Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Bájitaltan laboratórium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 9 ... 14, 15, 16  Next
SzerzőÜzenet
Gerard Rowne Wayner
Karvezető - Extremus
avatar

Male Mérleg Hozzászólások : 1821
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanár
Kor : 596

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Nov. 27 2009, 17:36

Este nyolcig várok, aki ír addig, az ír, aki nem, az pedig nem, és nem fogadok el több receptkijátszást, vagy ha ki is játssza, nem fogom figyelembe venni a pontozásnál.

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Nov. 27 2009, 21:42

//Nah! Csak elkészültem Smile Köszönöm, hogy megvártál Gerard! És elnézést kérek mindenkitől, ha valami kimaradt volna. Én most a főzetre koncentráltam...//

*Az igazgató szavait hallva megnyugszik, még jó hogy nem borult ki hangosan is. Bár Krisztynek igaza van, az amit az igazgató úr először mondott egyáltalán nem az volt, amire most kijavította magát. De mindegy, ezen már kár több szót elfecsérelni. A lényeg amúgy is az, hogy tisztázták a félreértést. Az igazgató nem vesztette el sem az emlékezetét, sem a dolgozataikat, és láthatóan csak arról van szó, hogy ma még a szokásosnál is morcosabb a bácsi. Tehát nem is foglalkozik vele többet.
Az új bájitalról való fontos tudnivalókat lejegyzeteli, majd elindul a szertárba a megfelelő hozzávalókért. Visszaérve szépen felállítja az üstjét, a tavaly tanult módszerrel, előbb vizet varázsol a mérő edényében, majd meggyújtja a lángokat az üstje alatt és oda teszi a vizet forrni. Beledob egy kis szappant, először tényleg csak keveset, aztán kevergetni kezdi. Ha nem lenne elég habos, akkor dobál még bele egy keveset. Amikor kellően habosnak ítéli meg a főzetét, vár egy pillanatot, s ahogy a hab fogyatkozni kezd, beledobja a mantikórszőrt, s balra kezdi kavargatni.*
~ A francba, nem vágtam fel a halpikkelyt és nem kevertem össze a csiganyállal. Vajon abbahagyhatom a keverést addig, amíg ezt megcsinálom? ~
*Vállat ránt, hagyja a főzetet, a lángot kissé leljebb veszi, hogy ne fusson ki a habos lé, majd gyors mozdulatokkal aprítani kezdi a vágódeszkáján a halpikkelyeket. Az aprónál is apróbb pikkelyeket a csiganyálhoz keveri, majd elkezdi belekanalazni a főzetbe. Ismét megkeveri a most már sűrűbb anyagot, majd az órájára pillant, hogy tudja, mikor telik le az 5 perc. Amint letelik jobbra kezdi keverni, s magában 120-ig számol, majd balra kavarja és 60-ig számol, a másodperceknek megfelelően.
Szépen leszűri a főzetet, majd mivel a 15 percből már nem sok marad, egy fintorral az arcán de varázslattal lehűti a főzetet. Tudja, hogy így nem olyan jó, mert a természetes folyamat hatásosabbá teszi a főzeteket, de ha egyszer nincs idő, akkor nincs idő. Szépen kiméri a megfelelő mennyiséget és összekevergeti külön-külön a garegnum iffintussal – amiből szintén kimér ugyanannyit. Ez is eltart egy darabig, de nem siet, mert ha valamit is elront, akkor az egész kárba vész, hiszen a garegnum iffintus nem fogja elérni a kellő hatást. Amint végez egy újabb edényben összekeveri a kis adagokat, egy nagy masszává változtatva ezzel az egészet. Természetesen, ahogy ezzel is végez, Kriszty és Amelie példáját követve ő is tégelybe helyezi a krémet, majd felcímkézi: „Lopakodó bájital – Kumiko Midorikawa” még a dátumot is ráfirkatja, aztán siet, hogy elmossa az összekoszolt edényeit, eszközeit. Remélhetőleg időben elkészült.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Rowne Wayner
Karvezető - Extremus
avatar

Male Mérleg Hozzászólások : 1821
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanár
Kor : 596

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Nov. 27 2009, 22:48

Krisztyne elmélkedésén, és félig hallásán, vagy félreértésein már egyszerűen csak fogja a fejét. Ezek szerint a lánynál abszolút nincs semmiféle olyan képesség, hogy értelmezés, vagy pedig csak tetteti a hülyét, netán tényleg nem hallja, amit mondott a férfi. Kifújja a levegőt ütemesen, csak ezután fogja magát, és teljesen higgadt hangon válaszol, már fel sem háborodik, hogy ennyire nyíltan támadja egy diák őt, lázadozó korszakát rajta éli ki. Nem, ezen most nem fogja magát felhergelni, komolyan, és teljesen nyugodtan áll hozzá a szituációhoz, és idéz abból, amit mondott, körülbelül olyan öt perccel ezelőtt. – Ha figyelt volna, akkor tudná, hogy én nem azt mondtam, hogy csak Corwell küldött be vizsgát, hanem azt, hogy nagyon kevés érkezett meg, és azok közül is nagyon sok volt a rossz, és pocsék minősítésű. Szerintem már igazán megszokhatta volna, egy év alatt, hogy általánosítani szoktam, ez egy rossz szokás, de sajnos ezt kell elfogadni – fejezi be, és részéről ezzel a kis vitának vége is szakad, nem érdekli, hogy mit fog tenni még a lány, és mit nem, próbálkozik azzal, hogy ne vegye fel a sértéseket, nem ő fogja a későbbiekben ennek megszívni a levét. – Most pedig, kérem, kezdjen hozzá a feladathoz – teszi még gyorsan hozzá, majd következik, a már ismertetett asztalra üléses rész.

A teremben eléggé érdekes hangok szállingóznak, miközben a diáksereg a bájitalok készítésével foglalkozik, Gerard pedig körülbelül olyan két-három percig még mindig ebben a pozícióban nézelődik, körbe-körbe, a diákokra is, illetve nem is, hiszen vannak olyan pillanatok, amikor inkább a plafont kezdi el bámulni, mint valami gyerek, aki éppen most fedezi fel a világ szépségeit. Amint azonban megunja a láblóbálást, és a kényelmetlen asztallapot, úgy dönt, hogy leszáll királyi trónusáról, és elkezd járkálni a teremben. Valahol csak magához tereli az illatot, vagy inkább bűzt, mely az üstből árad, és csóválja a fejét, netán tippeket ad. Vannak olyan diákok, akiktől azonnal átveszi a kavaróeszközt, ki mit használ erre, és ennek következtében, azt használva állapítja meg, hogy körülbelül merrefelé jár. Természetesen, ahol hibát vél felfedezni, különös mód teljesen higgadt hangon közli azt, elmondva, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a hibát kijavíthassa a tanuló. Ez eléggé érdekes, hiszen már megszokható lenne, hogy a férfit teljesen hidegen hagyja, hogy mégis ki hogyan csinálja meg a főzetet, sőt, még utána, ha elrontja valaki, különös élvezetet talál abban, hogy kiröhögje a szerencsétlent. De nem, Gerard normális viszonyulva a szituációhoz, teljesen kedves, és megértő. De ami a legnagyobb paradox, az az, hogy segít, és nem lehord. Ez azért már tényleg művészet tőle, és az pedig egy talány, hogy a diákok rájöjjenek, miért van ez így. Lehet, hogy új nevelési eszközöket tartogat most a tarsolyában, de az is, hogyha szociálisabban áll hozzá az egész sereghez, akkor a vizsgák is biztosan jobban sikerülnek. Persze az is benne van a pakliban, hogy beteg, és most ilyen tünetekkel jelentkezik ez nála.

- Nos, kivételesen meg vagyok elégedve úgy majdnem mindenkivel, egész szépen dolgoztatok. Ha eddig nem mondtam volna, akkor szólok, hogy a későbbiekben eléggé durva, és érdes hozzávalókkal is fogunk dolgozni, amik árthatnak a bőrnek, felsérthetik azt, így ideje lesz üzembe helyezni a kesztyűket – mondja, azzal előre sétál az asztalához, ugyanis a végén körülbelül a terem hátuljában állt meg. Megfogja a nemrég kihozott fiolát, majd elkezd beszélni róla, illetve az óra elején feltett kérdésre is reagál, lényegében. – Ugyebár kérdeztem, hogy vannak-e a szellemekre bájitalok. Eléggé eltérő vélemények születtek, páran azt mondták, hogy vannak, de sokan kitartanak amellett, hogy márpedig nincsenek. Az igazság az, hogy van, és, ahogy Corwell is elmondta, az egyik variációt, a hozzávalótól függhet, de ezen kívül ez sokkalta bonyolultabb. Ezen kívül díjazom Kumiko nyitottságát a témára, miszerint szerinte vannak. Mint azt sokan tudják, a szellemek különféle túlvilági anyagokból épül fel, legismertebb az ektoplazma. Amennyiben valamilyen, túlvilágról származó anyagot felhasználunk a főzetben, akkor végeredményében, mint egy katalizátor szerepel, így hathat a szellemekre az adott bájital, persze ez nagyon összetett, és cseppet sem ilyen egyszerű. A másik forma, hogy nem közvetlenül, de közvetetten lehet hatással egy főzet a túlvilág lényeivel. Például, ha egy adott helyre lezáró bájitalt öntünk, azon a szellemek sem mehetnek keresztül. A lezáró bájital egyébként különféle helyekre nem enged be – egy kis szünetet tart, hogy mindenki megeméssze az elmondott információkat, majd később, amennyiben felfogták azt, folytatja a magyarázatot.

- Azonban, vannak olyan főzetek, amelyek kifejezetten csak ezen lényekre használható, de ezek is tartalmaznak túlvilágról származó alapanyagot. Visszatérve azonban a sima bájitalhoz hozzáadott ektoplazmához, más ilyesféle anyaghoz, ezen részecskék teljesen megváltoztatják az ital felépítését, szerkezetét, és az összhang abban teljesen felborul, zavaros állapot alakul ki a molekulák, vegyületek között, így ezekkel nagyon veszélyes dolgozni, mert robbanásveszélyesek. Amennyiben jól emlékszem, akkor nemrég be is tiltották a hivatalos kutatóintézeteken kívül az ilyenekkel való kísérletezést, engedélyt pedig csak a minisztériumoktól lehet szerezni, és ez nemzetközi rendelet, így akárhol csinálják, bármely országban, büntetendő, és súlyosan. – Kifújja a levegőt, próbálta a lehető legjobban megfogalmazni ezt a kissé száraz anyagot, mely a mugli kémiára is emlékeztethet, de, ha valaki bájitalt akar tanulni, akkor nagyon fontos lehet, ugyanis nevezetesen Gerardnak van engedélye ahhoz, hogy ilyenekkel foglalkozzon, a bájitaltermen belül, természetesen. – Majd negyedikben fogunk ilyenekkel részletesen foglalkozni, most azonban térjünk át a mostani, következő anyagra, ez pedig a harmadik szem bájital. Lényegében a hatására mindenki látni fogja a szellemeket, és attól függően, hogy jó, vagy rossz szándékú a lény, kirajzolódik egy aura körülötte, zöld, vagy piros színben. A recept a táblán lesz – előveszi a pálcáját ismét, majd pöccint, mire az írás lekerül, és elkezd felfirkálódni az anyag. – Ezután, amint végeztek, egy kicsit kipróbáljuk, milyen is a gyakorlatban ez a kettő bájital.


Megjegyzés: Természetesen ezt ki lehet játszani, és ez bele fog számítani a pontszámba, csak az előző bájital nem, amennyiben valaki még kijátssza. A hozzászólásom holnapután következik, úgy igyekezzetek, és akkor már a Főmesélővel fog jönni, nem pedig Gerarddal, ugyanis ígértem a mesét. ^^ Onnantól pedig kissé felpörögnek az események, mert szeretném lezárni az órát még jövő hét péntek előtt, vagy azon a napon.
Illetve elnézést szeretnék kérni, ha kissé tudományosra sikerült a magyarázat, amennyiben valaki nem érti, nyugodtan kérdezzen karakteresen, useresen, teljesen mindegy, milyen módon.



Recept:

Hozzávalók: gőteszem, piócából kivont nedv, kamillatea, gyermekláncfű, bármilyen bestia karma
Elkészítés: A főzet legelején tegyünk fel fél liter, körülbelül 20%-os erősségű alkoholt, ugyanis igen, ennek az alapanyaga most ez lesz, és nem a víz. Ez azért szükséges, hogy teljesen elnyomja az amúgy nagyon érdekes, és furcsa ízt, a jellegzetességeivel. Körülbelül három percig forraljuk, majd ezután dobjuk bele nemes egyszerűséggel a gőteszemünket, majd kezdjük el kavargatni a bájitalt, körülbelül két percig, majd ezután, ugyanúgy folytatva a keverést, folyamatosan öntsük bele a piócából kivont nedvet, melyet egy körülbelül két decis pohár feléig kell megtölteni ezzel az anyaggal. Amint ez megtörtént, jöhet a következő lépés: aprítsuk fel a gyermekláncfűt nagyon apró darabokra, majd keverjük bele a kamillateába, melyet előzőleg készítsünk el. A mennyiség itt teljesen mindegy, de azért túlzásba ne essünk, és ne is keveset használjunk, megfelelő, ha két deciliter teába egy gyermekláncfüvet szórunk. Keverjük össze a két komponenst, majd ezután, együtt adjuk hozzá a főzethez, a bestiakarmot pedig nemes egyszerűséggel dobjuk bele a főzetbe, majd ötpercnyi balra keverés után le is szűrhetjük a főzetet.

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Garner
Diák - Extremus
avatar

Male Kos Jelige : Szadista Gengszter
Hozzászólások : 188
Évfolyam : Második
Kor : 28

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Nov. 29 2009, 03:01

Csak a szemeit forgatja erre a felesleges mizériára.
Nem igazán érti, hogy a csajok hogyan képesek fennakadni egészen apró dolgokon, amik tulajdonképpen teljesen feleslegesek és lényegtelenek. Nos, ilyenkor ad hálát az égnek, hogy ő bizony a férfiakhoz, méghozzá csakis Rókához vonzódik. Bár azért el kell ismernie, hogy Rókucinak is vannak ijesztően lányos megmozdulásai. Rémálmaiban néha nőként jelenik meg, és.... uhh... borzalom. Kifejezetten kellemes ilyenkor az ébredésnél megtapiznia Evci mellkasát, ellenőrizve, hogy nincsenek ott gombócok.
Összevont szemöldökkel sandít körbe, ahogy Gerard igen készségesen segít a bénázóknak (nem mintha ő nem hibázott volna, csakhogy ő túl büszke, így rejtegeti a bakikat). Felvonja a szemöldökét, majd megbökdösi könyökével a szomszédos hollómestert. Odahajol hozzá, aztán fejével a tanár felé bök, jelezve kiről van szó.
- Teh... nem szívott be az öreg?
Kérdi nagyon halkan, nagyon finoman, de aztán már figyel is a következő feladatra.
Elhúzza a száját, szemeit forgatja, fejét pedig koccanva fekteti vissza a padra. Egyszerűen nem tudja elhinni, hogy még mindig itt kell szenvedniük ezekkel a trutyikkal. A felszólításra felveszi a kesztyűt, de azért nem állja meg halk kommentár nélkül, mormogva.
- Miért? Vissza fog harapni a hozzávaló?
Fintorodik el, de persze felveszi a kellékeket. Mivel a szertár-körúton nem tudott ezekről a hozzávalókról, így most megint kell tennie egy kört arrafelé. Előtte a rizsát is meghallgatja, bár eléggé álmosító egy szöveg volt. Nagyot sóhajtva, tarkóját vakarászva vonszolja el magát a szertárig, majd pakolja egy tálcára az alapanyagokat. Utána fordul is, és halkan mormogja.
- Mint a hatodik érzékben.
Húzza el a száját fintorogva, de már megy is vissza a helyére. A receptre sandít fel, hogy kövesse az utasításokat. A későbbiekben szó van kamillateáról, így szed elő egy másik fazekat is, amiben azt készíti elő. Aztán jön a fél liter 20%-os alkohol, majd jön a három perc forralás. Halkan morrantva pottyantja bele a gőteszemet, kevergetés-kavargatás, főzőcskézés, piócakivonatos cucc belekeverése.
Felvont szemöldökkel sandít a gyermekláncfűre, aztán sóhajtva, halkan mormogva kezdi el aprítani icike-picike kisdarabokra. Ezt keveri bele a közben elkészült kamillateába szusszantva. Aztán bele a másik trutyiba, rögtön utána a bestiakarmok, végül újabb keverés balra...
- Csak tudnám miért olyan lényeges, hogy balra...?
Dünnyögi fejét csóválva, de végül a főzet kész, és ez a lényeg. Szó mi szó, valószínűleg sokkal jobban sikerült, mint az előző. Felvont szemöldökkel sandít a tanárra, szíve szerint már rég igyekezne vissza Rókájához, ahelyett, hogy túlórázik Hókusz-Pókusz pincéjében. De azért csak csendben várakozik, hümmög, dudolászik, az álom már úgyis kiment a szeméből.
A gyakorlat szóra felvonja a szemöldökét, nem igazán az a fajta, aki amúgy a varázslatokhoz folyamodik harcban. Úgy sandít oldalra Erinre, amolyan "Ez most komoly?" tekintettel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Nov. 29 2009, 21:26

Érdeklődve nézi, ahogyan a tanár mindenkihez odamegy, szól pár szót, ha úgy látszik, hogy valakinek segítségre van szüksége. Mint ahogyan valószínűleg a többieknek, neki is megfordul a fejében, hogy a tanárral történt valami. Míg a többieket figyeli, magában ötletelgetni kezd. Először ő maga is arra a következtetésre jut, hogy a professzor beteg. Nagyon beteg. De kívülről ez nem látszik meg rajta, így hamar elveti az ötletet. Esetleg talán valami jó hírt kapott, és amiatt szelídült meg kicsit? Máskor is kapott már valószínűleg jó hírt, mégsem volt kedves. Legutolsó ötlete, miszerint valami szörnyű valamit fog már megint rájuk szabadítani, már sokkal valószínűbbnek tűnik a számára. Kirázza a hideg, karjai rögtön libabőrösek lesznek. Az élőhalott után nem igazán lett a kedvence a kalandos bájitaltan óra. Lélekben már előre felkészül arra, amire úgyis tudja, hogy lehetetlenség, majd inkább kezébe veszi a pennáját, és szorgalmasan jegyzetelni kezd.
Minden fontosat leír, amire szüksége lehet a későbbi tanulásban, közben pedig azért megpróbálja befogadni az információt is. Úgy látszik, hogy erre a kérdésre nem válaszolt megfelelően, vagy csak inkább részben, hiszen ő csak a második részt tartotta lehetségesnek, miszerint közvetve hathatnak rájuk csak a bájitalok. Van ilyen, az egyszerű halandó ember tévedhet. Hiszen csak a hibáiból tanulhat.
A téma felettébb érdekes, minden alkalommal tanul valami újat, valami mást, ezért sem lohad sohasem a lelkesedése és az érdeklődése. Táskájából előkapja kesztyűjét, és az asztalra készíti, majd majd az előzőtől eltérően felkapja imént elmosott tálcáját, és megindul újra a raktár felé, hogy összeszedje a hozzávalókat.
Az üst mellé visszatérve egy másikat is elfoglal, van most hely. Abba két deci vizet önt, majd elhúzza fölötte a kezét, és a fellobbanó tűz láttán elégedetten bólint egyet, és felveszi a védőkesztyűjét. Utána kiméri a fél liter, 20%-os alkoholt, és az üstbe önti, majd e fölött is elhúzza a kezét, hogy a tűz lángra lobbanjon. Az óráján ellenőrzi a három percet, közben a lobogó vízbe szórja a kamillát, majd eloltja az alatt az üst alatt a tüzet, és hagyja, hogy ázzon benne kicsit a virág. Közben a három perc letelik, így óvatosan beledobja a gőteszemet, és két percig kavargatja a bájitalát, miközben másik kezével a kis mérőpoharába kiméri a körülbelül egy deciliter piócanedvet, és az idő leteltével a folyamatos kevergetés mellett ezt is az üstbe önti. Amint ezzel megvan, apró darabokra felaprítja a gyermekláncfüvet és a kamillateához adja, majd ezt a teás-gyermekláncfüves keveréket a másik üstbe önti, hozzáadja a bestiakarmot, és öt percig balra kevergeti. Végül eloltja az üst alatt a tüzet, leszűri a főzetet, kiönti fiolába és felcimkézi. Ezután újra elmosogat maga után, a megmaradt hozzávalókat visszaviszi a szertárba, majd kicsivel fáradtabban visszasétál az asztalhoz és megszabadul a kesztyűjétől is. Az asztalról söpörgeti le a láthatatlan porcicákat, miközben agya lázasan kattog, hogy vajon a professzor már megint mit találhatott ki nekik?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Nov. 29 2009, 21:57

. Az, hogy Erin hogyan viszonyul a kis közjátékhoz még nem derült ki, így nem is tudom lereagálni. Sajnos, de ami késik nem múlik, remélem.
...hát kellett ez nekem? Kinyitni a számat? Ördög vigye, már mindegy
A professzor szavai, amiket teljes nyugodtsággal hallat, talán még jobban szívbe tudnak markolni, mitha ordítozna az ember lányával. Jelen esetben velem. Mérgesen szorítom össze a fogaimat, hogy több szó ne induljon útjára, mert tudom, hogy ennél jobban már nem szabad feszíteni a húrt, mert így is csak egy vékonyka hajszál választja el azt attól, hogy elpattanjon. Mérgesen bár, de a tőlem megszokott pontossággal végzem el az első bájital feladatsorait, hogy befejezve elmossam az edényeket, s figyelmesen hallgassam a professzor szavait immáron megnyugodva.
Feljegyzetelek pár számomra lényeges mondatot a sok tudományos szövegből, kicsit lefordítva magamnak érthetőbb változatra, majd nekikezdek az újabb főzet elkészítésének.
Kesztyűt keresek elő, hogy azzal dolgozzak majd, miután előhoztam a hozzávalókat a szertárból. Bár a recept a teát valahol ott lent említi, én azal kezdek. 2 decinyi vizet forralok egy tiszta, kisebb üstben, melybe beleszórom a szárított kamillát, majd leszűröm, és hozzáadom az apróra összevágdosott gyermekláncfüvet, s ezt az egészet kicsit félreteszem. Felhúzom a ksztyűt, s a piócákból kezdem el kinyeni a nedved. Több variációt is el tudok erre képzelni, de én most egy ezüst törrel szétlapatom, majd összevagdosom egy tálcám a kis vérszívókat, majd kifacsarok belőlük egy deci levet, semmitmondó ábrázattal.
~Kezdem megszokni az ilyen feladatokat...~
Persze ha a raktárban találok már kinyert alapanyagot, akkor azzal dolgozok.
Most pedig a fél liter 20%-os alkoholt öntöm bele a kimosott üstömbe, hogy három perc főzés után beledobjam a gőteszemet. Két perc kevergetés után beleöntöm lassacskán, de folyamatosan a pióca nedvét. Hozzáadom a kamilla-pitypang teát, beledobom a a bestiakarmot, s öt percig kavargatom balra a főzetet, mely időre az órám figyelmeztet majd. Leszűrve az egész bájitalt ismét kiadagolom kis fiolákba, felcimkézem a szokott módon, hogy aztán magam után elakarítva lessem a többiek hogyan haladnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Erin Corwell
Diák - Extremus
avatar

Female Vízöntő Jelige : XIII. A Halál
Hozzászólások : 419
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Nov. 30 2009, 11:21

*Így, hogy már nem várható különösebb közjáték az óra folyamán, már nem is érdekes az egész. Elvégre Erin elsősorban nem tanulni jár be órákra, hanem magát szórakoztatni amikor éppen unatkozik, az pedig, hogyha mellette esetleg.. véletlenül megragadna benne bármi a hallott információk közül, az plusz előny. Gerard magyarázkodására azért még megforgatja a szemeit, de ha őszinte akar lenni nem is várt komoly dicséretet, pont valami olyasmire számított, hogy az ő negatív megítélését állítja majd szembe a meglepően jó teljesítménnyel amolyan "még egy éticsigának is megy, de nektek nem" alapon. Hát ez jellemző. Ha önbecsülése, akkor ez most nagyon fájt volna neki.
Így viszont abszolút semmit sem érez.
A forgatókönyv mit sem változott tavaly óta. Ugyanúgy komótos magabiztossággal ballag előre, és löki félre a "gyengébbeket", csak hogy ő férjen oda először a szertárhoz, és markolhassa fel a zsákmány (azaz komponensek) aztán már megy is vissza végezni a dolgát. Amíg készül a bájitala, szerencsére a többiek védve vannak a bunkó megjegyzéseitől, mert Erin annak ellenére, hogy (igaz nem túl feltűnően de) női nemi jegyeket visel, mégis a fiúkra jellemzően csak egyetlen dologra tud igazán rákoncentrálni. Az első bájitalnál viszonylag hamar végez, így marad ideje, hogy az elkészülte után Alex munkáját tanulmányozza, bár igen csekélyke érdeklődéssel, de a semminél mégiscsak jobb. A többiek felé sandít. Elég gáz ez az egész évfolyam. Sőt, úgy az iskola is. Nem neki való. Csupa csökött nyomi alakkal van összezsúfolva, és még csak nem is biztonságos, ha olyan alakok bejárkálhatnak, mint az a rohadt holló - az, hogy van neve, és teste is, az nem érdekli -. Nem mintha különösebb izgatná a hely védelme, felőle rájuk is gyulladhatna. Az viszont kellemetlen, hogy ennyi -számára- idiótával kell egy levegőt szívnia. Az egyik nem bírja befogni a száját, aztán csodálkozik ha fojtogatja. Igaz ez az ügy sem olyan tiszta dolog, elvégre akkor az nem teljesen ő volt. Csak részben. Igazából elég volt rákontrázni az indulataira, és kész is volt a jelenet, ahogy a lány torkát szorongatta.
Krisztyne még mindig nem tudja mikor kell befogni a kis lepénylesőjét, csak aztán ne legyen meglepve, ha valamelyik órán a pugnaxos lány nyomdokaiba lép. Ez a Linda valami borzasztóan stréber arcnak tűnik. Mint e kékhajú. Cöh. Utálja a strébereket, képmutató majmok mind, akiknek jobb dolga sincs, mint a tanárok seggét nyalni, de mikor valami ne úgy van ahogy azt a kis lelkük gondolja, akkor rögtön a tanerőnek ugranak, mint a rühes ebek.
Erin ebből a szempontból sokkal megbízhatóbb. Az ember készül rá, hogy támad, hogy harap, mert nem mutatja másnak magát, mint amilyen, igaz, hogy agresszív, és egy mocsadék, rohadt alak, akinek az erkölcsi, és morális értékrendje hihetetlen-mód eltorzult, de legalább egyenes - és az ember tudja mire számíthat tőle.
Elhúzott szájjal pakolja le maga elé a második bájitalhoz való komponenseket, miközben nekifog azok előkészítésének. A teát már az elején felrakja, és meglepve tapasztalja, hogy még Alex sem bénázik, pedig.*
- Jé, mégis csaj tanulsz valamit a kis szőke ágymelegítőd mellett. Már tudsz szendvicset csinálni és teát főzni. Zseniális.
*Vigyorodik el, és magában megjegyzi, hogy ő már egy szinttel Alex felett áll. Tud kávét főzni, és az instant levessel sincs problémája. Felrakja az alkoholt is forrni, s míg ez és a tea fő, gépiesen kezdi a piócák kisajtolását, ami egy idő (és a kellő mennyiség kifacsarása után) már elég erősen kezd trancsírozásra hajazni. Erin tipikusan olyan gyerekként képzelhető el mások által, aki kiskorában szerette elkapni a pillangókat és kitépkedni a szárnyaikat. Puszta játékból. Mert az vicces. Mire végez, az üst tartalma megfelelő hőfokot ér el, Erin pedig szórakozottan belepottyantja a gőteszemeket. Úgy saccolni tudja csak a két percet, de mikor azt érzi, hogy oké, a piócatrutyit is elkezdi hozzáadagolni az eddig meglévő cseppet sem biztató izéhez..
A kamillateát külön edénybe önti, hogy az általa gyakorlott mozdulatokkal felaprított gyermekláncfüvet kényelmesen hozzá tudja adni, végezetül összeönti a kettőt, utolsó lépésként pedig még hozzádobja a bestiakarmot. Ezután lényegében csak kavargatnia kell balra felé miközben oldalrapillant, hogy Alex hogy áll a sajátjával. Csak puszta kényszercselekvésként.*
- Mittomén, ez biztos valami elméleti cucc, azokat meg annyira nem vágom.
*Von vállat flegmán, a gyakorlat résznél pedig felvonja a szemöldökét, de nem izgulja túl nagyon.*
- Biztos valami olyasmi lesz, hogy ránkereszt egy csomó Caspert, azt döntsd el, hogy rossz arc, vagy jóbarát. De hogy ehhez minek kell lopakodni..
*Szemforgatás, újabb vállvonás. Mire a mondandója végére ér már le is telik az öt perc, ő pedig leszűri munkája gyümölcsét.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Nov. 30 2009, 15:40

~Túl sok a felelsleges szövegelés ezen az órán... Meg aztán a receptek többsége benne van a könyvekben... ~
*No igen, ő határozottan abban reménykedett, amikor idejött, hogy valami értelmeset is fognak tanulni, amit a későbbiekben, kísérletezésre is felhasználhat. Például azt, hogy melyik összetevő miért kell a főzetekbe. Melyik fokozza a hatást? Melyik csökkenti. A receptes könyvekből ezek ugyanis nem derülnek ki. Bár igaz, hogy eltölthetné azzal az idejét, hogy a hasonló főzetek összetevőit tanulmányozza, de ez elég macerásnak tűnik. Persze ha nincs más lehetősége, akkor meg fogja csinálni.
Kissé meglepi, hogy a keresztnevén említi őt a prof. Mert ugye ez csak kívételes személyeknek szokott kijárni. Ő pedig nem emlékszik rá, hogy bármivel is kiérdemelte volna ezt a "kiváltságot". Nem is igazán tudja mit reagáljon erre, az egyetlen reakció az a pillanatnyi döbebbenet, ami kiül az arcára, de aztán inkább a jegyzetelésre koncentrál. Végre hallanak valami hasznosat is. Igaz a dolog kísértetiesen hasonlít a mugli biológia és kémia órák anyagára, de végül is, nem áll távol egymástól a kettő. A korlátozásról szóló információk nem érdeklik, azokat felesleges is lenne lejegyzetelni... Már épp megkérdezné Gerard bácsit, hogy miért kérdezett rá most a szellemekkel kapcsolatos bájitlaokra, ha csak negyedikben fognak erről tanulni, amikor megkapja a választ. Egy olyan bájitlat készítenek, amivel láthatják a szellemeket, és tesztelni is fogják...*
~ Ha tesztelni is fogjuk a bájitalokat, az azt jelenti, hogy ránk ereszt pár szellemet? ~
*Ezt a kérdést azonban nem teszi fel hangosan, mert nem szeretné hallani az esetleges "igen" választ. Mert az még oké lenne, ha jó szellemeket küldenének csak rájuk, de azzal nem tudnák ellenőrizni, hogy vajon a "rossz" szellemeket is látják-e... Ebbe jobb ha nem is gondol bele.
A táblán megjelennek a hozzávalók, és ő ismét a szertárba megy, hogy megszerezze őket. Vesz magához valami alkoholt, aminek az üvegén ott van a 20% - ő csak a szaké-t ismeri, és abból a 20% már erősnek számít. Aztán kers néhány piócát, amiből majd kitud nyomni 1 dl nedvet, vesz magához kamillát a teához és egy gőteszemet, meg néhány karmot és végül gyermekláncfüvet.
Visszatérve egyszerre teszi fel a vizet - a teának - és az alkoholt főni. Amíg a két anyag az üstben forrni kezd, a piócákból kezdi kisajtolni a nedvet. A kést lapjára fordítva nyomogatja a már élettelen vérszívókat, hogy minnél több nedvet kisajtoljon belőlük. A kinyert lét, egy pohárba önti, majd amikor már 3 perce forr az alkohol beledobja a gőteszemet, s kezdi kavarni a főzetet. Pár perc után, folyamatos keverés mellett hozzáadja a piócanedvet is. Amikor az utolsó csepp nedv is az üstben végzi, a víz alatt eloltja a tüzet, s beledoja a kamillát, hogy elkészítse a teát. A teás üst mellé áll, mert az alkohol gőztől kezd kicsit szédülni, és nem szeretné megvágni az ujját gyermekláncfű aprítás közben. A fél liter teába kicsit több mint két növényt aprít bele, majd kissé összekevri. Egy kb. két deciliteres merőkanállal merít a teából, és az alkoholos léhez önti, beledobja a bestiakarmot is, és elkezdi az egészet balra keverni.*
~ Ez a szag kikészít. Csak bírjam ki az 5 percet... ~
*Az egyik kezét az orra elé teszi. Nem védőkesztyű kéne neki, hanem egy állarc, ami befedi az orrát, hogy ne lélegezze be, ezt az alkoholos izét. Hiába vannak az ujjai, bár valamennyit segítenek, mire letelik az 5 perc, Kumiko kissé szédülni kezd, az alkoholos gőztől. A kész főzet alatt eloltja a tüzet, majd a padnak dől, s becsukja a szemét. Ráér majd pár perc múlva fiolákba önteni ezt a vackot. Először friss levegőre van szüksége...*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Linda Johnstone
Prefektus - Pilluamuleto
avatar

Female Bak Jelige : Remeterák
Hozzászólások : 117
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Nov. 30 2009, 19:25

*Őt kifejezetten lelkesíti a tudat, hogy még itt ülhet az órán és tovább tanulhatja a bájitalok rejtelmeit. Természetesen úgy ír, mint a gép, valószínűleg a tanár minden egyes szavát szó szerint írja pergamenjére. Lassan felcsaphatna gyors-, és gépírónak. De nagyon lelkesnek tűnik és úgy fest a legkevésbé sem fárasztotta le az előző bájital elkészítése.
Újult erővel esik neki a bájital szertárnak, amint elhagyja Gerard száját a feladat. Valószínűleg lelkesedésének köszönhetően megint az elsők közt rohamozza meg a szertárat és fosztja ki a legjobbnak tűnő alapanyagokat, mert neki bizony azok kellenek. Bizony ő úgy tartja, hogy tökéletesen örökölte az édesanyja bájitalfőző tudását, pedig rajta kívül mindenkinek leeshet, hogy ez nagyon nem így van. De végül is elvan ő a tévhitében. Meg úgy egymagában is, ugyanis nem szándékozik továbbra sem szólni senkihez egy szót sem.
Amint visszatér a helyére, már húzza is elő a másik üstöt, bele az alkoholt, közbe a teát is felrakja főni. Direkt még nem is néz másokra, hogyan csinálják, nehogy véletlenül valaki éljen a gyanúperrel, hogy esetleg másokat próbál utánozni. Ő ugyanis erős lány, és tökéletesen elboldogul a bájitallal.
Keverget, beledobálj a megfelelő hozzávalókat, ahogy ezt a tábláról olvassa, habár a végén véletlenül jobbra kezdi el keverni a bájitalt, de gyorsan leesik neki, hogy valami nem stimmel és elkezdi rendesen balra kevergetni. Kissé ijedten harap az ajkába és csak remélni meri, hogy senki nem vette észre a kis bakiját és a bájitalon sem fog túl nagy változást előidézni.
Nem foglalkozik a teremben lévő többi diákkal, amire utal az is, hogy mindenkitől legalább két üres hely választja el, ha nem több. És úgy fest a bájital szagára is immunis, és minden egyébre, ugyanis rezzenéstelen arccal fejezi be végül az italt. Minden bizonnyal ez jobban sikerült, mint az előző, ami inkább nevezhető siralmasnak. Türelmesen áll az üstje mellett és vár.*

_____________
"Ha állat lennék, soha nem tartanék embert a lakásban, mert lármázik, piszkot csinál és egészségtelen." /Ágai Ágnes/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Kedd Dec. 01 2009, 20:12

*Komolyan nem is érti, hogy miért fordult meg az eszében, hogy okvetlenül el kell jönnie erre az órára. Most meg eszi a penész, azt sem tudja, hogy mit kezdjen magával annyira unalmas az egész. Nincs kedve igazán feltápászkodni sem és elvonszolni magát a szertárba a cuccosért, hogy végre valahára túlessen a reményei szerint első és egyetlen főzicske körön. A hozzávalókat csak úgy lazán, épp egy halovány ujj összecsiptetéssel fogja közre, de hát sajnos kényes lett az utóbbi időben, nagyon kényes. Koncentrációjával nincs baj és főleg a megfelelő adagolással sem, így egyáltalán nem veszi magára a prof jelzőjét, mely bizonyára másokra értendő. És mielőtt boldog mosollyal végre valahára tudatosul benne, hogy igen ennyi volt mára és már nem kell kezeit használnia kotyvasztási funkcióra lelohasztják kedvét az újabb recepttel. Persze fejleszteni kell a tudást, de ez miért nem terjedhet csak ki azokra akiket igazán érdekel? Bár igaz, hogy valamilyen szinten kéne éreznie a zsigereiben, hogy van ennek haszna, ha méregkeverő szeretne lenni, de mégse tudja lekötni. A szavakat is csak inkább fejben raktározza el, mint papíron, majd ráér óra után lefirkantani, ha lesz kedve, ha meg nem, majd jöhet a zsarolgatás.
A sietség most sem jellemzi, sőt inkább már léptei is vontatottságot tükröznek, hiszen "huu de fel van buzdulva, hogy újra kotyvaszthat" és visszatérése után csak úgy mindent maga elé szór és elmélázva nézegeti őket, hátha ebből mást is lehetne készíteni, mint az előírt receptet. Nagy sokára végre eljut odáig, hogy talán neki kéne fogni és kéne egy üst is hozzá, amit elég nehézkesen sikerül maga elé varázsolnia, szó szerint szinte majdnem cibálva rántja ki a rejtekéből az üstöt és még a felé száguldozó rovó pillantások se érdeklik, de ez van, ha az embert marhára érdekli, hogy hogyan is készül a harmadik szem bájital.*
~Nem lehetne ezt egyszerűbben megoldani?!~
*Hozzálát végül nagy nehezen, hogy minden "majdnem" megfelelő sorrendben, megfelelő adagban pottyant bele az üstbe. Nincs gondja se a szaggal különösebben, bár tény, hogy néha majdnem rájön a rosszullét, de aztán megússza mindenféle kitaccsolás nélkül. Azonban 1 percre figyelme kalandozni kezd és csak később eszmél rá a hiba derekán, hogy bizony ő előbb adta bele a gyermekláncfüvet, mint a helyes sorrend szerint kellett volna, de hát ez van. Nem lehet tökéletes és nem érzi úgy, hogy most emiatt rossz lenne az elkészült bájital. Azon talán nem múlik semmi, ha két összetevőt bekavart... Várja az újabb szónoklatot és közben mélyen hallgat bakijáról, amit remélhetőleg senki se vett észre.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Kedd Dec. 01 2009, 21:04

A második bájital közben is ugyanúgy folytatja a körbe-körbejárkálást, figyelve, hogy ki mennyire teljesít jól. Igaza van a megrökönyödött arcoknak, mert ez nem megszokott a férfitól, hogy ennyire kedvesen segítse a diákságot, lehet, hogy Krisztyne beszólásának még vannak pozitívumai is? Vagy lehet, hogy Alex állítása a helytálló, és beszívott, de erre nincs túl sok esély, mivel csak dohányzik, de azért még drogokhoz nem nyúlt egyáltalán, pedig a korában még divatos is volt, ha valaki valamilyenféle kábítószert alkalmazott magán, főleg Amerika felfedezése után, az indián szokásokat, és hagyományokat követve. Amint mindenki végez, végignézi a főzeteket, majd elkezdi ecsetelni az értékelést. – Ha azt nézzük, akkor egész jól sikerültek, átlagosan a bájitalok, azonban van pár eléggé gyenge teljesítmény, amik nem sikerültek teljesen jól. Ezek gondolom, azért sejtik, hogy kik is azok, nem akarom kiemelni, hogy kik rontottak. Figyeljetek jobban az instrukciókra, mert az értő olvasás az egyik legfontosabb része az egész főzésnek – magyarázza a dolgokat, majd lassan a terem elejére sétál, és egy órát vesz elő a fiókból, amit elkezd nézegetni, méregetni, és amint úgy tartja, hogy minden körülmény tökéletes, akkor biccent, és újra megszólal, mély, és komoly hangon. – Nos, mindenki jöjjön ide, és nagyon figyeljen, mert nem poénból beszélek. Nagyon óvatos legyen mindenki, ugyanis most bizony egy kicsit komoly szituációban lesz kipróbálva e két bájital hatása. Egy kincses barlangba fognak menni, ami tele van őrökkel, és szellemekkel is. Az asztalon találnak mindkettő bájitalból, vegyenek magukhoz mindkettőből, és használják. Ne feledjék, hogy a lopakodó bájitalt a cipőre kell kenni, a talprészére. Hajrá, és sok sikert. Hozzanak annyi kincset, amennyit tudnak.

Fejezi be a mondanivalóját, majd lassan odaadja Lindának a zsupszkulcsot, azaz az órát, hogy tartsa meg, majd figyelmeztet mindenkit, hogy fogja meg, ő pedig itt fog várni a teremben. Amint mindenki megérinti a tárgyat, az beszívja magába a tanulókat, akik megérkeznek az alagútba, szerencsére egészen csendben. Lassan a tanár is megérkezik, természetesen hopponálással. – Amit mondtam, még mindig tartom, vigyázzanak magukra, a kincsek arra van, de előtte használják a bájitalokat, most – mutat bal irányba, ahonnan hangok is elkezdenek szűrődni. A barlang amúgy mondhatni, hogy eléggé monoton, és végeláthatatlan folyosóval rendelkezik. Oldalt, a falakon fáklyák vannak, ezek biztosítják a fényt, mely betölti a tért, de nem mindenhol tökéletesek a fényviszonyok, ettől függetlenül. Amennyiben elindulnak a diákok, első körben pár őrrel futhatnak össze, akik nem tűnnek eléggé veszélyesnek, inkább kiköpött testőrnek. Kigyúrt, de mégis bamba fejű emberek, akik azonnal a pálcájukhoz nyúlnak, de ha a diákság gyors, gyorsan legyőzhetőek, és mehetnek tovább, egyenesen a kincsek felé, ami olyan öt percnyi séta után előtűnik a folyosó végén…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szer. Dec. 02 2009, 14:54

~Valami baja van esetleg...?~
Van, vagy nincs amint befejeztem a főzetemet, s el is pakoltam magam után hallgatom a professzort, akivel mintha körbefordult volna a világ. Ha annak köszönhető, ha nem, hogy én kinyitottam a számat, engem akkor is elégedttség tölt el. Erin meg...ezek szerint nem vagyok méltó arra, hogy valami reakcival viszonozza amit mondtam, csináltam. Hát ez van...már tényleg mindegy.
Közelebb lépdelek az igazgató asztalához, miközben figyelek szavaira, kérésére magamhoz veszek két bájitalt, s odasétálok Linda mellé, hogy megérintsem az órát, de csak miután belekaroltam Kumikoba, mintegy kapaszkodóba. Támogatjuk majd egymást, remélem.
~Kincskeresés...egy szép fülbevalót megtarthatok....? Igazán nem vagyok telhetetlen.~
Amint a barlangban találom magam kisebb émelygés közepette igen kell fülelnem, hogy megértsem mit is mond a prof, mert mintha be lenne a fülem is kicsit dugulva. Olyan érzés ez, mintha mentem volna felfelé egy hegyre, vagy éppen onnan le. Kicsit megrázom a fejem, majd ahogy azt sikeresen felfogom, vagy éppen csak sejtem abból amit látok, bekenem cipőm talpát a kecével, majd a fiola tartalmát is felhajtom, beleborzonga annak ízébe. Mostanra realizálódnak érzékszerveim is, így benézek a hosszú folyosóra, amit a tanerő mutat nekünk útirányul. Hirtelen támadt ötlettől vezérelve előszedem pálcámat, hogy azzal magam köré írjak egy kört, majd bele egy R-t, s kimindjam az ehhez tartozó varázsszót, a Repallo-t (remélem jól emlékszek rá) Hatására megjelenik körülöttem egy áttetszó, auraszerű pajzs, hogy magába nyelje az ellenem irányuló támadásokat. S ha nem kapok ez ellen valami féle utasítást, hogy ezt nem kellene, akkor mély sóhajtás után indulok el a megfelelő irányba, tölgyfa pálcámat magam előtt tartva kezemben, ezüst markolatát megpróbálom minél lazábban fogni, nem pedig görcsösen szorítani. Lassan, egyenletesen igyekszem venni a levegőt, legyőzve magamban a pánik lehetőségét.
A behemótokat nem nehéz észrevenni, s az egyik felé azonnal küldöm is az első, egyszerű, de remélhetőleg megfelelő bűbájt.
- Destinatus!
Minden bizonnyal a többiek is hasonlóan tesznek, így ha sikerül "átverekedni" magunkat az őrökön el is érjük a kincseket, jó öt perc után.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Linda Johnstone
Prefektus - Pilluamuleto
avatar

Female Bak Jelige : Remeterák
Hozzászólások : 117
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Csüt. Dec. 03 2009, 18:55

*Márpedig ő még csak véletlenül sem veszi magára, hogy vannak kevésbé jól sikerült bájitalok, hiszen véleménye szerint az övéi tökéletesek. Nagy büszkén néz körbe, miközben pakolászik és végül megállapítja, hogy mindenki más elrontotta és csak ő csinálta jól. Egyértelmű a következtetés részéről, hiszen saját esetében gy véli teljesen kizárta a hiba lehetőségét.
Amikor is a tanár valamiféle barlangot emleget, akkor kimarad egy lélegzetvétel. A barlangok sötétek, szűkek, nedvesek és ijesztőek, márpedig ez a sok-sok jelző őt valahogy nem tudja lázba hozni. Mindenesetre nem szándékozik szégyent vallani, így megragad két fiolát a sajátjai közül. Az más kérdés, hogy a sok-sok negatív gondolat hatására két szellemlátó-bájitalos fiolát ragad meg, úgy hogy neki még csak fel sem tűnik. Minden bizonnyal ő kétszer olyan jól fogja látni a szellemeket és feleannyira sem lesz halk, mint a többiek.
No de, már iszkol is a tanár elé és meg is ragadja az órát. Sötét gondolatain most nagyon sokat javít a fontosság érzete, amit az óra birtokában érez. Természetesen immár lelkesen mutatja meg a többieknek a ketyerét, hogy ők is megfoghassák. Majd a következő pillanatban már ott sincsenek és immár a barlang padlózatát tapodja a lába...helyett az ülepe, ugyanis nem éppen két lábra érkezik. Viszont szélsebesen újra két lábon van és a hátsóját dörzsölgetve igyekszik a többiektől kissé távolabb elhelyezkedni. Hallja a tanár szavait, de tekintete a semmibe réved, ahogy igyekszik valahogy felfogni a környezetet. Viszont nem reagál semmit a bájitalok megivását illető parancsra, csak áll, egy közeli falhoz közel és néz ijedt arccal maga köré. Két kezében maga előtt tartja a két ugyanolyan bájitalos fiolát, szinte már görcsösen.
Linda életében nem sok helyen volt és eléggé elszigetelte magát a világtól, minek következtében számtalan ismeretlen dolog van számára. Mint tudjuk, amit az ember nem ismer, attól fél. Nos, ennek a lánynak nem is egy hasonló félelme van. Jelen pillanatban ez a barlang jelenti félelme tárgyát. Ezt nem lehet megtanulni, elolvasni a leírását, térkép sincs hozzá, vagy használati utasítás. Teljesen el van veszve és ő bizony nem mozdul.*

_____________
"Ha állat lennék, soha nem tartanék embert a lakásban, mert lármázik, piszkot csinál és egészségtelen." /Ágai Ágnes/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Rowne Wayner
Karvezető - Extremus
avatar

Male Mérleg Hozzászólások : 1821
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanár
Kor : 596

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Dec. 05 2009, 14:12

Nem fogok állandóan várni, szóval aki este hétig nem küldi el a hozzászólását, az így járt.

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Dec. 05 2009, 16:57

Nem, nem fog az asztalra borulni, és azt motyogni, hogy én tudtam, én tudtam, én megmondhattam volna. Szinte biztos volt benne, hogy megint valami sötét helyre mennek. Ez a tanár lesz a veszte, meg a sötéthez való ragaszkodása, ebben már most biztos.
Azért is a saját főzeteit veszi magához, bízik magában annyira, hogy jól sikerültek. Hiszen odafigyelt, nem? Nem hibázhatott.
Gyorsan Linda mellé siet, akinek nevetséges az öröme, csak mert ő kapta meg a zsupszkulcsot... Mehet aztán egyedül is, ott meg majd lóbálhatja. Nem kell meglepődni, hogy így gondolkodik. Legszívesebben toporzékolni tudna jelen esetben, amiért már megint egy ilyen helyzetbe keverednek. De az meg már hogy nézne ki? Nem adja meg senkinek sem azt az örömet, hogy őt így lássa viselkedni. Az aranyvérűeknek van tartásuk. Ő pedig ma kivételesen nem felejtette fent a szobájában...
Mintha valami kegyet hajtana végre, megfogja a zsupszkulcsot, talán pont időben, mert már indulnak is. Linda fenékre esése őt is kibillenti az egyensúlyából, de az utolsó pillanatban talpon marad, bár a nevetséges mozdulatsor, amit levágott, eléggé csorbított büszkesége renoméján. Egy sötét pillantással jutalmazza ezért a lányt, majd a bűzzel nem törődve bekeni a cipőjét a bájitallal, bár azért valljuk be, nem ő lenne, ha nem fintorogna közben. Aztán a másik, szellemlátó bájitalt is lehúzza, és már csak azért is fintorog egyet, most már tök mindegy alapon, majd Krisztyne után siet.
- Várj meg! - suttogja alig hallhatóan, de félúton visszafordul, és a lemaradó Lindához visszasiet.
- Te még nálam is beképzeltebb és makacsabb vagy. A Pugnaxban lenne a helyed - mérgelődik a lánnyal. - Kend be a cipődet, idd meg a bájitalodat és gyere te is. Csak az ostobák maradnak le a csoporttól - vágja a fejéhez, remélve, hogy ezzel felhúzza annyira a lányt, hogy az végre megmozduljon.
Végül Krisztyne után siet megint, néha hátra pillantva, mert azért nem hagyja nyugodni a tudat, hogy valakit hátra hagynak, annak makacssága miatt. Pálcája már a kezében van, és a pillus lány után nem sokára ő is kiszór egy átkot.
- Vinculum! - hangzik magabiztosan a hangja, és csak remélni meri, hogy átka hatásos volt.
Ő is megy Krisztyne után, de még mindig vissza-vissza néz, hogy vajon az a makacs szamár követi e őket...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Dec. 05 2009, 17:23

*Kifejezetten idegesíti ez a munkát felmérő tekintet és egyáltalán az, hogy nem tud nyugodtan a helyén maradni és onnan adni az instrukciókat. Persze van igazság a földön és talán becsülni kéne ezt a jószándékot, hogy terepszemlével összegzi ki mennyire volt helyes eljárású. Nos nem kétség, hogy az említett szóözönben valahol ő is a megrovottak listáján foglalhat helyet, mert látszik bizony az utolsó bájitalon, hogy ott beütött valami, mert ténylegesen nem úgy fest, mint kéne. De sajnos ő neki ennyire futja a tökéletes kivitel és nem is fogja idegesíteni magát azon, hogy elszúrta és legközelebb jobban figyel majd. Félő, hogy majd a következőnél se lesz eléggé fontos a koncentrációja ahhoz, hogy ne a környezetét vegye néha-néha pillantás alá, hanem teljes egészében a feladatra koncentráljon. Na de mielőtt újra örömujjongásban törne ki, hogy akkor itt szélnek vannak eresztve újabb adag kört kap, méghozzá, hogy ő megtapasztalja milyen érzés is ezeknek a lötyiknek a beható hatása alatt lenni. Na nem, legszívesebben kiabálna egy jó nagyot, hogy neki aztán mára elég, bár simán ki is mehetne ha akarna az óráról, ugyan ki tartaná vissza...
Mégis ajkai némaságban maradnak és csak belül emészti a kín, hogy még mindig nincs vége. A feladat sem villanyozza fel igazán, nem akar ő holmi tesztalany lenni ráadásul félő, hogy az élmények olyan mélyre ható nyomást érnek el nála, hogy sokáig fog tartani az újbóli érzelmi és lelkiegyensúly megtalálás. Lassan odaballag a kis csoport köré, hogy lássák valamilyen szinten érdekli a sötét dolog, de csak halovány szikrát tanúsít. De nincs ideje igazán visszakozni, hogy jobban járt volna, ha a teremben marad, mert máris a sötét folyosó és a végeláthatatlan úticél helyszínére pottyan bizony teljesen elterülve. Mérgesen áll fel, egyértelmű, hogy a többiek miatt esett el és idegesen porolja le a koszt a ruhájáról. Első választása mégis a kenésre esik, de nem igazán füllik a foga ahhoz, hogy ő ennél beljebb nyomuljon és kipróbálhassa milyen is a lopakodó érzés, az igazi veszély...
A másikat is legyűri, bár majdnem rájön a kisebbfajta rosszullét, de aztán megáll egy helyben és kíváncsian várja, hogy most kéne éreznie valamit vagy sem. Körbefordul egy nagyot, de nem lát semmi szellemfélét, így kénytelen beljebb nyomulni még ha nem is akar, mert nem juthat ki másképp. Ha csak egy helyben tapogat érzése szerint nem fog váratlan dolog történni és azért szereti a váratlan dolgokat, bár nem ilyen súlyponttal, sötét folyosón "csúszva-mászva". A kis csoport szép lassan kezd távolodni tőle, de túl erős hatás van nála most bent, hogy itt maradjon. De aztán mivel sötét is van, ráadásul a hely nem éppen bizalomgerjesztő pálcáját feltartva halad előre, óvatosan, bár félő, hogy már így is épp eléggé lemaradt és nem várták meg. A biztonság kedvéért azért gyorsít léptein és bármennyire keresi ő aztán nem találja a szellemeket, míg valami megérzés féle nem sarkallja arra, hogy forduljon hátra és vegye észre, hogy nagyon is közeledik felé valami. De mintha megbénult volna csak áll dermedten és várja talán azt, hogy akárhogy de kijusson innen cselekvés nélkül...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Erin Corwell
Diák - Extremus
avatar

Female Vízöntő Jelige : XIII. A Halál
Hozzászólások : 419
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Dec. 05 2009, 20:28

*Valamivel élénkebben fogja meg a zsupszkulcsot, igen nem valami lelkes de azért ez mégiscsak jobb, mintha a teremben szórakoznának megint. Igaz legutóbb mikor az a szellem szépen módszeresen leszívta a kedves évfolyamtársait az nagyon mulatságos volt. Azt úgy megismételné valamikor. Elég gyakorlott már az ilyen térmágiák terén. Legalább nem először utazik zsupszkulccsal, régen, mikor még a család család volt nem pedig egy csonka erkölcsi fertő - gyakran utazgattak így. Jónéhány ilyen alkalom kellett hozzá, hogy ne essen hátra, de muszáj volt, mert azt mégsem engedte a büszkesége, hogy minden ilyennél a két bátyja kiröhögje.
Vet egy lesújtó pillantást a szerencsétlenkedőkre, és el is mormog az orra alatt egy "idióták"-at, de többre már nem is telik. Inkább azon gondolkodik el, hogy az elhozott kincseket vajon megtarthatják-e. Nem lenne rossz. Beolvasztatná, vagy beadná a zaciba, és egy karton cigi kijöhetne az árából.*
~Áh, úgysem, az Öregtől ez túl jó húzás lenne, tuti valami hülye szemfényvesztés az egész, ha el is hozunk valamit, száz, hogy nem igazi.~
*Ez végeredményben csalódottsággal tölti el, mivel kezd kifogyni az anyagiakból, márpedig neki vannak bizonyos fokú igényei. Rendkívül drága igényei. Mint a cigaretta, vagy a fű. Sóhajt. Ha nem kéne lopakodniuk, akkor most legszívesebben rágyújtana. Pedig alig fél órája volt, hogy utoljára elszívott egy szállal. A nikotin fogja megölni egyszer, ez biztos.
Apropó lopakodás, oldalra sandít Alexra, és mikor látja, hogy az mér nagyban kenegeti a cipőtalpát, úgy ítéli, hogy neki sem ártana már csinálni valamit, elvégre minél előbb letudják ezt az egészet, annál jobb. Szóval a saját lábbelijét is kezelésbe veszi, aztán közömbös arccal legurítja a szellemlátó lötyit is, és már törekszik is előre, az első sorba, hogy minél több őrt legyakhasson, elvégre, ha már alkalom adódik arra, hogy agresszióját levezesse valakiken, akkor lám, itt a tökéletes lehetőség. és nem is várat magára sokat. Előrekerül a diófapálca - gondolatban megjegyzi, hogy majd később meg kéne tanulnia pálca helyett más eszközt használni, mert akárhogy nézi, ez így nagyon hülyén néz ki. -.*
- Vinculum!
*Összehúzott szemekkel oldalrasandít Ameliere, mikor rájön, hogy ugyanazzal támadtak, és igen, neki az ilyen legapróbb dolgok is elégnek bizonyulnak az utálkozásra. Szóval már csak azért is még jobban felspanolva tör előre, hogy tutira ő legyen a legbiztosabb befutó, és mindenki előtt járhasson. Hátrasandít, és valahol nagyon hátul megpillantja Ceciliát, aki éticsigákat megszégyenítő tempóban halad. Felvonja a szemöldökét, ami annyit tükröz, hogy most egy-két igencsak gúnyos megjegyzést elraktározott magában, hogy majd óra végén közölhesse a lánnyal.
Aztán azonban nem foglalkozik vele többet, előre fordul, és továbbgyakja szerencsétlen ellenfeleit.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Garner
Diák - Extremus
avatar

Male Kos Jelige : Szadista Gengszter
Hozzászólások : 188
Évfolyam : Második
Kor : 28

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Dec. 05 2009, 20:58

- Kincsek...?
Kérdez vissza megrökönyödve kissé a srác, elvégre elég meglepő és valahogy túl szép, hogy diákok kincset kapjanak. Éppen ezért elég gyanakodva sandít a férfira. Végül megvonja a vállát szusszantva. Végülis, ha nem is kapnak jutalmat, legalább volt valami kalandféleségben része. Bár legszívesebben most egy bizonyos Róka mellett nyújtózkodna a kényelmes, pihi-puhi ágyán. Ehelyett...
- Nah remek.
Mogorván morrantva lépdel oda az asztalhoz, hogy vegyen magának a bájitalokból, majd odalépdel a többiekhez. Cseppet sincs kedve itt lenni, ezekkel a szerencsétlenekkel szórakozni, ráadásul sejti, hogy egy ilyen kalandban nem a fizikai erejét kell használnia. Mivel alig szokott varázsolni (meglepő módon), így kellemetlenül érinti a dolog.
Mire azonban meggondolhatná magát, a következő pillanatban már egy egészen más helyen találják magukat, s hallják is a tanár végszavát. A többiek persze esnek, mint a dominók, a fiú megrökönyödve sandít le a lányokra. Azonban nem éppen az az úriember fajta, aki majd felsegíti őket, jól elnézi ahogy kikecmeregnek a trutyiból. Sóhajtva sandít a hangok irányába, gyorsan úgy tesz, ahogyan a többiek, ergo: trutyi a méreg drága cipő talpára, illetve nagy korttyal meghúzza a másik bájitalt. Nem igazán érti, hogy minek kell a lopakodó cucc, ha a nagy dögök máris észreveszik őket.
Nos akkor lássuk csak... Alex nem szeret varázsolni. Azonban a vannak olyanok a csoportban, akik mini szuperhírók módjára azonnal törnek előre és máris mindenféle hókusz-pókusszal lövöldöznek. Tulajdonképpen nagyon nem szívesen avatkozna ezekbe a dolgokba, hiszen a mágia terén nem tud olyan jól küzdeni, mint amúgy az utcai bunyókban.
Azonban amikor meglátja, hogy Erin is az első sorokba nyomul... nah az a vörös posztó. Ez olyan Alexnek, mint egy kihívás. Mint amúgy bármi más, ha éppen valamelyikük csinál valamit. Mint valami dedós kölyöknek, muszáj a másikat leköröznie, mert akkor sem ő lesz a töketlen. Farzsebéből halkan mormogva és káromkodva egy sort szedi elő a pálcáját, majd lépdel előre és megköszörülve a torkát szólal meg ő is.
- Vinculum!
Igazság szerint fogalma sincs, mit csinál ez a varázslat, nagyon halványan dereng neki, hogy mire kell használni. De sebaj, Töpörtyű is ezt használta, akkor gond egy szál se. Ahogy a testőröket -remélhetőleg- mindet leküzdik, csak úgy Erinnek halkan mormogva jegyzi meg.
- A büdös életben nem szokom meg ezt...
Mormogja kelletlenül. Igen, voltaképpen segítségre lenne szüksége, de ezt akkor sem vallaná be, ha az élete függne tőle. Nem, Alex inkább gyerekes módon tör tovább, hogy elérjék a kincset. Azonban ő morrantva áll meg, körbepillantva. Túl közel a kincs, túl egyszerű az egész.
- Tuti van valami szivatás.
Nem kell sok logika hozzá, hogy valószínűleg most jönnek a szellemek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Dec. 06 2009, 11:01

A diákság hamar rákap az ízére ennek az egész szituációnak. A lopakodó-bájital hatására, egy pillanatra hirtelen kékszínű aura tűnik fel a cipőtalpakon, majd ez lassan fényét veszi, és eltávozik onnan. A barlang távoli részeiből továbbra is emberi származású hangok hallatszódnak errefelé, melyek cseppet sem bíztató hatásúak, de szerencsére ezek még egészen távol vannak. – Johnstone, induljon már – szól oda, azonban azt, hogy a lány mennyire szerencsétlenkedik, nemcsak Gerard vette észre, hanem másnak is feltűnt. Amint ezen utolsó szavakat kimondta, oldalra sétál ő is a barlang falához, és türelmesen várakozik. – Ha végeztek, ide jöjjenek – teszi még gyorsan hozzá a lemaradó diáknak, csak nem fogja elfelejteni addig, amit mondott.

A barlang látképe még mindig nem bíztató jellegű, a hangok pedig, ahogy közelednek a kincsek felé, egyre hangosabbak, hiszen egyre több őr sziluettje is kezd feltűnni. Az első adagot sikeresen legyűrik a diákok, majd azok összeesnek a lábbilincselő, sóbálvány átkok kereszttüzében. A hirtelen eldőlés, a hasas embereknek hála egy kisebb hangzavart kelt, így most már biztos, hogy meg fogják találni a társaik is a főleg lányokból álló diáksereget. Amennyiben elsétálnak a tanulók a már leterített őrök mellett, valami fura rezonálás érzékelhető felőlük, azonban ez csak a nagyon szemfüleseknek tűnhet fel, és csak a nagyon logikus gondolkozásúak tudnak valamit következtetni ebből, bár ebben a szituációban nem biztos, hogy bárki is lenne olyan nyugodt, hogy erre képes legyen. Újabb kis séta után az út kettéválik, azonban itt teljesen egyértelmű, hogy merre kell menni: abba az irányba, amerre az őrök vannak, hiszen azok őrzik a kincset, így természetes, hogy a kamra ajtaja előtt strázsálnak. Az, hogy merre is tanyáznak ezek az illetők, hamar kiderül, ugyanis az előző esés következményeként feltűnik bal irányból a sokkalta képzettebbnek tűnő emberekből csapat, ráadásul valamilyen különleges szúró-vágófegyverrel, melyet érdemes lenne először eltakarítani az útból, ha szeretnének még a tanórai szemléltetés után is élni.

Krisztyne pajzsbűbája eközben elveszíti a hatását, semmi sem tarthat örökké, azonban az kifejezett pech, hogy pont egy harc kellős közepén. Az őrök, amint elveszítik a fegyverüket, amennyiben a diákok ezt eltűntetik, kábító, és összezavaró-átkokkal próbálkoznak jobb belátásra bírni a tolvajokat. Valami különös mentális mágia lehet ez, amellyel behatol a fejbe a támadó, és összezavarja a gondolatokat, de egyéb hatással nem rendelkezik, viszont a diákok még egyáltalán nem ismerik ezt. Abban az esetben, amennyiben győzedelmeskednek a körülbelül hat főt számláló csoport felett, továbbmehetnek, immáron egyenesen a kincses kamra felé, mely egy különleges ajtóval rendelkezik, de könnyen kinyitható egyszerű bűbájokkal. Nem túl alapos védelem, meg kell hagyni. Bent egymás hegyén-hátán vannak a kincsek, azonban, amennyiben a közvetlen közelükbe mennek a diákok, érdekes mód ezek is rezonálnak. Itt az ideje a gyűjtögetésnek, azonban sok idő nincs erre.


Tessenek igyekezni, mert szeretném mielőbb lezárni az órát. ^^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Dec. 06 2009, 20:07

Nem, nem fog azért morogni, amiért ilyen lököttekkel hozta össze a sors ezen az órán. Az egyik leragad, mintha mintha sóbálvány átkot küldtek volna rá, a másik meg összehúzott szemekkel mered rá, csak mert egy rugóra mozgott az agyuk.
- Olyan gyerekes vagy, Corwell, hogy az már fáj - sziszegi utána, kiabálni nem akar, de elég gyors ahhoz, hogy még le tudja reagálni a másik pillantását.
De aztán utána ered, még mindig úgy van vele, hogy akik megmozdultak, maradjanak egy csoportban. Még, ha akkor ezzel a Lekellszűrni kisasszonnyal is kell együtt dolgoznia. Mintha érzett volna valamit, mikor elhaladt az őrök mellett, de sokkal jobban el van foglalva a maga apró-cseprő gondjaival, mint, hogy ilyenekkel foglalkozzon. Követi a lányt, és a Garner fiút, közben azért ide-oda kapkodja a tekintetét. Még mindig sötéééét van, legalábbis az ő normáinak... Arról nem is beszélve, hogy nem véletlen volt, hogy meg kellett inniuk azt a bájitalt. Ha a tanár egyszer élőhalottat is rájuk mert ereszteni, mit neki pár kósza szellemecske? És van egy olyan érzése, hogy nem a zöld fajtából...
- Most merre? - motyogja halkan a kérdést, de rögtön választ kap, amikor bal oldalról újabb őrök tűnnek fel, kezükben egyáltalán nem szimpatikus késekkel. Vagy legalábbis valami olyasminek tűnnek.
Pálcájával a földre mutat, miközben erősen nézi az egyik őr kezében lévő fegyvert.
- Transportus őr vágófegyvere!
Ha sikerül a varázslata, akkor az őr kezéből a földre transzportálja a fegyvert, és persze még véletlenül sem a kezébe, nehogy megvágja magát. De nem rest, főleg, amikor valami furcsa mágiát észlel, gyorsan kiszór egy másik átkot.
- Destinatus! - szúr pálcájával az egyik őr felé, és remélhetőleg sikeresen el is kábítja.
Közben már ír is le egy kört a pálcájával, mert hát védeni is akarja magát, és gyorsan kimondja a bűbájt.
- Comitatusz! - halvány ibolya színű derengés sejteti csak, hogy pajzsa sikerült, reméli, hogy legalább addig kitart, míg mindegyik őrt elkábítják.
Közben óvatosan lenyúl a szúrófegyverért, és elrejti azt zsebében. Sohasem lehet tudni, talán még jól jön...
Amint sikeresen tovább jutnak, egy ajtó előtt találják magukat. Nem fog ugrálni, majd a naaaagy és okos extremusosok kinyitják azt. Soha sem lehet tudni, lehet, hogy valami turpisság van benne. De ők nem mondhatnak semmit, hiszen kedves, még előre is engedi őket...
De aztán mikor bekerül a kamrába, már egyáltalán nem kíméletes, utat tör magának, és a legszebb, és legértékesebbnek tűnő tárgyakat kezdi összeszedegetni. A zsebében lévő késsel vigyáz, és messziről potyogtatja talárja zsebébe az ékszereket, a szebb nyakláncokat a nyakába akasztja, talál belőlük egy párat. Van, amelyiknek szép rubin függője van, a másiknak talán smaragd, nem nézi meg őket igazán, csak felveszi őket sebesen. És a nagy pakolásban minden jel észrevétlen marad előtte...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Dec. 07 2009, 13:52

....hát már hogyne szeretnénk túlélni az órát. Bár ki tudja....
Minden estere igyekszek ahogy tudok. A felfokozott érzékszervek sem elegek ahhoz még esetemben, hogy bármiféle jelet észrevegyek a jövőre tekintettel. Kis ember, boszi vagyok én még ahhoz, hogy megérezzem a rezgések adta jeleket. Az, hogy a pajzsom éppen a harc kellős közepén foszlik köddé én egy cseppet sem csodálkozok. Sosem voltam egy szerencsés alkat, ráadásul minden bizonnyal lefoglal az, hogy megszerezzem az általam kiszemelt fazon szúró/vágó fegyverét, Ameliehez hasonlóan a Transportus varázsigével. Ezt követően a férfi, vagy éppen nő felé mutatok, s egy újabb varázsigét használva próbálom visszatartani a támadástól.
- Torpeo!
Nem, nem megyek közel hozzá, az nem az én stílusom. Vékony alkatom még véletlenül sem lenne alkalmas egy közelharcra, kétbalkezességem e téren meg még inkább akadályozna, úgyhogy bízok a gyorsaságomban, a s bűbájokban, s abban, hogy sikerül elmémből kitaszítani a próbálkozásokat, egy kellemes emléket előkotorva elmém mélyéről. Ha sikerrel járok, akkor sietősen lépkedek Amelie után, hogy az ajtó előtt álva újabb varázslatot vessek be, persze ha valaki meg nem előzött már.
- Direectus!
Belépve a kincsek birodalmába nem vagyok túl mohó, valahogy nem csábítanak el az efféle kincsek, csupán egy fülbevalót, és egy gyűrűt veszek el, azok sem a drágábbik, csecsásabb fajtából valóak, hanem egyszerű, ezüst ékszerek, apró, kék kövekkel díszítve. Abban sem vagyok bizonyos, hogy valódiak-e vagy sem, mert nem nagyon értek hozzá. Ujjamra húzom a gyűrűt, s zsebre csúsztatom a fülbevalót, majd karbatett kézzel figyelem a többieket, jelen esetben Amelie szorgoskodását, és a környezetünket is.
- Nem fogod elbírni! Siessünk, nem szeretem a szellemeket, nem akarom megvárni őket.
Sürgetem a lányt suttogva, s vele mindazokat, akik még itt vannak, bár elég kicsi az esélye annak, hogy bárki is hallgasson itt rám.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Midorikawa Kumiko
Prefektus - Extremus
avatar

Female Halak Jelige : Mérgezett Fekete-Fehér
Hozzászólások : 2161
Tantárgy(ak) : Átváltoztatástan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Kedd Dec. 08 2009, 15:02

// Bocska a késésért Razz //

*Nem igazán tetszik neki ez a "kincskereső" dolog, de mit lehet tenni? Szépen bekeni a cipője talpát a megfelelő meg a többi. Érzi, hogy Kriszty belekarol, s ő maga csak a mutatóujját érinti a zsupszkulcshoz. Viszonylag sokat utazott ezzel a módszerrel, hiszen náluk nem nagyon vannak kandallók, de ez nem jelenti azt, hogy szeretné az ilyen fajta megoldásokat. Már alig várja, hogy megtanulhasson hoppanálni, de addig még el kell telnie néhány hónapnak.
Szépen a talpára érkezik, bár Kriszty miatt nem olyan egyszerű ez a mutatvány, de mégis sikerül megőriznie az egyensúlyát. Nyugodtan néz körbe, de nem igazán tetszik neki a hely. Mire észe kap a többiek már "le is győzik" az első akadályt. Nem megy az élre, nem öngyilkos típus, inkább középtájon marad, úgy követi a többieket, felkészülve arra, hogy hamarosan meglát pár piros-kategóriás szellemet. Elvégre ha már egy ilyen helyre küldték őket kincsvadászatra, miért ne lennének gonosz szellemek? Pontosabban miért lennének jók?
Feltűnik az újabb adag ellenség, s mostmár nem rest ő sem, a többiekhez hasonlóan kiveszi részét a harcból.*
- Repulsio!
*Kiáltja egy kardos alak felé, s megpróbálja legalább a kardot eltaszítani, az alak közeléből. Ha szerencséje van közben még megvág vele pár másikat, s könnyebb dolguk van. De ha nem hát legalább már nincs a kezében a kard, amivel bánthatnák. A védelme érdekében Amelie-hez hasonlóan ő is készít egy pajzsbűbájt, kimondva a "comitatus" bűbájt s kört rajzolva.*
- Vinculum!
*Mondja ki a lábbilincselő átkot is, egy közelebb eső őrre, remélve, hogy ettől az elesik, s kellőképpen megüti magát, hogy ne okozzon több gondot. Amint sikerül átjutniuk az ellenfeleiken megpillanthatják a kincseket. Egy pillanatra Kumiko is eltátja a száját, de aztán gyorsan be is csukja azt. Látja, hogy Amelie szinte ráveti magát a kincsekre, s mások is próbálnak begyűjteni ezt azt. Ő egy pillanatra elgondolkodik. Érzett - pontosabban most is érez valami furcsa rezgést. Igaz csak nagyon halványan, de akkor is érzi, s ez nem igazán villannyozza fel. Hatáozottan rossz érzéssel tölti el, s inkább úgy dönt nem enged a késztetésnek, nem nyúl semmihez sem.*
~ Mi van ha ez valami csapda? ~
*Fordul meg a fejében, s bár nem tudja bizonyítani, sőt az is lehetséges, hogy téved, ő mégis inkább szeretne, a lehető leggyorsabban eltűnni innen, és visszamenni az osztályba. Nem azért mert olyan félős típus... szimplán csak jobb elkerülni a bajt. Amint megfogalmazóndak benne ezek a gondolatok, halkan, de érthetően megszólal.*
- Szerintem menjünk vissza...
*Nem fejezi be nem akar magyarázkodni, de megindul arra, ahonnan idejutottak. Közben hátra-hátra pillant, hogy jönnek utána, mert egyedül azért nem nézne szembe senkivel és semmivel sem.*

_____________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Linda Johnstone
Prefektus - Pilluamuleto
avatar

Female Bak Jelige : Remeterák
Hozzászólások : 117
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Kedd Dec. 08 2009, 19:15

*Valahogy a tanár noszogató szavai nem nagyon győzik meg arról, hogy valóban meg kéne indulnia, hiszen maga a barlang nem nagyon lett ettől hívogatóbb. Pedig pár perce még el sem tudta volna képzelni, hogy akár egy félmondatban is ellent mondjon bármelyik tanárnak, most viszont muszáj ezt tennie, mert teljesen be van rezelve. Meg se moccan és összeszorított szájjal, gyorsan megcsóválja a fejét, jelezvén, hogy ez neki nem fog menni. Barna íriszei mindeközben a sötét barlangot pásztázzák, tökéletesen látszik bennük, hogy tulajdonosa teljesen meg van rémülve.
Hogy Amelia mellé lép azt észre sem veszi. Csak mered a semmibe, szorongatja a kis üvegcséket. Minden bizonnyal fel sem fogja, hogy a lány éppen sértegeti, azt meg pláne nem, hogy ezt segítő szándékkal teszi. Ha majd kevésbé lesz berezelve, akkor minden bizonnyal egész rossz véleménnyel lesz erről a lányról, de egyelőre ugyanúgy reagál, ahogy előbb a tanár parancsára.*
- Hm-hm. *Csóválja meg ismét a fejét, most már hangot is adva hozzá, de látszik, hogy még megmozdulni is fél, nyakát behúzva tekintget jobbra-balra, látszik, hogy csak azt várja, hogy mikor ér ez az egész rémálom véget. Még őrök sem kellenek hozzá, hogy teljesen be legyen tojva, hiszen a sötét barlangi környezet úgy fest teljesen kifog a lányon.
Általában minden lépését megfontolja és nem tesz semmit anélkül, hogy ötször át ne gondolná előtte. Most viszont nem hajlandó semmivel sem foglalkozni, azzal meg pláne nem, hogy tehetetlenségének esetleg következménye lesz a BIT tanulmányait illetően. Most már biztos benne, hogy nem lesz iskolaelső minden tárgyból, bár egyelőre ilyenek nem nagyon járnak az agyában.*
~Legyen vége! Legyen vége! Legyen vége! Legyen vége! ... ~ *Nagyjából ekörül jár a gondolatmenete, úgy nagyrészt megállás nélkül.*

_____________
"Ha állat lennék, soha nem tartanék embert a lakásban, mert lármázik, piszkot csinál és egészségtelen." /Ágai Ágnes/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szer. Dec. 09 2009, 01:14

*Most megúszta volna, vagy hova is tűnt az előbbi alak, akitől úgy állt egy helyben, mint akit a földhöz ragasztottak a lábai? Nem számít, egy a lényeg, hogy még mindig ezen a sötét - kietlen helyez tobzódik és nagyon ingere van arra, hogy ne maradjon itt sokáig. Pálcáját előre tartva masíroz a többiek után, de esze ágában sincs különösebben learatni a sikert a kincskereső csapat tagjaként. Akkor morfondírozni lehetne, hogy minek akart egyáltalán részt venni benne? Úgy tekintett rá, mint az óra kötelező feladata és csak ezért vállalta a veszélyességi fokozatot. Íriszei ide-odapásztáznak, hogy kivegye ki mit is csinál, de aztán fejében erősen sugárzik a gondolat, hogy ő minek bűvészkedjen ugyanolyan varázslásokkal, mint elődei. Ahogy mondani szokás ő a hátsótartó majdnem és az elsők elvégzik helyette a piszkos munkát. De hát istenem, ha most túl lusta ahhoz, hogy kieressze hangját és együttműködjön a többiekkel akkor nem lehet igazán piszkálni. Ő csak megy biztosan a tudatában, hogy neki itt a kísérgetésen kívül egyéb dolga nincs, de lassan valahogy átjárja valami bajtársi ösztön netán? Nem tudni, de ahogy megpillantja a fényes - csillogó, szemet gyönyörködtető kincshalmazt legszívesebben marokkal kapna fel, de csak tisztes távolban áll egymagában és hagyja azokat előre nyomulni, akik méltán megérdemlik, hogy vegyenek csak amennyi jól esik. Talán ha maga lenne nem habozna, de nem akarja mohó vágyát a közönség elé tárni, ő csak szabadulni akar már innen, amit végső soron társai leleményességének köszönhet. De nem fog hálálkodni senkinek a helyette való cselekvésért és hogy valamilyen szinten mentették az irháját, nem várta el és így nincs is miben keresni a köszönetet. Bár félő, hogy lesz egy két társa, aki nem hagyja szó nélkül eme "csúcs" viselkedést. Csak végre ki innen már, most egyedül ez él a tudatában semmi más.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Erin Corwell
Diák - Extremus
avatar

Female Vízöntő Jelige : XIII. A Halál
Hozzászólások : 419
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Dec. 14 2009, 15:25

*Folyamatosan támad, időt sem hagyva másnak, hogy megelőzze, vagy akár az őröknek, igaz utóbbiak attól függetlenül még annál nagyobb fenyegetést jelentenek a számára. Hát, annyi azért egészen biztos, hogy kifejezetten fáradt lesz óra végén, hála ennek az agresszív támadó stílusnak, de amilyen szívós, és jó a fizikuma, ezt Erin még igazán meg is engedheti magának (majd kilihegi magát a szobája csendes magányában, ahol senki sem látja - most már megteheti, hogy nincs a közvetlen közelében az a nagyszájú holló).
Csak az érinti rosszul, mikor a fegyverek is belépnek a képbe, mert az azt jelenti, hogy akkor gondolkodnia kell, az meg harci helyzetben nem nagy erőssége. Jó, a 'bonyolult' taktika nála annyiban kimerül, hogy lábbilincselő átkokat lövöldöz, mert ha járni nem tudnak, akkor a fegyverekkel sem jutnak hozzájuk közelebb.
Nem mintha olyan lelkes lenne. Buzgóságának egyetlen, de jogos, és érthető oka van. Márpedig az, hogy minél előbb túl akar lenni ezen az egészen, hogy mehessen a saját dolgára. A bájitalok megfőzésével neki nincs semmi baja, de nem tudnák valami.. egyszerűbben tesztelni? Utálja ezeket a megrendezett komédiákat, és azt is, hogy valószínűleg Gerard odakint valami fantasztikusan szórakozik.
Miután letudják a külső védelmet, természetesen mindenki beszabadul a terembe. Igaz Erin innentől már túlontúl sok érdeklődést nem mutat, mert az ékszerek, meg az arany nem igazán hozzá őt lázba. Egyiknek sem venné semmi hasznát, de mivel kötelezően ez a feladat, azért igyekszik egy minimális mennyiséget összegyűjteni, ami még oké. Néhány emberke lelkesedését látva elhúzza a száját, és Alexhez fordulva odasúgja neki.*
- Tiszta gáz, micsoda egy idióta banda, szinte én szégyellem magam. Tudtam én, hogy az évfolyamunk tele van kleptomán kis mitugrászokkal.
*Ő maga csak zsebrevág egy két kisebb cuccot, ami még nem akadályozza őt a mozgásban. Van egy olyan sejtése, hogy ezek az ékszarak úgy is el fognak tűnni amint visszamennek a tanerőhöz.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   

Vissza az elejére Go down
 

Bájitaltan laboratórium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
15 / 16 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 9 ... 14, 15, 16  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Központi kastély :: Alagsori rendszer-


Saját fórum a HungarianForum-on | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Sosblogs.com