[Temetős csapat]

*Igen, ő is erre a napra gyúr már mióta, olyan szépen eltervezett már mindent, hogy Noellel édeskettesben, kézen fogva kisétálnak ide, mélyet szippantanak a hűvös levegőből, és ha szembe jön egy csontváz, akkor azt alaposan megtisztogatják. Ezzel szemben kicsit másképp alakultak a dolgok. Kiderült, hogy más is szívesen csatlakozik hozzájuk, amitől annyira nincs feldobva, de hát nem lehet folyton elvonulni, és megrontani Noelt, néha kell egy kis társasági életet is élni, mert a végén teljesen begubóznak. Arról már nme is beszélve, hogy az órák közben rájött arra, hogy az évfolyam fele beszari alak, úgyhogy majd remekül rájuk lehet hoznia frászt a sötét, kihalt temetőben.
Igaz, hogy nem egyedül vannak, de most is ott halad Noel mellett, egészen addig, míg nem kap egy tockost. Ha nem lenne annyira közel a temető, akkor hangos csatakiáltással venné üldözőbe szemtelen haverját, de a hely "szellemére" való tekintettel nem kezd el hangoskodni, hanem némán, villámló szemekkel, de vigyorgó képpel rohan utána. A futás jelen esetben kifejezetten hasznos dolog, legalább nem fáznak, és lemaradnak a többiek, így lesz idő a gondos előkészületre.
Noel ma különösen fürge, nem éri őt utol, csak miután átlépte a kaput, és Izzy lehet, hogy nem az a jólnevelt, illedelmes gyerek, de azért egy temetőben ő is normálisan viselkedik, így nem vág vissza egyelőre.*
-Hmm... valami sötét zugba vigyél először.
*Kacsint egyet, és mivel nem látja őket senki, a szája szélét is megnyalja. Vigyorogva lépdel Noel után, és mintha csak egy múzeumban lennének, úgy nézelődik. A kriptánál, mikor megtorpan a fiú, közelebb bújik, úgy hogy a válluk is összeér, és búgó hangon súgja a fülébe a következőket.*
-Szerintem ijesszük meg őket! Mivel lemaradtak, észre sem vesznek semmit, tehát egy csomó időnk van elbújni!

[Temetős csapat]

*Hiába vannak temetőben, azért a megtorlás gondolata még mindig foglalkoztatja. Valóban kihasználna minden alkalmat, de Noelnek is van annyi esze, hogy ne fordítson neki hátat. Azon agyal, hogy ebben a sötétben simán ki tudná elé rakni a lábát úgy, hogy leessen benne, de ezt már ő is elég durva tréfának tartaná, úgyhogy erről gyorsan le is tesz.*
-Néhány lopott pillanat, csak mi ketten… hm? Mit szólsz hozzá?
*Legszívesebben felkacagna, hiszen imádja nézni, ahogy Noel zavarba jön. A sötét miatt ugyan nem látja a pirulását, de a zavarát annál inkább érzi. Igazából nem gondolja komolyan az ajánlatot, mivel elvileg társaságban vannak, de annyira jólesik neki húzni a haverját, hogy ezeket a lehetőségeket nem szereti kihagyni.
Amikor sarkon fordul, és elindul a kripta felé, teátrálisan szipog egyet, jelezvén, hogy mennyire sajnálja a kihagyott lehetőséget, s mint egy kiskutya, üget a fiú nyomába.*
-Ijesztgetni tudok halkan, hangosan, és észrevétlenül is. Ahogy csak óhajtod, drága Noel. A csajok tuti sikítani fognak. Illetve csak Leanne.
*Súgja, de azért beszerez egy hosszabb ágat. A besorolást most remekül elcseszte, hiába hangoztatja, hogy Rait nem tartja lányosnak, azért viccből simán ebbe a kategóriába rakná.
Ezen egy picit elmélázik, s mire felfigyel, addigra Noelt már sehol sem találja. Még szerencse, hogy most nem neszez semmi, különben elkezdene sikítani, hogy „segítség, móókus!”. Mikor megpillantja haverja sziluettjét, megkönnyebbülten felsóhajt, és követi őt a megadott irányban.*

[Temetős csapat]


*Még mindig remekül szórakozik a fiú zavarán, és hogy ne legyen neki annyira jó, rátesz még egy lapáttal. Kicsit sajnálja, hogy nem lát jól a sötétben, mert a srác ilyenkor a legédesebb, legszívesebben órákig bámulná az ártatlan kis buksiját.*
-Most hová rohansz? Legalább egyetlen csókot adj, úgysem lát meg senki! Csak úgy képes vagy engem itt hagyni? Ó, tudom már, titkos randit beszéltél meg mára, hogy engem bosszants! Nem vagyok féltékeny! Soha!
*Még mindig halkan beszél, és tényleg tele van attól a nadrágja, hogy egyedül hagyták egy olyan helyen, ahol bármikor rátörhetnek a vérszomjas állatok. Mikor Noel visszaér, és nekidől, pont úgy öleli, mint Fredet, a facsemetét az erdőben. Kár, hogy ez a mozdulat csak néhány másodpercig tart, a fiú máris indul tovább, ő meg ott áll, teljes kétségbeesésben.*
-Miért mész el mindig? Legalább fogd a kezem, és vigyél magaddal!
*Az egész úgy hangzik, mint egy ijedt gyermek panasza az apjának, mikor ott hagyja őt egy forgalmas áruház kellős közepén, mondván várja őt meg, míg megkeresi a tejet.
Tudja jól, hogy Noel remekül elvan a sötétben, de mégis benne bujkál a kisördög, hogy ezt tesztelje. Valamit ki kell találnia, olyat, amivel visszafizetheti a tockost, de mindenképp viccesnek kell lennie. Mivel rengeteg idejük van, míg ideérnek a többiek, akár áshatna csapdát is, amit majd lefed levelekkel, vagy kifeszítene egy madzagot két sírkő között. Hoppá, tényleg van nála egy kb. két méteres zsineg, úgyhogy amíg Noel eltűnik, addig ő azt szépen rögzíti két fához. Csak azután indul a fiú keresésére, majd valahogy arra kell őt csalogatnia.
Szerencsére nem kell messzire mennie, az egyik kirpta mellett rálel haverjára, amit az nagy elánnal szerel valamit.*
-Konzervdoboz? Ó, azt láttam egyet idefele jövet, gyere megmutatom!
*Tényleg oda kell őt csalnia a zsineghez, úgyhogy siet vissza, és beáll úgy, hogy takarja a madzagot, és onnan mutogat Noelnek, hogy merre menjen.*

[Temetős csapat]

*Álmában sem gondolta volna, hogy Noel teljesíti a kívánságát, így mikor mellélép, teljesen lefagy, annyira, hogy a viszonzásra már nem marad lehetősége, mivel a fiú egy szemvillanás alatt el is tűnik. Most rajta a sor, hogy teljesen zavarba jöjjön, hiszen a többiek itt vannak a közelben, akár meg is láthatták volna őket.*
-Azt észrevettem, hogy nem vagy Fred. Vele sokkal jobban kijöttem, ő nem morgott folyton. Még csak az hiányzik, hogy magadhoz köss! Tudod mit? Eressz el! Nem is félek!
*Annyira felkavarta őt az előbbi kis intermezzo, hogy a fiú közelsége túlságosan erős reakciókat vált ki belőle. Legszívesebben folytatná azt, amit elkezdtek, de nincsenek egyedül, így jobb, ha minél nagyobb távolságot tart, mielőtt még kiköveteli a folytatást.*
-Rád fér egy kis mozgás, teljesen elkényelmesedsz, folyton csak ülsz, és Francist simogatod.
*Muszáj, hogy elcsalja a zsinórhoz, az nem lehet, hogy teljesen fölöslegesen szórakozott a kötözésével. Sajnos a terve kudarcot vallott, mivel Noel átlépi a csapdát, de segáz, hamarosan itt lesznek a többiek.*
-Kár, de nem veszik kárba az erőfeszítés, hátha a többiek orra esnek benne. Remélem nem lát mindenki úgy a sötétben, mint a macskák. Vagy mint te.
*Akkor is gyanús neki Noel, tényleg nem látott még olyan embert, aki ennyire élesen látott volna a sötétben, na de most legalább majd letesztelheti a többiekkel. Mivel eredetileg konzervdobozért indultak, ezért összeszedi minden bátorságát, és elindul a kukák felé, az úgyis az ő világa, már a bejáratnál érezte a szagukat, így tudja jól, hogy merre kell menni. Noelt szándékosan hagyja el, ezt a feladatot egyedül akarja megcsinálni. A távolból csörömpölés és szitkozódás hallatszik, hiszen sikerült belenyúlnia valami ragacsos, büdös trutyiba, de pár percen belül kihalászik egy konzervdobozt. Boldogan megy vissza Noelhoz, és nyújtja át neki, mint egy felbecsülhetetlen értékű trófeát.*

[csak mi játszunk itt nem? xD na jó: temetős bagázs]

*Ő pedig szinte leghátul halad, sereghajcsárként, nem csak Noeléktől de Edéktől is lemaradva jó pár méterrel. Öltözete most egy hosszú fekete télikabátból, és egy sötétzöld sálból áll, vállán most is ott lóg az obligát kockás táska, tele cuccal. Érthetetlen, miért cipeli magával erre a temetői sétára is.
Számára egyébként nem jelent sokat a temető. Évente egyszer járt otthon a Nagymamája szülinapján, értelemszerűen őt látogatták meg. De még nem vesztett el senki igazán közelit, így ennél gyakrabban nem is várható el tőle igazán. Rai kérdését nem hallja meg, túlságosan le van maradva. Az ordításra viszont kapkodni kezdi a virgácsait; fut, amíg el nem éri az egymáson fekvő fiúkat.*
- Jesszusom, normális vagy? Ez egy temető! Még a végén kirohan ide a fél város, mert azt hiszik embert áldozunk vagy ilyesmi.
*Előre rohan a kicsi-a-rakás-szerű képződményhez.*
- Na gyerünk, álljatok fel! Már így is tökre le vagyunk maradva.
*Előre pillant, de Noeléket már nem látja. Elvesztek a sötétségben.*
- Nem szeretnék elveszni a temetőben... ki tudja mi történik majd éjfélkor.
*Színpadiasan megborzong. Valójában nem fél. Még. Később ki tudja mi lesz...*
- Egyébként ezt hogy hoztátok össze?
*kérdezi félig nevetve.*
- Ed, nem feltűnő hogy fekszik valaki az út közepén?
~Ehh, ezek a csőlátású férfiak...~
*Még a végén tényleg feminista lesz, hiába bizonygatta a múltkori Varázsfegyvertan órán, hogy nem.*

[Noel – Leanne - Rai - Ed]

*Mivel társaságban vannak – egész pontosan lesznek – ezért nem folytathatják, amit elkezdtek, úgyhogy a benne felgyülemlett „feszültséget” Noel piszkálásával vezeti le. Mindvégig sutyorog, hogy ne a hangoskodása miatt bukjanak le, mert még reménykedik abban, hogy a csapdáik észrevétlenek maradhatnak, és meg tudják velük tréfálni a többieket.*
-Ó, kár hogy nem vagy fa! Lehetnél akár hasznos is, mondjuk kaucsuk, vagy juhar. Kicsit átvagdosnánk a kérgedet, kapsz egy vödröt, és máris csurgathatod az értékes nedűt! Még pénzt is kereshetnénk vele! Bezony!
*Megint csodás ötletei támadtak, és zöldhasú bankók lebegnek lelki szemei előtt, hiszen még a végén kiderül, hogy igazi kincs ez a fiú, és anyagi szempontból is megéri vele barátkozni. Az meg nem fogja zavarni, ha ellenkezik, szívesen megkötözi, hogy után könnyebb dolga legyen a vagdicsolásnál.*
-Ugyan már Noel, hogy a jelenlétemben jókedvű vagy és vidám, és mindenkivel kedves, és mindig mindennel elégedett vagy! Mindez persze az én elbűvölő személyiségemnek köszönhető.
Igazán lekötelezel azzal, hogy nem kötözöl magadhoz. A halkan sikítást meg majd gyakorolom, de ahhoz kellesz te is, hogy kapjak visszajelzést. Majd gyakran meglátogatlak a sátradban, és ott gyakorolunk.
*Ó, de kár hogy sötét van, és ő nem lát olyan élesen! Újabb alkalmat szalaszt el emiatt, és megint nem gyönyörködhet Noel zavarában.*
-Miközben Francist ápolgatod, lemaradsz a mozgásról, és tespedt lesz a tested! Tehát szerintem kösd össze valamilyen kellemes testmozgással. Például szerezz be csuklósúlyokat, és mivel már úgyis profi módon megy az ápolás, ezért közben emelgethetnéd is a koponyát, vagy végezhetsz has ás lábizom gyakorlatokat is. Emellett lehet még szobabiciklizni, vagy akár jógázhatsz is közben, az is erősít.
*Megold ő minden problémát, sőt, ha megkérik rá, külön edzéstervet készít a csontápoláshoz. Az, hogy ez lényegében kivitelezhetetlen, nem zavarja, hiszen boldogsággal tölti el a tudat, hogy ezzel megint bosszanthatja haverját.*
-Jól van! Tudom, hogy nem vagy cicafiú! Pedig néha kicsit idebújhatnál dorombolni, ha már olyan bőszen állítod, hogy sosem vagy morcos!
*Azt inkább nem forszírozza, hogy szerinte ez nem teljesen normális, hogy ennyire élesek az érzékei, hiszen semmit sem számítana, ha kiderülne, hogy ez pontosan mitől is van. Mivel ő sem egyszerű eset, és sosem felejti el, honnan jött, és ott miket látott, épp ezért nem ítél meg senkit, hiszen csak egyetlen dolog számít, az, hogy hogy áll hozzá, mikor együtt vannak.*
-Szuper, a kéregetést miattam még akár el is hihetik!
*Vigyorog egyet a dobozos ötletre, és már a száját nyalja, ahogy elképzeli, mennyire fognak majd visítani a többiek, ha a frászt hozzák majd rájuk.
Sajnos a tervük kútba esett, hiszen Noel jól látja a dolgokat, a többiek pont úgy közlekednek, mint egy elefántcsorda. Nem kellenek ahhoz kifinomult érzékek, hogy ő is észrevegye őket, így lógó orral baktat Noel után.*
-Szasztok! Most hogy lehettek ennyire ünneprontók?! Amilyen szerencsétlenek vagytok, hiába ástunk nektek gödröt, és tettünk bele szúrós izéket, már nincs szívünk hagyni, hogy beleessetek, hiszen már így is jobban szenvedtek a kelleténél!
*Amekkora marha, még el is árul mindent, igaz kicsit kiszínezve, és eltúlozva, hogy a frászt hozza a többiekre. Kíváncsian les le rájuk, tényleg mókásan festenek, ahogy a két férfi kezdemény a földön hetreng, körülöttük meg Leanne osztja az észt. Teljesen megértené, ha igazi feminista válna a lányból, mire elvégzik a sulit, hiszen itt túl jó véleménye nem lesz majd az erősebbik nemről.*
-Rai, nálam van gumi, igaz azt nem pont hajba szokták tenni.
*Mivel átváltoztatáson kiderült, hogy Noel még nem látott óvszert, így azóta azon fáradozik, hogy beszerezzen neki párat, úgyhogy történetesen egy epres ízesítésű lapul a zsebében. Igaz, még nem lyukas, de azt is meg tudja oldani, hiszen tudja, hogy Ednél mindig van egy tőr.*
-Ed, ha kicsit kölcsön vehetném a bicsakodat, akkor meg tudnám neki fazonozni!
*Szegény Rai, egyszer világgá fog szaladni, ha ennyire idiótán fog viselkedni a közelében. Viszont Leanne egy korábban tett megjegyzése nem hagyja őt nyugodni, így csak felteszi a kérdést.*
-Hmm… lesz valami buli éjfélkor? Zombik támadása, vagy ilyesmi? Befizettetek ilyen programra, mert én nem, nem is tudtam, hogy lehet!

*Az ember általában megjegyzi évfolyamtársai, pláne kartársai nevét egy iskolában, még ha nem is beszélgetnek soha, így eshet meg az is, hogy tudja Rai nevét.*
- Hajgumi?
*Kotorászni kezd, de csak rózsaszín meg citromsárga akad a kezébe, ami azért furcsán állna Rainak, szóval folytatja és talál is egy zöldet.*
- Nálam van egy pár.
*Majd oda is adja a fiúnak, ha leoperálták róla Edet. A visszakérdezésre pedig megvonja a vállát, olyan bocshogyélek arckifejezéssel.*
- Nem tudom, én nem szoktam temetőkben éjszakázni.
*válaszol kicsit durcásan.*
- Szerintem most sem fogok. Inkább vissza is megyek a kastélyba. Fáradt vagyok.
*El is nyom egy ásítást, a látszat kedvéért, aztán elköszön a többiektől, és elindul visszafelé.*

//Köszi. //

//Még Noellel – azért így írom külön, hogy a többiek ne szenvedjék végig ezt a sok marhaságot //


*Csak áll Noellel szemközt és olvasgat az arcáról. Azért azt nem gondolta volna, hogy ennyire hamar képes lesz kétértelmű, kihívó dumákat levágni neki. Természetesen őt sem kell félteni, a szemtelen vigyorra és a méregetésre akkorát villan a szeme, hogy lassan a többieknek sem lesz szükségük mesterséges megvilágításra, hiszen fényénél rendesen láthatnak majd.*
-Jól van, ha jobban szereted az egyenes beszédet, ezen túl csak azt fogod kapni, de akkor ne csodálkozz, ha folyton pirulnod kell. Csak a te érdekedben fogalmaztam burkoltan.
*Annyira lép közel, hogy gond nélkül bele tudjon súgni Noel fülébe, közben ügyel arra, hogy meleg lehelete végigszaladhasson Noel puha nyakán.*
-Ugyan… ugyan… fogsz te még könyörögni, hogy vegyem el!
*Úgy látszik, a fiú már elfelejtette, hogy mi történt köztük néhány hónappal ezelőtt, ezért, hogy könnyebben fel tudja idézni a történteket, hozzásimul, belecsókol a nyakába, és kezével végigsimít a mellkasán, a nyakán, ujjai lassan sétálnak az álla ívén, végigcirógatják a telt ajkakat, amik fölé hajol egy csókért, de az utolsó pillanatban, mint aki meggondolta magát, ellép a fiú mellől.*
-Bizony! Fogalmad nincs arról, mekkora kincs van a birtokodban, tehát jobb lesz, ha ezentúl jobban becsülsz! Tényleg nem venném a szívemre, ha belepusztulnál a hiányomba!
Igen Noel, rettenetesen kedves vagy. Nem győzök hálálkodni! Vigyem Francist, nem nehéz? Reggelente kipucoljam a cipődet? Vagy inkább fogselymezzek, hogy ne neked kelljen emiatt fáradnod?
*Még mindig halkan duruzsol, de így is tisztán lehet érezni a hangjából csöpögő gúnyt. Mellette pedig ott terpeszkedik az arcán az a jellegzetes, szemtelen vigyor, ami gyakran látható, ha Noel társaságában van.*
-Ó, szuper! Tehát azt szeretnéd, ha a sátradban gyakorolnám a halkan sikoltozást? Akkor akár ma is elkezdhetjük a terápiás fekvéseket… illetve üléseket! Vagy ahogy épp szeretnéd!
*Az oldalba bökésre egyből lép, ha Noel ugrik, akkor máris a sarkában van, hogy megcsikizze az oldalát. A sajátos edzéstervére csak mindent tudóan vigyorog, hiszen szívesen lenne a srác személyi edzője a vízszintes kocogásban.*
-Ugyan már, remekül dorombolsz, ezt tudom, hiszen hallottam ott a szökőkútnál. A dörgölőzést meg leszel szíves csak nekem tartogatni, másnak nem!
*Hiába nem féltékeny, ez most valahogy kicsúszott a száján, sőt még egy kacsintást is megereszt. Nincs rá jó hatással a sötét, sokkal szabadabban kimondja, mi jár a fejében, és ezzel még saját magát is sikerül meglepnie.*

//Többiekkel//
*Noel kérésére, hogy mutassa meg a gumiját, csak a fejét rázza, hiszen kár lenne tönkretenni, mikor Leanne már megoldotta a problémát.*
-Majd később, ne légy annyira türelmetlen!
*Még szerencse, hogy így alakult, hiszen a gumi csúszik, itt meg sötét van, ha nekiáll nyiszatolni Ed késével, akkor annak nem lett volna jó vége. Úgyhogy szépen megköszöni a felé nyújtott tőrt, és vissza is adja. Ahogy rai elkezd babrálni a hajában, hirtelen vérszemet kap, és már bizseregnek az ujjai. Ezt ő is akarja! Muszáj! Most! Azonnal bele kell túrnia a hosszú, fekete fürtökbe! Szépen a fiú mögé oson, és nagyon óvatosan ér a hajához.*
-Ugye segíthetek? Lécci! Úgy szeretném! Vigyázni fogok, nem fogom húzni! Tele van levelekkel, és a felét nem is látod, de én meg igen!
*Addig nem túr bele, míg engedélyt nem kap rá, hiszen nem tolakodó, általában tekintettel van mások érzéseire. Noel kérdésére csak zavartan pislog, hiszen amit az előbb műveltek, az nem éppen arra utalt, hogy ne nézték volna legalább egy kicsit játszótérnek ezt a helyet.*
-Öööö… izé… az a pár csapdácska, amit a többieknek tettünk ki és már messziről is látszik, beletartozik ebbe a körbe? Mert akkor el kell hogy küldj, sőt jössz velem te is, persze csak miután összeszedtük őket. Úgy látom, megy a bandának a bajba kerülés egyedül is!
*Szemtelenül vigyorog, hiszen ez rájuk is vonatkozik, hiába próbálja Noel a nagyfiút játszani, ők is gyerekesen viselkedtek az előbb.*
-Igen Rai, rendes vagyok! Végre valaki, aki ezt ki is mondja! Azért ne ássátok el magatokat, nagy meló lenne megmenteni benneteket!
*Egen, az ő kedvessége ilyen. Azért nem hagyna a gödörben senkit, hiszen nem akarja a halálukat, ha nem használhatná a pálcáját, és a két kezével kellene róluk lekaparni a földet, akkor is kiszedné őket onnan, de ezt természetesen nem fogja nagy dobra verni, még a végén azt hinnék róla, hogy van szíve, és ezt nem szeretné, hogy kiderüljön.*
-Nem is tudom Ed… talán öregszünk, és kezdünk érzelgőssé válni! Majd legközelebb bekeményítünk! Tényleg érdekel a gödör? Tök jó, akkor gyere Noel, keressünk neki egyet! Viszont a szúrós izé az jobb ha csak a ti feneketekbe áll bele, én nem kérek olyat! Szuper, akkor úgy látom, senki nem kapott sokkot, indulhatunk is!
Leanne? Te a másik irányba? Jól van, nem erőszak a disznótor – csak a disznónak… szia! Vigyázz magadra útközben!
*Ha igazi lovag lenne, akkor most rohanna a lány után, és nem hagyná őt egyedül csellengeni a városban, de attól őt jobban érdekli a temető éjszaka, hiszen már hetek óta erre a kis kiruccanásra készül.*

*Eddig nem igazán figyelt a Noel és Izzy között végbemenő marháskodásra, de most hallgatgatja a dolgokat, figyelemelterelés meg különbenis végett, s egy-két pimasz kis megjegyzést ő sem tud kihagyni. Hallgatózni nem szép dolog, beleszólni mások magánhülyeskedésébe pedig szemtelennek tűnhet, vagyis kihagyhatatlan a számára. Persze, csak hülyéskedik, azt meg, hogy ki mennyire veszi ezt komolyan magára… de feltételezi, hogy van humorérzékük, bele is lendül rendesen.*
- Önellátó? Pedig én azt hittem wcre is együtt jártok. *Mondja nagy komolyan. Őszinte megállapítás, újévi fogadalmának egyike, hogy őszinte lesz, ennek végtermékét olvashatjuk most ezt. Nincs benne gúny, mert tényleg így gondolja, a velejáró leheletnyi iróniától nem több legalábbis. Elválaszthatatlan barátok, pont. Ő is együtt ment Mickeyvel, szinte mindig, pont.*
-Ha morgás és dorombolás, az milyen állat lehet? Macskamedve! Új fajt képviseltek lassan. A dínók kihaltak, az állatok kora lassan leáldozik, jövünk mi! Izzy pedig kigyógyul a fófibából…asszem akkor köszönt majd be a világvége. A testeket azokat el tudom képzelni…mivel már lerohadt róluk a hús, vagyis csontvázak…szerintem sokkal normálisabb dolog csontváznak lenni, mint rohadó hústömegnek…Asszem ha meghalok, akkor majd mumifikáltatom magam…az is sokkal jobb lehet, mint rohadni egy gödör mélyén, miközben esznek a férgek…*Magyarázza a többieknek a hullák állapotát fejtegetve.*
-Miért, mi állhatna még? Egyáltalán miért akartok nekünk csapdát állítani? *Értetlenkedik, mindenesetre Noel eltűnik, s már csak motyogva teszi hozzá „elég ronda dolog” s az is, ha ő az áldozat. Ha mondjuk együtt, négyen akarnának meglepni valaki mást az már a „buli” kategóriájába tartozna.*
-Hééé, hová mész? *Nem lát túl jól a sötétben, csak meresztgeti a szemét, de egy fia Noelt sem lát, Izzy szavaitól viszont kerekre tágulnak szemei és úgy mered rá a sötétben, mintha a fiú lenne a halott. Csak ekkor jut el neki, hogy a fiúk flörtölnek egymással, eddig neki nem tűnt fel, hogy valami lenne köztük. Annyira megdöbben, hogy kb lélegzeni is elfelejt, nyelésről már nem is beszélve, kicsit neki is megy Izzynek, véletlenül, ahogy mögötte, vagy mellette lépdel. *
-Akkor ti most szexeltek? Ti komolyan szexeltek? *kérdezi hirtelen, kissé hangosan, lehet Drac huhogás közben bekapja az egyik ágat.*
-Csak vicceltem a gödörrel, tudom, hogy hülye vicc volt, de tényleg csak vicceltem, inkább keressünk kincseket, jó, együtt oké? *Nehéz megszólalnia ez után a kérdés után, de elmélyülten magyarázza Izzynek, hogy nem is akar gödröket, az csak azért mondta, hogy ne higgyék már, hogy Pugnaxos létére, meg különbenis megijed a saját árnyékától, vagy Raiétól, esetleg egy gödörtől…de ha ez már ilyen komoly, jobb csírában elfojtani, mielőtt összepisili magát.*
-Neee, ne szaladjatok el, hééé, hol vagytok? Ez nem is vicces, vérbagoly? *A huhogás neki kimaradt, valószínűleg nagyon ledöbbentette, hogy a gödör komolyan komoly akció, valamint, hogy Izzy és Noel talán…csak az jut el neki, hogy egyedül van, legalábbis Rait nem látja, ha nagyon lemaradt, a többiek meg elszaladtak, őt meg meg fogják találni…egészen biztosan…elindul valamerre, közben kissé hisztérikusan ordítozik.*
-Hol vagytok? Kinyírtam a vérbaglyokat, csak gyertek már előőő!!! Hol a fenében vagytok? *Megélte már egyszer, fiúkkal a sötétben és meghaltak…ráadásul a kárhozottak kárhozott lelkei, kissé nagyon beijed, főleg, ha jön ez a konzerv dolog, meg a madzag, amit persze nem vesz észre és akkor tuti bezuhan. Kérdés, hogy merre van Noel, tényleg azt csinálja-e, mi van Raial és hol bujkál Izzy?*

--nagyon bocsi a nagyon késői regért :s --