Temető

Tárgy: Re: Temető Vas. Feb. 28 2010, 20:38

-Biztos? Jobb, ha ki kell hámozni, mint ha egyenes? Nem kell kés, még kicsorbul, és…

*Elvigyorodik, zavartan, tény, nincs nagy gyakorlata van az ilyesmiben, eddig megszokta, hogy ami a szívén, az a száján. Miért ne mondhatná ki, amit gondol? Bár abban is van valami, amit Izzy mond, lehet, ez itt így működik, és még jobb is, mert ha célozgatás megy, az sokkal izgalmasabb. Összezavarodott kissé, de azért sem mutatja, próbálja leplezni, amennyire csak lehet. Az elégedettség láttán nem bírja ki, oldalba böki a fiút.*

-Rendben, becsomagollak, és úgy kezellek, mint valami antikvitást. Téged is ápolgatni kell, mint Francist? Abban van gyakorlatom. Önellátó, jó ideje, egen, bár azt is elismerem, amiben nem vagyok jártas, ott jó ha van egy vezető kéz.

*Nem tiltakozik, sőt, simán belemegy az ilyesmibe. Két végén égeti a gyertyát sok esetben, de ezt senkinek nem kell tudnia. Kedves, azért is vigyorog a megjegyzésre, neki is van még egy-két dolog a tarsolyában, ha arról van szó. A pislogásra ismét nevet, Izzy láthatóan nem számított erre, kifejezetten szórakoztató látvány, főleg, hogy még bökdösni is akar. Azért sem megy hátrébb, csak ráfeszít a hasára, így nem igazán veszi fel a szurkálódást.*

-Nem talált, Izzy, akkor morgok, ha vakargatnak. Logikus. Persze, Ed, bár nem úgy, ahogy gondolod. Általában csak bevárjuk egymást.

*Könnyedén válaszol, és nem viccel, tényleg így van. Semmiféle irónia nincs a hangjában, komolyan beszél, még ha viccesen is. Szórakozottan figyeli, ahogy Izzy kiszabadítja, illetve rendbe szedi Rai haját. Ez az, ami neki nem menne, elvégre nem szokott ennyit foglalkozni a sajátjával. Áll, ahogy ő akar, jó az úgy. Ed fejtegetésére bólint, igaza van, ezerszer jobb múmiának lenni, vagy már kész csontváznak, avagy végterméknek.*

-Inkább mumifikáltasd magad, a többit nem tudod elkerülni, az a természetes bomlás folyamata. Előre, megkeresem a gödrödet.

*Szól még vissza a fiúnak, és tényleg eltűnik a színről. A konzervdobozos ágat veszi fel, illetve ügyel arra, hogy pontosan arra haladjon, ahol Izzy kifeszítette a kötelet. Az egész terve akkor dől dugába, amikor hallja, hogy Ed is kétségbeesett, illetve Izzy ordít éppen valami vérbagoly miatt, holott csak Rai huhogott játszásiból. Leszereli a konzervdobozt az ágról, azt elhajítja, és végül kilép a sötétből, egyenesen a fejfa felé tart, hogy lefejtse róla haverját.*

-Ne óbégass, itt vagyok. Nincs egy fia bagoly sem, senki nem akar megenni, nyugodtan lejöhetsz onnan. Itt vagyunk Ed, tőled egy picit jobbra és előre. Hallhatod is, mert azt a morajlás nem más, mint a fejfa mozgása, ahogy súrlódik Izzy miatt.

*Nem nevet, a rettegés és a fóbia egyáltalán nem mulatságos. Ő is tart a páncéloktól, így sosem szórakozna más gyengéjével. Egyelőre azon van, hogy a fiút leimádkozza onnan, már ha ez lehetséges. Fejfát nem vihetnek magukkal, így egy újabb ötlete támad. Vastagabb ágat keres, azt nyomja a fiú kezébe, mintha Fred kistestvére lenne, hátha bejön. Bevárja Rait és Edet, a viccelődésről letett, nem lesz ez így jó.*

Izzy keze sebesen mozog a végtelen tincsek között, szinte szakavatott mozdulatokkal kapkodja ki belőle az addig makacskodó leveleket.
Drac végül úgy dönt, nem volt annyira rossz ötlet megbízni ezzel a fiút, mert valóban extra gyorsan végeztek. Egy szempillantás, a haj összefonva, benne a rémes zöld hajgumi. Említette már, hogy utálja a zöldet? Nem mintha panaszkodnia kéne, hiszen ő nem hozott magával reneset...

Nem nagyon figyel a beszélgetésre, mert érdekesnek tartja a környezetet. Odahaza nem ilyenek a temetők, hiszen a tündék szeretik a fényt, így ott tágas, nyitott a terület, napfényben fürdő, díszes, ahol a holtakat örök nyugalomra helyezik. Igen ritkán, mert szinte majdnem halhatatlanok, ugye.

Csak akkor figyel fel, és esik kis híján hasra, amikor pont elkapja Ed kérdését:
"Ti akkor most szexeltek?"
Egy pillanatra átfut az agyán, hogy : Basszus, ezt most komolyan megkérdezte?"

Azután már nem gondolkodik, csak jön az a bizonyos huhogás...
... amit Ed meg sem hall, Noel nincs sehol, csak Izzy rohan el úgy, mintha mimimum felkelt volna a helyi lakosság...

Amikor végre közelebb ér, látja az ösvény közepére dermedt Edet, így megfogja a könyökét, hogy odébb penderítse, mert így nem tud továbbmenni. Ha szerencséje van, akkor a srác annyira kábult, hogy hagyja magát vonszolni, ha nincsne, akkor valószínűleg felüvölt a hirtelen érintéstől.

Közben már látja Noelt, ahogy a sírkóre liánként felcsavarodott barátját próbálja leimádkozni, miközben Ednek is válaszol.
Micsoda este.

Mivel ő volt a ludas, ezért odamegy Izzyhez, hogy segítsen neki lemászni, ha szükséges, és mivel piszkálja a lelkiismerete, ezért még bocsánatot is kér.

- Bocs, nem tudtam, hogy így reagálsz! - Tényleg bűnbánó, mentségére szóljon, bár tény, hogy nem kéne olyasmivel szórakozni, ami akár ilyesmit is kiválthat, csak... Kölykök.

Azért nem bír megállni egy halovány mosolyt a sötétben. Kicsit vicces volt, na, ő pedig mégiscsak Extrás...

//Szintén bocs az eltünésért! *user elmegy, és önként karóba dől*//

-Noel, semmi sem biztos, szerintem még a halál sem annyira… szóval próbáld ki, hogy melyiket szereted jobban. Az egyenes beszédnek is van előnye, bár azzal jókorát lehet pofára esni. Talán épp ezért használják többet a célozgatást. Nekem ez utóbbi az izgalmasabb.
*Sejtelmesen vigyorog a srácra, jelezve, hogy vele nyugodtan lehet gyakorolgatni, és akkor majd együtt fedezhetnek fel megint egy új területet. Hiába van sötét, azért érzi a fiú zavarát, és közelebb húzódik.*
-Nagyon helyes! Igen, rendszeres ápolásra szorulok! Ahogy Francisszal csinálod, az tökéletes, nekem is meg fog felelni! Csak arra vigyázz, hogy ne kötözz be teljesen, mert nem tudok sokáig mozdulatlan maradni!
*Na igen, a becsomagolást nem sokáig díjazná, így megint csak a szája nagy, gyakorlatban pedig nem tetszene neki a dolog. Egyből csak azon agyalna, hogy hogyan is szabadulhatna ki a szorult helyzetéből. Noelnek több baja lenne vele, mint eddig valaha, hiszen ha nem menne máshogy, akkor szépen kidőlne, és letarolná a szobát/sátrát.*
-Tudod jól, hogy bármiben szívesen segítek!
*Duruzsolja érzékien búgó hangon, hiszen egyből arra gondol, hogy a szökőkútnál is milyen szépen tanítgatták egymást arra, amit a másik még nem fedezett fel. Valahogy nincs kedve tovább feszegetni azt a témát, hogy Noel mennyire önellátó, hiszen nem vak, látja jól, hogy remekül boldogul egyedül is, sőt, talán túlságosan is sokat van egymagában.*
-Morgás helyett megtanulhatnál dorombolni, mert így sokan félre fognak érteni. Azt hiszik, hogy morcos vagy, holott épp az ellenkezője igaz. A szökőkútnál már egész jól ment a dorombolás, ha jól emlékszem.
*Kacsint egyet, nem törődve azzal, hogy ezt a másik látja-e, vagy sem, de önmagában a hangja is sokat sejtetően cseng, így Noel csak akkor nem fogja tudni, miről beszél, ha nem akarja venni a lapot.*
-Persze Ed, együtt járunk mosdóra is, mert mindketten segítségre szorulunk kisdolog közben. Te hogy állsz ezen a területen? Kell segítség?
*Nagyokat röhög, és tényleg nem hiányzik már más, mint hogy a pisilést is együtt csinálják. Azért ennyire nincsenek összenőve, és igazából nem is érti, miért gondolja ezt a srác, hiszen a nap nagy részét egymástól külön töltik.*
-Persze Ed, embernek születtünk, és menet közben válunk új fajjá, nem? Mindezt csak azért, hogy kigyógyuljak a fóbiámból, hiszen hasonló a hasonlónak örül, mint ahogy a mondás tartja.
*Macskamedve. Meg még mi nem? Bár van ettől sokkal gusztustalanabb dolog is, úgyhogy még hálás is lehet Ednek, hogy csak ezt a két állatot nézte ki belőlük. Azon csak magában vigyorog, mikor az emberi test bomlási folyamatát ecseteli, még szerencse, hogy van gyomra az ilyesmihez, mert ha nem így lenne, valószínűleg már az egyik sarokban térdelne és sírna.*
-A csapda csak a móka miatt kell, hogy feldobjuk a hangulatot, de annyira betoji társaság vagytok, hogy egy hétig a gyenguszon feküdnétek, ha ezt megjátszanánk, Noel épp emiatt szünteti meg őket.
*Azon csak röhög, hogy Ed miket kérdez tőle, úgy látszik, hogy tényleg tartani kell majd neki egy felvilágosító órát, hiszen ők ketten Noellel csak évődnek egymással, aminek ugye köze nincs a szexhez.
Miután beijedt a zajok miatt, már alig hall valamit, csak Ed szavaira lesz figyelmes, mégpedig arra, hogy kinyiffantotta a vérbaglyokat.*
-Tényleg? Nem kamuzol? Ugye más állat sincs a közelben?
*Nincs mersze még kibontakozni a fejfa öleléséből, csak mikor Noel megjelenik az ággal. Persze legszívesebben sírva könyörögne neki, hogy ölelje át, és nyugtassa meg, hogy nincs semmi baj, de ehhez túl büszke, arról már nem is beszélve, hogy társaságban vannak. Miután már lecserélte a fejfát az ágra, büszkén felszegett fejjel közli Raival.*
-Semmi gond, igazából meg sem ijedtem, csak úgy csináltam, mintha…
*Aki egy kicsit is ismeri, tudja jól, hogy ez azért koránt sincs így, hiszen egy ilyen szívből jövő ordítást nehéz összehozni csak úgy, játékból.*
-Mehetünk tovább. Mi lesz a program? Ed már nem is akarja azt a gödröt… szerintem azért megnézhetnénk…

*Nehezen tudja csak követni Noelék párbeszédét, a hajazás meg nem érdekli, sosem voltak babái, ő a kisautókat szerette és tologatta, az anyja fésülte mindig, haja az volt, az anyja a hippikre bukott úgy látszik…Most sem ártana neki beszerezni egy fésülő nőt. Szereti, ha fésülik, de ő maga időpocsékolásnak tartja, s mint kiskirály másra bízná a feladatot. Valami félóriás nőre mondjuk, akinek elfekszik az ölében, az meg simogatja naphosszat. El tudná viselni…*
- Aha *Biccent a bevárásra.*
- Jó keresd, de nélkületek nem ugrok bele, mert kinyúlnak, elkapnak, az izék…szóval, keresd csak. *Mivel nemrégiben ráugrott egy pár vámpír kicsit fél egyedül gödrökben, vagy egyedül sötétben, hiszen újak is jöhetnek, meg a régiek zombijai is bosszút állhatnak, ebbe pedig könnyen bele lehet zakkanni, bár az is lehet kiheveri és ugyan olyan fővakmerő kolompos lesz, mint régen, hogy minden lyukba belemászik anélkül, hogy meggondolná mi lesz, ha valami lerátnja, de most még friss a csapatostul rátámadás élménye, normális, hogy be van rezelve, hisz többen is életüket vesztették a csatában és nem a kedvenc emlékei közé tartozik. Éppen ott tartottam, hogy megijed, mert egyedül van és már a vámpírokat lesi minden bokorban, keze pedig kése körül bucskázik. Akkor meghallja Noel hangját, kissé halknak, mert a szíve rock koncertet ad a dobhártyájában, de azért érti mit mond és reszketve megindul a fejfa felé. A fejfa szó nem deríti túlságosan szívre, bár ha Izzyvel hozzák összefüggésbe némileg csitít a dübörgésen. Aztán megint megáll, ledermed, mert határozottan egy árnyat lát a sötétben, vagy csak a fa gallya mozog? Mikor Drac megfogja a könyökét felkiált, s a srácnak most sincs szerencséje vele, kapásból megfordul és szinte ráveti magát, talán azt hiszi megjött a papamaci… Persze figyelembe kell venni Ed 15O egynéhány cmjét meg négyvenöt kilóját, s mivel most csak reflexből megölel valakit talán nem fognak elesni. Ez sem tart sokáig, holtra váltan bámul Dracra, meg hogy a nyakában csüng, s ugyanúgy felkiált, ahogy az előbb a könyöktapizástól, ő maga pedig hátraugrik és vörös-sápadt sűrű ziháló magyarázkodásba kezd.*
- Azt hittem, azt hittem a jeti vagy…és mindig nagy álmom volt megölelni a jetit, bocsánatos krémségem…*Gyorsan elhallgat, mert rájön, hogy valami ne stimmel a szóhasználatával, s így egyre vörösebben hallgat, hallgat és még mindig hallgat, aztán gyorsan hátraarcot csinál, hogy ne kelljen ránéznie a fiúra, vagy ne essen kísértésbe rápillantani. Mindenki Izzynél tolong, ő sem várat sokáig magára, s próbál úgy tenni, mintha semmi sem történt volna, nem ordítozott volna, nem bújt volna félelmében Drachoz olyan közel és nem ijedt volna be a gödörtől, meg hogy belelökik. Amúgy el tudja képzelni, hogy mit művelhetnek ezek ketten egy wcben, bár ha csak hülyéskednek, ő lesz a szerencsétlen, hiszékeny lúzer, úgyhogy megköszörülve kiszáradt torkát viccesre veszi a figurát.*
- Most, hogy mondod elkéne a segítség Izzy. Legközelebb nektek szólok, ha pisilnem kell, szépen kiveszitek a katéteremet, az egyikőtök elölről tart, a másik hátulról és menet közben a himnuszt fogjátok énekelni. *Reméli ezzel Izzyt is feldobja és nem fullad totál kudarcba az este.*
-Pontosan erre gondoltam Izzy! *Tutujgatja meg a srác feje búbját.*
-Mutánsi tulajdonságodnak köszönhetően gondolatolvasó vagy! *Fűzi hozzá, mielőtt teljesen elvörösödne.*
- Nem vagyok betoji! *Morogja, ezt már nem valami vicceskedve, legalábbis nem tartja viccesnek, hogy minden sarokban vérszívókat lát, meg sem volt az, ahogy a testvére nekiugrott.*
- Tőlem…tőlem csináljátok ezt a csapdásat, nem fogok elfutni, nem érdekel…majd tudom, hogy ti lesztek nem ők, különben is, én nem félek… ~csak egyedül ne kelljen lennem, kérem, kérlek…ne hagyjatok egyedül…~
- az előbb csak vicceltem, de nem számít, mert csak vicc volt. *teszi hozzá kicsit zaklatottan, de lezártnak tekintve a témát. Lehet meg kéne mondania nekik, hogy… a hétvégéje kissé nehéz volt és még nem volt ideje kiheverni, de talán ez is jobb, mint egyedül a sötét szobában attól rettegni, hogy eszébe jut mit csinált.*
-Nincsen, mert én bátor vagyok és kinyírtam az összes vérbaglyot, odaadom neked őket kitömve, ha gondolod! *Lefog egy baglyot, lelövi, befesti piros festékkel és kész van Very Happy

*
- Én is csak úgy csináltam mintha…akarom azt a gödröt, teljesen rákattantam a gödörre, ti csináljátok a csapdákat, oké…nem félek! *Nagy levegő, ha sokat mondja talán el fogja hinni. S pont most nem hozott foghagymát.*
-Mehetünk! Már alig várom, hogy beleesek valamibe, hol van az a gödör, fogadjunk, hogy az én bátorságomat nem kezditek ki, hahá!!! *Incselkedik, s már meg is indul előre, hátha nem szarták el totálisan az estét és még alkalma van örömöt okozni a társaságnak azzal, ha beleesik valamibe. Végülis tényleg vicces lenne…Vagy majd kiderül mint hogy és mennyire lesz az.*

Temetős csapat

-Deeee, Izzy, a halál az mindig biztos, hidd el nekem. Hm… fogós kérdés, nem is tudom. Egyes helyzetekben a célozgatás, máskor az egyenes beszéd.

*Elvigyorodik, pontosan tudja, hogy Izzy is arra gondol, amire ő. A zavara fokozódik, amikor a fiú odalép hozzá. Végiggondolja a szavait, szemtelen mosolyba vált, és bólogatni kezd. Jobb, mint a régi idők bólogató kutyája a hátsó ablakban, ez fix. Vizuális típusként már előre látja, mi mindent tudna kezdeni Izzyvel, persze ezt nem fedi fel, majd akkor, ha itt lesz az ideje.*

-Nem akarok múmiát, mondtam már? A többiben benne vagyok, bármikor. Á, ez egy jó hír, és ígéret, elraktározom, néha még… kell a segítség, tudom. Kikérem magamnak, nem vagyok morcos, ha meg arra gondolsz… menni fog.

*Látja a kacsintást, érti is a célzást, nem kell elmagyarázni azt külön. Mivel a többiek közelednek, ellép a fiútól, nem kell azt mindenkinek tudni, mivel ugratják egymást folyamatosan. Az állatfóbiára egy szót sem szól, de már az is haladás, hogy most megteszi egy ág is amulettnek, nem kell egy egész csemetét kiszedni a földből a cél érdekében. Rai gyűlöli a zöldet… ha ezt tudná, most vigyorogna, ő sem kedveli. Ed megjegyzésére viszont elképed.*

-Mi kap el onnan, Ed? Te miről beszélsz? Innen semmi nem jön ki, ez a temető tiszta.

*Nem magyarázza meg, mire gondol, de nem érez sem holtat, aki éppen mozgolódna, sem éjszaka lényét, ami a közelben lenne. Ha ilyesmi lenne, már régen megállt volna, és jelezett volna, hogy jobb lenne távozni innen. Semmiféle gyanús nesz nincs, csak a megszokott temetői zajok, amik éjjelente szokásosak. A csapdát elveti, felszedi a kötelet is, és tényleg egy üres sírgödör felé tart, amit kinevezhet annak, amit a többiek sejtenek.*

-Itt a gödrötök, ha ezt akarjátok, hát hajrá. Olyan 2,5 m, tehát ha valaki ugrani akar, azért ezzel számoljon. A többi csapda megszüntetve, nem vágódtok el félúton. Rai, szerintem nincs gond, most már tudod, de nem hiszem, hogy Izzy haragudna. Látod, most viccelt.

*Hát persze. Izzy és a vicc, ha bármiféle állatot említenek neki… hogyne. Mintha ő futna bele egy páncélba, tehát ismeri az érzést. Leül a gödör szélén, felőle tényleg lehet ugrálni, aki nem tud kimászni, azt majd kicibálják közös erővel.*

-Jahm, legalább egy biztos dolog van az életünkben: a halálunk. Ez is valami! Legalább van mire várni. Látod Noel, ez a dolog sem fekete vagy fehér, valamikor a sok körítés izgalmas lehet, de ha sokáig húzzák, akkor megöli az egészet.
*Jót mulat a srác zavarán, és ha már ennyire közel áll hozzá, lopva a fenekére csúsztatja a kezét, és abban reménykedik, hogy a sötétség miatt ezt az apró gesztust a többiek észre sem veszik. Bár lassan már ott tart, hogy még ez sem zavarná, hiszen Noel már annyira felbátorodott, hogy ő is egyre kevésbé fogja vissza magát.*
-Jól van, én annak csak örülök, ha nem akarsz belőlem múmiát csinálni, báár a kicsomagolás is elég izgalmas tud lenni!
*Azt, hogy mire gondol, inkább nem taglalja, hiszen már mindketten értik, miről is van szó. Persze nem csak Noelnek támadnak ötletei a jövőt illetően, hanem neki is elszabadul a fantáziája, úgyhogy vigyora még szélesebbé válik, majd kényszeredetten elhúzza a kezét és gyorsan ellép ő is, mikor csatlakoznak a többiek.*
-Tényleg Ed, milyen izék nyúlnak ki és kapnak el? Én nem látok itt semmi mozgó lényt!
*Szegény Rait megint megsajnálja, ahogy Ed újra rátekeredik, immáron másodszorra, ami nála csakis egy dolgot jelenthet.*
-Jajj, hát miért nem mondtátok, hogy kettesben akartok maradni?! Mi csak zavarunk, úgyhogy szerintem Noel hagyjuk őket magukra, a yetis duma meg… nos, elég átlátszó!
*Kacsint egyet Edre, ami valószínűleg ebben a sötétben nem is látszik, és innentől ugye már a fejfára van tekeredve, és onnan hallgatja Ed pisilős ötleteit.*
-Na de kérlek, ennyire nem lehetsz önállótlan! Eddig hogy tudtad egyedül intézni? Amúgy meg miért pont a himnuszt? Legyen inkább valami induló, hogy előbb végezz!
*Legalább elterelik a figyelmét a fóbiájáról, és most már ő is ott áll a többiek között elengedett kézzel, egy szál magában, fejfátlanul.*
-Látod, jobb ha vigyázol mire gondolsz, mert belelátok a buksidba, és kilesem onnan a legmocskosabb kis ötletedet is!
*Azt egy percig sem hiszi el, hogy Ed nem fél, hiszen ő pont így retteg, ha egy állat kerül a közelébe, úgyhogy egyből kiszúrja, ha valaki vele egy cipőben jár.*
-Persze bátor vagy! Sőt, egy hős! Nem is tudom, hogy fejezzem ki a hálám a vérbaglyok kiiktatásáért! Egyébként meg nem kellenek kitömve!
*Már csak az hiányozna neki, hogy tele legyen a szobája kitömött dögökkel. Kb. fél óránként kapna sikítófrászt tőlük, hiszen elég ha egy árnyék rájuk vetül, máris azt hiszi, hogy ezek élnek, és meg akarják őt támadni Ahogy Noel megadja a gödör paramétereit, mindjárt nem tűnik olyan jó ötletnek belemászni.*
-Ed, felőlem belemehetsz, de hogy fogunk kiszedni? Persze van nálunk pálca, de azért gondold át még egyszer! Szerintem lassan menjünk vissza a suliba, eleget lógtunk már itt kint!
*Nem beszari, egyáltalán nem fél, csak kezd már kicsit unatkozni, arról már nem is beszélve, hogy egyre több gyanús hangot hall, ami miatt még inkább mehetnékje van.*