a diákok, hogy hiba csúszott a számításba. És végül egy puffanással megérkeznek a hóba. Még jó, hogy ez a piros ruha jó meleg és nem fog szétfagyni. Gyorsan ki is ugrik a hóból, hogy le tudja magáról porolni, és így ne ázzon át a kabát, mert akkor csúnyán megfázna.*
- Gyorsan szálljatok ki és poroljátok le magatokat. Ha vizesek lesztek, akkor megfagytok és még meg is fáztok. Csiribí segítsünk. *Szólítja fel, aggodalmas tekintettel Dorotheát, bár ebben is több a színészkedés, mint a valós aggodalom. Egy bájital és a megfázást gyógyítják, szóval különösebb veszélynek nincsenek kitéve a diákok. Aki igényel segítséget, annak meg segít kikecmeregni a szánból, persze elsősorban a lányoknak.*
- Gyalogolnunk kell majd. Már nem lehetünk messze. Csak tudnám merre... *Költői kérdés és ez is egy olyan dolog, amit ő nem tanult meg, de Dorothea minden bizonnyal tud. Vagy ha nem, akkor majd tippelnek, bár rémlik neki az a szakadék, szóval, ha más nem megindulnak arra.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Azon, hogy Izzy nem akar beszálni nem lepődök meg, hisz tudom mi okozza a problémát. Az viszont, hogy két tojás próbálja lerángatni a fáról, már annál inkább érdekesnek hat számomra.
~Hát ezek meg kik?~
Egymás ellen bazsalyognak itt a srácok, Dorian kedvesen kínálgatja a sütit, amiből magával is hozott, persze mindezt már menet közben. Én is veszek el egy kisebb darabot, kedvességét megköszönve, majd ismételten lesek kifelé a szán szélső ülőhelyéről. Bár nem sok értelme van, hisz csak villódzó fényeket tudok felfogni. Figyelmem csak részben fordul a két jelmezbe bújt professzor felé, de annyira igen, hogy felfogjam mi is a feladat, és bólintásommal jelezzem, én is kész vagyok belemenni a játékba.
Izzynek volt már része sikításomban, elég közelről, de az fele olyan hangos sem volt, mint amit most hallatok. Azzt hiszem, hogy aki elrabolta a télapót menekülni fog már csak a hanghatásktól is, ha nem akar megsüketülni. A hullámvasúton is visítanak, itt miért ne tehetnénk, ha már éppen olyan, mint az. Vagy hasonló.
- Húúú, ez...ez..ez...megyünk mégegyszer?
Felfokozott állapotot ért el bennem ez a zuhanás, s szinte azonnal képes lennék újra átélni az egészet, még akkor is, ha közben úgy éreztem itt halok meg. Szerencsére nem sikerült. A fura kábulatból az térít magamhoz, hogy bizony a csizmám szárában hó van, nem beszélve arról, hogy a szoknyám alá is bekerül jócskán a hideg csapadékból. Amilyen gyorsan csak tudok kiugrok a szánból, vagyis csak szeretnék, de a földön, a hóban landolok.
- ÁÁÁÁ
Ha eddig valaki még nem hallott cifrán beszélni, akkor most hallhat pár keresetlen szót, zsörtölődést, miközben kászmálódok ki a hó fogságából. Mikor felállok kitör belőlem a nevetés.
Az én szerencsétlenségemet valahogy felülmúlja bennem, hogy Mikulásnénak fogalma sincs, hogy merre kell menniük.
~Én is remélem, hogy Dorothea tudja...~

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Hétf. Dec. 14 2009, 19:53

*Az ikreket észleli, tényleg nagyon hasonlítanak. Vissza is kell fognia magát, hogy ne bámulja őket olyan feltűnően, nem lát minden nap ilyet. Elhelyezkedik, kezeit kabátja zsebébe rejti, sálát pedig felhúzza egészen az orráig. Hideg van, na.
Nem hallja, hogy Friminka mivel győzi meg végül Izzyt, de mindegy is, a lényeg hogy jön. Dorian kérdéseit hallja, ő is hasonlókat (ha nem ugyanezeket) tette fel. Igaz, benne az is felmerült, hogy honnan van Francis... Noel egyik áldozatának maradványa? Neadjisten sírrablás során szerzett zsákmány? A választ mondjuk nem tette meg, de elhiszi a fiúnak, hogy nem úgy szerezte a "barátját."*
ÁÁÁÁÁÁÁ!
*produkál egy tekintélyes sikítást miközben zuhannak. Kezeivel eltakarja a szemét, fejét, nem mintha bármit is számítana, ha így becsapódnak... de nem, nem csapódnak. Becsukja sikításra álló száját, hogy az legalább ne menjen tele hóval, a szeméből pedig kitörli.
Kászálódik le a többiekkel, ha van segítsége, az megint nagyszerű. Ha nincs, azt is túléli. Lent leporolja a kabátjáról, hajáról a havat, és közben áldja az eszét, hogy a legmelegebb csizmájában jött.*
Na, remek.
*Tájékozódni nem tud, azt ne kérje senki. Ő majd szépen követni fogja azt, aki úgy tűnik képben van. Dorotheára pillant, reméli ő lesz az. Vakon nem akar elindulni a fehérségbe.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Hétf. Dec. 14 2009, 22:20

- Egy koponyáát? Te jó ég! És legalább jól néz ki?
*Ezt akkor mondja mikor kicsit félre húzza Doriant. Dorian kérdésére el játsza hogy csalódott mert csak Doriant említették hogy fenn van a Listán.*
- Mekkora mázlista vagy! És szerintem, igen, fenn vagy a Listán! Ebben ne is kételkedj!
*Talán kicsit hangosabban mondta a kelleténél, de már mindegy. Azután fölszállnak és békésen repülnek, amikor hirtelen zuhanni kezdenek.*
-ÁÁÁÁÁÁ
*Ordítja a többiekkel és kezével eltakarva az arcát, védi magát a becsapódáskor neki csapódó hótól. Serenity elé beáll, őt testével védve. Aztán földet érnek.*
- Áu!
*És mikulásné nem tudja merre! Reméljük hogy Csiribí tudja! Mert ha nem akkor itt halnak meg! Minden esetre Csiribí biztosan tudja hogy merre kell menni, és az is biztos hogy Konidik őt fogja követni, ha netán szét válnának valami miatt.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szer. Dec. 16 2009, 13:09

Friminka válaszára ő is csak bólogat.
- Két tojás, mindig tudtam, hogy a húsvéti nyuszi nagy kópé - kuncog fel halkan, már nem bírja visszatartani, túl sok már a visszafojtott nevetés, ki kell engedni belőle egy keveset.
- Gyerekek - néz a két tojásra -, Ő itt Mikulásné - mutat Friminkára -, én pedig Csiribí vagyok, a hűséges manója - húzza ki magát büszkén, önelégült mosollyal ajkain.
Csak hogy aztán Noelre pillantson sandán, majd poénra véve az egészet, magas hangon kiált fel.
- Mikulásné, ez hihetetlen, ez a drága gyermek, ismeri a Csiri családot - örömében tapsikol egyet. - Csiribú tényleg a fiam, Csiribiri pedig a nagymamám, de a természetünk annyira hasonlít, valószínűleg ezért volt az előbb az a kis tévedés - még kis történetet is kerekít neki, gondolatban megpaskolja göndör fürtös fejét.
- Bizony, az uticél Lappföld, mert sok híreszteléssel ellentétben, a Mikulás tényleg ott lakik - bólogat, majd a grabancánál megfogja Edet, és maguk közé ülteti a fiút. Hagyja, hogy Friminka válaszolgasson a kérdésekre, ő addig prefektusával foglalkozik.
- Nem értem, miről beszélsz, te kópés kölyök - kócolja össze a fiú haját, elutasítva, hogy kiessen a szerepéből. - És mit akartál te az előbb? - néz rá megrovóan. - Gyorsan megyünk, ki is eshettél volna - néz rá drámaian, nem fedve fel, hogy a szánból nem eshetett volna ki. De ez maradjon az ő és Friminka titka. - Most már itt maradsz, és el nem mozdulsz innen. Ha megtalálod a Mikulást, majd tőle megkérdezed, hogy felülhetsz e valamelyik rénszarvasának hátára. Lehet, még azt is megengedi, hogy menj vele egy kört - kacsint a fiúra, miközben fél szemmel Friminka alakítását nézi, és ráharap nyelvére, hogy ne kacagja el az egészet.
De ez a vidámság hamar eltűnik, és ijedség veszi át a helyét.
- Te jó ég, talán rosszul kötöttük be a rénszarvasokat, rossz sorrendben? - kiált vissza, miközben zuhannak.
- Ááááá - sipít hangosan, ahogyan eltervezték. Na jó, kicsit talán tényleg meg is ijedt...
A szán puffanása után sipkája a földön végzi, ezért Mikiné után ő is kikecmereg a szánból és hóból, majd a sipkát térdéhez ütögetve leveri róla a havat, végül fejébe nyomja, és fúj egyet, ezzel elsöpörve egy a szemébe lógó hajtincset. Mikiné szavára bólint egyet.
- Igenis, Mikulásné, asszonyom - akinek kell, annak segít, leporolja a ruháját, megnézi, hogy a gyerek egyben van e, bár talán ezt kellett volna először.
Mikiné elbizonytalanodott kérdésére felkapja a fejét, és kicsit zavarodottan körbenéz. Hó, hó, hó, szakadék, hó mindenütt. Érzi magán a kérdő pillantásokat, ezért tétován megszólal.
- Én nem akarok ilyen sok havon átgázolni, nem a manócsizmám vettem fel - hangja azért kissé durcás is, rájátszik kicsit.
- Menjünk a szakadék felé - mutat ujjaival is az irányba, majd meg is indul. - Jöjjön, Mikulásné, meg fogjuk találni a haza felé vezető utat - erről Lassie jut az eszébe, és halkan kuncogni kezd.
A szakadékhoz érve biztos távolból bizonytalanul megáll, majd a diákokra néz.
- Boszorkányok és varázslók vagytok - közli nemes egyszerűséggel, ha még nem tudták volna. - Most mit csináljunk? - mutat gesztikulálva a szakadék felé, és várakozás teljesen a fiatalokra néz, alig észrevehetően Friminkára kacsintva.

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szer. Dec. 16 2009, 16:01

*Csak vigyorog Izzyn, nagyon jól szórakozik rajta, amikor majd szétdurran a feje, annyira pipa. A félelmén nem nevet, elfogadta, hogy a fiú ilyen, és ez a tartozéka. Már csak azt nem tudja, hogyan fogja bebizonyítani neki, hogy márpedig nem minden lény vadállat, és nem mindegyik akar az életére törni. Nehéz eset lesz, de nem adja fel azért. Mivel már mindenki mellette csoportosul, nem megy oda sokadiknak, csak bólint, miszerint nem kell elrohannia a fáért, végül pedig csak bekászálódik ő is, háttal a rénszarvasoknak. Konidik értetlenségén nem csodálkozik, elvégre Francis a táskában van, nem máshol. Izzyt figyeli, mikor kell ráugrania, mikor dönt úgy, hogy akkor ő mégsem utazik.*

-Francis a koponyám, Konidik. ~Remélem, egyik szarvas sem fog ismerkedni, vagy hátrafordulni. Valamelyik megnyalja a fülét, akkor be fog szakadni a dobhártyám a sikítástól.~

*Még el is mosolyodik a válasza alatt, ám közben Dorian is felvilágosítja a fiút, így már nincs mit hozzátennie a dologhoz. Ed hasonlatán elvigyorodik, ő azért nem nevezné oscar díjasnak, de egészen jó próbálkozás volt. Kár, hogy mindig a tanárokat látja mindkét nőben, így pedig igen mulatságos az egész. Ugrásra készen ül, jobb félni, mint megijedni alapon. A bahamás feltételezésén viszont röhög.*

-Így van, Ed. Fekszik egy nyugágyon, napszemüveg a feje tetején és koktélt iszik, élvezve a szabadságot.

*Ő ezt tenné a helyében, kár, hogy mikulás az nem létezik. Jól festene piros úszónadrágban. Friminka válaszára felpillant, micsoda kérdés ez? Ha gondolatolvasó lenne, döbbenten nézne Leanne-re… micsoda feltételezés. Nem sorozatgyilkos, sőt, még csak nem is gyilkos, bármennyire is erre gondolnak első körben. Konidik kérdésére előszedi Francist, hogy megmutassa, neki, bár már látta többször órán is, Dorothea megállapítására bólint egyet még vigyorogva.*

-Tessék, ő az, Konidik. Hogyne ismerném, Csiribi, tájékozódtam a családfa iránt. A mikulás maximum az emberek fejében él. Sajnálom azt a szerencsétlent, akit mindig bepaliznak, hogy elhitesse, márpedig létezik.

*A zuhanást ő sem kalkulálta bele a repülésbe, holott benne van a pakliban, el kell ismernie. Amikor földet érnek, felkászálódik, és körülnéz, majd felsegíti Leanne-t és Krisztyne-t is, ha hagyják, a fiúk csak felkászálódnak. Persze nem állja meg ironikus megjegyzés nélkül sem ezt, sem azt, hogy Friminka nem tudja az utat, sem azt, hogy szakadék szélére kell sétálni.*

-Ez is benne van a programban? Kész kalandtúra túléléssel egybekötve. Mindenki mehet, amerre lát? Csodás. Tudom, most jön az a rész, hogy sorba állunk, és mint a lemmingek, levetjük magunkat.

*Óriási, most még a szakadékon is át kellene kelniük. Dorotheára pillant röhögve, ő a rénszarvasokkal kezdené, velük át lehet kelni, nem kellene szórakozni mással, de ez is vicces. Itt állnak a semmi közepén, és nem elég, hogy egy nem létező mikulást kell megmenteniük, nem, még a szakadék kérdését is oldják meg.*

-Táborozzunk le, és térjünk át eszkimó életmódra. Berobbantjuk a másik oldalt illetve ezt a részt, az beomlik a szakadékba, és akkor helyre kis utunk lehetne belőle, vagy használjuk a még élő rénszarvasokat, és velük oldjuk meg a kérdést. Esetleg a szán darabjait összerakjuk annyira, hogy elférjen rajta egy ember, és magát a darabot a Crispo-val átlebegtetjük közös erővel a túloldalra, és idővel mindenki átér. Utolsó ötletem, aki tud átváltoztatni profi módon, az csináljon egy hidat.

*Az első ötlete a legszimpatikusabb, még élvezné is a dolgot. Ezen felül felsorolt mindent, ami hirtelen az eszébe jutott, sajnos nem Ikarosz, hogy átrepüljön, levitálni pedig sosem próbált, így ez necces dolog lenne a részéről. A többiekre pillant, ha rajta múlik, akkor elindul egyedül, nem vár senkire sem, csak Izzyt húzná maga után.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szer. Dec. 16 2009, 18:46

*Ő nem tudna előadni ilyesmit, soha, nem a vicces, hanem a sötét karakterek szerepeire szabták. Legalábbis, ha mikulásnak kérték volna fel, lehet megette volna a gyerekeket. Frimika sápítozásán a tőle szokott félszegséggel somolyog az orra alatt, biztos benne, ha létezne mikulás megunná a nehéz melót. Csak vállat von a tanárnőnek, meg azoknak is, akik nem értenek egyet vele, elvégre az sem kötelező és nem is érdekli. Noelnek biccent, fura kis félmosolya ismét arcára settenkedik, egy pillanat erejéig.*
-Perszehogy, és mehetnénk mi is napozni mellé. *Nincs kedve a télhez. Bár ha ott lennének, akkor a meglehet szidná fáradhatatlanul. Bár azt lehet jobban is utálja, úgyhogy jobbnak látja befogni, még a végén kiderül, hogy nem is olyan szűkszavú. Inkább élvezi a száguldást, egészen kihajol, de kapaszkodik, hiszen nem tud a bűbájról, imádja arcába kapni a vad menetszelet, ha lehetne teleszívná az egész tüdejét vele. Arra lesz figyelmes, hogy valaki rángatja, méghozzá le maga mellé, először persze tiltakozik, azt hiszi valaki szórakozik vele, vagy csak beragadt, mérgesen fordul hátra, hogy leüsse az illetőt, így a meglepetés elemi erővel csap le vonásaira.*
-Öhm...aha...lappfölde...*Motyogja kábán, ahogy engedi, hogy Dorothea letessékelje, s kissé zavart, ám meglehetősen vágyakozó pillantást küld a szán széle felé.*
-Nem estem volna ki, kapaszkodtam...*Bizonygatja, még kicsit hihetetlenkedve, de szapora fejbólogatással és szerinte baromi meggyőzően, miközben kisöpri arcából az összekuszálódott tincseket.*
-Hűűűh, akarom mondani, oké, ha megtaláljuk, megkérdezem. *Bámul fel a nőre, lehet, hogy még mindig nem hiszi el, hogy behúzta, vagy csak arra vár, hogy elterelődjön a figyelme és ismét kihajolhasson. Közben hallgatja Konidikék listás beszélgetését, amin majdnem felröhög. De nem, biztos nem gondolhatják komolyan...sem azt, hogy létezik ilyen lista, sem azt, hogy fontos az, hogy rajta legyenek. S mert szent célja megutáltatni magát a világgal egy percre hátrafordul megjegyezve:*
-Nahát mekkora mázlid van! Rajta lenni a mikulás listáján, ez az élet értelme! *De mégis jobb erről beszélgetni, mint egy volt fejről, s nagy elégedetten fordul hátra, hátha szerzett két újabb "csodálót" akik a földbe szeretnék döngölni. Ilyenkor rosszul jön, hogy kicsi a bors, de csak pimasz...nem erős, Konidik ráadásul a prefitársa is. Dorothea előtt csak nem mernek bevágni neki egyet, s hirtelen zuhannak, nem mintha ez elvenné az iróniához ragaszkodó kedvét, csak egy picit ijed meg, egészen az elején, neki is ütődik Dorotheának, de mielőtt még eszébe jutna a tökéletes képtelenség: ijedten hozzábújni, eszébe jut, hogy a tanárok meg tudnának állítani egy zuhanó szánt...azzal a lassítós varázslattal, ígyhát megpróbál kibújni a nők közül, mert az első sorból szeretné élvezni a hullámvasutat. Élvezi is, Krisztyhez hasonlóan, vidáman kurjongat egész a becsapódásig, azután is csak azért nem, mert tele lesz a szája hóval. Nehézkesen kecmereg ki a vidám Kriszty mellé, nem segít senkinek, neki egy BUMM és már alig él, bár szájára ráfagyott a vigyor, az biztos.*
-Még egyszer!!! *teszi hozzá ő is, miután kiköhögte magából a jeget, igazából olyan gyors volt ez az egész, hogy csak feleannyira élvezte, mint lehetett volna. Rá is kacsint a csajra, aki káromkodik (Kriszty) mert marhajól bírja a strapát lány létére, s szeme sarkából azt lesi Amelienek kell-e segíteni, mert akkor őt megpróbálja kihúzni. Deh ha ő kikecmergett, simán bármelyik lány is. A szakadékra bámul, s már rohan is felé, bár kicsit lassabban, lába belefagyott a vászoncipőbe.*
-Szerintem beleesett! Biztos ott van az alján. *Cukkolja a mikulásfanokat, óvatosan, de merészen a szakadék fölé hajolva, hogy belenézzen nem-e lát valami pirosat az alján. Noel ötletei igazán jók, noha ezt nem vallaná be, inkább közbevág.*
-A híd snassz, bár a legegyszerűbb tényleg a szarvas lenne. *Itt egy vigyor Izzyre...*
-Vagy másszunk le csak úgy, szerintem nem olyan nehéz, aki meg nem mer, az csináljon magának Iglut, vagy ássa el magát a hó alá. *Közli kedvesen, részéről már mászna is...Lehet, hogy egy kicsit őrült, de ez csak azért van, mert nem hagyták rénszarvasra ülni és féltééékeny, mert tudja, ha Mickey itt lenne már rég úgy elvesztek volna, hogy az egész társaság őket keresi, de nem kerülnek elő, csak újévkor, amikor az összes Kv már kisírta a szemét. Habár...Dorotheával és Frmikával, így, vénséges 15 évesen már nem csinálná meg. Csak egy sóhaj a kósza gondolatnak, mielőtt nekikezdene mászni.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Szer. Dec. 16 2009, 20:24

//Bocs hogy előtted is írtam, de akkor a többire reagálok most//
*Noel megmutatja a koponyát.*
-Király!!
*Utána felpörögnek az eseményke, ők lezuhannak, majd egy ötlettel áll elő.*
- Szerintem- fordul Csiribí felé - a hó nem tud megállítani minket, mivel könnyedén fölolvaszthatjuk azt. De menjünk arra, amerre gondolod, és ugye nem baj, ha tegezlek?
*Kérdezi meg utólag. Tudja azt, hogy a végső döntés Csiribíé lesz, de mehetnek a havas rész felé is. Mivel, ők varázslók, és boszorkányok, ahogy Csiribí is mondta.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Pént. Dec. 18 2009, 00:31

*Cseppet sem csodálkozik azon, hogy Noel a háttérben remekül szórakozik rajta. Igazából akkor lenne meglepve, ha rendes lenne vele, és tutujgatná. Bár ettől valószínűleg elsüllyedne szégyenében, úgyhogy ezt nem is kívánja tőle, jobb is hogy kicsit távol maradt tőle.
A szánról a várakozással ellentétben nem ugrik le, persze ehhez az is hozzájárul, hogy jó darabig csukva tartja a szemét, és a beszélgetésre figyel. Ed magyarázatára felröhög, ő is utálna Télapó lenni, hiszen annyi nyűg jár ezzel az egésszel.*
-Még a végén kitalálod haver, hogy kiégett szegény, és most beutalták őt gyógykezelésre… elvégre ennyi éven keresztül végigcsinálni egy ilyen nyüzsis napot… nem csoda, hogy egész évben erre gyúr… látod, most sokallt be szegény.
*Bahamák, mi? Mivel mindenki magából indul ki, szerinte Miki bá’ egy Hideggyógyintézetben áll kezelés alatt. Amikor kinyitja a szemét, akkor látja csak a srác magánakcióját, de mivel a rénszarvasokkal kerül közelebbi kapcsolatba, így nem vesz benne részt. Mikor a szán megrázkódik alattuk, görcsösen kapaszkodik, majd kaján vigyorral a képén kérdezi, azt a látszatot keltvén, hogy ő nem is ijedt meg. *
-Hö… miva? Darabos a benzin? Vuáááá! De jóóó! Ezt méég!
*Igen, kezdi élvezni az utazást, hiszen Sandy néni nem sűrűn viszi őt vidámparkba, úgyhogy kedélyesen elkurjongat a többiek mellett. Sőt, még azt is élvezi, hogy oroszlánsörényébe belekap a hideg szél, s a mosoly meg szép lassan ráfagy az arcára. Viszont Kriszty és Leanne sikításától jó darabig cseng a füle, ezért ordít egyre hangosabban. Azért ahhoz még sok-sok idő kell, hogy megszokja ezt a frekvenciát.*
-Szerintem is mehetünk még egy kört!
*Csatlakozik a lány kéréséhez, de sajnos már meg is érkeztek, egyenest bele a hóba. Mivel nem kényes, hamar talpra ugrik, és kikászálódik, mancsát nyújtva a segítségre szorulóknak. Viszont úgy látszik, a zuhanásnál is van jobb programpont: mindezt kipróbálni szán nélkül, a szakadék szélénél.*
-Végre elhúztak a dögök!
*Ed megjegyzésére, meg csak egy oldalba bökés a válasz. Naná, hogy nem ő lesz az, aki hga mégis előkerülnek a rénszarvasok, akkor velük együtt fog átkelni a szakadékon. Persze vigyorog utána, hiszen nem neheztel rá, egy ilyen poént más esetben ő sem hagyna ki.*
-Üzenjünk a Télapónak mentálisan. Lehetne egy olyat, hogy: Csókolom! Itt állunk a szakadék szélén a hóban, nem tetszene idejönni?”
*Persze Noel táborozós ötlete tetszik neki a legjobban, meg a robbantós.*
Jaja, robbantsunk, és akkor tudják, hogy itt vagyunk. A jelzőfény az snassz, így legalább rombolni is lehet!
*Vele aztán nem sokra mennek, csak eszement ötletei vannak, de azért kedélyesen körbevigyorogja a fejét.*

**Hozzászólások** : 172

*És már ott meredezik a diákság előtt a szakadék a maga sötétbe vesző torkával és végtelennek tűnő hosszával. Ha valaki jobban megnézi magának eme földrajzi és geográfiai képződményt, akkor megállapítja, hogy sem megkerülni nem lenne célszerű, sem pedig lemászni, hiszen sem a vége nem látszik, sem az alja. Egy ledobott kő is jó fél perc múlva verne csak visszhangot odalent. Ráadásul a túloldal is messze van. Esetleg meg lehet próbálkozni a túloldal berobbantásával, de minden bizonnyal csak annyit érnének el vele, hogy az a rész a mélybe zuhanjon és még távolabb legyen az "odaát". Kilátástalannak tűnik a helyzet.
Időközben elkezd apró pelyhekben szállingózni a hó. Mintha csak hódara, hullana fehér porként a már meglévő "fehér dunnára". Igazán nem nevezhető még intenzívnek sem. Viszont aki lenéz az előttük elterülő szakadékra, észreveheti, úgy tőlük tíz-tizenöt méterre, hogy valami nem úgy van ahogy azt a természet megkívánná. Ugyebár a gravitációra jellemző, hogy minden, ami fent van, az leesik. Nos, ez a hóra is igaz alapesetben, de úgy fest, hogy a szakadék egy keskeny sávját erről nem értesítették. Nehezen észrevehető, hogy egy-egy kisebb hópehely megáll a levegőben és nem esik tovább a szakadék felé. Ha huzamosabb ideig figyeli valaki ezt az érdekességet, akkor már fel is lehet ismerni ezt a sávot és megállapítható, hogy közvetlenül erről a partról indul és a másikig tart. Viszont azok a kis pelyhek azonnal el is olvadnak ott a levegőben, így sokáig nem lehet szemlélni. Viszont ez valami égi jel lehet, hó formájában, hogy ott bizony valami van.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Kedd Dec. 22 2009, 18:09

*Jókedvű kacagással nyugtázza, hogy a Csiri-család már ilyen hírhedt, bár ez a nevetés inkább köszönhető a helyzet abszurditásának, mintsem valós tiszteletnek ezen család irányába, ami még csak nem is létezik...vagy ki tudja. Közben a szkeptikus vagy esetleg ironikus megjegyzéseket már fel se veszi. Nem az a célja, ezzel a kis programmal, hogy mindenkivel elhitesse a Mikulás létezését, hanem, hogy jól érezzék magukat. Annak azért örül, hogy egyesek valóban eljátsszák, hogy hisznek ebben az egészben.
A zuhanás után, ha ugyebár mindenki épségben kiszállt a szánból, elnéz a távolba. A szarvasok már csak apró pontokként látszanak a távolban. Minden bizonnyal ők már iszkolnak haza.*
- Nekem is úgy rémlett, hogy a szakadékon kell átmenni. *Helyesel Dorotheának, bár ez elmenne őszinte válasznak is, hiszen több nem volt csak holmi térképészeti foszlány. Ő a nők azon csoportjába tartozik, aki valóban nem tud tájékozódni. Még szerencse, hogy Dorothea megjegyezte merre is kell menni, mert így vidám Mikulás-, és karácsonyi dalokat énekelve, halad a kollegina mellett, miközben úgy tesz, hogy pontosan tudja merre mennek. Bízik benne, hogy az énekelgetéssel út közben sikerül kicsit lefárasztania gyerekeket, hiszen vicces őket szívatni. Csak az a gond, hogy jó hangja van így igazából nem túl kellemetlen az éneke.
Végül megérkeznek és eltűnődve vakargatja meg fejét, ezzel kissé csálévá téve a fején lévő Mikulás-sapkát.*
- Már nem tudom pontosan, hogy kell itt átmenni. De szerintem még varázsolni sem kell hozzá. Nagyon rég jöttem erre gyalog, hiszen általában repkedni szoktunk. De már nem emlékszem mi ennek a helynek a trükkje... *Eljátssza a nagy gondolkodót, miközben tisztában van vele, hogy végre a kaland megkezdődött. Bízik benne, hogy nem fognak itt sokat rostokolni és a banda gyorsan rájön a megoldásra, hisz még a havazás is velük van.*

**Hozzászólások** : 76 **Évfolyam** : Első

Szerencsére mindenki bekerül végülis a szánba, még Izzyt sem kellett belerángatni, hisz mikor kéri elengedem. S csak kísérem, hogy nehogy el akarjon menekülni. Útközben én is kilesek olykor oldalra, hogy láthassam az elsuhanó fényeket, de valahogy jobban leköt az, hogy az itt lévő lányokat lessem, mint a táj. Mindaddig el is foglalom eme pislogással az időt, amíg zuhanórepülésbe nem torkollik a kiruccanásunk. Na ez azért már sokk. Pláne, hogy a lányok fülsértően kezdenek el visítani. Összeszorítom a fogamat, és befogom a fülemet, hogy ne halljam őket, s megpróbálom túlkiabálni a hangzavart.
- Nyugalooom!
Földet érve kikecmergek a hóval borított szánból, segítek azoknak, akiknek szükségük van rá, majd leporolom magamat is. Hosszú kabátomnak köszönhetően nem mondhatnám hogy fázok, de azért melegem sincs itt a hórengetegben. A két felnőtt tanácstalansága engem kissé idegesít, hisz ha minden igaz nekik kellene ránk vigyázni, és nem nekünk rájuk, vagy mi a szösz.
~Végülis csak színészkednek....~
Vigyorogni kezdek, amint elindulunk a szakadék felé. Hallgatom, ahogy "jobbnál-jobb" ötletekkel állnak elő, de mivelnekem sincs semmi épkézáb nem hurrogom le őket, csak figyelek. S ennek következtében feltűnik valami, ami nagyon érdekesnek tűnik. De csak első pillanatban, hisz egy varázslókal teli világban, ahol ráadásul még manók, és Mikulások- Mikulásné is van nem nagy csoda. Szó nélkül elindulok a láthatatlan hídon, s úgy középtájig beérve visszakiálltok a kis társaságnak.
- Na mi van kérem?! Nem jösztök?
Azzal sarkon fordulok, és mér indulok is tovább, feltéve, hogy nem történik semmi olyan esemény, amire nem számítok. Persze magabiztosságom csak felszínes, hisz ha a szakadék széléről nem is látják, hogy egy hógolyót gurítgatok magam előtt, olykor bele-bele rúgva, hogy bitztos legyek benne, van még előttem út.

**Hozzászólások** : 55 **Évfolyam** : Első

~Izzy meg van, a szán, lányokkal teli, menetkész. Ennél jobb már nem is lehetne.~
*Igaz fiúból is van bőven, de ez lényegtelen. Én azért több figyelmet fordítok a tájnak, de azért a lányokat sem vesztem szem elől. Elvégre van köztük egy-kettő, aki érdekesebbnek bizonyul mint a táj. Épp mikor szemügyre vennék egy lánykát érzem meg a rántást a hasamban, majd jönnek az őrjítő sikolyok.*
- Jííííháááá!
*Csatlakozom én is a többiekhez, bár először én élvezem a dolgot. Aztán persze észreveszem, hogy nem olyan uli az egész, s már én sem vagyok olya vidám, de azért még játszom magam, mert hogy venné az ki magát, ha hirtelen pánikolni kezdenék? Ugye hogy rosszul?
A becsapódás nem éppen kellemes, de legalább sértetlenül megúsztuk. Az a kevés hó nem jelent gondod, majd elolvad. Természetesen én is segítek ahol tudok, és arról is gondoskodom, hogy én ne legyek fehér.
Noah arcára pillantok, tudni szeretném ő mit gondol tanáraink viselkedéséről. Az ő vigyorgására én is egy vigyorral válaszolok, azt hiszem most nehéz lenne megmondani, melyikünk melyik, de ez nem az én problémám. Eléggé leköt a többiek eszmecseréje, így észre sem veszem, hogy öcsém már a szakadék közepe fel jár, csak akkor amikor meghallom a hangját. Gondolkodás nélkül megyek utána, nem is nézve, hogy hova lépek. Csak Noaht nézem, mert azt képzelem, hogy ha pontosan vele egy vonalban megyek, akkor nem lehet gond... Néhány lépés után én is hátranézek a többiek után.*
- Az utolsó fizet egy forrócsokit mindenkinek ha visszaértünk!
*Hogy ez honnan jött azt nem tudom, persze nem gondolom komolyan, de miután kacsintok egyet, futni kezdek, hogy utolérjem Noaht. Nem is nézek hátra, hogy jönnek-e a többiek avagy sem. Lesz, ami lesz, én tuti iszom egy forrócsokit, ha megtaláltuk a mikulást.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Kedd Dec. 29 2009, 18:40

*Áll a szakadék szélén, és azon gondolkodik, mi a jó édes úristent keres itt tulajdonképpen? Annyira nem őrült meg, hogy kitalált valamit keresgessen, vagy egy önkéntest, aki magára rángatta a piros göncöt. Elsőként a koponyát ellenőrzi, mert ha annak baja esett, valakit minden bizonnyal lesegít a mélybe, szívfájdalom nélkül. Dorian kérdésén annyira megrökönyödött az előbb, hogy csak most jut el odáig, válaszoljon is rá. Kellett ez a pár perc, hogy higgadtan tudjon felelni, az egészen biztos.

-Egyrészt francia vagyok, Dorian Le Sarte. Másrészt, Francis Galtonról kapta a nevét, aki híres antropológus, és nem igazán francia származású, hanem angol. Amennyiben van még kedved vigyorogni ezen, szólj csak legolas, lehajítalak innen, nem okoz problémát.

*Annak ellenére, hogy érezhető rajta, legszívesebben már a mélybe küldte volna a fiút egyetlen mozdulattal, meglepően higgadtan fordul felé, csak a tekintetén látszik, nem viccel. Nem tett megjegyzést eddig a srácra, nem törődött azzal, hogy kissé nyálas, és tipikusan ebbe a sárkányos akármibe való. Most viszont átlépte nála azt a bizonyos határt, megvetően méri végig és fordul el tőle, Koninak biccent, és ismét a szakadékot fürkészi.*

-Nem úgy tűnik, Ed, az öreg trükkös, vagy akárki is az, ám a szarvasainak lejárt a szavatossága. Lecserélheti őket nyugodtan. Lehet, snassz, de ott tényleg van egy hídszerűség. Ez így túl egyszerű. Mindegy, menjünk.

*Bevárja Izzyt és Leanne-t, velük megy tovább, azt az egyet nyugtázza, hogy Eddel egy véleményen vannak. Az ikrek már elindultak, akkor rajtuk a sor. Krisztyne-re hátrapillant, ne maradjon le nagyon, és elindul a fiúk után, arra ügyel, hogy Dorian előtte legyen, ne a háta mögött. A híd pedig leszakadni csak nem fog, ha mégis, így jártak, lehet hosszan integetni.*

-Bocs, Izzy, Lennae, ha ezt tudom, nem hívlak titeket. Arról nem volt szó, hogy ingyenes zuhanás és téli túra lesz belőle, sőt, semmi ilyesmiről nem szólt a fáma. Megyünk, ne kiabálj, öreg, mert még a nyakunkba kapunk egy lavinát is.

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Vas. Jan. 03 2010, 19:34

//Először is elnézést kérek, a szünet alatt nem tudtam írni sajnos. :S //

*Ha híd, hát híd még ha nem is látszik is. Még szerencse, hogy nincs tériszonya. Lassú, kis lépésekben követi a többieket által a túloldalra. Noelnek csak legyint egyet, habár ezt a másik úgysem látja, hisz előtte lépked.*
- Semmi baj.
*Szinte nem is hallani ahogy mondja, Noelnek eléggé fel van cs.szve az agya, úgy tűnik; nem akarja még tovább idegesíteni ő is, úgy hogy csendben lépked mögötte. Az ikrek sietségét nem igazán érti, a vén puttonyos csak kibírja még egy ideig, ez a pár perc tényleg nem számít. *
- Végülis megvan ennek is a khmm... bája.
*Ezt már Izzynek teszi hozzá, aki mögötte (?), vagy mindenesetre valahol a közelben van.*

Tárgy: Re: Télapó itt van...vagy nincs? Hétf. Jan. 04 2010, 15:40

*Ahogy áll a szakadék szélén, és hallgatja Noel morgását, hirtelen félteni kezdi Doriánt, és csak lopva méri fel a terepet, hogy merre ugorjon, ha haverja bevadul, és mondjuk eszébe jutna letaszajtani szegény „Legolast”, mert imádott koponyájával gúnyos tréfát űzött. Ő nem csodálkozik ezen, hiszen tudja, hogy Noelnek ez a gyenge pontja, ezért nem tesz olyan megjegyzéseket Francisra, ami bánthatná őt. Így fogadta őt el, és azt is tudja, hogy neki is vannak hülyeségei, úgyhogy tényleg egy rossz szava nem lehet hozzá.
Viszont hiába készült fel rá, szerencsére azért annyira nem fajult el annyira a helyzet, hogy Noel valóban meggondolatlanul cselekedjen, így arra lesz figyelmes, hogy az egyik iker -feltehetően Noah – nekiindul a semminek.*
-Hűazta! Nézd, a levegőben sétál! Eskü ma nem szedtem semmit!
*Persze nem ordibál, csak halkan suttog, hiszen vannak itt tanárok is. Ahogy tesója követi, figyel fel csak a hópihék furcsa „viselkedésére”, és esik le neki a tantusz.*
-Ugyan Noel, semmi baj. Szerintem poén volt szánnal zuhanni. Mondjuk a rénszarvasok szörnyűek, főleg hogy még meg is bökdösött Rudolf.. de segáz, átmegyünk egy láthatatlan hídon, és pacsizunk a Télapóval! Ez elmehetne akár extrém sportos kirándulásnak is, mások meg ezért kemény pénzeket fizetnek!
*Izzy laza figura, nem lelkizik semmin, most is csak vigyorog. Leanne-t maga elé engedi, és bevárja Krisztyt is, és a két lány között sétál át a hídon, hol előre, hol hátra lesve, hátha valamelyiket el kell kapnia.*