Tornerans Mágusképző Szakiskola
Köszöntünk mindenkit az oldalon!

Amennyiben már regisztrált tag vagy, kérjük kattints a Bejelentkezés gombra, viszont ha vendég, nézz bátran körbe, itt is, és a főoldalon is (amit elérsz fent, a Főoldal gombra kattintva). Amennyiben regisztrálni akarsz, klikk a Regisztráció ikonra a fenti menüsortban, töltsd ki a tesztet, és pár nap után be lesz regisztrálva a karaktered!

Kellemes böngészést kíván: a vezetőség

Tornerans Mágusképző Szakiskola

Tornerans Mágusképző Szakiskola :: http://torneransmagusk.atw.hu/
 
FőoldalHomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokFelvételizésBelépésRegisztráció

Share | 
 

 Bájitaltan laboratórium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 9 ... 16  Next
SzerzőÜzenet
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 10 2009, 14:31

Kicsit furcsa egy helyzet alakult ki, de lehet senki se tud megfelelni az elvárt kívánalmaknak. Kicsit bosszankodik emiatt a túlzott lealázási dolog miatt, de nem veszi fel túlzottan magára a dolgot, csak egy kicsi düh kezd kirajzolódni vörös szemein. Gondolatai persze nem hagyják lankadni és nagyon is ott vannak azok a fránya mondatok. Például beleírhatta volna még az Egyiptomi dolgot, hiszen ezt tanulták, de gondolta nem fontos információ. De úgy látszik itt még a jó alkotások se elég jók. Csak fintorog egyet és már - már inkább sajnálja a helyére visszatérő felelő hadat, hiszen ők is kitettek magukért amennyire lehetett. De sajnos nem hagyják őket tovább lankadni, mert máris itt az újabb feladat, ami már inkább erőpróbáló és sikerességet konstatáló dolog lesz. Mondjuk vöröskénket nem igazán mozgatja, ha esetleg leszúrják, mert nem olyan lesz a főzete mint kéne. De nem azért vannak az órák esetleg, hogy előbb a tanár mutasson valamit? Vagy ez túl egyszerű dolog lenne ennek a mogorva arcúnak? Mert az elméletet elvégre még szép, hogy elmondja, de gondolja, hogy mindenkinek elsőre sikeredik majd a főzet? Ám szemeit kénytelen puffogás helyett a táblára összpontosítani, mert ha meg nem csinál semmit még azt is felróják majd neki. A tanár utolsó megjegyzésére csak egy szemrángást engedélyez magának, elvégre ha valaki tényleg ilyenhez folyamodik az megérdemli a szidást. De azért kicsit vehetne vissza ebből a kényeskedő tempóból a professzor.
Lassan leírogatja a mondott dolgokat, hiszen valamiért csak idejött, mégpedig, hogy a tananyagot elsajátítsa. És ehhez bármennyire is nem akarja, muszáj leírni a hallottakat. Miután mindezt megcselekedte nagyon lassan halad a szertár felé, elvégre a tolongást nem bírja. A hozzávalók elég undormánykeltőek, de azért szépen összeszedegeti és visszasétál. Közben fintorogva nézi a halmot, amit mind össze kéne kotyvasztani és kicsit sajnálkozik szerencsétlen macskusz sorsán. A helyére visszaérve néha-néha belepillant a füzetbe, raktározza a dolgokat, majd szép lassan belefog a bájital elkészítésébe.
~Felettébb érdekes lesz~
Lassan fog hozzá a dologhoz, hiszen a szép munkához idő kell. Az összetevőket szépen sorban kirakja maga elé, hogy minden kézre álljon, majd az időt utána is tudja számolni.
Először is kiméri az alkoholt, hiszen ez az elsődleges szempont, majd utána felaprítja a macskabajuszt és végül beledobja az alkoholba. A keverőtálra egy kisebbfajta ruhát tesz,hogy az alkohol ne illanjon el.
Majd következő lépésként a fél liter vizet a tűzre helyezi és végül elkezdi óráján beállítani a visszaszámolást 5 perctől. Még jó, hogy vannak ilyen mugli szerkezetei. Addig is kikészíti az újabb tálat, amiben keverni készül és hozzálát a répalevél aprításához, majd miután ezen túl van összekeveri a macskaszőrrel és végül rápillant az órája mennyi is van még vissza. Már csak fél perc és végül ez is lejár, így könnyedén hozzáadja a macskabajszos kavarcot a főzethez. Majd az üsthöz közelebb lép pár centit és elkezdi kavargatni a főzetet a jobb irányba. Utána fogja a caramiusi relentint és a kis kanállal kiméri az egy adagnyit, és hozzáadja ezt is az üstben lévő tartalomohoz. Ezután balról jobbra lát hozzá a keveréshez, és a főzet kezdi felveni a megfelelő színkombinációt. Majd egy kicsit hagyja még fortyogni a főzetet és visszatér a hozzávalókhoz, hogy nekilásson az agyvelő nyomkodásának. Kicsit eléggé morbid dolog, de ha ezt kell csinálni, akkor nincs visszakozás. Mikor már az egyes darabkák eléggé kis méretűek beleönti a répaleveles macskaszőr kotyvalékhoz. Egyre undorítobban néz ki az egész cucc, mintha ez sose lenne valami normális bájital. Nekifog az újabb kevérésnek és elkezd számolni teljes 120 másodpercig. Szinte alig várja, hogy vége legyen az egésznek és örömmel önti hozzá az agyvelős maszlagot az eddigiekhez. Már nagyon várja az egész végét, mert egyre jobban kezd undor támadni benne. Végre letellik az idő és egy kis tesztelés képpen kiemel egy csipetnyit, majd nyugtázza, hogy nem is lett tőle annyira rossz. Visszamegy a fiolákért a szertárba, majd az üstjéhez visszaérve szépen elkezdi töltögetni az egyes flaskákat. Miután már egy csep sem maradt az üstben, amit kikanalazhatna a fiolákat sorba rakja szépen, felírja a tartalmukat és egy határozott pálcamozdulattal elmormolja az üst tisztítására alkalmas varázslatot. Majd következnek az edények és egyéb felhasznált tárgyak megtisztítása és miután minden szépen csillog villog egy kisebb sóhajjal tudatosul benne, hogy végre elkészítette első normális bájitalát. Reméli most már semmi megerőltetőbb dolog nem fog következni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 10 2009, 15:41

Végighallgatva a tanár leírását a macskafőzet jellemzőiről, és megállapítja magában, hogy nem is járt túl messze a helyes megoldástól. Legalábbis saját véleménye szerint. De nem sok ideje van ezen mélázni, hisz a gyakorlati részére kell áttérni az órának.Végigolvassa a receotet, lefirkantja a hozzávalók listáját, hogy ne kelljen többször is értük. Nevelőanyja megtanította rá, hogy minden bájital, főzet, gyógynövényes keverékek és hasonlók sikerének alapja megfelelő előkészület.A többiekhez hasonlóan tálcát vesz kezébe, ráteszi a papírlapot, és a szertár felé indul.
~Két macskabajusz, macskaagyvelő-darab, macskaszőr, 2 deciliter 50%-os alkohol,
répalevél, egy evőkanálnyi caramiusi relentin.~ Olvassa végig magában a papírlapot, közben egyesével teszi rá a tálcára, méri ki amit kell, majd visszasétál az asztalához és hozzákezd a főzet elkészítéséhez.

Mivel úgy olvassa, hogy folyamatosan kellesz kevergetni a főzetet, előre felaprítja a répalevelet, összekeveri a macskaszőrrel, szétnyomja a macskaagyvelőt is kis undorral és a macskaszőr-répalevél egyveleghez keveri.
Fél liter vizet önt az üstbe, felteszi főni, beállítja óráját 5 perc utáni figyelmeztető huhágásra. A tálcájáról elveszi a két macskabajuszt, amit megtapint nehogy összetévessze a macskaszőrrel. Felaprítja, majd beleszórja a két deci alkoholba, bal irányba négyszer megkavarja.Órája halk huhogásba kezd, ekkor beleönti az üstbe az alkoholos bajuszt, megkeveri az egészet.Következő elemként a caramiusi relentin-t teszi bele, majd óráját figyelve elkezdi kevergetni felváltva az irányt bal-jobb irányba. A főzet barnás színű lett, de nem tudja, hogy megfelelő-e az árnyalata. Hozzáadja a répalevél-macskaszőr-macskaagyvelő keveréket, ezt is belekeveri.Arcán látható, hogy egyre jobban kezd felfordulni a gyomra a macskaagyvelő miatt, de megpróbál urrá lenni magán. Megint beállítja óráját 6 percre és kevergetni kezd bal irányba. Órája halk huhogására azonnal leveszi az üstöt a tűzről. Előkeresi a szűrőt, átszűri a főzetet, majd fiolákba tölti, amiket lezár. Elmossa az eszközeit, visszapakolja a helyére mindegyiket. Majd pergament vesz elő, amiből cimkéket készít, feltünteti rajta a bájital nevét, a készítés dátumát és az eltarthatóságot, arra az esetre, ha valaki olyan kezébe kerülne aki ezt nem tudja.A fiolákra ragasztja.
Amíg dolgozott szinte tudomást sem vett arról, hogy nincs egyedül, sőt egy egész osztály társaságában van. Munkáját befejezve néz körbe a többieken, egyesek már végeztek, mások az előkészülettel elhúzva az időt még nem.
~Ahogy látom nem én lettem az utolsó. Remélem jó is lett.~ Nézi maga előtt az üvegcséket, amiknek fekete szinük van, de nem koromfekete, hanem inkább szürkés-fekete.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Bloxham
Diák - Extremus
avatar

Male Bika Jelige : Művészetek hercege, a zongora és a gitár védőszentje
Hozzászólások : 280
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 10 2009, 17:07

A papírját odanyújtja a tanárnak, hadd olvassa fel, neki mindegy, a nevet meg amúgy sem írta rá. A helyes megoldást leírja a füzetébe, a szokásos szép, rajzos betűivel, majd tanulmányozza a főzetet. Körülbelül egy percig íriszeit lehunyva pihenget, ez nála elengedhetetlen a bájitalfőzés előtt, hisz tiszta elmével sikerül a legjobban. Vázlatosan lefirkantja a komponenseket, elég sok mindennel találkozott élete során, a bájitalokkal kapcsolatban, de agyvelőt még nem kellett beleraknia. Előveszi a szükséges eszközöket, mint üst, keverőpálca, és egy szép, nagy tágas pálca mérőedényekkel, evőkanalakkal, üvegcsékkel. A tálcával a kezében elsétál a szertárig, kikeresi a megfelelő dolgokat, a caramiusi relentin-ből az előkészített kanálba önt, majd onnan egy kisebb edénykében landol. A 2 deci (szigorúan 50%-os ) alkoholba kicsit beleszippant, csak úgy unalomból, majd ha minden megvan, egyszerűen visszasétál a helyére, és újból áttekinti a receptet.
Tehát… Kezdésként beállítom az órámat pontosan 5 percre. Áh, de az nem működik.
- Professzor úr! Igen, ön! Idejönne egy fél percre? Tudna valamit csinálni az órámmal, hogy itt is működjön? – Ha lehetséges, akkor az időzítő részét szépen beállítja, és majd elindítja, ha meggyújtotta a tüzet. Az egyik mérőedényben kimér fél liter vizet, majd szépen lassan beleönti a tartalmát az üstbe. Egyik kezében a pálcáját tartja, másikban az órát, majd amikor kiejti azt, hogy „leviflamm”, egy időben megnyomja a megfelelő gombot az időmérő ketyerén. Néhány másodpercig figyeli, hogy minden klappol-e, majd szempárját a táblára viszi, hogy elolvassa a következő sort. A figyelmeztetésre biccent, csak úgy magának, megtapogatja őket, majd különválasztja őket, ugyanis botor módon erre nem figyelt a komponens gyűjtéskor. A bajuszt maga elé veszi, kezéről lecsatolja a tőrét, majd azzal kezdi el finoman aprítgatni, egészen addig, amíg nem lesznek szép, szinte teljesen szabályos kockákban. Fél íriszével néha-néha a táblára pillantva előveszi a 2 deci alkoholt, s a vágódeszkáról átsöpri a rajta lévő kockácskákat az edénybe, és még meg is kavarja ötször. Eközben az órája elkezd „sikongatni”, ugyanis az utolsó 5 másodpercnél jár. Amint az 5. sípszó is megvolt, beleönti a bajszos alkoholt a vízbe, és néhányszor megkeveri a bájitalt.
Most következik a számára új caramiusi relentin, amiből kimérte az egy evőkanalat, és most az egyik mérőtálkában pihen. Gyorsan megkeresi a kezével, és finoman, lassan beleönti, hogy a főzet felszíne alig zavaródjon fel. Előveszi a keverőpálcát, aminek egyetlen különlegessége az, hogy kényelmes fogója van, ezáltal a kéz később fárad el kavarás közben. Elkezdi kavargatni, egyet jobbra, egyet balra, pontosan két percen keresztül (az órát most is beállította). Az ital barnás árnyalatban kezd tündökölni, ezt egy mosollyal nyugtázza, mivel eddig minden úgy ment, ahogy annak kellett, legalábbis remélhetőleg. Újból kezébe veszi a tőrét, csak most nem bajszot, hanem répalevelet kezd el darabolni, majd egy edényben összekeveri azt a macskaszőrrel, majd a táblára a cicaagyvelő kerül. Kicsit undorító… no de nincs helye itt kényeskedésnek, szépen, a kés oldalával kezdi el finoman összenyomni, majd ez is a tálkában landol. Az időmérőnek megint feladata van, újabb két percet kell mérnie, miközben annak tulajdonosa elkezdene keverni-kavarni, csakhogy nem adtak meg irányt. Ha jól emlékszik, van valami olyan szabály, hogyha nincs megadva irány, akkor ez meg az van, de mivel nem biztos benne, inkább felnyújtja a magasba kezeit, s segítséget kér a tanártól.
- Bocsánat uram, hogy már másodjára zavarom, de itt merre kavarjam? –
Ha megkapta a választ, annak megfelelően kezd el kavargatni, s az idő leteltével, a nem épp szívderítő löttyöt hozzáadja az üsthöz, majd elkezd köröket róni benne bal irányba, pontosan 6 percig. Ezek után a tüzet könnyed mozdulattal eloltja, s az üst tartalmát fiolákba önti, és mindegyiket rendesen bedugózza, az állványra rakja. Gyorsan megmossa, és eltörölgeti dolgait, majd nekidőlve az asztalnak gyönyörködik a szép, ébenfekete bájitalban. Egyiket a kezébe veszi, és érdeklődően pillant mind társaira, mind a tanárra, hogy mit kell velük csinálni, ki kell-e vinni a tanári asztalhoz, ebben még nem járatos, ez az első órája.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamilla Spero
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Nyilas Jelige : a kis mindentudó...
Hozzászólások : 454
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 10 2009, 19:11

* Kamilla találgatása valahol jó volt, hiszen az alapanyagok közt is szerepel macskaszármazék, bár az agyvelő gondolatára kissé kerülgette a hányinger, azért még tartotta magát. Ahogy a többiek is hozzákezdtek a feladathoz, ő is odament a szertárhoz, hogy összeszedje a hozzávalókat. *
~ Mi is kell bele… az agyvelőn kívül. ~ * Mikor meglátta az elég visszataszító anyagot, már inkább ellógta volna az órát. Abba pedig bele se gondolt, hogy ez nem is olyan régen, még itt rohangászott valahol. *
~ Tényleg… nem tűnt el valakinek a macskája? ~ * Villant be agyába a kérdés, majd inkább a feladatával kezdett el foglalkozni. Az agyvelő után elvett még két macskabajszot, egy kis adag szőrt, öntött magának 2 deciliternyi alkoholt, bár alig találta meg az 50%-osat. *
~ Répalevél… megvan, de mi azaz utolsó bigyó… cara izé. ~ * Addig keresgélt, míg egy ezzel ellátott üvegcsét talált. Végül visszament a helyére, lepakolta holmijait, és elindult vízért. Már ott is kisebb sor állt. *
~ Így sohasem végzek… ~ * Állapította meg, majd a félliternyi vízzel visszasietett az asztalához. Tüzet gyújtott és föltette forrni a vizet. *
~ Oké van 5 percem, nézzük csak… a macskabajusz bele az alkoholba… ~ * Óvatosan előkotorta a két szál bajuszt, összeaprította , majd belepottyantotta az alkoholba, végül balra megkeverte 4x. Várt még egy kicsit, hiszen az öt perc még nem járt le. *
~ Eddig nincs vele gond… ~ * Órájára pillantott, majd lassacskán előkészült, hogy az alkoholos, macskacuccos löttyöt belezuttyintsa a vízbe. *
- Kész… * Morogta maga elé mikor már az elvegyített főzetet keverte. Összeszűkült szemekkel nézte a furcsa nevű anyagot, de végül vállat vont, és a recept szerint beletette a vízbe. *
~ Ez a caramiusi relentin furcsa egy izé… ~ * Elkezdte kevergetni egyszer jobbra egyszer ballra. *
~ Mikor telik már le az a nyamvadt kép perc… elhal a kezem. Legalább a színe stimmel… ~ * Idegesen pillant az órájára és megkönnyebbül, mikor elengedi a keverő kanalat. *
~ Répalevél összeaprítva… már csak keverni a macskaszőrrel. Szegény macska. ~ * Az agyvelőt kis öklendezések árán, de szétnyomkodja. Az enyhén zöldes arcszín magáért beszél… *
~ Hogy nyuvasszam meg azt, aki ezt a hülye receptet kitalálta! ~ * Szemeit a plafonra fordítja, miközben a kezében jelentkező görcs ellen próbál meg kitartani. *
- Letelt… hogy az a… * Morogja maga elé, mikor a gusztustalan masszát meglátja, és az utána következő hat perces kavarást, kishiján kivonul a teremből. *
~ Kész ennyi, finite, befejeztem… megszököm! ~ * Végül nagy küzdelmek árán, és egy jó kis izomlázat bebiztosítva letelik az a fránya hat perc. Kamilla majdnem leül a földre, de szerencsére csak majdnem. A kezdeti hányinger, most ténylegesen eluralkodik rajta. Eloltja a fekete szmötyi alatt a tüzet, majd reszkető kézzel önti át, az elég bizarr fekete valami egy kis fiolába. *
~ Lehet, hogy túlérzékeny vagyok, de ez akkor is cseszettül gusztustalan volt… ~
- Kész vagyok tanár úr!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Salquë Thalion Calwa
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Bika Jelige : őrült tünde
Hozzászólások : 149
Évfolyam : Második
Kor : 154

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 10 2009, 20:52

* Közömbös arccal hallgatja Wayner prof felolvasását. Nincs miért szégyellnie magát. Végül is jót is írt a papírra. Bármelyik ráillett volna a bájitalra. csak annyit mondott Macska főzet, abba meg bármi belefér. Lúdtollat vesz a kezébe és szorgalmasan körmöli, amit a tanár mond a főzetről. hasznos lehet még. Sosem lehet tudni, mikor írnak röpdolgozatot vagy feleltet a prof. A receptet szintén lemásolja és jól az eszébe vési. A papírokat és az íróeszközeit táskájába csúsztatja, hogy a főzés közben semmi se zavarja. a szertárhoz megy, ahol már mindenki ott tolong a hozzávalókért. Befurakodja magát és az alapanyagok után néz. * ~ Macskaszőr… meg van, a következő a macskaszőr… ez is meg van, az agyvelő meg pont mellette … brrr…~ * Fintorodik el. Elvesz zsebéből egy mérő edényt és abba rakja az agyvelőt, hogy ne kelljen sokat hozzáérnie. * ~ Hátra van még aaaa … répalevél meg az alkohol … ja és a caramiusi relentin.~ * Magához veszi a többi dolgot is és visszasiet a helyére. Szépen egymás mellé lepakolja a hozzávalókat, nehogy összekeveredjenek egymással. Tüzet gyújt az üst alá, elmegy vízért és beleönti az üstbe. Miközben várja, hogy leteljen az öt perc, amit hasra ütésre fog megmondani mikor is lesz, ugyanis nincs órája, felaprítja tőrével a bajszokat és beleönti az alkoholba. Bár időérzéke remek lehet, jobban járna most egy órával. * ~ Azt hiszem be kéne szereznem egyet, még pedig sürgősen. ~
* Kevergeti – kavargatja az alkoholban úszó apró macskabajszokat. Próbál nem gondolni arra, hogy az előtte lévő anyagok valamikor egy édes cica részei voltak. Reméli már megdöglött az állat mielőtt bájital alapanyag lett. Sose lehet tudni mi az igazság.
Mikor úgy gondolja letelt az öt perc, beleönti az alkoholos bajusz löttyöt a vízbe. Megkavarja, utána hozzá adja a caramiusi relentin. Az előírásnak megfelelően egyszer jobbra, másszor balra keveri meg főzetét. Amikor a főzet barnás színűre vált abbahagyja a kavargatást. Maga elé veszi a répalevelet és apró darabokra vágja. A macskaszőrrel együtt beleteszi egy tálba és összekutyulja őket. Majd az agyvelő után nyúlt és enyhének nem nevezhető viszolygással a kezébe vette. Apró fintorokkal az arcán nyomkodja kis darabokra az agyvelőt. * ~ Ennél nincs undorítóbb a világon. Miért kell az agya mikor a szemét, vagyis a látását akarjuk megszerezni? Jó, jó tudom, az agyunk nélkül nem látunk, de akkor is… ~
*A nyomkodás befejeztével a tálba dobja az agyvelőt a szőr és a levélkék mellé. Összekeveri őket, nagyjából két percig. Az egyveleget hozzáadja a tűzön lévő főzethez és kb. 6 percig kavargatja. Hiába kavarja a főzet nem lesz sötétebb a nagyon sötét barnától. Lehet éppen feketének nevezni, de csak akkor, ha valaki szemüveg nélkül nézi. * ~ Hát ez nem lett valami tökéletes. Lehet mégis csak órát kellett volna használom. Majd legközelebb. ~
* Nem igazán érdekli az eredmény. Minél előbb szabadulni akar innen, ebből a bűzből és mocsokból. Kis fiolákba leszűri a sűrű löttyöt, elmosogatja a főzéshez használt eszközöket, majd türelmesen várja, hogy vége legyen az órának. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Susanna Hillien
Diák - Extremus
avatar

Hozzászólások : 530
Tantárgy(ak) : Gyom-, és Gyógynövénytan tanársegéd
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Ápr. 11 2009, 15:22

*Ahogy hallja, hogy igazából mire használják a macskafőzetet, magában megvonja a vállát, ő se tudhat mindent, ezt most elnézte, de legalább írt.*
~Több, mint a semmi, főleg ha úgy kell írni, hogy semmit sem tudunk erről a főzetről.~
*Gondolja magában, majd elmegy a hozzávalókért. Szerencsére mindig magával hord egy órát, így az időt is tudja mérni. Az üstbe önti a megfelelő mennyiségű vizet, begyújt az üst alá, és figyeli az órát. A két bajuszt felaprítja aprób darabokra, beleönti az alkoholba, és megkeveri négyszer balra. Az öt perc elmúltával beleönti a keveréket az üstbe, megkavarja, majd a fura nevű nedvből kimér két decit, egy kicsivel több lett, mint amennyi kellene, és beleönti a főzetbe. Óráját figyelve mindkét irányban felváltva két percig kavarja, felaprítja a répalevelet, melyet a macskaszőrrel összeönt. Az agyvelőt kissé borzongva nyomja össze, nem igazán szereti egy állatnak sem a testrészeit felhasználni, de ha muszáj, akkor megteszi. A darabokat beleteszi a tálba, körülbelül két percig keveri, majd nyel egyet a ronda látványra. Hozzáadja a bájitalhoz, kavarja hat percig balra, lassan kezdi unni a túl sok kavarást, majd elzárja a tüzet, beleönti a fiolába szűrés után a feketénél egy kicsivel halványabb főzetet, és vár.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Rowne Wayner
Karvezető - Extremus
avatar

Male Mérleg Hozzászólások : 1821
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanár
Kor : 596

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Ápr. 12 2009, 09:39

Sétál a diákok között, némelyik már egész jól halad, de természetesen ezt még magának sem hajlandó elismerni. Azonban olyanok is vannak, akik már a kezdő lépéseket elrontják, és így az egész főzetük megy ezzel a semmibe. Ugyanolyanok ezek, mint az egyenletek. Ha egy lépést, egy összevonást elrontasz, akkor már a végeredményed nem lesz jó, sőt, az addig elvezető út sem. Ezen csak mosolyog egyet, és már sétál is tovább, a végén majd mindenki megkapja a megoldás kulcsát. Wayqlen unottságára csak a vállát húzza meg, nem foglalkozik sokat azzal, hogy mi zajlik a fiú arcán, és annak szívében. Teljeséggel hidegen hagyja.
Rickre néz, aki éppen kérdez, majd ásítva válaszol egy rövidet, de persze az előző gondot is segíti még korábban, megbájolja az órát, így az működőképes lesz.
- Teljesen mindegy - nemes egyszerűséggel mondja meg a reakcióját a kérdésre, és már lohol is tovább másik irányba, alkalmanként beleszagolva halványan, olyan kémiai módszerrel az üstbe, valahol csak megnézi, hogy mit csinál a diák és milyen a főzet színe. Egyenesen arányos, hogy oda-vissza tudja a teljes receptet, bármikor el tudja mondani akár visszafelé is az egészet. De ezért lett bájitaltan tanár, nem..?
Spero kiabálására nem mond inkább semmit, teljesen figyelmen kívül hagyja, ha egyenesen, csendben áll, zárt tűzzel, akkor abból is sejthető, itt valószínűleg nagy baj van: nincs már munkája. Azzal pedig, hogy felvág a többiek előtt, hogy juhé, én már készen vagyok, bibibí, nos, egy óvodás attitűde a dolgokhoz.
Miután mindenki végez, lassan összecsapja a két kezét, és jöhet az értékelés.
- Clarksoné használható, nem rontott el semmit - nehogy már azt mondja, hogy jó lett. - Benkovits... biztos, hogy maga két deciliternyi alkoholt mért ki? Vagy esetleg erősebb alkoholt választott, mint 50%? Lehet hasznosítani, de a látás minősége korántsem lesz tökéletes, mint a rendesen elkészített főzet esetén. Gyakoroljon. Ninque, maga túl nagy darabokban hagyta a macskaagyvelőt. Ez nem undorverseny, itt a hozzávalókkal kell bűvészkedni, akár ízletes, akár nem. Ez a bájitaltan. Csukott szemnek itt helye nincs. Még egy ilyet látok valakitől, és a következő főzetem egyik alapvető kelléke lesz annak az illetőnek a szeme... - És a poén, hogy ezt ebből a tanárból simán ki lehet nézni. - Hippolyta, Wayqlen, Way, használható. Edain, ugyanaz, mint Benkovitsnál. Blackcat, Thulile, Westingham, Spero szép munka. Calwa pedig ne érezze magát azt, hogy csak mert a bátyja az egyik karvezető-helyettes, megengedheti magának azt a luxust, hogy ne használjon órát bájitalfőzet közben, ha egyszer a feladat azt kéri. Egyértelmű az idő pontatlansága. Hilliennek meg ugyanaz szintén, mint Benkovitsnak.
Miután végez, még elsorolja az NJK diákokat is, meg azokat, akik nem játszották ki a főzést, de itt vannak, és végül fogja magát, és a teremben teljes sötét lesz.
- Akinek nem lett jó a főzete, elméletben ott van most egy tökéletes a kezében, akinek pedig jó lett, az használja a sajátját. Igyátok meg... Hamarosan egy élőholt jelenik meg a teremben, és megpróbál beleférkőzni az agyukba, hogy átvegye az irányítást ott. A főzettel látjátok majd, hogy hova céloztok a varázslatokkal, melyek háríthatják - mondja, majd lassan kinyitja a szelencét, mely eddig az asztalán virított, és egy különös, szellemanyagú lény jelenik meg a teremben, a diákokat kezdi el fixírozni. Corwellt azonnal kiszemeli... Hát igen, a tipikus nekromantafigyelés a démonoktól, élőholtaktól. De érdekes módon nem őt támadja először, attól, hogy már félig halott, de mégis él, még mindig van esze, és a gyengébbel kezdi, akibe gyerekjáték beférkőzni. Az áldozat pedig Edain most, majd szinte azonnal jön Calwa és Spero is. A levegőben lila részecskék kezdenek el mozogni, olyan, mintha a tudatát szétosztaná a lény, és több lenne belőle, fizikailag, és tudatilag is... Egyszerre több diákot próbál támadni.

//Találtok pár varázslatot a feltöltött tananyagok között, illetve a főoldalon ( http://torneransmagusk.atw.hu) az Iskolánk menüpont Felépítés almenüjében, ezeket használhatjátok.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Vas. Ápr. 12 2009, 22:23

Kicsit megkönnyebbül mikor a professzor jónak találta munkáját, viszont tovább hallgatva a tanár szavait kisebb fajta undorral néz le a fiolákra, amik az asztalon sorakoztak.A macska agyvelő képe jelenik meg lelki szemei előtt, arca -a tudattól, hogy az fog a gyomrába kerülni- teljesen elfehéredik. Wayner professzor azonban már kinyitotta a szelencét, így cselekednie kell, ha nem akar az élőhalott áldozata lenni. Időre van szüksége, hogy a bájitalt meg tudja inni, és olyan varázslatot keressen, amivel meg tudja fékezni az "ellenfelét". Első reakciójára pálcájával először jobbra indulva egy négyzetet rajzol, majd balra ugyanúgy.
-Lev Propugnaculum- Az élőholtat így távol tartva már van ideje, gyorsan elvenni az asztalról és egy húzásra felhajtani a bájitalt. Beleborzong....De nem tétovázhat, mert koncentrálnia kell a pajzsbűbájra és támadnia is kell, mivel ha a lila részecskék elérik, akkor nem sokat ér a pajzs amit maga elé vont.
~Infero...nem jó, nem megkötözni kell. Gelidus nem valószínű, hogy a félig halott megdermedne. Creatura Claudus....~ Villan be a fejébe egy régebben tanult varázsige, azzal már int is a félholt felé, a bájitalnak köszönhetően jól látja célpontját.
-Creatura Claudus.- Kimondva a bűbájt, eltalálva vele, bár kárt nem tesz a félholtban, de távol tartja magától és a körülötte állóktól is.
~Nem valószínű, hogy ez így jó, de ezt találtam hirtelen a legmegfelelőbbnek.~
Tovább töri a fejét, újabb varázslatot keresve, közben a többiekre figyel, ki milyen varázslatot használ. Reménykedik benne, hogy valakinek jobb ötlete is van.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Erin Corwell
Diák - Extremus
avatar

Female Vízöntő Jelige : XIII. A Halál
Hozzászólások : 419
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Ezek a csúnya élőholtak...   Hétf. Ápr. 13 2009, 00:19

*Mikor Gerard beérkezik a terembe, nem kel fel azonnal az asztalról. Hogyisne. Mégsem szólnak rá, holott azért így igen érdekes jelenség, de úgy tűnik a tanerő nem zavartatja magát emiatt. Rendben, mivel Erin sem. Pár másodperccel később arra is rászánja magát, hogy lemásszon az asztalról. Evon végigméri furcsálkodva, mint aki nem szokott hozzá, hogy ilyen jó kisfiúk veszik körül, egyedül a bilincses közjáték az, ami széles vigyort csal az arcára. Felelni sem hívták ki, bár ha neki kellett volna mennie, valószínűleg az sem jelentett volna gondot. Akár tudja, akár nem. Nem csinál nagy ügyet a tanórákból és a tanulmányi teljesítményből. Ásítva méregeti az asztalon árválkodó szelencét. Lehet, hogy a többieknek fel sem tűnik, a Corwell lánynak viszont azonnal szemet szúr, nem véletlenül. Egy pillanatra el is felejt figyelni, inkább az érzést próbálja fejtegetni, ami elfogja a szelence miatt. Azaz inkább a szelence tartalma miatt. Lehet, hogy van érzéke ehhez a dolgokhoz, ami fejleszthető, de ha még csak nem is tud ilyen irányú adottságairól, az ilyen megérzések felett többnyire elsiklik. Nem úgy mint most, mert ez alkalommal a szelence valami ismeretlen okból kifolyólag vonzza a tekintetét. Nem negatív értelemben, elvégre a magafajta nem ápol olyan borzasztóan ellenséges viszonyt az élőholtakkal – jó, hát nem is haverok, ezt le kell szögezni.
Kedve lenne megkérdezni Gerardtól, hogy mi van benne, aztán megpróbál a prof fejével gondolkodni. Meg a sajátjával is – tulajdonképpen a mentalitásban nincs sok különbség. Amire jut az pedig nem más minthogy Wayner hülye lesz idő előtt lelőni a poént. Ha Erintől kérdeznék meg, hogy mit rejteget benne, tuti képenröhögné az illetőt. Egyszóval nem enged pillanatnyi kíváncsiságának, helyette inkább nekifog a kijelölt bájitalnak.
Először is a beszerzés. Ugyanaz a lökdösődés játszódik le a szertárnál, mint előző órán, Erin is pontosan ugyanígy gázol át mindenkin, mint valami tank sűrű „Húzzál már arrébb.” „Útban vagy hugi.” „Nem látsz a szemedtől? Idióta.” közepette.*
~Macskabajusz, oké, agyvelő, ez is meg van… úristen, hogy itt mindenki milyen finnyás, tiszta szánalom. Szőr. Rendben. Alkohol, rendben. Répalevél, caramiusi relentin.~
*Utóbbiból viszi magával az egész üveget, majd a helyén kiméri és rendben van. Dolga végeztével visszabattyog a padjához, az üst alá gyújt és míg a fél liter melegszik – méri ám az időt -, elkezdi előkészíteni a többi cuccot. A répaleveleket előre felaprítja, apró darabokra, és egy külön tálban összekeveri a macskaszőrrel azután ezt a tálat félrerakja, mivel csak később lesz rá szüksége. Felaprítja a cicabajuszokat aztán az egészet belenyomja az alkoholba és háromszor-négyszer balra keveri.*
~Letelt.~
*Beleborítja a macskabajusz-alkohol keveréket az addigi főzetbe aztán elkeveri, ezután még hozzáadja a relentin, két percig mindkét irányba kevergeti a félkész, barnás főzetet. Ezután kerül elő a macskaagyvelő.
Nem mondhatni, hogy undorodna, vagy túlzottan sajnálkozna azon, hogy jajj, ez egy édi kiscicáé volt hajdanán. Mit édi? Idegesítő kis dögök, mint a legtöbb más állat. Na igen, nincs túl jó barátságban az állatokkal, mert azok sem szeretik az olyan embereket, akiknek „halálszaga” van. Amit mondjuk csak ők érzékelnek. Nem is érez hát semmit, mikor kicsinyke darabokra trancsírozza az agyvelőt és hozzáadja a répalevél-macskaszőr pároshoz. Két percig kevergeti elszántan, a büdös és nem túl lélegzetelállító egyveleget, aztán hozzáadja az üst tartalmához. Balra, hat percig.*
~Anyám, hogy ez milyen baromi monoton munka.~
*Nem is talál más elfoglaltságot azon kívül, hogy az idő közben koromfekete színt öltött kavargó bájitalát bámulja. Nem tudja, hogy ilyennek kéne-e lennie vagy sem, de véleménye szerint mindent pontosan csinált a leírás után, ha így nem jó, akkor pukkadjanak meg a bájitalkomponensek. Leszűri, kitessékeli a fiolába, és voilááá.. Fincsi.
Sötét lesz. Jó, ez annyira nem új. Amennyi idióta veszi körül, csodálja, hogy a lámpák még le tudják gyűrni az emberi sötétséget. Ami vicces, hogy a szelencét még így is tökéletesen be tudja mérni. Centire pontosan, mintha ösztönösen láthatatlan letapogatókkal ellenőrizné. Nem akar foglalkozni ezzel az újonnan tett felfedezésével, és nem is teszi szóvá. Majd megkérdezi Jezebeltől, bár… áh, az a kis rohadék úgy sem válaszol semmire, csak ha jó kedve van. Inkább lehajtja a bájitalt és várja a hatást. Mert hát egyértelműen várható, azért annyira nem fakezű, hogy nem tud egy ilyet elkészíteni. Csúnya bukás is lenne.
Gerard pedig most dönt úgy, hogy leleplezi a szelence „titkát”. Élőholt mi? Tudta ő, hogy valami nincs rendben annak a tartalmával, dehogy egy dögöt préselt bele.. erre annyira nem számított. Ahogy elnézi, a lénynek nincs konkrét alakja, az alkotóanyag lilás színezetet ölt. Érzi, hogy kiszúrta. Franc tudja honnan, reflex, ösztön.. fel se fogja igazán ennek a jelentőségét. Csak azt tudja, hogy tudja, hogy a lény tud valamit, amit ő nem tud. Komolyan az az érzése, hogy ő itt valamiből ki lett hagyva eddigi élete során.
Szóval Erin, ha mást jelenleg nem is, de azt tudja, hogy az élőhalott kipécézte. Már komolyan fel van készülve, hogy üsd-vágd-nem-apád - bár ez Erin esetében nem lényeges, mert ha az apja lenne akkor is megölné. Ezért is üti mellbe kissé, mikor a lény mást támad meg.
Ez sértő kérem.
Mi az, hogy ő itt előre felköti a gatyáját aztán itt hagyják ’szni a rezet amíg a többiek gyepálhatják?*
~Semmibe vett a kis mocsok! Semmibe vett!! Ezért kinyírom!!!~
*Egy pillanatra megáll. Mintha valami ne stimmelne a mondattal. Kicsit szemöldök ráncol, ami nem valószínű hogy túl sok embernek fel fog tűnni, ahhoz mindannyian túlzottan jól elszórakoznak élőhalott barátunkkal.*
~Ühm.. azaz. Ennél is jobban kinyírom.~
*Ha nem fekete ujjatlant, hanem valami hosszú ujjút viselne, akkor most minden bizonnyal elszántan, gyilkos indulatokkal telve feltűrné, de így marad a pálcarántás. Ejhh, ha tudná, hogy pont neki egészen más módszerei is lehetnének. De nem tudja, szóval marad az agresszív dobálózás a varázslatokkal.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 14:23

*Mya szemöldökráncolva hallgatta a professzor megjegyzését a bájitalához. A két deciben szinte biztos volt, így valószínűsítette, hogy több százalékos volt az alkohol... Mindegy, ez már így sikerült.
Amikor sötét borult a tanteremre, kissé elfogta a lányt a pánik. Tudta, hogy honnan jön a professzor hangja (ami most nem tűnt olyan monotonnak es unottnak, de lehet, hogy ezt csak ő képzelte be magának), de mégis zavarta, hogy nem látja őt. Tenyerében kisvártatva megérezte a feltehetően tökéletes bájitalt tartalmazó fiolát. Amint a tanár megemlítette, hogy mi lesz itt még, Mya gondolkodás nélkül felhajtotta az italt – hülye lesz megvárni azt, hogy egy élőhalott lihegjen a nyakába. A professzor végül kiengedte a lényt a szelencéből, és az a szellemszerű izé rögtön ki is szúrta magának Myát. ~Jellemző.~ Gondolta a lány szarkasztikusan, majd hátrálni kezdett a következő padig, közben pedig előhúzta a pálcáját a talárja egyik zsebéből. Az az izé pedig egyre csak közeledett, és lány kezdett kissé ideges lenni - pánikolni. Ösztönösen húzta fel maga elé a védőpajzsot, amit a múltkor Amelie-vel gyakoroltak. Gyorsan a levegőbe karcolt egy négyzetet jobbra és balra is, majd kimondta a varázsigét (kapásból helyesen, ezért pirospontot érdemel).*
- Lev Propugnaculum!
*Az átlátszó, mégis fényes jelenés kirobbant a lány pálcájából, megtorpanásra kényszerítve a lényt. A féltündének nem volt ideje foglalkozni a körülöttük játszó lilás foltokkal, ugyanis az ellenfele nemes egyszerűséggel megpróbálta kikerülni a pajzsát. A lány is résen volt, így pálcájával egyszerűen arra irányította a védelmét. Egy ideig ezt játszották a szörnyikével, miközben a lány azon is töprengeni kezdett, milyen varázslattal tudja melegebb éghajlatra juttatni a drágalátos játszópajtását. Valahonnan a háta mögül meghallott egy hátráltató ártást. ~Hm, időnyerésnek megteszi.~ Gondolta, és pajzsát szabályosan nekivágta az éppen jobbról közeledő barátnőjének. A lény megtapasztalhatta milyen érzés bogárnak lenni a szélvédőn, mielőtt Mya egy erőteljes pálcasuhintással a pajzsát úgy irányította, hogy a rá felkenődött élőhalott egyenesen bevágódott a sarokba (volt egy kis robaj, de ez a többieknek nemigen tűnt fel, tekintve, hogy ők is kaptak ilyen jópofa játszótársakat, hogy még véletlenül se unatkozzanak). A lány gyorsan körbenézett a teremben, és megpillantotta Amit, aki neki háttal állt és épp hasonló módon el volt foglalva egy ilyen kedves ismerőssel. A pálcáját maga előtt tartva, Mya odaoldalazott hozzá. Olyan ügyesen fordult, hogy háttal egymásnak ütközzenek, mint a jó kis amcsi akciófilmekben.*
- Ami, én vagyok, Mya!
*Mondta a lánynak. Idő közben a sarokba állított rossz szörnyike is úgy döntött, hogy lejárt a bünti, így megindult Mya felé. Út közben (azon a 2-2,5 méteren) még egy haverjával is összefutott, így kettesben igyekeztek eljátszani Myával. Jobb ötlet híján Mya sorra ontotta magából a hátráltató ártásokat, amelyek nem voltak túl hatásosak hosszú távra nézve.*
- Hogy a francba lehet ezeket legyűrni? Creatura Claudus! Szerinted a sóbálvány átok hat ezekre?
Vissza az elejére Go down
Kamilla Spero
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Nyilas Jelige : a kis mindentudó...
Hozzászólások : 454
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 14:57

* Kamilla a figyelmen kívül hagyásra nem reagált semmit, egyszerűen vállat vont, majd mikor mégis meghallotta a nevét, szélesen elmosolyodott. Hát igen, nem tehet róla, hogy néha gyerekes, de sajnos túl nagy benne a buzgóság, és a megfelelési kényszer. Mindig is ilyen volt, és ezután sem fog megváltozni. Ahogy a kész bájitalos fiolát a kezébe fogta már hallotta is a professzor hangját. Meglepődött, hiszen vak sötétben volt, viszont a férfit tökéletesen hallotta. *
~ Mi a fészkes fene folyik itt? ~ * A tanár szavait követően kicsit tétovázott ugyan, de végül befogta orrát, és lenyelte a főzetet. Immáron látta, amint a szelencéből kiszálló valamik Myát veszik célba. Kissé megrettent, féltette a lányt, de bízott benne, hogy helyt tud állni, és legyőzi. aztán még több izé jelent meg, és lassan elkezdtek felé is közelíteni. *
~ Hogy a jó francba állítsam meg ezeket... ~ * Már majdnem kimondta a Torpento varázsigét, mikor bevillant neki, hogy az csak az élőlényekre hat, ezek viszont nem úgy néznek ki, mint amik nagyon élnének... *
~ A rohadt életbe. ~ * Összeszorított szájjal koncentrált, hogy valami az eszébe jusson, de minden hiába. Látta őket, és a hangjukat is hallotta, de mégsem tudott mit tenni. Az utolsó pillanatban kimondta az egyetlen varázsigét, amely az eszébe jutott.
- Comitatus! * Egy pajzs emelkedett köré, ami ideiglenesen megtorpanásra kényszerítette az élőholtat. *
~ Heh ez bejött... már csak el kéne tüntetni... ~ * Gondolta a lány, majd agya sebesen kezdett el forogni a megoldás körül. A pajzs már kezdett összeomlani, így a lánynak cselekednie kellett. Az első varázsigét, ami az eszébe jutott kimondta rájuk. *
- Creatura Claudus! * A hátráltató ártás pár métert visszalökte a szörnyet, aki egyre dühösebben fújtatott a lányra. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 15:01

*A tanár megjegyzésére csak bólint egyet. De nem mer a szemeibe nézni, mert míg arca teljesen komoly marad, szemeiben nevetés bujkál. Nem is várt többet a tanártól, már ez is nagy dolog volt, hogy megjegyezte, nem rontott el semmit. Ha a prof így fogja folytatni, ő lesz az egyik kedvenc tanára. Mások erre biztosan húznák a szájukat, de ahogy a mugli mondás is mondja, kinek a pap, kinek a papné. Gondolatban megrántja a vállát, és hallgatja, ahogyan a többi diák munkájához fűzi a megjegyzéseket.
Amikor elsötétül a terem, egy pillanatra pánik fogja el. Múltkor is egy ilyen trükkel jött. Csak tudnám, hogy miért szereti annyira a sötétet?! - morogja magában. Amikor meghallotta, hogy meg kell innia a főzetét, és hogy hamarosan az ő igazgatójuk egy élőhalottat fog rájuk szabadítani, bátor kis pugnaxosunk bizony az előbbitől ijed meg. Nem is megijed, inkább rosszullét környékezi. De nem volt mit tenni, erőt vesz magán, és egy szuszra megissza a bájitalt. Elhúzza a száját, de nem kommentálja az ízét. Egy pugnaxos nem panaszkodik. Vagy legalább is nem akkor, amikor ilyen sok extremusos meghallhatja.
A kis lila részecskék egyszerre több diákot támadnak meg, és lassan Amelie-t is megközelíti. Ő csak gúnyosan elmosolyodik. Ahogyan a prof is mondta, semmit nem rontott el a bájitalban, vagyis tökéletesen működött. Ő is egy pajzsbűbájjal próbálkozott először.*
- Lev Propugnaculum! - kiáltja, és most nem kellett magát felidegesítenie, hiszen adrenalin szintje magas volt.
*Amíg a pajzs kitart, erősen gondolkodni kezd. Vajon miért nem lehetett világosban harcolni ez ellen a dög ellen? - morfondírozik magában, amikor Mya nekicsapódik a hátának. Neki is valami hasonló jut az eszébe, csak ők nem vállt vállvetve harcolnak, hanem hátvetve. Ez annyira komikus volt, hogy elneveti magát. De ez nem volt a legokosabb megoldás, mert így koncentrációja is meglazul, és a pajzsa már nem olyan erős, mint először.*
- Mya, miért kell nekünk sötétben harcolnunk? - kiáltja oda neki. - Lehet, hogy nekünk segít a macskafőzet, hogy lássunk, de gondolom ennek az izének is előnyös, hogy sötét van - mondja, miközben folyamatos mozgásban vannak. - Mi lenne, ha inkább megidéznénk egy erős somnust? - kérdezi, majd pálcáját felemelve kiáltja.
- Somnus! - vakító fény terül el előtte, és egy kis időre ezzel eltéríti a lila kis részecskéket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 15:47

Teljesen pozítivumként éli meg, hogy végre egyszer valami neki is sikerült. Hihetetlen hogy azon kevesek egyike, akiknek valóban tényleg a saját bájital főzetét lehet használni. Pedig nem gondolta magát ennyire jónak, de legalább most már tudja, ha összpontosít és odafigyel akkor minden jól sül el. Persze amikor közlik, hogy ezt a kotyvalékot még meg is kéne inni, az már nem annyira tetszik neki. Elvégre az, hogy egy agyvelőt tartalmazó szert nyeljen le egy kicsit valóban gyomorforgató dolog. De nincs mit sajnos tenni, itt is teljesíteni kell a feladatot, így remegő kezekkel nyúl a fiola után, ám mielőtt magába szippantaná a tartalmát még látja a szelence nyitását és remegése kezd fokozódni. Hirtelen hörpinti le a bájitalt, bár fogalma sincs, hogy mit fog még tenni az élőholt ellen. De majd időközben megjön a fény az agya mélyén.
Hallja a hörgő hangot és tudata mélyén nagyon koncentrál, hiszen biztos van valami varázs, amivel meggátolhatja az útját ennek a szörnyfélének.
Nincs aki segítsen, csak magára tud hagyatkozni, így végre megmozdul és pálcájához folyamodik talán mióta itt van először. Nem mindig a híve ennek, de nem hiszi, hogy puszta kezével hatást érne el vagy tudatával a támadón.
Sajnos pont olyan varázsok jutnak eszébe, amik nem használhatóak, a pont ideillők mintha nem akarnának eszébe jutni. Aztán valahol a távolban hallja a sóbálvány átkot és végső soron ő is ezt alkalmazza, hátha lesz hatása. Lehet, hogy talán nem is kéne támadnia, elvégre a lila szikrák elég messze esnek tőle még, de bármikor ideérhetnek. Így egy jobb behajlásos mozdulattal az áldozat bal felére küldi a rontást.

- Creatura Claudus - nagyon koncetrál, hogy el is találja az áldozatot, de sikerüljön is a varázs. Egy időre talán véget vet az áldozat menetének, de nem hiszi, hogy ez lenne a legalkalmasabb varázs. Épp ezért már mondja is a következőt, ami eszébe jut, bár kétli, hogy bárminemű hatása lenne, de azért egy próbát megér.
- Vinculum! - céloz pálcájával a lábak felé, de látszólag semmi se történt. Talán ez tényleg nem hat az ilyen szerzeteken. Így jobb híján felhagy a próbálkozásokkal, hátha lesz valaki okosabb nála, aki tényleg gátat vet a lény támadásainak.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Scarlet Eulalia Hippolyta
Diák - Pugnax
avatar

Female Bika Jelige : hivatásosan cukormázból készült angyalbőrbebújt könyvszerető ördög.
Hozzászólások : 108
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 16:28

~Hmm... "Használható". Annál lehetne rosszabb is, nemde?~ *gondolja, majd vidáman elmosolyodik. Gondolatainak hangjai eltompítják a külső zajokat, ezzel együtt a tanára hangját is, ahogy tőle kicsit sem szokatlanul éppen leteremt valakit. Éppen készülődne elpakolni, egy bájitalt betesz válltáskájába, és épp a következőt pakolná be, amikor hirtelen elsötétedik minden.*
~Húha, mi a fene?! Lemaradtam valamiről?~ *Kapkodja ide-oda a fejét, de pálcája szerencséjére már a kezében van. Valaki lever egy üveget, meglehet ő volt, amikor a hirtelenjében keletkezett sötétben akarta megtalálni fegyverét. Hall pár glugyglugy hangot a közelből, feltehetőleg valamit isznak, valakik, remélhetőleg senkinek sem az agyvizét... Oh ja, hiszen pár perccel ezelőtt még bájitalt csináltak. Mit csinált?! Milyen bájitalt?! Halvány lila gőze nincs róla, ennyi idő alatt nem rögzült a piciny fejecskéjében hogy mit sikerült alkotnia. Csak a komponensei. Mindenesetre fényt kell varázsolnia, különben nem tudja, mégis mi a jó Isten történik itten.*
-Somnus. *A pálcájából erős fény lobban, és félelmetes felfedezést tesz: itt nem csak diákok vannak, akik megijedtek a sötétben, hanem...*
-ÁÁÁÁ!!! *kiált fel hirtelen, mert szemben találja magát egy élőholttal, méghozzá testközelben. Annyira testközelben, hogy látja a szemében visszatükröződni a saját rémült arcát... Nem sok kellene neki hozzá, hogy ahelyett, hogy pálcáját, és már megszerzett varázstudását használná, elkezdje püfölni ellenséget ott, ahol csak éri. De mégis, ezen a szinten talán már tovább lépett, hiszen ezt csinálják a kisgyerekek is. "Anyu, anyuu!! KÉREM A FAGYIMAT! Anyu, anyu! ÖLD MEG AZ ÉLŐHOLTAT!"*
-Creatura Claudus! Rideo! Leviflamm! Lux Lucis Adustum! *hirtelenjében minden átkot az őt támadó szörny fejéhez vág, még mindig sokkos állapotban, de erősebben a bőgő pici Scarlet látványától. Az első varázslata szerencséjére használható: meghátráltatja a szörnyet. A másodikon nem gondolkozott túlságosan... Méghogy egy élőholtat halálracsikizni? A harmadik varázslattal kisebb lángot lobbant pálcájából, amit a negyedik varázslattal az élőholt irányába megnövel. Remélhetőleg a tűztől legalább fél ez az eszement bestia, akit a tanáruk uszított rájuk... A bájital eszébe se jut, ilyen krízishelyzetben ki foglalkozik macskaaggyal?!*
-Lev Propugnaculum! *a tüzes varázslat megszűnik, tehát valahogy mégis védenie kell magát. Ezzel a pajzzsal szerencséjére még ha a szörny újra rá is támadna, vissza tudja tartani egy ideig... Talán addig, amíg Gerard tanár úr megunja a rajtuk való röhögést. Talán nem, és mire a lámpák felgyulladnak, ő már élőholt lesz.*
~Hmm...~

_____________

Hey, hey, girl! Are you ready for today? You got your shield and sword? Cuz its time to play the games.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmeline Way
Diák - Pugnax
avatar

Female Szűz Jelige : Kamaszodó, borzas nagykistünde
Hozzászólások : 392
Évfolyam : Második
Kor : 130

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Hétf. Ápr. 13 2009, 23:15

*Figyelmesen hallgatja Amelie válaszát, majd bíztatóan rámosolyog, mintegy üzenve, hogy ne aggódjon, négy szem vigyáz a cicájára, nem kettő. Tekintetével követi, ahogy a tanáruk fel-alá járkál a teremben, és megnézegeti a bájitalokat. Ahasználható jelzőn enm sértődik meg, elvégre mégiscsak pugnaxos, és köztudomású, hogy az Extermus karvezetője nincs oda értük. Amikor a terem besötétedik, meglepődik, de rögtöna tanára éterből felhangzó hangjára koncentrál, hogy el ne mulasszon semmi fontosat. Amikor meghallja, hoyg meg kell inni a bájitalt, undorodav elfintorodik, de rögtön, egy húzásra benyeli. ~Brr... Ebben egy halott macska agyának darabkái vannak. Fincsi!~ Azomban nem ér rá ezen tanakodni, hiszen már meg is jelenik az élőholt a teremben, hogy elsőként Myát vegye célba, majd szép lassan mindenkire jut egy-egy kedves kis ellenfél.*
- Comitatus! - *rikkantja el magát, majd sorban szórni kezdi az átkait, amik eszébe jutnak, szinte válogatás nélkül, néha csak félig-meddig témába vágva.* - Peravus! Vinculum! Creaura Claudus! Inhumanus!
*Látja, hogy egyik varázslata sem az igazi, bár valóban elég groteszk lenne, ha egy megbilincselt lábú élőholt táncolni kezdene, így összeszedi a gondolatait, és közben hátrálni kezd az őt támadó félig élő halott elől. A hirtelen felvillanások, amik Amelie és Scarlet pálcájából indultak ki, egy pillanatra elvakították, és meglátta, hogy a többiek is hasonlóan nehéz helyzetben vannak. Egyre hátrál, a pajzsával védve magát, amit az ellenfele kitartóan ostromol, és Amelie, valamint Mya mellett találja újra magát, akik elszántan, de nem sok sikerrel próbálkoznak, csakúgy mint ő.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szer. Ápr. 15 2009, 02:21

*Mikor meghallja az értékelést gyorsan visszaidézi magába, mit is csinált pontosan az alkohollal.* ~Hmm, igen, azt hiszem több volt, mint 2 deci...~ *Hát most legalább már tudja, miért nem tökéletesen fekete a főzete, hanem inkább barnás árnyalatú. De legalább az vigasztalja, hogy nem használhatatlan, na és hogy másoké sem lett tökéletes. Majd hirtelen felkapja a fejét, amint az élőhalottról hall, no meg persze arra is, hogy sötétség lesz. Ireth látása amúgy is érzékenyebb ember társainál az anyai tünde géneknek köszönhetően. Így a koromsötét sem koromsötét számára. De az biztos, hogy, ez az élőhalottosdi igazán illik a tanár úr stílusához.* ~Egy élőhalott, na ne már.~ *Morogja maga elé cseppet sem vidám hangon. A terem elsötétedése után, máris kezébe veszi a fioláját és le is kortyolja a főzetet. Reméli, hogy tényleg használható lesz a tartalma. És megnyugtatásul valóban még jobban élesedni kezd a látása, ám ez azzal a következménnyel is jár, hogy teljes pompájában látja meg a sötétben az élőhalottat. Végigfut rajta a borzongás, amint ezt a furcsa lényt figyeli, valamint azt, amint elindul egy-egy diák felé, akit kiszemelt magának. Ireth figyeli próbálkozásaikat, de egyelőre egyiküknek sem sikerül tökéletesen alkalmatlanná tenni a szörnyet. Ami aztán Irethet veszi célba, aminek a lány egyáltalán nem örül. Agyában sorra villannak fel az igék, össze-vissza kavarognak és végül is gyorsan utat tör magának az egyik.*
- Torpeo. *Mutat a pálcájával a lény felé, mely mintha valóban megdermedne egy pillanatra, de itt a lényeg, sajnos csak egy pillanatra. Talán Irethünk nem tud tökéletesen koncentrálni, miközben egy élőhalott indult el felé? Hát meglehet. De szerencsére közben már az újabb varázslat is kifundálásra került.*
- Vinculum. *Ám a várva várt hatás most sem az igazi, valóban történt valami, de nem tökéletesen. Az élőhalott lábaira most egy láthatatlan bilincs került volna, úgy hogy az ne tudjon tovább lépkedni, ám ez nem vált be.* ~Gyerünk, gyerünk, törd az agyad.~ *És a bíztatás eredményeképpen megszületik a következő átok is.*
- Destinatus. *Csendül Ireth hangja, ám a lény most is csak lelassul, esetleg megimbolyodik, mintha valami gyengített varázslatot kapna. Lehet, hogy nem is Ireth csinálja rosszul, hanem a lényre nem hatásosak a varázslatai. Ezt egyelőre nem tudjuk, ő sem tudja, csak vagdalkozik tovább az átkokkal, miközben egyre hátrább lépeget a felé induló lény elől. Majd miután még párszor elismétli ezeket az átkokat, úgy dönt, hogy inkább a védelemre fekteti a hangsúlyt, hisz annak lehet, több értelme lesz.*
- Comitatus. *Máris működésbe lép a pajzsbűbáj, és míg ezt képes lesz fenntartani, az talán elég lesz arra, hogy az élőhalott valaki mást szemeljen ki áldozatául. Abban nem is reménykedik, hogy a tanár leállítja ezt az egészet, nem, addig nem, amíg mindenki meg nem kapja a magáét. De szerencsére Ireth tartani tudja a pajzsbűbáját, mely elég erősnek bizonyul, hogy a lény otthagyja, és másik diákkal próbálkozzon.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Bloxham
Diák - Extremus
avatar

Male Bika Jelige : Művészetek hercege, a zongora és a gitár védőszentje
Hozzászólások : 280
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szer. Ápr. 15 2009, 19:30

Kicsit elvigyorodik a „Szép volt”-on, s visszapakolja a fiolát a tartóba. Várja a fejleményeket, megvárja, míg a tanár minden egyes órára bejött tanuló nevét elsorolja. Kicsit nekidől az asztalnak, és nyugodtan hallgatja az ezután jövő feladatot.
Nem szeretem az élőholtakat… nagyon nem. Rondák, büdösek, és nem tanultam eddig róluk semmit. Hogy a francba győzzem le őket?
Kicsit morog magában, abszolút látszik, hogy jobban örülne, ha a zombis témát majd felhozzák egy SVK-n, és most tanulnának valami új bájitalt, de a türelem is fontos, valamint Wayner prof. csak jobban tudja, minek van köze a Bájitaltanhoz, mint Rick. Amint elmegy a fény, szépen – orrát befogva az agyvelő, meg a többi guszta komponens miatt – egy kortyra felhörpinti. Nem kényeskedésből tett így, sokkal inkább a macskaszőr allergiája miatt, amihez a gyógyszerét ma nem vette be, mert szörnyű íze van, és közelben sincs semmilyen macska. Átkozza mafla fejét, és reméli, hogy ilyen aprított, összenyomott, mindennel összekevert formában nem lesz rá negatív hatása. A remek látási viszonyok tetszenek neki, kobakját egyenesen a tanári asztalra fordítja, várva, hogy kiengedje a szörnyet. Ilyenkor jön jól, hogy mindig hátul talál magának helyet, nem őt támadja meg először, úgyhogy talál magának egy biztos fedezéket.
Ha felém jön, megidézek egy pajzsbűbájt, és valami erős fényt, amivel elvakíthatom, de addig nem csinálok semmit, mert max. észrevenne. Úgy teszek, mintha kaméleon lennék, elbújok, és lesből támadok, intézzék el azok, nekem nincs sok kedvem megsérülni.
Majd szépen megfigyeli a helyes módot, és legközelebb majd neki is gondolkodás nélkül menni fog az élőhalottak elleni harc, de jelenleg jobb ötletnek tűnik azon szórakozni, hogyan bénáznak a többiek. Padok közt elbújik, és próbál mindig a legtávolabb lenni tőle.
- Destinatus! –
Suttogja a sóbálvány-átok szavait, és meg se várva az eredményt, helyet vált, hogy ne tudják lekövetni, honnan jött a támadás. Lehet, hogy túl nagy hűhót csap, de nem kíván szemtől-szembe találkozni vele. Aztán újabb két varázslatot próbál ki. Pálcájával leír egy balra induló kört, majd a közepére bök.
- Gelidus! –
Újabb dermesztéssel próbálkozik, az első csak egy próba-szerű volt, ez erősebb, de valószínűleg hamar ki fog törni belőle, úgyhogy azonnal támad. Most jobbra kezd el körözni az ébenfa varázseszközzel, és már hallható is a kötöző-átok igéje.
- Infero! –
S alig pár pillanattal utána újból összegyűjti varázserejét, egy egyszerű lábbilincseléssel (Vinculum) fejezi be, reméli, bejön ez a trió, amely sorban, kevés szünettel egymás után indult az élőholt felé.
Újból keres magának egy másik elbújó helyet, ahol kicsit megpihen, és figyeli, mik történnek. Ha mégis felé jön, akkor jön egy újabb Gelidius, Somnus, és Lev Propugnaculum, azaz pajzsbűbáj, és a védelem alatt máris tovább áll.

//Ha lehetséges, a sikert, vagy bénázást kérném kijátszani a professzor úr által^^//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Főmesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások : 172

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szer. Ápr. 15 2009, 22:27

A tanár végignézi, ahogy a diákok elkezdenek harcolni a kis élőholtunk ellen. Hát igen, ez egy külön élvezet, mely talán eléggé gonosznak tűnik, de nem az, csak szereti figyelni, ahogy szenvednek, és gyakorolják a varázslatokat. Végülis azért van valami haszon ebben a bájitaltanban, nem..? Természetes a lény nem hagyja magát, a legtöbb átok, melyet kiküldenek lepattan róla, és elenyészik a levegőben, mintha csak eloszlana az oxigénben, vagy a nitrogénben.
Közben folyamatosan támadja az elmék falát, és úgy tűnik, hogy kezdenek a diákok megtörni. Scarlet elgondolása már olyan mélységet mutat, mely azt mutatja, hogy az élőholt már félig ott van az elmében, már szinte látja azt, amit a szörny lát... Szinte ösztönösen az az érzése támad, hogy rossz ember felé szórja az átkokat, nem is oda kell, hanem az egyik társa, azaz most mégis ellensége felé..?
Rick átkai a semmiben vesznek el, semmit sem hatnak a lidércen, így erről talán nem is érdemes szót emelni, őt most nem támadja az élőholt, van egy kis ideje. Talán egy kicsit építenie kellene mindenkinek az elme erősségét. Krisztyne varázslatának a hatása tökéletesen az, amit leírt az előbb a user is, ez sajnos ide nem elég. Corwell felháborodását szinte érzi az élőholt, magabiztosan hatja őt át az érzés, tökéletes célpont lesz ez a nekromanta, de még csak később. Most még nem támadja meg.
Mya átka semmit sem ér, ennél jobban nem lehet nagyon megdermeszteni a lényt, Krisztyne-nek sem sikerült tökéletesen, hamar kiszabadult az átok alól. A fény sem hat semmit, bár a teremtmény az éjszaka gyermeke, sajnos ezzel csak annyit ért el Amelie, hogy magára bőszítette az élőholtat, és azonnal megtámadja a lány elméjét is, talán még erősebben, mint az eddigieket. Cecilia még egy kicsit lebénítja a szörnyet, de ennyi, az átok annyira volt jó, hogy megmentette egy kicsit Amelie-t. Emmeline átkaiból csak a táncoltató hat, de olyan szinten, hogy a lidérc egyre aktívabban támadja az elméket. Már Irethében is ott van... És Ireth is átáll Scarlet, majd a szörny oldalára. Diákok a diákok ellen. Egyre szebb. A tanár elvigyororodik...
Ide bizony az elme védelme kell, és emellé egy ütős átok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Amelie Clarkson
Diák - Pugnax
avatar

Female Halak Jelige : Leterézanyuzott álmodozó - Keleti boszorkány
Hozzászólások : 1449
Évfolyam : Második
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Csüt. Ápr. 16 2009, 00:37

*Egyáltalán nem tetszik neki az, ami itt folyik. Botor módon azt hitte, hogy a fény hatására majd az élőhalott megtorpan, erre most még erősebben támadta. Igaz, hogy a másik lány egy pillanatra megállásra késztette, de nem adta fel, tovább támadott. Újabb pajzsot idézett meg, ami most sokkal gyengébb lett, mint eddig bármikor, és közben bal kezével hajába túrt, mint ahogyan az őrültek szoktak.*
- Mi a jó fene ez - kiáltott fel, miközben megpróbált koncentrálni. - Ez már egyáltalán nem vicces - nyögte, és megmasszírozta a fejét, mintha azzal ki tudna űzni onnan azt a dögöt. - Nem is tanultunk még ...az asztrális-...mentális...mágiáról - akadozva mondta el a mondatot, remélve, hogy ez eljut majd a tanárához, aki majd észbe kap, és leállítja ezt az egészet. De ma már párszor megtapasztalta, hogy ez nem az ő napja.
- Nem bizony... - hallott egy hangot a fejében, mire gyomra összeszorult, és fejét kapkodva körül nézett, hogy ki űz vele ilyen groteszk játékot.
- Ez egyáltalán nem vicces - motyogta halkan, miközben újra megerősítette pajzsát. Nem tudott támadni, mivel fogalma sem volt, hogy mit kellene használnia. A többiek már szinte mindent kipróbáltak és egy sem működött.
- A kis fél-tünde háttal áll. Milyen könnyű lenne most megtámadni... - csikorogta a hang a fülébe, ő pedig elkeseredetten nyöszörgött. - Elég legyen, elég - sikított egyet, és mintha egy pillanatra tisztább lett volna az elméje. De csak egy pillanatra, mert nem figyelt oda, és eltűnt előle a pajzsa. Újabb támadás érte, mire halkan így kiáltott.
- Comitatus! - újabb pajzs jelent meg előtte, de nem sok értelme volt, mert az éles hang megint ott volt a fejében. Nem bírta tovább, pálcáját leeresztette, és két kézzel fogta fejét, miközben tudta, hogy ennek így semmi értelme nincsen.
- Látod? Nem is figyel rád... Csak a saját bajával törődik. Senki sem gondol rád, senkit sem érdekel, ha történik veled valami. Gyerünk, emeld a pálcád, és átkozd meg. Gyerünk! MOST! - a hangot már képtelen volt elviselni, ezért felpattant, és megfordult, pálcáját Mya hátába nyomta. Veszettül remegett a keze, mintha rázta volna valaki. Még mindig próbált küzdeni, de érezte, hogy vészesen fogy az ereje, és hamarosan támadni fog. Bal kezével elkapta végül Myát, és teljes erejéből oldalra, a földre taszította. Nem érdekelte, hogy ez most fájt a lánynak, még mindig jobban járt, mintha ráküldte volna a Peravust, amire a fejében lévő hang is biztatta. Éppen, hogy csak körül tudott nézni, és látta, hogy nem csak ő szenved, mások sem urai már teljesen elméjüknek.
- Az előbb elrontottad, de nézd csak azt a kis vörös szeműt. Az előbb bántott engem, mikor téged megvédett. De te ennek nem örültél, ugye? Menj, és torold meg. Menj, és vegyél elégtételt, mert bántott engem, minket - uszította ismét a hang, az ő gyomra pedig összeszorult.
- Nincs olyan, hogy mi! - kiáltotta. - Vagyok én, meg vagy te, aki pofátlanul belemásztál a fejembe! - hangja földön túli volt. Sejtette, hogy aki tanult oklumenciát, az sokkal egyszerűbben is meg tudja ezt csinálni, de neki csak az ereje maradt, és az uralkodni vágyás az elméje felett. Nem engedte olyan könnyen. - Cecilia! - kiáltotta, miközben érezte, hogy a fejében lévő hang megpróbálja megakadályozni, hogy megszólaljon. Kicsi fulladásos tüneteket produkált, de lassan elmondta, hogy mit akar. - Tű..nj az uta..mbó..l - köhögni kezdett, és a torkához kapta kezét, majd a lányra irányította pálcáját. - Capsitrum! Infero! Destinatus! - küldte egymás után átkait, majd nem is törődve, hogy eltalálta e a lányt, elfordult, és tovább keresgélt.
- Ugye, hogy nem is volt olyan nehéz? - az a gonosz hang elborzasztotta, és úgy érezte, hogy ezt a mocskot az életben le nem mossa magáról. Hirtelen gondolt egyet, leült a földre, és megidézett maga köré egy pajzsot. - Mit csinálsz, te szerencsétlen? Állj fel, és harcolj!
- Nem, ülök és inkább küzdök - motyogta, miközben próbált eltekinteni a ténytől, hogy sötét van, megtámadta két évfolyamtársát, és hogy a fejében van egy szörnyen idegesítő hang. Koncentrált, és csak az a cél lebegett a szeme előtt, hogy amikor kinyitja a szemét, újra egyedül lesz a fejében. Próbált semmire sem gondolni, és megpróbálta kitaszítani az elméjéből a bitorlót. Ő már csak így tudott valamennyire harcolni, elméje képtelen volt megtalálni az átkot, amivel el lehetne pusztítani az élőholtat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ireth Benkovits
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Skorpió Jelige : Könyvmoly
Hozzászólások : 881
Évfolyam : Második
Kor : 45

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Csüt. Ápr. 16 2009, 01:43

*Hiába küldi átkait, egyik sem hatásos, mintha mind csak lepattanna erről a csúf, rusnya, előtte álló lényről. Körbepillant és látja, hogy mindenki próbálkozik, de senki sem ér el igazából tartós hatást, néhányan csak még jobban felbőszítik a lényt. Ireth csodálkozva pillant körül, hiszen sok diák áll körülötte, hogy lehet mégis, hogy ilyen sokan nem bírnak elbánni egyetlen élőhalottal? Lehet ennyire erős valami, és lehetnek ők ennyire gyengék? Hiszen ők vannak többségben!* ~Igen.~ *Búgja egy hang, mely úgy hangzik, mintha valaki lágyan a fülébe suttogna. De Ireth tudja, hogy senki sincsen ott. Hirtelen újra a szörnyre kapja a tekintetét, hogy szemmel tarthassa. Sajnos a pajzsa csak testi védelmet biztosít, ám az agya felett ettől még bárki átveheti az irányítást, akinek sikerül. És sajnos nagyon is úgy tűnik, hogy az élőhalottnak sikerülni fog. Ireth vadul csillogó szemmel mered erre a csúf lényre és agyának koncentrációképes felével magában hajtogatja, hogy nyugalom. Közben pedig továbbra is küzd, azért hogy fenn tudja tartani a pajzsát. Újra végigpillant diáktársain és látja, hogy továbbra is szinte teljesen eredménytelen marad mindenki.*
~De hát a főzetet már kipróbáltuk, látunk a sötétben... Miért nem állítja már le?!~ *És dühödten a tanár felé fordul, akinek arcán mintha mosolyt látna.* ~Ez nem lehet igaz!~ *Máris meggyőződött arról, hogy arra nem számíthat, hogy leállítsák a szörnyeteget. Ám mégis feldühíti ez az egész. Ekkor a fejében megszólal újra a hang.* ~Támadj rá, hogy leállítson...~ *És Ireth továbbra is csak a professzorra mered. Egy pillanatnyi kis habozás után gyorsan megrázza fejét és megpróbálja kiűzni onnan a hangot.* ~Nem vagyok őrült, hogy rátámadjak.~ *Szerencséjére tényleg nem az, így minél hamarabb elkapja a fejét és újra a lény felé emeli, mely mintha csak őt nézné sápatag fényű szemeivel. Pajzsa már rég semmivé vált, ahhoz már nem volt elég ereje, hogy azt is tartani tudja.*
~Ehhez oklumencia tudás kellene.~ *Neki pedig ilyen tudása nincsen, maximum annyi, hogy olvasott pár oldalt a témában.* ~Amihez te nem értesz.~ *Erősíti meg ezt a tényt a hang is, és Ireth kénytelen igazat adni neki. Ez a tény borzongatóan hat rá és már magától is kezd viszolyogni. Hogy lehet, hogy neki van igaza? Tekintetét a lény és a társai között jártatja és kétségbeesetten egyre csak hátrál, hogy hátha ezzel kikerülhet a rusnyaság vonzásköréből. Úgy dönt, újra valami pajzzsal kellene próbálkoznia, így máris megszólal.*
- Lev Propugnaculum. *Ám nem hiszi, hogy ez hatásos lenne, míg a többi nem volt az. Pálcás kezét előre tartva védi magát a pajzzsal és közben folyamatosan figyeli társait.*
~Valaki csináljon már valamiiiit!~ *Kezd pánikba esni és a hang újra felszólal.* ~Csinálj te! Mi lenne, ha segítenél nekem?~ *Így Ireth szeme akaratlanul is Krisztyne kék hajára fókuszál. Szemében pedig valami vad tűz látható hirtelen fellobbanni. Keze megmozdul, hogy leeressze a pajzsot és az egy pillanat alatt szerte is foszlik. Már érzi, hogy nem ura testének. Még sose élt át ilyesmit. Mintha valaki egy sötét kis dobozba gyűrte volna tudatát, és a két vágásán át - amik igazából a szemei - kitekinthessen a világra és figyelhesse, ahogyan teste az ő akaratától függetlenül, más gondolatai irányításával mozog. Ez elviselhetetlen. Hirtelen ő is a fejéhez kap, mintha ezzel meg tudná védeni az elkerülhetetlent, ám ennek semmi haszna sincsen. Látja, ahogyan lassan emelkedik pálcája a tőle nem is olyan messze álló Krisztyne felé.* ~Ne, kérlek neee.~ *Ám gondolatai valahol elvesznek útközben, és így nem jutnak el a tudatát szinte már teljesen birtokló lényhez. Egy utolsó próbálkozással még megszólalni próbál, a lehető leghangosabban, hogy figyelmeztesse a lányt. Ám a többiek kiáltozása és varázslatai mellett, hangja nem biztos, hogy eléggé hangos lesz, hogy Krisztyne meghallja azt.*
- Krisztyne... vigyázz. *Nyögi nagy nehezen és már emelkedik is a keze, és repül is egy dermesztő átok a lány felé. Ám azt nem akarja látni, ahogy az átok eltalálja a lányt (ha eltalálja), így inkább gyorsan becsukja a szemét és elfordul. Kétségbeesetten vitatkozik a fején belül a lénnyel, ám az nem akar hallgatni rá.* ~Tűnj innen! Takarodj a fejemből!~ *Ireth végül teljesen tehetetlenül újra a diákokat fürkészi, felemelt kezével és nem lehet tudni, hogy melyikükre szórja a következő átkát, bár valószínű éppen arra, amelyikük az élőhalottat veszi célba. Arcán rémülettel vegyes fájdalom és kín, valamint közdelem jelei - belső küzdelemé. Végül is mást nem tud tenni, mint hogy magában könyörög, hogy történjen valami és végre újra a saját tudatát birtokolhassa.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Erin Corwell
Diák - Extremus
avatar

Female Vízöntő Jelige : XIII. A Halál
Hozzászólások : 419
Tantárgy(ak) : Bájitaltan tanársegéd
Évfolyam : Második
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Csüt. Ápr. 16 2009, 03:07

*Mondta már, hogy nem szereti az áldozat és a főfogás szerepét játszani? Nem? Akkor most mondja. A nekromanták közel állnak a halottakhoz, tulajdonképpen képesek őket irányítani. Mármint akik egyáltalán tisztában vannak ezen adottságukkal és elég tanultak hozzá. Erin jelen helyzetben viszont csak annyit érez, hogy sürgető szükségét érzi annak, hogy megmutassa ennek a dögnek, hogy hol a helye. Ez végülis nem új, elvégre mindig mindenkinek meg akarja mutatni. Fel sem tűnik neki tehát. Igazából nagyon-nagyon magasról tesz arra, hogy mi van a többiekkel. Észleli ugyan, hogy néhányan kezdenek megtörni, a saját csoporttársaikra támadnak, és... nos, ha felé repül egy átok akkor ő bizony habozás nélkül viszonozza. Nem fog azért megsérülni, mert valaki elég tapasztalatlan ahhoz, hogy elzárja az elméjét. Bár ő beszél? Elvégre konkrétan neki sincsenek tapasztalatai, vagy kézzel fogható tudása. Jezebelt is csak pusztán ösztönösen paterolta ki az elméjéből, kár, hogy ez a blokk nála igazából csak démonoknál, és élőhalottaknál működik - embereknél ugyanolyan védtelen egyelőre, mint akárki más.
Emellett azt sem érti, hogy őt miért nem próbálja megtámadni. A kezdeti felindultság ingerült értetlenségbe csap át. Utálja, ha nem ért valamit. Gerard felé pillant amolyan tipikus "Most meg mi a 'f' van?" fejjel, na nem kétségbeesetten, csak hátha a pasas tud valamit amiről ő valahogy lemaradhatott az elmúlt pár percben. Ő az idősebb okosabb ki tudja milyenebb, nem? Akkor mondja meg, hogy őt miért nem támadja ez az élőhalott, miért csak a többiekre utazik, holott Erint szúrta ki először. Elég sok ilyen hiányossága van információkat illetően. Óra után lesz pár kérdése.
Most viszont nincs arra idő, hogy sokáig tébláboljon, mert ha eddig feltűnően nem is próbált konkrétan rátámadni, ez még megváltozhat. Erin pedig igyekszik ezt megelőzni, mert nem akar ő itt ítéletnapig szenvedni és hát kezd kínos lenni az is, hogy ennyien semmit sem tudnak kezdeni ezzel a lénnyel. Nem mintha olyan baromi nagy öröm lenne visszamenni a szobájába ahhoz az idegesítő hollóizéhez, aki a nap 4 órájában a fejében duruzsol, de tulajdonképpen semmi olyan érdembeli dolgot nem mond, ami esetleg érdekelhetné. Ha eddig a kedves élőhalottunk megpróbált betörni az elméjébe nem nagyon sikerülhetett, mivel a lány már találkozott nemrégiben ilyen "támadással", így figyel arra, hogy kiszorítsa a fejében motoszkáló hideg ujjakat. Nagyon kellemetlen érzés, meg alapból.. minden embernek kell hogy legyen egy bizonyos mentális védelme. Meg nem embernek is. Ezzel együtt születnek, az asztrál-mentál mágia oktatás ezt csak magasabb szintre fejleszti, és megtanítja koordinálni. Csak most kerül elő Erin zsebéből a diófa pálca, eddig nem is lehetett nála látni, nem gyakran veszi elő, és nem azért, mert nem szereti vagy hasonló, csak egyszerűen nincs rá szükség. Ököllel és acélbetétes bakanccsal könnyebb elrendezni mindent, viszont nem valószínű, hogy ez az izé túlzottan megilletődne attól, ha mondjuk "'orrba nyomná".*
- Jó, eddig szórakoztunk..
*Okos lány ő egyébként, csak ezt nem szokta mutatni, mert hát minek? Ehhez híven nem is dobál mindenféle átkot össze vissza, hanem igyekszik inkább átgondolni a helyzetet, és felhasználni valami aprócska ráragadt tudást ha már mást nem. Az ugyebár elég közismert, hogy az élőholtak irtóznak a tűznek már csak a látványától is, mivel igen gyúlékonyak. De Erin most nem fenyíteni fog, ennél azért határozottabb céljai vannak. Persze lehet, hogy az egész tűz dolog csak hablaty, bár ezt kétli, de azért igenis megvan a lehetőség, hogy téved. Tévedett már máskor is. Csak hát ez most nem lenne ajánlatos. Rákoncentrál a célpontra és a varázslatra. Igazából nem is olyan könnyű ez, mint alapesetben, mivel lényegesen nagy hátránya az egész szituációnak az, hogy közben a fejükben turkálnak. Ergo mindenki ész nélkül dobál mindent ahelyett, hogy kétszer nagyobb odafigyeléssel próbálná végrehajtani azokat. Persze erre magától nem biztos, hogy így rájött volna, kellett ehhez az, hogy a többiek itt szenvedjenek egy sort.*
- Leviflamm!
*Megpörköli kicsit, ha már itt van, de közel sem biztos, hogy ez elég lesz. összeszűkíti a szemeit, és ráfókuszál a célpontjára. Mennyivel könnyebb lenne, ha nem kéne közben folyamatosan kirugdalni ezt a dögöt az elméjéből, de nembaj, kivár addig amíg úgy nem érzi, hogy elég energiát és varázserőt tud belefektetni az átokba. Elvégre mégiscsak azok az erősségei.*
- Destinatus!
*Halk, de határozott, és jól artikulált kiejtés. Csak mert a két bátyja ikonnak számít a varázslótársadalom sztárvilágában, és inkább verekedtek egymással régebben, még nem jelenti azt, hogy senki nem gyakorolt volna varázslatokat vele. Főleg a családfőt és Erint érintő incidens után gondolták úgy, hogy nem baj az, ha a lány meg tudja magát védeni.
Nem ereszti le a pálcát. Ha már megtámadtál valamit, bizonyosodj meg róla, hogy az illető nem fog visszacsapni, és csak aztán ereszd le a fegyvered. Meg aztán ki tudja? Az is lehet, hogy az ég világon semmit sem hatottak a varázslatai, pedig sok koncentrációt fektetett beléjük. Valamint Gerard akaratlanul is előnyt adott neki azzal, hogy az ellenfél egy élőhalott, bár ezt Erin sem tudja. Ő annyit tud, hogy elsütött két varázslatot. Az elsőnek elvileg fokozottan hatnia kéne és elvileg az élőhalottal szemben egyfajta pszichológiai hadviselés is, valamit a második varázslat elvileg bebiztosította az első hatását. Elvileg. Ugye. Gyakorlatilag ki tudja?
Az is lehet, hogy még csak célba sem találnak a lövései. Mondjuk ez nagy törés lenne az életében, de bármi előfordulhat, még sosem próbált egy élőholtat megölni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Krisztyne Blackcat
Diák - Pilluamuleto
avatar

Female Hozzászólások : 907
Évfolyam : Második

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Csüt. Ápr. 16 2009, 11:53

*Pajzsbűbáját fenntartva még, figyeli az élőholtra küldött átkokat. Meglepődni akkor lepődik meg még jobban az eddiginél, mikor hall ugyan varázsigéket , de a lény felé nem irányul egy sem. Körbenéz, nem sok mindent lát, a de egy-egy villanásból tudja egymás ellen fordultak.*~Nagyszerű.~ *Mintha nevét hallotta volna figyelmeztetőleg....nem is túl messziről. Pajzsát a lény felé fordítva tartotta még, de a hang más irányból jött így, hogy ne érje semmi váratlanul azonnal lehuppant a földre. A földön maradva néz a hang irányába, ahol Irethet látja egy dermesztő átkot küldeni, amit szerencsére elkerült, bár a fenekét sikerült jól odakoppintania.
Koncentrációja, amivel eddig a pajzsát fenntartotta megszakadt, a védelme szertefoszlott. Így valami más megoldást kellett találnia. A természetmágia óra jut eszébe.*
~Ha ott bejött talán itt is.~*Így egy régi kedves emlékre kezdett el koncentrálni, mellyel sikerül időlegesen kint tartani az élőholt támadását elméjéből. Lángokra lett figyelmes.-
~Valaki perzseli.~* Halványan elmosolyodik, a tudat, hogy talán ért valamit ez a varázslat fellelkesíti. Figyeli amint egy dermesztő átok is elhangzik.*
~Talán ketten erősebben tudjuk egy helyben tartani, amíg elég, már ha beválik ez a módszer.~* Bár Erin-nel első találkozója nem lett túl fényes, csak nem fog gondot jelenteni neki, ha Krisztyne is besegít kicsit. Ügyesen talpra ugrik és már emeli is pálcáját az élőholt felé irányítva egy újabb dermesztést*
- Destinatus!
*Gondolatainak egy részében folyamatosan ott a régi szép emlék, egy fiú képe. Várja a hatást és reméli, hogy a még elméjüket megvédő diákok is összefogva próbálnak továbblépni, erejüket összesíteni*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cecilia Thulile
Diák - Pilluamuleto
avatar

Nyilas Jelige : Meghódíthatatlan Vörösszem
Hozzászólások : 237
Évfolyam : Második
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Pént. Ápr. 17 2009, 20:23

Egyszerűen képtelenség, hogy más azt élvezi, hogy ők itt szerencsétlenkednek. Igen, határozottan szerencsétlenkednek, mert senki nem képes semmit se tenni. Lassan a vörös idegei is kezdik felmondani a szolgálatot és szemében szinte már - már könyörgés keletkezik az iránt, hogy a tanár vessen véget ennek az egésznek. Mégis mire lesz jó az egész, ha egymás ellen fordulnak a jók és a bekebelezett diákok?
Azon kevésbé csodálkozik, hogy átka csak pár perc megállításra képes, sokkal inkább hálát ad, hogy legalább valamennyire sikerült eltántorítania a lény céljából Amelie-t. Ám a túlzott öröme nem igazán tarthat soká, mert bizony az átok lepattanása után a lány is áldozattá válik. Csak elhűlt szemekkel néz és tapodtat sem mozdul onnan, ahol jelenleg áll, bár így pont egy síkban van mind Amelievel és mind az élőholttal. Érdekes felállás, de csak van valami használható az egészre.
~Muszáj valami megoldásnak lennie~
Nem is törődik másokkal, csak az itt-ott felpattanó szikrákat látja oldalt és folyamatosan gondolkodik, hogy mivel húzhatná ki mind magát, mind a többieket a csávából.
~Még hogy többiek? Magamat mentem, én idióta~
Igen az első, hogy önmagát megmentse és máris hallja, hogy valaki őt akarja támadni. Bizony Amelie az aki figyelmezteti, mielőtt az átkok sorát küldi, hogy vigyázzon. Le is hajol, vagy is inkább guggol és szerencséjére az átkok feje fölött haladnak tovább valaki másra. Nem érdekli semmi és senki, csak az irháját akarja menteni.
- Torpeo! - először ezt mondja, kit érdekel, hogy működik-e vagy sem, csak legyen már valami történés és menekülhessen ebből a teremből. Emlékei között kutat egy erős és keserű után, ami szerinte nem enged behatolást. Bizony van is egy ilyen, amikor úgy érezte, hogy sorsára hagyták, hogy csak magára számíthat és a kietlen utcákat járta, zsebében a pálcával. A keserű élet első darabkája, amikor észlelete, hogy ha nem igyekszik önmagát képezni, olyan semmirekellő lesz, mint szülei. Az emlék lassan járja át, de felidézve még van egy utolsó ereje egy végső varázs kimondására.
- Leviflamm! - nem figyeli, hogy talál-e vagy sem, de mivel félig az elméjében lévő gondolat hatása alatt áll, így a külvilág lassan-lassan megszűnik számára és már csak olyan, mintha foszlányokat látna. Talán nem is baj, mert az emlék erőssé és felfegyverkezővé teszi. De az is lehet, hogy pont ez fogja a lényt vonzani felé. Majd eldől, de egyelőre élvezkedik az emlék hatásaiban. Pálcája pedig lefelé tartva lóg jobb kezében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmeline Way
Diák - Pugnax
avatar

Female Szűz Jelige : Kamaszodó, borzas nagykistünde
Hozzászólások : 392
Évfolyam : Második
Kor : 130

TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Ápr. 18 2009, 12:09

*Emmeline riadtan veszi észre, hogy egyre több társuk fordul ellenük, és megmagyrázhatatlan módon kezd viselkedni. A saját fejében is érzi a szondázást, így, hálát adva az apjának, hogy megtanította az okklumencia alapjaira, némi védelmet állít a tudata köré, bár tisztában van vele, hogy ez nem sokáig akasztja majd meg az élőholtat, ha egyszer igazán rátámad. Mikor látja, hogy a mellette álló Amelie sem ura már a helyzetek, megijed, hiszen a lány volt az utolsó, akire azt gondolta volna, hogy nem tudja megvédeni magát, nincs kiképezve okklumenciára legalább alapszinten. Döbbenten figyeli, ahogy a szobatársa pálcája Mya hátába nyomódik, és mikor a lány elesik, egy ugrással ott terem, megragadja a hónaljánál és felállítja.*
- Ne add föl, harcolj te is, segíts! - *sziszegi a baránője fülébe bátorításul, majd Amelie felé pillant, és leesik az álla, ahogy látja, hogy a szobatársa egy pillus lányra küldi varázslatait. A meglepetéstől moccanni sem bír, csak az ragadaja ki tétlenségéből, mikor az említett támadó a földre roskad, a fejét fogva.*
- Tutormasc! - *rikkantja az előző SVK-n tanult védővarázslatot, hátha segít, és érzi rögtön, ahogy az energiáját szipkázza a varázslat. Újra a küzdelem felé fordul, épp időben, mert egy újabb ellenük forduló diák átka a helyére csapódik be, ahol fél pillanattal az előtt állt. A földre veti magát, és onnan veszi észre, ahogy Corwellhez Krisztyne csatlakozik, felpattan, és bár egy undok hang a fejében rákérdez, hogy ugyan minek is kéne segíteni nekik, odarohan a két lányhoz, és ő is csatlakozik, egy"Leviflamm!" kiáltással.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   Szomb. Ápr. 18 2009, 13:12

*Mya hátráltató ártásai és pajzsa egyre kevesebb szolgálatot tesz a harcban. Ő is megérzi, hogy a fejébe idegen gondolatok fészkelték be magukat, s arra is rájön, hogy varázslatokkal már semmire sem mennek. ~Okklumencia, most segíts...!~ Hallja meg végre az egyik saját gondolatát is. Sosem tanult mentális mágiát, könyveket viszont olvasott róla. Az elméleti tudás viszont most nem sokat ért. Rekedt, mély, hörgő hangokat hallott, amelyek eleinte még mondatokban beszéltek vele, mostanra viszont csak összefüggéstelen szavak maradtak. Támadj, most, átkozd meg, ölj...! A féltünde teljesen megbénult, érezte, hogy a keze, lába és semelyik egyéb testrésze sem engedelmeskedik az utasításainak.*
- A francba...
*Nyögte, amikor megérezte Ami pálcáját a hátában. Nem volt ideje a "Merlin, mindjárt megátkoznak!" című pánikrohamra, mivel két másodpercen belül már a földön is kötött ki. Érezte, hogy a feje hatalmasat koppant a földön, így most már a hasogató fájdalommal is meg kellett küzdenie az élhalott mellett. Valahonnan messziről hallotta Emmeline hangját, de miután a lány elengedte, ugyanúgy a földre roskadt, mint, amikor Ami lökte. A feje ismét nagyot koppant, s érezte, hogy jobbra a halántéka felett valami meleg és nedves dolog kezdett el csorogni lefelé. Panaszosan felnyögött és szinte önkívületben az oldalára fordult, egyenesen bekucorodott az egyik pad alá. A vére a szemöldöke felett és alatt lassan megindult lefelé, átbucskázva az orrán, majd a bal szeme alatt megindult útján a lány nyakáig, ahonnan a földre cseppenve várta az első felfedező a többi társát. Lassan egy osztálynyian is összegyűltek, ám Mya ezt nem látta. Nem is láthatta volna sehogyan nem, hiszem szemei már egy ideje csukva voltak, s a jótékony sötétség az agya minden szegletét megszállta. Hamarosan már a vércseppek cirógatását sem érezte, ahogyan az idegen hangok is régen elhaltak a fejében... Mintha aludt volna. Ha úgy vesszük, aludt is: elájult.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Bájitaltan laboratórium   

Vissza az elejére Go down
 

Bájitaltan laboratórium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 16 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 9 ... 16  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tornerans Mágusképző Szakiskola :: Központi kastély :: Alagsori rendszer-


Fórum készítése | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Report an abuse | Sosblogs.com