Táncmágia terem

A terem a földszinten található, egy viszonylag eldugott beugróban. Ez a rész valahogy elég sötét ahhoz, hogy senkinek eszébe ne jusson valami fényes termet elképzelni. Aztán belépünk és láss csodát, egy fényárban úszó táncteret pillanthatunk meg. A terem kiképzése elég rusztikus az intarziás plafonnal, meg a hatalmas csillárokkal és széles ablakokkal, de legalább a plafonon, és a falon legyen valami, ha már a teremben nincs. Ugyanis a terem szinte majdnem teljesen üres. A falnál lévő néhány kárpitozott padtól és egy-egy szobanövénytől eltekintve teljesen légüres tér tárul a szemünk elé. Még ami szemet szúrhat, az a fényesre vakszolt padló. Az egész helyet táncra találták ki, vagy legalább is valami olyan tevékenységre, amihez a jól megszokott padokra az ég világon semmi szükség. Talán egyetlen rendes bútordarab van bent, ami éppenséggel egy kisebb szekrény. Benne van néhány kellék, míg rajta ékeskedik egy jó régi gramofon. Minden bizonnyal az fogja szolgáltatni a zenét és ami azt illeti elég divatjamúlt darab, de beleillik a környezetbe.
Tehát aki belép ide, az megállapíthatja, hogy ez nem egy hétköznapi tanterem.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 15:26

Vidáman szökdécsel lefelé a lépcsőkön, miközben térd fölöttig érő szoknyája minden lépésnél ide-oda libben. Ugyanis pörgős szoknyát vett fel, kivételesen eltekintve az egyenruhától. Máskor szépen felöltözve menne órára, de az egyenruha szoknyája nem pörög. Azt ne kérdezze tőle senki, hogy miért gondolja úgy, hogy olyan táncot fognak tanulni, ahol kell a pörgős szoknya...
A földszinten tanácstalanul megtorpan, elnéz jobbra, elnéz balra, nem jön a vonat, szóval elindul megkeresni a tantermet. Egy fekete ajtó előtt megáll, nézegeti, de eldönti magában, hogy biztosan rossz helyen jár, mert a tánc muris dolog, és ahhoz nem illik egy fekete ajtó, így tovább keresgél.
A következő, amibe belebotlik, az egy fehér ajtó, ami meg túl unalmasnak, egyszerűnek tűnik, valahogy nem táncmágiás ajtónak. Tovább pörög hát a folyosón, egyre inkább elszédülve egy beugrót pillant meg. Kíváncsian megy oda kukucskálni, és benyit az ajtón. A szeme elé táruló látványra kissé elnyílik szája, majd egy vidám kacajjal belép az üres terembe, halkan becsukva maga után az ajtót.
Mindent megnéz, kipróbálja kényelmesek e a padok, meg székek, a növények is kapnak tőle egy-egy cirógatást, majd a szekrényhez siet megnézni az ősrégi gramofont. Fogalma sincs, hogyan kell elindítani, de ez neki soha sem okozott gondot.
A terem közepére kiállva láthatatlan partnere előtt pukedlizik egyet, felemeli kezeit, és keringőzni kezd a maga énekelgette dalra.
- Pápápá-rárá-tátá-tátá-párárárárá-tátá-tátá- párárárárá-tátá-tátá-parárárárá-tátá-tátá- párárárárá-tátá -tátá-párárárárá-tátá-tátá- párárárárá-tátátá-tátátátátátátamtaramtam - és közben kissé esetlenül lép ide-oda, de kétség sem fér hozzá, hogy még az óra el sem kezdődött, de ő már most remekül szórakozik.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 16:18

Még mindig hitetlenkedve nézi az órarendjét, amin a Tácmágia szó világosan, tisztán kivehetően olvasható, de egyszerűen képtelen elhinni, hogy tényleg ezzel kezd majd. Úgy szugerálja, mintha az egyszer csak eltünhetne, vagy megváltozhatna a papíron.

Az alagsortól ugyan nincsen messze a földszint, de mivel abszolút nem ismeri a kastélyt, nem kockáztatja meg hogy elkéssen, korábban indult hát el, felszerelkezve egy térképpel.
Kényelmes ruhát öltött, egyszerű fekete nadrágot, és egészen sötétkék, laza inget. Ezt még otthonról hozta, anyja a saját kezével szőtte, és festette, mondván, ez a szín emeli ki leginkább a szintén kék szemét. Fekete, hosszú haját fonatba kényszerítette, mert tapasztalatból tudta, hogy senki sem szereti, ha a szállongó haj az arcába csap tánc közben...
A térképen, és órarendjén kívül, csak egy füzetett, és egy tollat hozott magával, biztos, ami biztos. Lehet, hogy mégiscsak jegyzetelni fognak...
Noh meg, ő amolyan írogatós, költős fajta, hátha éppen útközben éri az ihlet...

A földszint hatalmas. Körübelül a fél kastélyt körbejárja, mire eljut a kívánt folyosóra. Ott aztán újabb akadályba ütközik. Nem egy ajtó van. Elkeseredetten szemléli a felkínálkozó lehetőségeket. Most komolyan mindegyiken nyisson be?

Koncentrálni kezd. Érzékeny füle hangokat hall, egészen a folyosó végéről. Elindul hát, remélve, hogy a helyes irányba tart. Amikor megpillantja a beugróban az ajtót, megtorpan egy pillanatra. Eszébe ötlik, hogy akár be se kéne jönnie, hiszen nem kezdhet Tánccal!

Nem mintha bármi baja is lenne a tantárggyal. Szereti nézni, az elmélethez pedig csak fenék kell, de... féltünde létére annyi kecsesség van benne, mint egy baltában. Ő és a tánc... Még reménytelennek tűnő helyzetében is el kell mosolyodnia, ahogy eszébe jut , hogy ez a két szó akárcsak egy mondatban is szerepelhet. Aztán inkább elkomorodik...

Extremusos vagyok - bíztatja magát, és benyit az ajtón.

Odabenn vakító fény van, egy pillanatra meg is kell dörzsölnie a szemét, a lenti sötétség után. Rögtön szívébe zárja hát a helyet, hiszen ez közelebb áll elhagyott otthonához, mint a lenti katakombarendszer.

Körülpillant, és kellemesen meglepődve veszi tudomásula terem barátságos mívoltát. Annak viszont kevésbé örül, hogy a pamlagok körben, végig a fal mellén helyezkednek el, üresen hagyva a parkettet. Ajajjj....

Az éneklő lány még valószínűleg nem fedezte fel érkezését, mert tovább dúdolja a keringő dallamot, és ide-oda lejt, láthatatlan partnere karján.

Drac elnézné egy ideig, de nem szeretne taplónak tűnni, így megköszörüli a torkát, és igyekszik hangosan, érthetően bemutatkozni:

- Rai Drac vagyok.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 16:31

*Nem mondhatni, hogy túl lelkes, a mai napja totális csőd, és már ott el lett rontva, hogy egyáltalán fel kellett kelnie. Az egyetlen, ami kicsit feldobta a hangulatát, az az, hogy halál nyugalomban tudott elszívni egy cigit, és senki nem zavarta meg, senki nem akart kunyerálni, még csak tiltani sem. No nem nyomta volna akkor sem, ha azt mondják, mert szabad levegőn tette, nem az ablakpárkányon ücsörögve. Így már egy fokkal jobb kedvvel lépdel lefelé, és minden perccel egyre szélesedő vigyor terül el az arcán. Azt az egyet sajnálja, hogy nem az alagsorba kell mennie, hanem csak a földszintre. Bár az eldugott kis zug, mégis felemelő érzés, nincs fény, csak sötét, no meg egy fehér ajtó. Nem illik ide, irreális ebben a környezetben, számára legalábbis, mást pedig nem kérdez meg róla.*

-Gondold el Francis, mi lehet odabent? Imádkozz, hogy félhomály és ne fényáradat, mert akkor kifekszem. Tipp?

*Lepillant a koponyára, végül benyit, de el is akad a mozdulatban, miután kitárja az ajtót. Első körben megvakul félig, másodkörben pedig kiakad. Ez nem az ő stílusa, nagyon is távol áll tőle, és ahogy körbenéz… felmorran. Friminkán látta, kedveli a nem éppen normális és kirívó ruhadarabokat is, de azért remélte, legalább a termet normálisan rendezi be. Erre olyan érzése van, mintha egy dzsungelbe erőltettek volna bele hatalmas kristálycsillárokat, és körbezárták volna fallal a területet, nehogy valaki meglépjen.*

-Apám, ez borzalmas. Tiszta giccs.

*Ez az első megjegyzése, ami csípőből érkezik, aztán Heather látványa, aki magában táncikál a terem kellős közepén. Felvonja a szemöldökét, esetlen a mozgás, és röhejes a látvány, de megtartja magának a véleményét. Ahogy a kényszer bulin is, itt sem fogja elrontani más szórakozását, felőle a csilláron is lóghat. Biccent neki, és csak ráveszi, magát, hogy beljebb lépjen. A srácot csak most méri végig, neki is jár egy biccentés köszönésképpen, elvégre nem p@raszt, soha nem is volt. Az első széket megragadja és a lehető legtávolabbi pontra cipeli, megfordítja és lovaglóülésben foglal helyet rajta. Így még támaszkodni is tud minden irányban, elől, hátul, oldalra meg csak nem dől le. Természetesen most sem egyenruhában van, nem, még véletlenül sem, már dacból sem. Fekete nadrág, csizma, és egy fehér zsabós ing, amit a saját, ugyancsak fekete talárjával fed el. Francist a lába közé teszi, két karját pedig a háttámlán nyugtatja, így várja az óra kezdetét.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 18:21

*Már egy ideje a földszinten kóborol, hogy időben megtalálja a termet, mert a rossz nyelvek azt rebesgették, hogy nem olyan könnyű rálelni. Már benyitott néhány terembe - ami nyitva volt, természetesen ami be volt zárva, azokba nem tört be, míg végül rátalált erre az eldugott ajtóra. Halkan benyit, és mivel magától a tánctól is idegenkedik egy kicsit, ezért elég félszegen lép be.*
Sziasztok!
*Vigyorog a többiekre, a szöszke, pörgős szoknyás lányt meg titkon csodálja, hogy ilyen fesztelenül képes mozogni. Mivel Noelen kívül mást nem ismer, így haverjához lép oda, aki természetesen most is különcködik. Nem mintha ez zavarná, hiszen ő sem szokott a társaság közepe lenni. Végignéz a szerelésén, a zsabós ing kifejezetten jól áll rajta, így nyel egyet, és zavartan a cipőjét kezdi el tanulmányozni.*
-Flancos egy hely, igaz? Kíváncsi voltam Friminkára, de ez a terem borzasztó. Egy az, hogy nekem ez túldíszített, a másik meg iszonyat világos van, így mindenki látni fogja, hogy mennyire béna vagyok. Te tudsz táncolni? Bár ahogy elnézem, mára inkább lovagláshoz vagy felkészülve.
*Jókat szórakozik, hiszen Noel nem úgy néz ki, mint aki hajlandó megválni a széktől, bár ha jobban belegondol, ő is el fog süllyedni szégyenében, ha most mindenki előtt produkálnia kell magát.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 19:21

*Ő ebből meg fog bukni! Tudja, hogy meg fog bukni, egyszerűen nem tud, nem akar, nem fog táncolni. Minek jött akkor be? Mondhatnák, nem normális, vagy már annyira kiszámíthatatlan, hogy maga sem tudja magát összeadni meg kivonni.. Mindenestre jön, majd nézelődik, eszik, alszik vagy ki tudja, de táncolni ő nem akar. Csak az a ciki benne, hogy felvette a tárgyat, tehát biztos hogy meg fog bukni…Ráadásul a terem, igen, merthogy belép, popcornos tasakkal, (mely olyan nagy, mint a fél gyerek) a kezében, kis híján a padlóra önti az egész zacsival. Pontosan olyan ez a terem, mint náluk otthon, s mivel szép szóval…nos megszökött, meg ugye bezárták a kastélyba, enyhe túlzás, hogy nem tetszik neki. Otthonosan kéne viselkednie itt, de arckifejezésében a tömény undor nem erről tanúskodik…Miért kell még ennek az átkozott teremnek is arra emlékeztetnie, hogy eladták? (áh, nem véletlenül nem szereti a pompát)
A popcornos tasak nem Táncmágiára való, persze, de az, hogy zokniban jelent meg, szakadt farmerrel, azt talán még úgy sem. Még jó, hogy Frimika azt hiszi csóró, mint a templom egere, bár mostanában tényleg annak hiszi magát, főleg, hogy az ablakon hajítja ki Lyonság küldeményeit. Azóta pedig, hogy otthagyta gyógynövénytanon a cipője felét, még nem ment el újat venni. Mivel itt a tél, erősen gondolkodik, hogy a következő küldeményt nem hajítja ki, elvégre kezd meglehetősen csóró hatást kelteni, ő a pompát megtagadó arisztokrata, akinek képén örökös vendég az elegancia. Már, ha a gőg elegáns lehet. Most azonban, csak a mindjárt hányok látszik, s hogy ez ne történjen meg, gorombán leül a legközelebbi székre, szentül megfogadva, hogy ő innen fel nem pattan, még ha az atyaég erre kéri is. Más dolog az, hogy az égnek nem is engedelmeskedne…az ördög meg nem kérné fel táncolni… Egyetlen dologra hajlandó csupán, megmondja, majd Frimikának is, max zongorázik a táncolóknak. Lesi is, nincsen-e hang szer, azonnal bepattanna mögé, nem érdeklik a többiek. Egyébként meg mikor érdekelték? Köszönni már megtanult, úgyhogy:*
-Sziasztok *S innentől kezdve szájába pattogatott kukoricát töm, hogy még ha akarna se tudjon megszólalni. Noel-Izzy párost fogjuk rá ismeri, bár nem megy oda, magától senkihez, talán ha kukoricát kérnek ad majd nekik, különben is Owainnak azt mondta, csak haverkodik, az meg enyhe túlzás lenne, ha odamenne és megkínálná őket magától, esetleg kedvesen érdeklődne a hogylétül felől. Neki erre nem leamortizálódás kell a teremtől, meg valami hirtelen legfeljebb, mint a ciginél. A terem eleve elevette mindentől. Inkább eszik és nézi a műsort, ha majd nem tetszik neki valami, dobál.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 19:45

*Még szerencse, hogy már itt van egy ideje, legalábbis a kastélyban. Már úgy-ahogy tud tájékozódni, és egyre ritkábban téved el. Persze feltalálja magát, kérdezősködik a festményektől, mint kedves idegenvezetőktől. Úgyhogy idetalált. A beugró sötétsége tetszik neki, társítja is valami poros kis balett-teremmel, vagy valami hasonlóval, és ez elég neki ahhoz, hogy vigyorogva lépjen be. Mosolya persze rögtön az arcára fagy, pedig nincs is hideg. Hatalmasra tágult szemekkel néz körbe, és el is húzza a száját. Döbbenetét fokozza a terem közepén táncolgató lány, és hogy igencsak pasitúltengés van. Á, nem gond, ő szívesen elmegy..*
- Anyám, mennyi popcorn! *vigyorogva lép Edhez, kivesz a zsákból pár szemet. Ha a fiú megtorolná, arrébb ugrik. Izzyéknek int, az Extrás fiúnak is, Heatherre még rá is mosolyog. Aztán levágódik Edward mellé.*
- A másik cipődet is elhagytad? *ő most kivételesen deszkás cipőben van, újít. Nadrágja farmer, pólója fekete alapon ezüst csíkozású, ugyanis ő büszke a karjára. Most elsősorban nem a végtagról van szó, hanem az Extremusról..*
- Még jó, hogy vannak ablakok, kiugorhatunk, ha nagyon nem megy. *ja, földszinti ablakból kiugrani buli. Egyébként is, lehet, hogy jól táncol, ki tudja? Sosem próbálta. Azért van egy olyan sejtése, hogy nem ő lesz a sztár ezen az órán. Tánc? Hát, ugrálni tud.*
- Valamelyik csillár tuti leszakad. *ha a táncmágia létező dolog, akkor tényleg tuti. Merthogy akkor elrontott varázslatok is lesznek ám.. De ez az egész dolog nem olyan, mint ahogy ő azt elképzelte. Hol a tűz, ami körül harci festékkel összemázolt pöttyös kisgatyás emberkék ugrándoznak majd üvöltözve?*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 19:57

*Bár a nőknél elnézhető a késés, neki még sem kell élnie, eme nemes, és nagyon kreatív kifogással, hiszen tökéletesen időben érkezett. Ez magyarázható azzal az indokkal is, hogy már pár perce az ajtó előtt várta a megfelelő pillanatot, de végül is ki kíváncsi a kulisszatitkokra? Az a lényeg, hogy itt van egy nagyszerű belépővel, mint mindig.
Az ajtót kitárva, majd lendületesen visszalökve maga mögött, lényegében berobban a terembe. Mindenképp üde színfolt, a már egyébként is csicsás teremben, de neki tetszik és kész. Mellőzhetetlen szoknyái egyikét viseli, amin most a lila szín uralkodik, narancs virágokkal tarkítva, abszolút népi hímzés. Ehhez egy a virágokkal harmonizáló blúzt vett fel, tehát szintén narancsszínűt és mellőzhetetlen most a fejkendő is, ami jelen pillanatban lila. Most azért azt nem teszi meg, hogy mezítláb vágtat be az órára, bár nyáron lehet, hogy lesz rá precedens. Egy törtfehér balettcipőt visel, ami a legkevésbé sem gázolja a mozgásban. Haja mint általában most is ki van engedve és a smink továbbra is többnek tűnik a kelleténél, bár tény, hogy neki jól áll. Üde teremtés, hát még milyen energikus.
Ahogy belép és az ajtó mögötte egy hangosabb kattanással becsukódik, le se lassít, hanem elindul egy széles ívű körben a teremben, persze mindenkit jól megnézve.*
- Sziasztok! Aki nem ismerne, Kali Friminka vagyok, a táncmágia tanár. Annyit kell tudni rólam, hogy aki magáz, az szörnyű kínok közt fog elhalálozni. Tehát tessék tegezni és akkor jóban leszünk. *Mindezt mosolygósan és bájosan adja elő, úgy hogy továbbra is körbe-körbe robog a teremben, néha perdül egyet, de egyébként csak sétálgat. esetleg időnként irányt változtat, mindenesetre a diákoknak rá kell gyúrniuk a szemet mozgató izmaikra, ha követni akarják. És nem úgy néz ki, mint aki meg szándékozik állni.*
- Kaptok néhány kérdést, hátha belenéztetek a tankönyvbe, ha meg nem, akkor nem tiltom meg, hogy gondolkozzatok és tippelgessetek. Akkor Noel, beszélj nekem a tánc történetéről, meg hogy mi is az, eszik vagy isszák, satöbbi. Te, akinek a nevét nem tudom, kérném a neved és hogy szerinted milyen két okból táncoltak az őskorban. *Itt rá is mutat Izzy-re, hiszen vele még nem találkozott, de továbbra is járkál megállás nélkül. Hozzá képest egy forgószél egy kósza szellő.*
- Te, akinek szintén nem tudom a nevét, de meg fogom tanulni, kérlek válaszolj arra, hogy szerinted a hatásuk alapján hogy lehet csoportosítani a táncokat. *Itt meg határozottan rámutat Rai-ra. Igazából egyik diáktól se várja el, hogy tudjon is valamit, de hátha sikerül megmozgatni azokat az agytekervényeket. És ki tudja, lehet hogy készültek is az órára.*
- Heather, tőled meg a többszemélyes táncokról szeretnék érdeklődni. Mármint hogy mik azok? Edward, mire kell figyelni a többszemélyes táncoknál szerinted? Tőled meg egy nevet kérnék és hogy milyen hatásuk van általában a többszemélyes táncoknak? *Utoljára rámutat még Matthew-ra, hogy biztosan értse, hogy róla van szó. Pedig úgy igyekezett tanulni a neveket. Hát nem jött be.*
- És az első szerencsés aki válaszoooool...aki vállalja. *És egy hirtelen váltással lecövekel a terem közepén. Tekintetét szépen végigjáratja a diákokon, kíváncsi az esetleges válaszokra. Egyébként végig mosolyog, úgy fest ő kifejezetten vidáman éli meg az idei első óráját. Az már biztos, hogy nem zavartatja magát. Ha Heather esetleg még most sem állt volna le a tánccal, akkor nem szól rá, őt aztán nem zavarja, csak figyeljenek oda a mondandójára. Ha ez tánc közben megy, akkor egészségére. Mint ahogy Edward étkezési szokásai sem érdeklik, legalább eszik szegény gyerek. Kíváncsian figyeli, hogy mennyire sikerült lesokkolni a népet.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 21:23

Nagyon el van táncolás közben, még a bemutatkozó fiú sem zavarja meg a keringőzésben, amibe egyre inkább belejön. Amikor éppen mellette suhan el, akkor köszön neki.
- Szia, én pedig Heather Barton vagyok - mosolyog rá, és tátárázik tovább, meg táncol, perdül, forog is.
Noel megjelenését észreveszi, azt már persze nem, hogy esetleg a fiúnak nem tetszik, amit csinál, és integet neki.
- Szia Noel - köszön, miközben érzi, hogy egyre jobban kezd elszédülni, de rendületlenül táncol tovább. - Látom, aranyos Francist is magaddal hoztad - teszi hozzá a következő körben, amikor a fiú mellett táncol el.
Ezt meg kell szokni. Előbb-utóbb mindenkinek lesz egy plusz neve, amit ő talál ki. Nem szoktak sértőek lenni, de van olyan, aki idegesítőnek találja eme szokását.
Aztán minden új diáktársának köszön, bemutatkozik, mosolyog és persze táncol. Egészen addig, míg a tanárnő be nem lép a terembe. Akkor megáll, és amennyire kissé szédülős feje engedi, kecsesen lecsüccsen az egyik kárpitozott padra, hogy szusszanjon egyet.
Egészen addig piheg, míg a kérdésözönben rá nem kerül a sor. Akkor felpattan helyéről, és rövid gondolkodás után beszélni kezd.
- Én nem olvastam előre, de talán olyannak tudom elképzelni, hogy sok ember együtt táncol, a lépéseik egyformák és az emberek egymásra vannak hangolódva. Mint régen az indiánok, akik esőt táncoltak le az égből, miközben körben álltak és táncoltak - csillan meg a szeme, látott már ilyen filmet mugli moziban.
- Mi is fogunk esőt letáncolni? Csak mert nem hoztam esernyőt - motyogja halkan, szinte csak dünnyögve, miközben visszaereszkedik a padra.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Vas. Nov. 08 2009, 21:29

*Elücsörög egykedvűen, Francist simogatja és helyezgeti úgy, hogy még véletlenül se essen baja. Hogy a terem legtávolabbi pontján ül, elkülönülve mindenkitől, az tőle megszokott, már-már a védjegye. Inkább nem pillant fel, mert ha megteszi, megfájdul a feje a terem kinézetétől. Egyedül akkor teszi meg, amikor ismerős hangokat hall, mégpedig Edét, majd Izzyét. A pillantása zavarba ejtő, így ismét a koponyát stíröli erőteljesen.*

-Sziasztok! Flancos, öreg? Nekem giccses, túlzsúfolt és túldíszített. Dzsungelben érzem magam, komolyan mondom. Én? Hagyjuk… talán pár alaplépést, de ennyi. Nem leszek táncművész soha. Mi bajod van az ülési stílusommal? Tudod milyen kényelmes? Próbáld ki, és így még Francis is védve van.

*Elvigyorodik a fiú érkezésekor, az egyetlen, akivel eddig mindig is jól elökörködött. Mattnek is köszön, ugyan még csak most ismerte meg őket, de nem rossz arcok, meg kell hagyni, viszont még nincsenek olyan viszonyban, hogy önként rohanjon kezet fogni velük. Heather táncikálása aranyos, csak nem neki való, ugyan tippelni nem akar, meddig bírja még. Azonban nem tapintatlan, így válaszolni válaszol is.*

-Francis mindig velem van, Heather. Nem csak egy kiegészítő nekem, sokkal több annál.

*Még egy halvány szájrándulás is jelzi, talán mosolygott is. Friminka belépőjére viszont ismét felpillant, őt nem zavarja a késés, lassan kezdi megszokni, hogy itt nyugodtan lehet, nem szedik le érte a fejét, és ezt értékeli is. Szíve szerint rágyújtana, de majd, óra után, addig kibírja. Nem számított kérdésre, de ha már eldöntendő, akkor muszáj választania, nincs mese.*

-Inkább isszák, az ember olyan, mint a szivacs. Vagy felszívja, vagy nem.

*Megrándul a szája széle, persze ezt nem gondolta komolyan, de ez is egy olyan momentum volt, amit kihagyhatatlannak ítélt meg. A normális választ az későbbre tartogatta, és most osztja csak meg Friminkával.*

-A tánc véleményem szerint egyfajta kifejezési mód, és kapcsolatalakítás a környezettel, tehát természettel vagy emberrel akár. Ráadásul már az őskorban is ismert volt, még ha nem is ennek nevezték. Egyrészt már a vadászatot megelőzően is körbeugrálták a tüzet, másrészt anno az udvarlási szokások kicsit mások voltak. Aztán felismerték magát a ritmust is, és innentől kezdve már egészen más jelentősége volt az addig kialakult szokásoknak, ha még nem is volt kifinomult az egész, de már tudatosan alkalmazták, mint egy szertartás részeként. Elég, ha csak a sámánokra gondolunk a későbbi törzseknél, akiknél elengedhetetlen formula volt a rituálék során, bár ők már azért megkülönböztették magukat azzal, hogy álarcot is viseltek mellé. Ennek ellenére közösségi tevékenységnek minősült, hiszen nem volt olyan, hogy most nincs kedvem, együtt végeztek mindent. Persze különbözött a férfiak és a nők tánca is, hiszen mindkét nemnek más volt a feladata, és ahhoz igazítottá, és itt inkább mágikus vonatkozásban van jelen. Az ókorban már például a hastáncot is ismerték és nagy keletje volt, de itt már a misztikum az elsődleges, no meg maga a tudomány, mert a Nap, a Hold, és a Föld, mint istenként tisztelt elemek irányítottak és határoztak meg mindent, elsősorban a lépéseket. A kézmozdulatoknak is fontos szerepe volt, azt ugyan a mágiára vezethetjük vissza, hiszen az közvetít az istenített elemek, az ég és az emberek között. Létezett persze a már említett hastáncon kívül többféle is, de mindegyiknek más szerep jutott. Egyiptom és Mezopotámia kiemelkedett a többi akkori állam közül, ami nem csoda, mert a kultúrájuk messze menően a legfejlettebb volt. A görögök inkább már világegyetemmel kapcsolatosan fejlesztették a maguk módján.

*Nem árt, ha kicsit megáll, már így is rekordot döntött az egyhuzamban beszélésből, ami saját magát illeti.*

-A középkorban már sokkal kifinomultabb technikák voltak, és itt különült el igazán, hogy körtáncról, vagy másról beszélünk. Volt templomi tánc is, ami szent táncnak minősül, de ez elavult a végére, vagy fogalmazzunk úgy, nem a színfalak előtt zajlott. Azonban maga a reneszánsz kor egyik meghatározó eleme volt a tánc, és ezt nem szabad elfelejteni. Társastáncok kerültek előtérbe, udvari táncok, vagyis itt már a mulatságok kerültek előtérbe. A körtáncok itt sem szűntek meg, de inkább volt a lovagság sajátja, mint a többieké, és itt is találkozhatunk a harci táncokkal, melyeket egy-egy győzelem után tartottak, közösen. Az újkor okozott áttörést, egy fokkal rugalmasabban kezelték már, itt engedett volt az egyéni kitalációk, rögtönzések sora is. Nem volt sziklába vésett egyik mozdulat sem, így utat nyitott a különböző táncformák kialakulásának is. A szabad felfogásnak köszönhetően rohamos fejlődés indult meg, és ez érezhető a mai napig is, bár a mágikus jellege háttérbe szorult, nem azt tartják szem előtt manapság, illetve csak nagyon kevesen vállalják be, hogy ezzel foglalkozzanak.

*Befejezte a válaszát, a gyakorlati részt inkább kihagyná, ha lehet. Valamennyit tanult, de nem egy őstehetség, és félő, előbb lép valakinek a lábára, mintsem kivágja a rezet. Izzyre és a többiekre pillant, megvárja a válaszukat, Friminka majd eldönti, mi jó vagy mi nem. Azt nem mondaná, hogy sokkolná a nő, azon túl van, már akkor megtette, amikor éjjel hangosan bekopogott hozzá a sátorba. Az ülési módján sem változtat, tökéletesen megfelel neki így is most. Amíg nem kell felállni, addig minden rendben van.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Hétf. Nov. 09 2009, 00:26

*Hogy mivel tudta így elpöszmögni az időt? Maga sem érti, pedig ezt az órát kifejezetten várta, már megérkezése óta! Még szerencse hogy alapos ember, és szeret jól tájékozott lenni, így már régen feltérképezte az iskolát, és ha mindennek még nem is tudja a helyét, legalább a táncmágia teremével már tisztában van.
Így csak kicsit késik, de legalább már bolyongania nem kell. Néhány perccel Friminka után nyit be az ajtón. Rajta kifejezetten az alkalomhoz illő, élére vasalt fekete nadrág van, kényelmes utcai cipővel, felül pedig egy halványkék ing. Ha az ember táncol, adja meg a módját. Ellentétben az általános hangulattal a teremben, ő egyáltalán nincs kétségbeesve se a tárgytól, se attól hogy táncolnia kell. Az már egy cseppet aggasztó, hogy körbenézve csupán csak egyetlen lányt lát.
A kérdésekről pedig sikeresen lemaradt, valahol Noel válaszának a közepénél csatlakozik be. Tekintetével megkeresi Friminkát és bűnbánó arccal kér elnézést.*

- Szia. Bocsánat a késésért, el... áh, mindegy. *Gyorsan átvág a termen, egyenesen Heather felé tart, és menet közben biccent a többieknek némán. Noel felé küld egy félmosolyt. Képtelen a fiút látva, nem felidézni a bulin viselt - vagy inkább nem viselt - jelmezét. A lányhoz érve leül, és széles mosollyal, halkan kérdezi tőle:*
- Szia. Miről maradtam le? *Közben igyekszik figyelni Noel hátralévő válaszára, mert fél füllel is igen érdekes dolgokat csíp el belőle. Nem is gondolta, hogy a srác ennyit tud a táncról. Akkor biztos nagyon jó is. Még az is lehet hogy jobb nála... Nem baj, ez sem zavarná különösebb képpen, ettől ő még tisztában van a saját értékeivel és nem lesz attól kevesebb, ha más jobb nála valamiben.
Elégedett mosollyal hallgatja meg a többiek válaszait is, és ebből próbál következtetni a kérdésre amit kaphattak.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Hétf. Nov. 09 2009, 00:42

*Csendben álldogál és nézi az érkezőket. Köszön mindenkinek, de nem megy oda senkihez, jó így nekik külön. Eden vigyorog egy sort, aki elég furán fest a zoknijában, meg a hatalmas adag popcornnal, de neki épp az őrültsége szimpatikus benne, úgyhogy egyetlen rossz szó, vagy gondolat nem jut róla az eszébe. Matten is csak nevetni tud, szépen nézne ki, ha csapatostul ugrálnának ki az ablakon, vagy ha rájuk szakadna a csillár.
Noel mellett egészen addig nem jött zavarba, míg az nem kezdi oly’ feltűnően Francist fixírozni. Sok minden eszébe jut, és hatalmas erőfeszítésébe kerül, mire sikerül neki többé-kevésbé fesztelenül válaszolnia.*
-Jaja, egyetértek. Bár egy faltól-falig tükör balett teremtől is kiverne a víz. Itt legalább csak ti látjátok, ha szerencsétlenkedek, magamat nem kell végignéznem. Különben is mondtam én egy szóval, hogy bajom van azzal, ahogy ülsz? Szerintem vicces, hogy már messziről ordít rólad, hogy csak akkor veszel részt a gyakorlati részben, ha kényszerítenek.
*A tanárnő belépője hatásos, a rajta lévő színorgiától simán megfájdul a feje, de segáz, ezt is túléli valahogy. Lazának képzelte Noel leírása alapján, de valahogy ez több annál, mint amit várt. A tegezésre nagyot néz, de volt egy csomó felnőtt már a haveri körében, akik kiakadtak a magázás miatt, így némi erőfeszítéssel, de csak sikerül neki rendesen sziával köszönnie. Miután megkapta a feladatát, Noel válasza után felel rá. Persze közben az elkésett fiúnak is köszön, bár még nem is ismerik egymást. *
Szia! Izzy Maddison vagyok. Az őskorban a táncra az egyik ok az volt, mikor varázsolni akartak. Ez volt az ábrázoló tánc. A varázsló vezetésével adták elő, és a kívánt eseményt adták úgymond elő, azaz ábrázolták, mint ahogy a neve is mutatja. Ilyen volt például, mikor a vadászatot játszották el, vagy ha bő aratást akartak, akkor a termés növekedését mutatták be.
A másik fajta a nem ábrázoló tánc volt, ezzel az érzelmeiket fejezték ki és ezek mind körtáncok voltak. Ilyen volt például az öröm és a siratótánc is. Ez sokkal több kötetlen elemet tartalmazott, és csak ez utóbbi maradt fenn máig, természetesen jócskán átalakulva, hiszen rengeteget fejlődött azóta a tánc a táncmágiával együtt.
*Hirtelen elhallgat és jobb kezével vakargatja a bal fülét, de egyelőre több dolog nem jut most az eszébe.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Hétf. Nov. 09 2009, 02:02

Tetszik neki, hogy Noel ilyen türelmes vele, és válaszolgat neki. Más talán már megsértődött volna, vagy durván leszidta volna őt. Így a türelmet egy bólintással köszöni meg, és így fejezi ki, hogy talán végre megértette, hogy Francis-szal is pont annyiszor fog összefutni, mint Noellel, mert a koponya mindig a fiúval van.
A saját válasza után tényleg kicsit meg van ijedve, hiszen a fehér pörgős szoknyája, ha vizes lesz, akkor átlátszó lesz, és a teremben csak fiúk vannak. Kicsit idegesen harapdálja a szája szélét. Még jó, hogy felülre egy sötétzöld pulcsit vett fel. Pedig fehéret akart, de az túl sápataggá tette volna már. Halkan szusszan egyet, s miközben Noel válaszára figyel, lábával halkan topogni kezd, ami furcsán úgy hangzik, mint a "...néha légy vidám egy kicsikét, elmúlik úgy a szürke gond, derül az ég...", már majdnem dúdolni is elkezdi, amikor nyílik az ajtó, és Casey lép be a világos terembe.
Arca rögtön felderül, és lopva integet a fiúnak, miközben ő éppen megpróbálja kimagyarázni a késését Friminkánál, de feladva felé indul meg.
- Szia! - köszön ugyancsak széles mosollyal. - Friminka megkért mindenkit, hogy aki nem akar szörnyű halált halni, az ne magázza - suttogja fojtott hangon. - Meg mindenkinek feltett egy kérdést, és most arra válaszolgatunk - magyarázza. - Én már az elején gyorsan letudtam az enyémet, bár az is igaz, hogy én nem beszéltem annyit, mint Noel. Sokat tud a táncmágióról - suttogja meglepetten, majd csendben marad, ő is meghallgatja a fiút, majd Izzyre pillant, ahogy a fiú veszi át a szót.
Gondolatban pedig eltervezi magában, ha esőt táncolnak le az égből és vizes lesz a szoknyája, elbújik Casey mögé, és meg is van oldva a probléma. Halvány mosoly játszik ajkán, ahogy az előbbi ütemre most az ujjaival kezd el dobolni a kárpiton szinte hangtalanul.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Hétf. Nov. 09 2009, 13:19

Néhány percig nem történik semmi, a lány tovább dúdol, és táncol, abszolút nem zavartatja magát. Drac úgy dönt, hogy jó döntés, ha az ajtó közelében marad. Mindig is kedvelte ezeket a helyeket. A belépő emberek általában előre néznek, így kicsi az esélye, hogy azonnal kiszurják azt, aki az ajtó takarásában áll. Ráadásul tökéletes megfigyelőhely, pont ez előbb említett okból. Végül pedig, de csöppet sem elhanyagolható az az előny, amit menekülésnél jelenthet, ha az ember közvetlenül a kijárat mellet áll.
Csak egy dologra kell nagyon odafigyelni, hhogy az ajtó pontosan meddig nyílik....

Egy fiú nyit be, kezében koponyát szorongatva - konstatálja Drac kissé döbbenten. Nem tűnik túl barátságos figurának. Az első sokk után, ami egy pilanatra kiült az arcára, egy mondatban, tömören megfogalmazza a véleményét.
Aztán aprót biccent az ajtó takarásában félig megbúvó fiúnak, és elvonul egy székkel a legtávolabbi sarokba.

Nem sokkal később újabb fiú toppan be, köszön a bentlévőknek, majd az előbbi srác mellé lép, beszélgetni...
Újabb fiú, ezúttal szakadtan, kezében pattogatott kukoricával...
Aztán megint egy fiú, és Drac megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy karja szineit viseli. Így legalább nem ő lesz az egyedüli Extremusos a csoportban. Üdvözlésképp int, szemmel láthatóan ismeri már a társaságot, vagy legalább a jó részét, ez aztán bizonyosságot is nyer, amikor a popcornos fiúhoz lép, és elkezdi szemezgetni annak féltve őrzött kajáját...

Ennyi fiút! - sóhajt fel Drac kicsit elkeseredetten. Ha jól számolja, akkor vele együtt öten vannak, egy lányra...

Kicsit aggódni kezd. Ő nem az a kifejezetten férfias tipus. Bár a tündék alapból szépek általában, még a férfiak is, azért egyértelműen jóképüek, nem "aranyosak" mint ő. A félvérsége lehet az oka, hogy szinte lányos alkatot örökölt, és egészen lágy vonásokat. Amolyan androgün szerű a megjelenése, és emiatt gyakran nézik lánynak először.
Dracot kiveri a víz a gondolatra, hogy esetleg beállítják majd női partnernek, mondván, kevés a pasi...

Mielőtt igazán bepánikolhatott volna, beszabadula terembe valami lilás forgatag. Amikor fél percekre hajlandó megállni, vagy legalábbis egy helyben táncolni, akkor derül ki, hogy a tanárnő érkezett. Ide-oda libben, még szinte meg sem érkezett, de már beszél, vég nélkül.
Kedves arca van, nem tűnik szigorúnak, és ezt rögtön be is bizonyítja, amikor szinte kötelezővé teszi, hogy tegezzék.
Drac úgy dönt, hogy valószínűleg, így első benyomás alapján, kedvelni fogja a tanárnőt, csak be ne állítsa lánynak...

Közben már záporozni kezdenek a kérdések, a nő nem vesztegeti az időt. A nyelve legalább olyan lendületes, mint a tánca. Nincs egy perc megállás.
Amikor elé érkezik, felteszi a neki szánt kérdést, és már perdül is tovább.

Aztán egyik pillanatróla másikra megáll. Mint aki belefagyott az időbe. Várja a válaszokat.

Az elsőként érkezett lány válaszol először, ha jól emlékszik a nevére, akkor valamilyen Heather. Nem tudja biztosan, mert a lány két forgás közt mutatkozott be, de szemmel láthatóan ezen senki nem döbbent meg később sem, amikor így komunikált mindenkivel. Az óra kezdetére azért szerencsésen megáll.
Utána a koponyás fickó beszél. Eléggé tudományosnak hangzik, nem egy összeszedetlen felelet, az biztos. Körülbelül a felénél járhat amonológnak, amikor újabb fiú, ezúttal a hatodik toppan be, majd elnézést kérve a tanárnőtől, átvág a termen és leül a lány mellé.
Aztán újabb felelet következik. Az emberek fogynak, és Drac érzi, lassan rajta a sor.

Gondolatban hálát ad a gondos kezeknek, akik a jegyzetetket az asztalára készítették. Nem nagyon volt ideje átnézni őket, de azért belelapozott itt ott.
Minden bátorságát összeszedve megszólal hát.

- Rai Drac vagyok. - Itt kis szünetet tart, igyekszik összeszedni csapongó gondolatait - A táncmágia három csoportba oszható - fog bele végre. - Elkülönítjük a természeti táncokat, az illúziókat, és azokat melyek ez életre, halálra fejtenek ki hatást. Az első csoportba olyan táncok kerülnek, amik a természet erőire gyakorolnak nyomást. Növények, állatok, természeti elemek irányítására szolgál ez a fajata mozgás.
Abban az esetben, ha valakivel egy nem létező dolgot akarunk elhitetni, illúziótáncot járunk - Drac kezd belemelegedni, hiszen ez a fajta mágia, népének egyik fő tudománya - Az illúzió kihathat egy emberre, a táncot végzére, magára, és különösen erős varázsló esetében, az egész közösségre is. A tündék szinte inmunisak rá, de pont ezért tudják nagyszerűen alaklmazni, hiszen a saját elméjük védelmével alig kell törődniük, így azt az energiát is a másik, elbűvölni kívánt személyre, vagy személyekre irányíthatják.
A harmadik csoport eléggé misztikus, és kevésbé űzött élet-halál tánc. Negatív, és pozitív hatása is ismert, de rengeteg erőre van hozzá szükség, és eléggé vitatott, főleg a haláltánc része, ennek a csoportnak....

Drac kifújja a bennrekedt levegőt. Ennyi. Nem tud többet hozzáfűzni, az előbbi szavait is inkább csak az adrenalinnak köszönheti. Ezért is csodálkozik minden egyes alkalommal, hogy az Extremusba került. Neki inkább valami külön Lúzer kart kellett volna alapítani, hiszen ott sikerélménye is lehetne bőven... Pár hét, és simán a kavezetője lehetne...

Idegesen pislog körül. A teremben csönd van, és Drac azzal nyugtatja magát, hogy a többiek beszámolóját is így várták végig, ez nem csak neki szól. A tanárra pillant, megerősítést várva, aztán visszaaraszol az ajtó jelenléte nyújtotta biztonságba...

Tárgy: Re: Táncmágia terem Hétf. Nov. 09 2009, 22:57

*Sötét pillantással mered maga elé (úgy kell elképzelni, mint a képen), csak akkor pillant rá szeme sarkából Mattra, mikor az leül mellé.*
-Ja …*S után is fogja tölteni, ő ezen az órán ezek után egész végig enni fog. Talán beteg, vagy valami baja van, de nem ordít rá Matrra, hogy minden az övé (mint kiskorában csinálta) talán empatizálódik, vagy…ki tudja. Engedi, hagy vegyen belőle a srác amennyit akar, miközben összehúzott szemmel mustrálja a táncoló lányt. Vajon milyen lenne megdobálni kukoricával? Nyilván, pofoncsapná ez is, ahogy a többi, de most egyáltalán nem vágyik erre, különben is elvesztegetne jó néhány szemet fölöslegesen, így csak ül, zoknis lábával súrolva a padlót, összeszedvén a maradék mocskot is, ami rajta maradt.*
-El *Kaffog vissza a srácnak, ma is igen bőbeszédű kedve van.*
-Én nem fogok táncolni. *Mondja nagyon halálosan komolyan. Akkor is, ha megbukik, de ő nem.*
-Mit gondolsz minek hoztam a popcornt? Nézni a műsort.
*Egy gonosz vigyor kijut a fiúnak, noha najóóó téged nem nevetlek ki alapon szemforgat. Bezzeg ha neki kéne produkálnia...*
-Majd azt mondom székrekedésem van. Ide rekedtem, a székhez. *Néz a fiúra jelentőségteljesen, miközben félig lehunyt szemmel, mintha fájna odanézni felsandít.*
-Ahhh *Borzong össze, nem bírja a látványt. Olyan, mint náluk otthon. Már csak az kéne, hogy Mrs Lyons bevágtasson a terembe illemtan órát taratani a tánc mellé. De a sors nem ilyen kegyetlen…biztos, mert lassan itt a karácsony…*
-Remélem le fog esni…*Persze, ő élvezné. Lenne mit nézni. Így is fél, hogy a sok táncikáló emberek látványától el fog aludni. Habár, ahogy elnézi mennyi itt a fiú, buzulniuk kell. Ezen nem tud nem elvigyorodni, elképzeli Mattat ahogy Izzyvel ropják…Derült égből Frimika, betoppan a nőci, s Ed nézi ahogy pörög, meg minden, nem is annyira unalmas a látvány. Nagyon lila, pördül mint a ringispíííl, kérdezget, szinte beleszédül a srác, úgy hallgatja a kérdéseket, még tudna is rájuk mondani valamit…Majd jó lesz elméletből. Tényleg…a nyomorékot kellett volna eljátszania Frimikának. Milyen kár, hogy akkor még nem tudta mit tanít… De csak magában káromkodik, hogy itt van mégis, nem lenne túl illendő, Frimikával szemben főleg, amikor bírja a nőcit.*
-Hogy ne lépjünk rá a másik lábára. Nem szabad ráköpni, ráhányni meg ilyenek...
~Na ezért utálok táncolni~
-Fontos, hogy betartsuk az illemszabályokat. *Látszik rajta, hogy kínlódást okoz minden szó.*
-Meg kell fürdeni előtte, meg köszönni annak, akit fel fogunk kérni. A fiúk kérik fel a lányokat, nem fordítva, aztán főleg ők vezetnek, mert mi vagyunk az erősebbik nem, meg a jobbik, nem tudom, hogy a lányokat akkor minek találták ki.
-Najó, csak vicceltem. *Nem, nem viccelt, de ezt most minek vallja be? Usernek meg magyaráznia kéne az előtörténetet, miért áll ehhez így…*
-Ezek a táncok általában körben zajlanak, mert az egységet jelképezi, vagy valami ilyesmi. Az is fontos, hogy a tánclépések egységesek legyenek, ha fellép a zűrzavar, nem lesz olyan jó a hatás. Fogni kell egymás kezét tánc közben. *Na ő ilyenben sem akar részt venni. Kicsit antiszoc a drága, sokkal inkább Extrásnak tűnik, mint Rai fiú, vagy lány? Csak nem…Mindesetre a válasz után eszik tovább, zavartalanul, lóbálva egyik zoknis lábát, föltakarítva a padló azon részén tanyázó mocsok.falvát.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Kedd Nov. 10 2009, 03:51

*El fog késni... egészen biztos, hogy el fog késni... És hogy pontosan tudja, mégis mennyire, bal csuklóján függő méregdrága Rolexére pillant.
Dehogy fog!!! Máris el van késve! Miért kell neki állandóan eltévednie? Szerencsétlen, ügyetlen, gyenge, félős, határozatlan, semmirekellő, //betegesen önbizalomhiányos//...
...
A terem ajtaja hirtelen résnyire tárul, valami szőkés szösz jelenik meg a nyílásban, aztán a következő pillanatban pedig már bent is van, gazdájával együtt. Maga a gazda első benyomásra diáknak tűnik, de a Torneranshoz túl fiatalnak. Ráadásul úgy néz ki, mint akit egy autóbalesetből húztak elő. Na nem arról van szó, hogy csapzott, gyűrött, koszos vagy véres lenne. Sőt, ruházata kimondottan makulátlan: elegáns fekete nadrágot és cipőt visel, felül pedig egy világoskék ing takarja sötétkék V-nyakú kötött pulóverrel. Szöszke fürtjei szélfúttán rendezettek, nagyon elegáns kis..lány(???). Legalábbis első ránézésre, arcából ítélve elég nehéz megmondani. Ha lány, akkor tény, hogy semmi melle nincs, de fiúnak talán kicsit túl alacsony, túl törékeny, és túl szép. Egyedül holtsápadt arca nem áll jól neki, és ez, meg a szemeiben tükröződő rémület a fő oka annak, hogy úgy néz ki, mint aki épp valami hirtelen traumát élt meg.*
- El.. elnézést kérek. Elkéstem... Eltévedtem... Nagyon sajnálom...
*Na jó, most, hogy megszólalt, egyértelműen meg lehet mondani, hogy fiú. Hangja kellemes tenor, és ha nem remegne ennyire, azt lehetne mondani, hogy szinte éneklő. A tanárnőre úgy mered, mintha az valami emberevő kísértet lenne, aki késő diákokat vacsorázik. Már-már azt hinné az ember, hogy mindjárt szívrohamot kap és itt esik össze. Hogyha azonban nem nyelik le rögtön keresztbe, akkor rémülten tekint körbe a többnyire ismeretlen arcokon, és végül a szinte közvetlenül mellette ülő hosszú fekete hajú háztársra néz, akit mintha már látott volna az Extremus halloweeni buliján. Minden ismeretlentől egyformán fél, de legalább ha valakit látásból ismer, ahhoz képes hozzá szólni.*
- Szia.. zavar, ha ide ülök?
*Tekintetéből ítélve nem lepődne meg, ha elutasítanák. Kisugárzása leginkább valami erdei kisállatra emlékezteti az embert... hogy került így az Extremusba, rejtély.
Ha viszonyt engedélyt kap, akkor gyorsan leül, mintha már azzal is zavarná az óra menetét, hogy áll. A terem berendezésén el sem csodálkozik, bár amilyen szépen csillog az a Rolex, talán meg is magyarázza hogy az ifjú Griffith örökös miért nem esik hanyat az eleganciától/giccstől, ki minek nevezi.
Tekintetét zavartan süti le, és két kezét szorosan ökölbe szorítva tartja térdein. Na nem mintha magától a tánctól félne - ő is és bátyja is remek tanároktól tanultak, és bár Gabe ezt sosem hinné el senkinek, de kettőjük közül ő volt az ügyesebb. Bár Rafael meg vezetni tudott jobban, ugyanis általában neki kellett betöltenie a lány szerepét, lévén, hogy fél órával fiatalabb bátyjánál.
Nem, azért van zavarban, mert teljesen meg van róla győződve, hogy ezzel elásta magát a tanárnőnél. Késni az első óráról... Pedig megígérte szüleinek, hogy ebben a tantárgycsoportban jobban fog majd teljesíteni, jobban fog igyekezni. Mi lesz így év végén, ha máris így indít?*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Kedd Nov. 10 2009, 12:22

A popkornos srác is felel valamit, de Drac nem nagyon tud odafigyelni arra, amit mond, mert megbűvölten mered annak zoknis lábára. Szemmel láthatóan remekül elvan, holmi cipők nélkül, és kedélyesen csiszolgatja a parkettát. A fiú hangja kissé vontatottnak tűnik, mint aki mindenhol máshol lenne, csak itt nem.

Aztán megint nyílik az ajtó mellette. Új megdöbbenés. A srácot látta már valahol korábban, és ahogy jobban megerölteti az agyát, felrémlik neki a félmeztelen arab, a partyról. Amikor legutoljára látta, éppen halálosan rettegett egy elég sötét kinézetű nőtől. Ahogy elnézi, most sem jobb a helyzet.
Kicsit dadog, mikozben magyarázkodni próbál a tanárnak, majd megkérdi, leülhet-e? Olyan elesettnek tűnik.

Drac kicsit örül. Sőt, végtelen nyugalom szállja meg, hogy íme egy újabb Extremusos, aki talán még nála is bizonytalanabb abban, hogy élhet-e egyátalán? Ráadásul, mostmár tuti nem egyedül lesz lány...
Aztán gondolatben megrója magát. Pár perccel ezelőtt még ő is ezen parázott, görénység hát "kinevetni" azt, aki hasonló gondokkal küzd.

- Persze - válaszolja hát a fiúnak. Még szerencse, hogy látta a buliban, mert különben most nem tudná eldönteni, h fiú-e, vagy lány? Érdekes dolog szembesülni egy másik androgünnel.

Aztán úgy dönt, megpróbálja kicsit oldani a másik feszültségét.

- Nem maradtál le túl sok mindenről, szóval nyugi. A tanárnő temperamentumos ugyan, de kedvesnek tűnik. Megtiltotta, hogy magázzuk. Meg kiosztott pár kérdést, most éppen azokra felelgetnek a többiel. Eddig csak elmélet volt. Amúgy a nevem Rai Drac, de szólíts csak Drac-nak nyugodtan. Te is új vagy itt, ugye?

Drac megintz elárasztotta kérdésekkel a jövevényt, de így meg van az esélye, h legalább egyre válaszol majd, vagyha megpróbálja mindetfelidézni, legalább elfeledkezik magáról egy kicsit, meg a rettegéséről. Ha minden jól megy.
Igyekszik hát biztatóan rámosolyogni a másikra.

Tárgy: Re: Táncmágia terem Kedd Nov. 10 2009, 19:26

*Tény, hogy Friminka nem semmi egy jelenség. Tanárnak pláne. Elismerően rápillant, majd vesz még a popcornból. És élvezi, hogy ő kivételezett helyzetben van a többiekkel szemben, akiknek viszont nem adatik meg a lehetőség, hogy kajáljanak. Hoppá.*
- Én fogok. Egy kis szórakozás sosem árt. És én tudok önmagamon nevetni, ha kell. * Ez igaz is. Mondjuk a káröröm a legszebb, az örömök közül, és ezt Matt is így vallja, azért jó adag öniróniával rendelkezik, és ha nagyon röhögtető dolgot művel, akkor ő lesz az első, aki elneveti magát. Addig is, míg erre sor kerül, élvezi a kivételezett helyzetét. Azt, hogy ő az egyetlen, aki Eden kívül kajálhat, bibí.*
- Velem se táncolsz? Nem hánylak le.. *igyekszik szépen nézni rá, de ahogy ismeri, ez a kérése már akkor kudarcra lett ítélve, mikor a fiú eldöntötte, hogy nem és nem táncol. Azért a megfogalmazáson vigyorog egy jót, jellemző. Egész biztos benne, hogy ez nem így volt leírva. A válaszokat meg jegyezgeti. Aztán ő következik.*
- Matt Shady. A többszemélyes táncok természeti hatásúak. Például az esőtánc, meg mikor a tábortűz körül harci festékkel összemázolt pöttyös kisgatyás emberkék ugrándoznak. *ezt muszáj volt elmondania. Kellett.*
- Mondjuk van olyan is, ami illúzió hatású, de ez nem olyan gyakori, mert körültekintőnek kell lenni. Mi a természeti hatásúakkal fogunk foglalkozni, olyanokkal, amiket már feltaláltak korábban, bár szerintem ahogy a tánctudásomat ismerem, és fel fogok találni pár újat. Nagyon nagy a hibalehetőség? *Lehet, hogy neki is ott kéne maradnia Ed mellett, és székbe rekednie. Bár ha beállítják se baj. Mi lehet a legrosszabb? Rosszul lesz, elájul. Bárhol máshol is elájulhat, nem probléma. Mondjuk ennyivel Eddie is beállhatna. Ő max elalszik. Így is elaludhat.
Gabrielnek biccent, ismerős neki. Mintha már látta volna valahol, valami folyosón, vagy ki tudja? Extremusos találkozókon, Nagyteremben, évnyitón. Mondjuk akkor nem hallotta beszélni, úgyhogy azt hitte lány. Seprobléma, könnyen korrigálja fejében ezt az információt. Egyébként Rai is elég lányos, fiúknál az ennyire hosszú haj vagy arra enged következtetni, hogy nem hetero, vagy pedig rocker, esetleg viking-metálos. De ezt valahogy nem hinné.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Kedd Nov. 10 2009, 20:48

*Tehát elkezdenek a diákok szépen válaszolgatni, így a terem közepén állva, először Heather felé fordul, hiszen ő az a bátor, aki magára vállalja az első válaszadás lehetőségét. És nem is csinálja rosszul, ezt azért megállapítja, hiszen nagyrészt helyes a válasz. Mosolyogva tekint a szöszke lányra.*
- Te tudsz valamit. A többi az szakmai titok, meg úgyis megtudod. A válasz jó volt. Következő? *Bizony nem hajlandó olyan könnyen bármilyen információt adni az óra elkövetkező részéről, bár tény, hogy Heather már súrolta a valóságot. Szimpatikus neki a lány. Nem komplett, de vág az esze. Viszont most perdül is Noel felé és őt hallgatja kissé oldalra billentett fejjel, végül már szinte tátott szájjal.*
- Azta...Noel, te tanultál. Másoktól csak az őskori részt kérem, nyugalom. *Mondja teljesen komoly arccal, végül a diákság felé fordulva, nehogy véletlenül azt gondolja bárki is, hogy itt ilyeneket kell tanulni. Meg úgy egyáltalán meggyőződése, hogy a diákok utálnak tanulni, ő meg nem akarja megutáltatni senkivel a táncmágiát. Aki nem szeret tanulni, azért a hangsúlyból magára veheti a dolgot, hiszen enyhe gúny vegyült bele. Mintha azt mondta volna, hogy "Még véletlenül se tanuljatok többet az elvártnál!". Hogy ez mennyire volt komoly és gúnyos, az rejtély, hiszen már ismét pördül egyet a terem közepén, a szoknya meg vele és máris szembe kerül a belépő Casey-vel. Vidáman hallgatja...hallgatná az indokot, erre még azt sem kapja meg, pedig azokon tök jókat lehet szórakozni. Nem is hagyja annyiban.*
- Elestél? Elbotlottál? Elkéstél? Eltévedtél? Elaludtál? Elemet vettél? Ne hagyj kétségek közt vergődni. *Ő ezt így teljesen komolyan is gondolja, azzal az apró, szinte már magyarázatra éhes tekintettel és mosollyal az arcán, mintha azt hintette volna el a srác, hogy mit kap tőle karácsonyra. Még a választ meghallgatja, de lereagálni már nincs ideje, hiszen Izzy már válaszol is, és Friminka már pördül az ő irányába.*
- Először is...tök jó neved van. Másodszor...hűűűű *Minden bizonnyal a második fele a válaszra vonatkozott. Még a végén rá kell jönnie, hogy itt szeretnek tanulni a diákok. Ez már beteges. Ő bármikor szívesen bevallja, hogy utált elméletet tanulni és csak azért tette mert máskülönben nem űzhetné ilyen magas szinten a tudományát. Izzy kap egy elismerő mosolyt, majd a szerencsekerék ismét fordul és most Dracra nézve áll meg, hiszen már bele is kezdett a srác a válaszba...vagy lány...vagy izé... Viszont amint regisztrálja a hangját, abszolút megbizonyosodik róla, hogy fiú az illető. A válaszra lelkesen bólogat, szándékosan a bólogató kutyák bárgyú arckifejezését felöltve. Egyszerűen csak unja, hogy ugyanúgy reagál a válaszra, ez nem a fiúnak szól.*
- Jaj, majdnem azt mondtam, hogy aranyos vagy, de amúgy a válasz is jó, csak egy kicsit több önbizalmat bele. *Egyszerűen imitálja az ijedtséget, amit az váltana ki, ha olyat akart volna mondani, amit nem szabad. De szándékosan mondta ki és tényleg ez a szó ugrott be neki erről a lányos fiúról...aranyos. Nem okos, nem férfias, nem intelligens...aranyos. És ami a szívén az a száján, ő aztán nem fogja vissza magát. De ez tőle nagyjából úgy hangzik, mintha egy gombszemű kiskutyára mondaná és ő is nagyjából ezen a szinten érzi. És egy biztató mosolyt is érdemel Drac, hátha valamivel magabiztosabb lesz.
Edward vicceskedő válaszára, csak értetlenül néz, de természetesen megint nem olyan gondolatok járnak a fejében, mint amire bárki is számítana.*
- Hogy hogy? Azt hittem ez alap. Amúgy a másik fele tökéletes, viszont nem kötelező kezet fogni...idegesítő, mikor a másiknak izzad a tenyere. Amúgy jó a zoknid. *Nagyon fel van pörögve, úgy fest az, hogy órát tarthat teljesen feltöltötte és most úgy pörög, mint a duracell nyuszi, most éppen a nyíló ajtó felé, amin megint belép egy srác...vagy lány...vagy izé. Kezeit összecsapva néz mosolyogva a fiúra. Fogalma sincs, honnan szalasztják ezeket a kis androgün fiúcskákat, de tudni akarja.*
- Ti Drac-kal összebeszéltetek ellenem, eszméletlen. Azért nevet is mondj, rosszabb lesz, ha én nevezlek el. Látod Casey, ő legalább zsigerből több alternatívát mond. *Szól hátra a másik késő srácnak, kezét felemelve, válla fölé, hogy azért a srác odafigyeljen rá, ha már nem fordult még felé. Viszont a név után, azonnal perdül ismét a következő válaszadó felé, aki jelen esetben az utolsó is és Mattnek hívják.*
- Pöttyös kisgatya kilőve, amúgy stimmel...de neked nem tiltom meg, hogy abban táncolj. Az a fő, hogy jól érezd magad. *És akkor most fordul egyet a tengelye körül és összecsapja ismét a két tenyerét, ezúttal figyelemfelhívó célzattal. Eddig nem zavarta, hogy beszélgetnek, most viszont abszolút övé a szó. És már meg is indul ismét a teremben szépen körbe, immár valamivel kisebb ívben, néhány pördüléssel megspékelve. Rejtély, hogy nem szédül el.*
- Mint arra már sokan rájöttetek, a mai órán az esőtáncot fogjuk venni. Felteszek egy kérdést, akinek van róla véleménye, az ne fogja vissza magát. Tehát...mit gondoltok, mi és milyen az az esőtánc? Hatásra, személyre, múltra vagyok kíváncsi, meg mi a haszna, szóval az alapokat és az érdekel, hogy ti mire gondoltok. Várom a válaszokat. Egy-kettő, pörögjünk! *A végén még csettintget is, mintha hajtaná a bandát, hogy gyorsan legyenek már túl ezen. Az ő lábában már benne a van a tánc, mint az tökéletesen látszik. Persze időnként azért megáll, hogy megnézze ki az aki válaszol.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Kedd Nov. 10 2009, 22:25

-Csak meg ne lepődj, Izzy, meg ne lepődj. Friminkától kitelik, hogy rögzíti az eseményeket, de kabaré elemnek biztosan jó lesz majd a későbbiekben. Nem, nem mondtad, de ennyire látszik rajtam?

*Ezen már vigyorog, tény, hogy annyira elutasító, hogy az már fáj. A későkre pillant, vannak páran, szó se róla. Casey-nek odaint, a másik fiút szemügyre veszi. Nagyon gyereknek tűnik, és elesettnek. Rá jobban illene Friminka tippje, miszerint elesett, de nem jegyzi meg, csak egy vigyorral nyugtázza az észrevételét. A temperamentumát elnézve egyértelmű, nem tippelt rosszul, amikor azt mondta, ő sem 100-as teljesen.*

-Tanultam, az túlzás, csupán olvastam róla néhány helyen, Friminka. Az esőtánc pedig többszemélyes, természeti hatású tánc, és ezt is már ismerték az őskorban, hiszen alkalmazták a törzsekben, és persze, hogy a természetet akarták ezzel befolyásolni. A sámánok használták legelőször, hiszen ők voltak képesek arra, hogy megidézzék a természetfelettit, vagyis a mágia segítségével teremtsenek kapcsolatot a földi és az isteni világ között. Ők voltak maguk a vezetők, de szükség volt a többiek közreműködésére is, vagyis csoportos táncnak minősült már akkor is. Egyértelműen eső idézése volt a célja, ami inkább a munkát segítette, a terméseknek volt jó első sorban, de sokszor azért is használták, mert hittek abban, hogy így a gonoszt, a rosszat elmossa az eső, és kifújja a szél. Az a legjobb, hogy ez törzsenként is változott, vagyis nem volt soha egységes, így terjedt tovább az ókorban, ahol Egyiptomban is igencsak közkedvelt volt, persze itt már a főpapok töltötték be a sámánok szerepét. Persze ezt később sem felejtették el, nem egy indián törzs van, amelyik még a mai napig hisz benne, és különböző szertartások keretén belül elő is adja, csak már nem kap akkora nyilvánosságot, mint régen. Itt is fontos volt, hogy kifessék magukat, álarcot viseljenek, esetleg még tudatmódosító szereket is használjanak, mert úgy vélték, így nyílik meg minden érzékszervük a szellemvilág felé. Ma már ezekkel nem élünk, elméletben, persze ki tudja? Szerintem eredményes lehet, ha nem kuruzsló és kókler próbálkozik vele, mert ha az őskorban nem is, de az ókorban volt olyan civilizáció, amely sokkal fejlettebb volt, és ki merem jelenti, hogy tudásban még mindig fejlettebb lehet, mint mi magunk. A pörgést pedig kihagynám, nem célom a szédülés, és vödröt sem látok itt... bár van ablak.

*Friminkára pillant, ennyit szándékozott mondani, mást nem. A nő búgócsiga, ő maga nem, de van ilyen, már miért lennének egyformák? Nyugodtan ül, úgy ahogy az elején, mert nem mintha felállt volna bármelyik válaszánál is, mert akkor félő, Francis a földön kötött volna ki, azt pedig nem kockáztatja meg. Rengeteget olvasott, míg nem jött ide, de ez a magánügye. Nagyjából eldöntötte, hogy mivel akar foglalkozni, csak olyan személyt nem talált itt, aki ebben a 4 évben segíteni tudna neki. Mégis ki a fenét kérdezzen meg a nekromanciáról? Csendben várja végig a válaszokat, és már előre látja maga előtt, ahogy csoportban ugrálnak körbe-körbe. Annyira gáz, hogy ezen hangosan nevetni kezd.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Szer. Nov. 11 2009, 08:40

- Ga... Gabriel C. Griffith.
*Már majdhogynem vigyázzba vágja magát, mikor még álló helyzetben a tanárnő felé fordul, hogy szörnyen zavartan, de illedelmesen bemutakozzon. A Griffith név némelyeknek ismerősen csenghet, elvégre elég gyakran megfordulnak a hírekben, és nem csak azért, mert benne vannak az öt legtehetősebb és legbefolyásosabb máguscsaládban... (Kanadában mellesleg az elsők, és ha valaki tényleg odafigyel amikor újságot olvas, valószínűleg azt is tudja, hogy főleg magánklinikákban, gyógyszergyárakban és ügyvédi irodákban utaznak. Egészségügy és jog. Nem csoda, ha ennyit kaszálnak.)
Bár ha valakinek tényleg feltűnik a név, valószínűleg akkor sem fogja elhinni, hogy az örökös egy ilyen félénk gyerek. Na igen, Gabe még a saját árnyékától is képes lenne szívbajt kapni, tényleg olyan, mint egy ijedős kisállat, aki minden hirtelen mozdulatra vagy hangos szóra azt hiszi, hogy bántani akarják. Amúgy meg nem tudni miért hisz ilyesmit... Pedig egy ilyen aranyos (Friminka jól gondolja, az a helyes szó rá) fiúcskára mégis ki tudna szúrós szemmel nézni?
Ja igen, mondjuk Akane-sensei. Javítsunk a fogalmazáson: hogy tudna valaki, akinek akár csak egy minimális, aprócska, csökevényes szíve is van, szúrósan nézni egy ilyen aranyos gyerekre? Igen, így helytállóbb. Gabrielről süt, hogy minden problémás helyzetből ki tudná magát húzni csupán azzal, ha két búzavirág-szemét kérlelően ráfüggeszti valakire. Ha még pár könnycseppet is bevet, akkor pedig biztos az is, hogy bármit el tudna érni az égvilágon, a legmárkásabb ruháktól kezdve az új póniig. Rejtély tehát, hogy valaki, aki ilyen természetes befolyásoló erővel született, miért nem viselkedik úgy mint egy arrogáns elkényeztetett kölyök ehelyett a „bocsánatnemakartamkéremszépennebántson” kiállás helyett.
Talán pont azért is van az, hogy hálás csodálkozással pislog háztársára, mert lélekben már felkészült rá, hogy az elzavarja. Egyértelműen ki lehet olvasni arckifejezésének változásából, hogy fokozatosan tényleg megnyugszik a bátorító szavakat hallva. Bár arra, hogy a tanárnőt tegezni kell, döbbenten pislog, de utána egy kedves mosoly kúszik mostmár sokkal kevésbé sápadt arcára.*
- Gabriel C. Griffith, de általában csak Gabe-nek hívnak.
*Bár már a tanárnőnek bemutatkozott, megismétli a nevét Dracnak exkluzív. A következő kérdésre meg zavartan elvörösödik, és őszinte szégyennel süti le a szemét.*
- Nem... Nem annyira... Áprilisban jöttem, csak.. hát, a vizsgáim... Úgyhogy inkább elsős maradtam...
*Na igen, nem éppen mondható büszkének teljesítményére, bár intelligenciájának védelmére szóljon, hogy nem azért bukott meg mindegyiken, mert nem tanult, vagy mert nem értette az anyagot. Az igazi okot viszont nem szereti reklámozni, és talán Weekon kívül más nem is tud róla.
Azért zavarának ellenére nem úgy tűnik, mint aki meg akarja szakítani a beszélgetést, sőt, kimondottan hálásnak tűnik, hogy Drac nem nézi levegőnek, hanem inkább kérdezgeti.*
- És... te?
*Bátortalanul teszi fel a kérdést, de látszik rajta, hogy barátságos érdeklődése őszinte.
Közben körbepillant a teremben tartózkodó többi diákon is. Az egyik, akinek ismerős arca van, mintha biccentene neki... Gabe még jó, hogy nem megy át bólogatós kutyába nagy igyekezetében, hogy illedelmesen viszonozza a gesztust.
Ekkor tapsol a tanárnő hangosan, csendre intve a diákokat, Gabe pedig szinte még a lélegzetét is vissza tartja, nehogy egy túl hangos pisszenéssel zavarja meg az órát. Persze amikor válaszra szólítják őket, először úgy gondolja, hogy majd ő is felteszi a kezét, és hozzátesz valamit a dolgokhoz, elvégre tanulgatott már ilyesmikről.
De még akkor fehagy a mozdulattal, amikor az még csak kósza gondolat a fejében. Mégpedig azért, mert az egyik ismeretlen diák (akinek mellesleg mintha egy koponyát látna az ölében, pislog is rá egy párat...) olyan bő válaszba kezd, hogy mire a végére ér, szegény Gabe teljesen elveszti a fonalat, azt pedig pláne nem tudná megmondani, hogy a „koponyás” kihagyott-e valamit amit érdemes lenne hozzá tenni. Végül úgy dönt, hogy jobb, ha meg sem szólal, csak igyekszik tovább észrevétlenül lélegezni, két kezét ismét kissé zavartan térdeire fektetve.*

//Drac: hirtelen nem értettem, hogy kire vonatkozik a Gabe mellett álló személyes kérdés, és mivel elvileg nem állt senki Gabe mellett, nem is írtam rá végül semmit... Mondjuk Weeko itt lehet, de őt meg nem akartam beírni úgy, hogy user nem tud róla, szóval úgy vettem, hogy Gabe most egyedül van. Ha másra gondoltál, akkor Gabe majd fáziskésik egy kicsit a magyarázattal. xD//

Tárgy: Re: Táncmágia terem Szer. Nov. 11 2009, 13:03

"Aranyos." Drac kicsit megrándul a szóra, de alig észrevehetően. Legalább nem azt találta mondani, hogy "ügyes kislány", ez is valami...
Kicsit megnyugszik, amikor végre a mondandója végére ér, és hálás a mosolyért, amit valószínűleg bátorításnak szánt a "riglispil" tanárnő.
Még van pár felelő ugyan, de figyelmét inkább a mellé ülő fiú köti le, aki az előbb mutatkozott be ugyan, de aztán még egyszer megteszi, külön neki. Drac kicsit csodálkozik, amikor a másik válaszolni kezd, mert tartott tőle, hogy megszólalni sem fog tudni a félelemtől. Ő is gátlásos, de azért ez már szinte túlzás kicsit.

Majdnem elvigyorodik, amikor a másik egyszer csak elvörösödik, és lányosan lesüti a szempilláit, miközben körülírja a tényt, miszerint megbukott. De nem akarja elröhögni magát, nehogy elriassza szerencsétlen fiút. Talán kicsit szemét dolognak tűnik de élvezi, hogy ammásik mellette ül, mert látva a reakcióit, annak ellenére, hogy egy ideje már itt van, Drac egyre magabiztosabbnak érzi magát.

Az igazi m2gdöbbenés mégis akkor éri, amikor a másik kérdést intáz hozzá. Erre igazán nem számított. Azt hitte, ha túl lesz a válaszon, majd feszengve hallgatnak egymás mellett, és igyekeznek úgy tenni majd, mint akik egy csudajó beszélgetésen vannak túl, és nincs már mit mondaniuk a másiknak. Közben meg majd megvesznek pár szóért, csak egyikük sem mer feltenni egy kérdést sem, nehogy a másik tök hülyének nézze, vagy esetleg ne válaszoljon.

Eltartott hát egy kis ideig, amíg eszébe jutott, hogy válaszolni akart, nehogy az előbb felvázolt helyzet köszönjön be, de éppen mire szóra nyitotta volna a száját, a tanárnő teljes csöndet kért. Újabb kérdést tett fel, amire ismét a koponyás srác reagált először. Olyan hosszan kifejtette a dolgot, hogy Drac úgy gondolta, ehhez nem nagyon tud hozzáfűzni semmit.
Esőtánc. Ez lesz a ami feladat. Neki, mint féltündének, nem kéne, hogy gondot okozzon, hiszen fajának szinte minden tagja magasan műveli ezt a mágiaágat, de itt a szintén van a hangsúly. Mag azon, hogy ő csak félig tünde. Ebből a keveredésből pedig ő jött ki a legszerencsétlenebbül. Mivel elvileg van benne tünde vér, elvárják, hogy ilyesmiben tökéletes legyen, ennek ellenére abból a vonalból inkább csak az "aranyos" külsőt örökölte, a hegyes füleket, ezáltal a jó hallást, és más apróságokat. Miinden mellébeszélést félretéve, elmondhatja magáról, hogy olyan merev, mint egy fejszenyél. Lesz itt égés, ha gyakorlatra kerül a sor. És akkor az a lap, miszerint beállítják lánynak, a pakliban figyel...

Közben a beszélő srác nagyjelenete véget ér, és valami, Drac számára rejtélyes okból, nevetni kezd. Csodálkozva pillant oda, de úgy dönt, ez lesz a tökéletes alkalom, hogy adósságát kiegyenlítse, ezért ismét amellette ülőhöz fordul a válasszal.
- Én teljesen új vagyok még itt, alig pár napja érkeztem. Ez az első óra, amin részt veszek, szóval nem ismerek senkit. Téged viszont már láttalak az Extremusos bulin. Nem voltál túl vidám... - megint nyitva hagyja a mondatot, van egy ilyen hülye szokása. De úgy gondolja, jó megoldás ez, hiszen így ha akarom vemhes, ha akarom nem alapon, vagy válaszol rá az illető, vagy úgy veszi, hogy ez egy elnyújtött, befejezett mondat volt.

Miközben beszél, azért időnként körbepillant, hogy még időben észrevehesse, ha a tanár esetleg arra fordul. Nem szeretne rögtön megrovással kezdeni, viszont a közléskényszerét olyan nehéz visszafogni.
Ilyenkor kifejezetten hálás a hosszú hajának, mert csatigazítás ürügye alatt, szabadon engedheti egy időre, legalábbis addig, amíg nem táncolnak, és nagyon frankón meg lehet bújni a függönye alatt.
No meg van benne egy aprócska remény, hogy esetleg az eltakarja a hegyes füleket, és elfeledkeznek féltünde mívoltjáról, és akkor senki sem fog csodálkozni, mennyire botlába van.

//Tárgytalan. Csak úgy vettem észre, h mindig van veled valaki. Szóval hibáztam Razz

Megyek és átszerkesztem a bejegyzést. Hajajj.. még el fog tartani egy kis ideig, amíg beleszokom, és mindenre oda tudok majd figyelni. Addig is, türelmet kérek:) //

Tárgy: Re: Táncmágia terem Csüt. Nov. 12 2009, 03:50

-Micsoda? Felveszi ahogy táncolunk, hogy utána jókat röhöghessenek rajtunk? Ne már Noel, ez olyan… morbid lenne. Ő mégiscsak egy tanár. Egyébként meg nem látszik rajtad. Kicsit sem.
*Felröhög, hiszen Noel tényleg úgy ül ott, mint akit hat thesztrállal sem lehetne elvontanti, ha táncról lesz szó. Rávigyorog a tanárnőre, mikor közli, hogy csak az őskori rész kell. Friminka az ő embere, ezt már kiszúrta messziről, hiszen szemmel láthatóan csak a szükséges rosszt fogja tőlük számon kérni, és nem kell ezer oldalt bevágni ahhoz, hogy egy Átmésszel végezzen majd vizsgán. Őt nem zavarja a pörgés, sőt kifejezetten tetszik neki, hogy nem egy asztal mögött kuksol és onnan magyaráz érthetetlen dolgokat. Casey késésére adott reakciója meg őszinte mosolyt csal az arcára. Csípi, ha valaki úgy nevel, hogy közben nem tépi le a delikvens fejét. A srác tényleg mondhatott volna legalább egy, elfogadható indokot, ami miatt nem ért ide időben. Persze kicsoda ő ahhoz, hogy ítélkezzen? Soha nem tenne ilyet, most is csak a tanárnő jellemét próbálja megfejteni. Maga a késés neki is szokása, bár itt ezt még nem volt alkalma megmutatni.*
-Vagesz, mi?
*Naná, hogy nem teszi közkinccsé, hogy tulajdonképpen Isidore-nak lett anyakönyvezve, hiszen az már cseppet sem vagány, sőt szerinte lányos. A hűűű-re csak szégyellősen elpirul, és behúzza a nyakát. A világért sem szeretné, ha bárki azt gondolná róla, hogy szokott tanulni. Bár ezzel már valószínűleg elkésett.
Az, hogy ki aranyos, meg ki nem a fiúk közül egészen addig nem érdekli, míg be nem sorolják ebbe a kategóriába, így csak vigyorog a megjegyzéseken. Szerencsére róla mindig meg tudták mondani első blikkre, hogy az erősebbik nemet képviseli.
Az esőtáncról neki elég sok dolog jut eszébe, és csak apróságokat tudna hozzátenni Noel magyarázatához, így inkább meg sem szólal, mert tényleg le nem mossa magáról, hogy belenéz a tankönyvekbe. A tudatmódosító szereknél felkapja a fejét és megnyalja a száját, majd kérdő néz Friminkára. Sosem lehet tudni… hátha az óra keretein belül még egy kis anyaghoz is jut, bár azért valljuk be őszintén, erre túl sok esély nincs. A pörgés ellen nincs kifogása, szeret szédült lenni, úgyhogy ő aztán mindenben benne van.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Pént. Nov. 13 2009, 18:42

*Figyelmét most Noel felé irányítja, hiszen úgy fest hogy a srác veszi magához a szót. Türelmesen figyel, néha bólint is egyet-egyet, jelezvén hogy pontosan így van. Megint teljesen megdöbben, hogy a fiú ennyi mindent tud, így kissé csodálkozó tekintet jár ki Noelnek.*
- Ejha Noel, ez...nem volt semmi. Örülök, hogy ennyire foglalkoztat ez a tárgy. *Természetesen úgy értékeli, hogy a fiúnak különösen bejön a táncmágia, hiszen más okot el sem tudna képzelni arra, hogy ennyi mindent előre tanult. Persze fogalma sincs arról, hogy eddig magántanár tanította a fiút.
Gabrielnek persze biccent egyet a név hallatán, de Izzy reményteli tekintetén akad meg a szeme és pár pillanat múlva le is esik neki, hogy ez a tekintet és felkeltett érdeklődés mire is vonatkozik.*
- Nem, Izzy, nem fogunk élni tudatmódosító szerekkel. Bár tény, hogy az ősök tudtak valamit ezzel, viszont nem én hozom a törvényeket. *Néz a fiúra, de halványan azért elmosolyodik. Nem buzdítani szeretné a fiút, hogy éljen csak a drogokkal, de tudományos szempontból a táncmágia oldalát nézve, kifejezetten volt értelme. Ha lenne Friminkának rá lehetősége, akkor mindenképp úgy is végrehajtatná a diákokkal a feladatot, viszont a törvényes keretek erre nem adnak lehetőséget.
Viszont most már éppen ideje, hogy belecsapjanak a munka sűrűjébe, hiszen úgy fest az elmélet egy részéről mindenkinek van némi fogalma, ő meg úgyis mindent elmond a tánc előtt, amire szükségük lehet. Hát Friminka ismét megindul a teremben, feje fölött tapsol kettőt figyelemfelkeltés végett és látszik, hogy eddigi lelkesedése csak ízelítő volt.*
- Gyerünk, álljatok be körbe! Muszáj lesz megtanulni a lépések, ha esőt akartok fakasztani, márpedig akartok. *Az utolsó szónál jelentőségteljesen pillant a székében oly kényelmesen elhelyezkedő Noelre és a táplálkozó Edwardra, hiszen ők tűnnek a leginkább székbe ágyazottaknak. Természetesen Friminka továbbra is járkál, remélhetőleg mindenki megindul, mert ő már magyarázza is a lényeget.*
- Minimum három ember szükséges a végrehajtáshoz. A zenét tekintve ütemes dobszó kell, szóval nem fogom finomítani a zenei ízléseteket. Azt majd jövőre, meg majd annak, aki járni fog hozzám fakultációra. Szóval egyelőre dobszó. És attól sem kell tartani, hogy itt gyakorlás közben elered az eső, mert az esőtánc előnye, hogy fedett helyen hatástalan. Szabadtéren is ki fogjuk próbálni persze. Van egy rakás kiegészítő, mint festés, tűz, öltözet, egyebek, de a táncmágia tudósai jócskán leegyszerűsítették. Viszont emiatt a tánc hatására olyan tíz-tizenöt percig tart, azaz ennél tovább nem szokott esni az eső. *Remélhetőleg mindenki vette a fáradtságot és beállt a körbe, mert bizony a tanárnő is beáll, miközben tovább beszél, végignéz a diákokon. Most nem mosolyog megállás nélkül, hiszen a magyarázat komoly és fontos.*
- Az alapállás egyszerű. Maga a tánc is az egyszerűek közé tartozik. Ennél nem kell megfogni egymás kezét. Álljatok kis terpeszbe. Az, hogy görbe háttal álltok, vagy szálegyenesen, a tánc szempontjából édes mindegy. Hagy lássak egy alapállást mindenkitől! *Szólítja fel kíváncsi tekintettel a diákokat. Ha más nem, most tuti észreveszi, hogy ha valaki megkísérli elbliccelni a dolgot, viszont leginkább arra kíváncsi, hogy ez az egyszerű kis művelet mennyire megy a diákoknak.*

Tárgy: Re: Táncmágia terem Pént. Nov. 13 2009, 20:36

*Gabrielről első körben nem tudja megmondani, hogy fiú vagy lány, így nem is bocsátkozik tippelgetésbe, majd kiderül az, ahogy Rai esetében is. Ott sem merte volna azt mondani, egyértelműen fiú, de az nem jelent semmit, nem ismeri őket. Tökéletesen jól ül ott a falnál a széken, és nem igazán óhajt onnan semerre sem menni. Türelmesen végighallgatja mindenkinek a válaszát, és kb. olyan enerváltan ül a széken, mintha tényleg azt sugallná, ő innen sehova nem megy, csak azzal együtt. Nem érti Friminka csodálkozó tekintetét, ezen most miért kell megdöbbenni? Raul mindenre ügyelt, többek között arra is, hogy az alapokat elsajátítsa, és olvasson, tanuljon. Mindennek érdekelte a történelme, a múltja, kialakulása is, így nem olyan meglepő, ha meg tud szólalni.*

-Nem lennék meglepődve, Izzy. Biztos, hogy jókat vigyorognánk a szerencsétlenkedéseken.

*Milyen szép is lenne, ha egyszer visszanézhetnék, hogy lökték fel egymást, hogyan taposták el a másik lábát és ehhez hasonlók. A fiú reménykedésén nevetni kezd, végül is igaza van, mert úgy az igazi, kár, hogy itt nem értékelik az ilyesmit. A felszólításra nem rohan, ahogy körbenéz, akad egy lány és egy nő. Csodálatos lesz, ha majd páros táncra kerül a sor. Fiúkat összerakni egyenlő a katasztrófával, mert elökörködik az egészet. Lánnyal pedig… egyik bátrabb, mint a másik, nehogy összetapossa párját félúton. Már ezen is csak vigyorog, de amíg körbe kell állni, addig nincs gond. Ezért feláll, és mint egy lassított felvétel indul el Izzy mellett Friminka felé. Ehhez a látványhoz már csak a Cápa című film vészjósló zenéje kellene, és az isten se mossa le róluk, hogy éppen vadásznak. Hallgatja az instrukciókat, a 3 ember még neki is megy, addig el tud számolni félkómásan is, és még Francist is szemmel tarthatja.*

-Kár érte, szerintem az egyetlen sikerélmény az eső lett volna, amit 3 ügyesebb egyed össze tudott volna hozni. Mi maximum vigyorogva elázunk.

*Jegyzi meg félhangosan. Elképzeli a tehetségüket, már csak egy tűz hiányzik valahová középre, akörül tényleg el tudnának ugrálni, főleg fű hatása alatt. Így pedig kérdéses, hogy egyáltalán megismerik-e a bal és a jobb kezüket, vagy kell hozzá piros masni is? Majd elválik, de van egy olyan érzése, Friminka az óra végére megőszül teljesen. Végül csak eléri a körnek mondott területet, és lőn csoda, terpeszállást még képes felvenni anélkül, hogy megbotlana, lespárgázna, vagy elcsúszna és felvixolná a padlót. Hogy mennyire akar esőt fakasztani, főleg úgy, hogy az nem is fog fakadni most sehová, az jó kérdés. Majd meglátja. Ha átmegy break-stílusba, akkor inkább leül, bár néhány alaptáncot megtanult, de esőtáncot nem szoktak semmiféle bálon járni. Lehet, majd bevezeti.*

-Ez elég kicsi, vagy még kisebbet, Friminka?

*Biztos ami biztos, vállszélességűt vett fel, mert attól már csak összébb kell zárnia a lábát, nem nyitni. A 10-15 perc egy dologra jó lesz, edzik a tüdejüket, és előbb vagy utóbb elérik, hogy ne köpjék ki. Bár valahol össze is kombinálja a saját teóriáját, miszerint tudatmódosító szereket azért használtak, hogy túléljék a tánc időtartamát. Elvégre akkoriban még nem voltak oxigénpalackok, és bírni kellett a strapát. Az izomlázat nem tudja, hogyan oldották meg, de majd utánajár, már ha holnap képes lesz lábra állni. Egyelőre vár, lassan kővé dermed és gyökeret ereszt, de kitartó kölyök, senki nem mondhatja, hogy nem.*