Sövénykert

*Enyhén felvonja a szemöldökét a dologra. Valahogy most nem akar neki leesni, hogy miért is sértődött meg a lány, bár nem igazán ért az ilyen dolgokhoz. A kérdésre enyhén összerezzen és arrébb húzódik a pad széle felé.*
-Csak tervezem, hogy milyen saját kezű vacsorát készítenék, ha lehetne.
*Köröz egyet a szemeivel, amikor az ötletét vitatja Kamilla.*
-Nem gondoltam komolyan, jól tudom, hogy ilyen területen nem igazán tudnánk összerakni egy puskát, max talán egy csúzlit, de ahhoz is vastagabb faág kéne, nem pedig ilyen gallyak.
*Közben hátra mutat a bokrokra. Nos tényleg nem valószínű, hogy ilyen felszereléssel mint amilyeneket ezek a bokrok adnának, nem lennének valami nagy vadászok.*
-Vivien, nincs semmi gond, csak... Hogy mondjam... Egyszer kijövünk egymással, Kamillával, máskor meg nem. Leglaábbis eddig én így vettem észre.
*Figyelmesen végig gondolta magában, hogy eddig hányszor találkozott a lánnyal és milyen reagálásai voltak.*

* Kamilla kissé pufogva reagál a fiú válaszára. Maga sem érti, mi tudja így felidegesíteni néha a srácban. Nem sokkal később Dan maga is előhozza a témát. *
- Tudod, ezen már én is agyaltam. Van, mikor tök jól kijövünk, máskor meg legszívesebben megfojtanálak egy kanál vízben. * Vállat von, majd visszafordul a könyvéhez. Viszont valami eszébe jut, és ezen elvigyorodik. *
- Tudod mit mondanának ránk a barátaim? * Kérdőn néz a srácra. *
- Azt, hogy olyanok vagyunk mint az öreg házaspárok. Marják egymást, de nem tudnak meglenni egymás nélkül hosszabb ideig. * Ahogy végignéz a srácon, már látja is, ősz hajjal, amint botjával befelé araszol a házhoz vezető ösvényen. Ő, pedig mint szemüveges nagymama sütöget a konyhában és várja az unokákat. Valahol itt szakadt el a cérna, és tört ki a lányból a nevetés. Már magában a feltételezés, hogy ő, amint sütöget, és Dan, aki pálcával közlekedik, pláne, hogy unokák... annyira abszurdnak tűnt. *

//fagy vagy nem fagy, én már nem tudom XD//

- Milyen az hogy saját kezű vacsora? * Habár Viviennek nem anyanyelve az angol, és Dan biztos jobban beszél, de azért nem hagyhatja ki hogy belekössön.*
- De ha már kacsa lesz vacsorára, akkor finom kis fehér borban lehetne mondjuk áztatni. Vagy az inkább a libához megy? * Töprengővé válik tekintete, mintha valami nagyon fontoson gondolkodna. Daniel magyarázkodására inkább nem is reagál. Tudja hogy inkább jobb nem felvenni a dolgot, úgy mint otthon, mert ő most aranyos diáklány, aki mindenkit szeret, aki vele szóba áll. Egyelőre jól el van a gondolataival, és nyugodtan ücsörög a selymes fűben. Élvezi a nyugalmat, amit a víz csillogása koronáz, a szürkületben. A haját befonja, majd kibontja, aztán megint befonja. Nála ez elég gyorsan megy, olyan mint másnak a rágózás.*
- Kamilla mi van a többi szobatársunkkal? * Néz kérdően a lányra. Már egy ideje eszébe jutott mi lehet a többi lánnyal, mert egyiket se ismeri még csak Kammillát, azok közül akikkel megossza a szobát.*
- Mert én még csak téged ismerlek.* Mosolyog a lányra.*

*Érdeklődéstől csillogó kék szemekkel hallgatja végig Kamilla vélemény nyilvánítását. A kérdés válaszától szó szerint leesik az álla. Pár pillanatig nem is tud megszólalni, így a két lány nyugodtan beszélgethet. Hát igen, ez a válasz Danielnél felért egy teljes agyleállással, és nem is mer abba a képbe belegondolni, mint amibe Kamilla is belegondolt, mert fél, hogy az a cseppnyi esze is elmenne, akkor pedig elég érdekes jelenséget mutatna. Feláll a padról, és fel-alá járkál pár percig, hogy ezt a gondolatot kiirtsa a fejéből. Végül tök nyugodtan ül vissza a padra.*
-Kamilla... Ilyenekkel ne rémisztgess engem, megegyeztünk?
*Kérdezi miközben ártatlan szemekkel néz a lány szemeibe. Majd halkan megjegyzi.*
-Most kéne ide valami habos sütemény...
*Persze szinte alig hallhatóan jegyezte meg a szót, ami olyan szép emlékeket csal elő belőle... Aztán mekkorát, de mekkorát bukott... De nem baj, talpra állt, és folytatja tovább.*
-Képzeld Vivien, sikeresen magamra haragítottam egy tanárt az első pár napomba... De szerintem megérte.
*És Kamillára sandít.*

* Vivien válaszán csak elmosolyodik. Pedig első ránézésre nem tűnik a lány valami torkosnak. *
- Hát a szobatársaink még számomra is rejtélyek. Van, hogy én se látom őket napokig. Különben jó fejek, nincs velük semmi gond. * Kicsit még mosolyog, mikor tekintete a halál komoly Dan-re vetődik. A srác olyan komoly és rémült képet vág, hogy a lány ismét elneveti magát. *
- Még a gondolat is ijesztő, hogy velem éld le az életed mi? * Vág vissza a fiúnak. Aztán a kis incidens emlegetésére már lehiggad. *
- Jaj ne is mond, azóta is hadilábon állok Salquéval is. Ő Narmo húga és a szobatársam. * Kicsit elhúzza a száját. *
- Hát, hogy mennyire érte meg, arról szerintem órákat lehetne vitatkozni. Összességében nekem lelki válságom lett. Mya elkezdett lezülleni. Te neked meg volt egy szép álmod rólunk... * Még mindig megborzong, ha a férfi hideg tekintete az eszébe jut. *
- A büntetőmunkát meg még mindig nem tudom, hogy mi lesz.

* Látja hogy Daniel kicsit megijedt Kamilla megjegyzésétől. Habókoson viselkedik mint egy idős bácsi, úgy ahogy Kamilla mondta. Nem reagál a kötekedésre, meg a kérdésre sem, de most ez se húzza fel. Túl jó kedve van. Csak Egy kicsi borocska.... De nem azért mert alkoholra vágyik, hanem a zamatára, az ízére, a finom aromára. Tulajdonképpen magára a gyümölcsös nedüre. Ha ezt így elkezdené ecsetelni valakinek, biztos azt hinné hogy egy fiatal alkoholista. Így inkább jobb hallgatni.*
- Na meséljél! Hogyan sikerült? Megláttak mártózás közben? * Hangja kedves, de mégis sejtelmes. Olyan mint a szemei. Nem lehet tudni, érdeklődik-e a téma iránt vagy sem. Viszont ahogy Kamilla elkezdi ecsetelni, már a címszavak is érdekesek.*
- Hát már fel is merült egy szobatárs neve. Meg egy tanáré is ha jól hallom... A büntetőmunka se utolsó. * Nem is zavartatja magát, hogy Kamillának ez nem túl szimpatikus téma... Továbbra is a két fiatal felé fordulva várja az esti mesét.*

*Csak hevesen tud bólogatni Kamilla kérdésére. Számára ez kész rémálom lenne... Már az, h bárkivel is leélni az életét. Áhh, rémálom, önpusztítás, rosszabb mint minden káros anyag együtt véve... Legalábbis számára. A felsorolás végére köhint egyet, hogy figyelmet kér.*
-Nos Vivien az úgy volt, hogy az ebédlőben találkoztam Kamillával és Myával. Elkezdtünk beszélgetni, majd húztuk egymás... Szexuális ingereit.
*Kamilla felé fordul, és védekezően húzta fel a kezeit.*
-Bocsi jobb szót nem találtam.
*Majd visszafordul Vivienhez.*
-Aztán amikor éppen kezdett volna érdekesre, és jóra fordulni a dolog, beállított az egyik tanár.
*Lesüti a fejét a földre... Ahányszor erre gondol elkapja az a gondolat, hogy "Mi lett volna ha...", de ezt valószínűleg már nem fogja megtudni. Újra Kamilla felé fordul.*
-Na nézzük, a te lelki problémádon is segíthetek, ha szeretnéd. A Salque nevezetű diákkal egyszer hozz össze... Majd meglátja, hogy miért is tetted azt amit. Illetve egy külön időpontra Myát is hozhatod. Elmagyarázom neki, hogy nem érdemes a menő elzüllöttségért kockáztatni a tanulást, mivel akkor oda jut mint én.
*Íme halhattuk Professzor Daniel White vélemény nyilvánítását, és nagyon komolyan úgy tesz mintha egy szemüveget igazítana meg a szeme előtt. Végül visszaveszi a jól megszokott laza stílusát.*
-De komolyan, én okoztam a gondot, és szeretnék segíteni. Feltéve ha nem gond... Ennél rosszabbra már nehezen fordulhatnának a dolgok.
*Most az egyszer tényleg komolyan gondolja amit mond, ez látszik a tekintetén is.*

* Kamilla csak a fejét fogja, miközben hallgatja a feltételezéseket, és lassacskán bólint mindegyikre. *
- Igen egy szobatársunk, és a tanár meg a bátyja. Szóval szép kis kalamajka ez. Valamiért a fejébe vette, hogy én meg Narmo összetartozunk, de... ááááááá * Idegesen fölvisít. *
- Annyira, de annyira elegem van! * Kiabálja, majd kissé lehiggadva figyeli, amint Dan megint valami igen provokatív szavacskával illeti azt az estét. *
- Jobb szó? Ezek szerint elismered, hogy volt miattunk egy kellemes éjszakád? Na meg, hogy reggel sátorral az ágyadban ébredtél? Ó, ne ijedj meg tudok én ennél sokkal közönségesebb is lenni. Mint mondtam, fiúk közt nőttem fel, és sokszor aludtam velük a kirándulásokkor. Nekem nem tudtok olyat mondani, amit ne láttam vagy hallottam volna... * A barátnői becserkészésére tett enyhe célzásokat nyugtázta, és fölírta valahova mélyen az elméjébe. *
- Ja és akkor az én lelki békémmel mi lesz? Se pasi se nyugi, se semmi, ennyire gáz az élet? Vagy csak én vagyok szerencsétlen? * Sopánkodik a lány, majd fejét tenyerébe hajtja. *
- Utálom az életet. * Állapítja meg, majd a fejében egy hangocska válaszol. * ~ Nyugi, ő is téged... hihihi~
- Hah... ezen nem tudsz segíteni. Valami gáz van körülöttem, tuti elátkoztak... minden téren.

~ És még hogy én vagyok kacér...~ * Bájos mosollyal hallgatja végig a történetet. Azt hitte hogy egy kanadai fiú nem ilyen. Mármint nem olyan hogy nem zavarják az iskola falai. Mondhatni úgy hogy gátlásai nincsenek. Kamilla pedig... Hát hiába: a spanyol vér. Pedig a szobatárs kis szende lánynak tűnik. De ha már ő torkos - vagy épp nem - akkor Kamilla is lehet kicsit "zűllödtebb". Mikor Dan azt mondja hogy Salque ha találkozik vele, biztos rájön miért történtek a dolgok, egy kicsit elkezd köhécselni, és csillogó szemekkel néz a két "bűnösre".*
- Hát akkor te neked a szökőkútas story is csak bakfitty volt. Nem hittem volna azért.* Nyújtja ki a nyelvét a szőkére, aki úgy látszik egyáltalán nem zavartatja magát - talán még tanárok előtt sem.*
- Kicsit sok lesz a szereplő. És te meg a tanár? AZt hiszem nagyon jó helyre csöppentem. Ez biztos hogy iskola? ~ Ha apám tudná hogy mik folynak itt. Biztos nem lennék már régen itt.~
- Ez kezd cikis lenni...* Fordul a szőke felé, aki az előbbiekben elég nagy szájhős volt - ismét.*
- És a hölgyek honnan tudnak az érdekes reggeli élményekről?
- És te picinyem * Kezdi el a hegyi beszédet Kamillának, és nem zavarja hogy becézgetni kezdi a lányt.* -Pasi minek? Le akarod kötelezni magad, vagy másra kellene. Ha másra akkor van egy jelentkező szerintem * Mutat a him nemű alak felé.* - Nyugi... Ezt te sem akarnád igaz? Ha már pasit akarsz akkor nyugi nem lesz. Az száz! A semmi pedig túlzás.* Próbálja vígasztali az ifjú hölgyet.*

*Egyre kívánkozóbb kezd lenni a pad széle Daniel számára, így arrébb is csúszik, hogy hagy dühöngje ki magát a lány. Újra köhint párat Kamilla kérdéseire.*
-Nos... Mivel férfiból vagyok, és a szexuális dolgok már kialakultak nálam, így igen, volt miattatok egy szép estém, és igen jó lett volna ha reggel valamelyikőtök ott van... Közönségesség, minek nem vagyok elég én?
*Kicsit sem pirul bele, most mit tagadjon le ezen. Így volt, hát vallja be. Bár már nem igazán tudja, hogy veszekednek-e vagy csak szimplán kommunikálnak, de van egy olyan sejtése, hogy pár mondat után ő a kacsaúsztatóban hajkurássza majd a békákat. Végül vállat ránt.*
-Amúgy az élet nem szar, csak vannak völgyei és hegyei... Én per pillanat még síkságon vagyok, de egyre jobban kezdek lefelé gurulni.
*Megint csak az őszinteség beszélt belőle. Ilyet, már az alkoholos italok megnevezése is ilyeneket vállt ki belőle? Vivien felé fordul, amikor arra a valami másra utal.*
-Köszi, de szerintem ezt már Kamilla is kitalálta... Amúgy ha arra a sok romantikus amcsi filmre gondolunk, akkor ott valahogy így szokott lenni. A nő csak azután jön rá, hogy kit akar miután a szépfiú megkapta... Vagy valahogy így, nem tudom, inkább horrorokat nézek.

- Hogy pasi minek? Mert hiába, hogy mindegyik... jó, majdnem mindegyik egy szemét, nélkülük azért mégsem igazi az élet. É nem, nekem nem CSAK arra kell egy pasi... ha csak azt akarnám, arra ott lennének jó páran. * Érdeklődve néz Danielre. *
- Valószínűleg ő is, de azért annyira nem vagyok züllött... A múltamat illetően pedig... Mint mondtam csak fiú barátaim voltak. Mint egy szem lányt nem mertek egyedül hagyni sátorozáskor, így volt, hogy négy fiúval aludtam együtt. Persze ők nagyon élvezték a helyzetet. Azt meg csak remélni merem, hogy az egyetlen és legdurvább dolog a reggeli sátor volt, amit addig műveltek mellettem... * Belegondolva nagyon bátor dolog négy igencsak ittas kamasszal egy sátorban aludni, mikor ráadásként nyár lévén a maximális ruhák száma 2 az emberen, és azok se valami nagy méretűek. *
- Ne értsétek félre, ha tényleg csak azt akarnám, akkor Dan valószínű mostanra már valamelyik bokor aljában feküdne... nem, nekem valaki olyan kell, akiről tudom, hogy nem ver át. Nem áradozok itt szerelemről, meg csöpögős dolgokról, csak valaki akiben megbízom... ennyi. * Talán kissé túllőtt a célon ezzel a nagy lelkizéssel, és többet terigetett ki magáról, mint szerette volna. *

* Egy kicsit sem sajnálja Danielt. Széles vigyorral nézi a fűből az eseményeket. Néha kuncog egy picurkát a fiún, Kamillára meg kedvesen mosolyog. Már átlépte azt a határt amit általában a lányokkal szembe húz. Túlságosan megnyílt a lány, hogy tőle tartson. Anélkülis szobatársak. Jó ha van valaki akivel normálisan is tud beszélni, nem csak viccelődni, mint ahogy a pasikkal szokott.*
- Ne sajnáltassadd már magad! Semmilyen völgy nincs még szerintem a közeledben. Egyelőre te vagy jobb helyzetben, mint a lányok. Nagyon is élvezted a dolgot. Kamilla meg szerintem nem is rád mérges - legalábbis nem annyira - hanem inkább úgy gondolja, ahogy én hallom, hogy a te hibád, hanem az ő hülyesége. De javíts ki ha tévedek.* A monológ végére már a szomorkás lánynak szól.*
- Franciaországban is mentek a mugli amcsi filmek. És én lány létemre csöpögősebbeket is megnéztem mint te. Vagyis szerintem. Azt mondtad nem vagy nőies... Na mindegy. A lényeg lényege hogy te nem vagy az a tipikus szépfiú * Tulajdonképpen ez csak szemétkedés miatt van, mert elég sok filmben beillenne Dan a szőke hajával, meg a kék szemeivel. De biztos hogy a rendező kicsit rosszfiúsabbnak állítaná be. De ezen nem kell filozófálni...* na meg ha jól értettem te nem kaptad meg Kamit, és nincsenek aggályai a hölgynek hogy kit akar, hanem az a probléma hogy nincs pasi. ~ Hoppá... Túl belemerültem. ELvégre nem az én dolgom és nem is szeretek sokat beszélni.~
- Megértem. Vígasztaljon akkor az a gondolat hogy nem ennyi idősen találja meg mindneki a jó partnert. Tényleg... Ki hány éves? * Ezt eddig még meg se kérdezte.*

*Enyhe értetlen tekintettel hallgatja végig a két lányt. Vajon mit keres köztük, amikor ő egy pasi, aki az ilyen dolgokhoz nem ért, és csak tovább ront mindent. Kamilla utolsó szava elég letargikus állapotába küldte a fiút.*
-Milyen völgy, egyenesen a föld magmája felé tartok egy olyan feltételezéssel, amivel arra utalnak, hogy nem tudnék hű maradni...
*Hangjából kihalt a viccesség. Íme hölgyeim és uraim a letargikus állapotban lévő Daniel.*
-Én max külsőre vagyok az a tipikus szép fiú aki mindenkit elcsal, amúgy elég normális tudok maradni egy kapcsolatban. De mit firtatom a dolgot, van még jó pár pasas rajtam kívül, akikkel pofára lehet esni.
*Megrántja a vállát erre a gondolatra. a ki hány éves dologra csak tesz egy gyors fejszámolást, majd a körmét piszkálva válaszol.*
-17 és fél. Már közelebb tartok a 18-hoz.
*A körmeit letisztítja a pulóverébe, majd felhúzza a lábait a padra, egész kényelmes helyzetet talált magának. Kék tekintetét levetette a zöld fűre, nincs mit tenni, elítélték.*

- Teljes mértékig igazad van Vivien, nem ő a hibás, hanem mi... vagyis én, de ez már mellékes. * Visszafogottan hallgatja Daniel felháborodását. *
- Nem rád céloztam, attól, hogy itt most flörtölgetsz nem biztos, hogy meg is csalnád az illetőt. Tényleg nem célzásnak vagy bántásnak szántam... * Bocsánatkérőn néz a srácra, akinek látszólag eléggé belegázolt a lelkébe. *
- Hát, ha így haladok szüzen fogok meghalni, amúgy közel Dan-hez. 17 év, öt hónap. * Az amcsi filmekkel kapcsolatban nem sok minden tud mondani. Igaz volt moziban, de akkor is valami vértől csöpögő horrort erőszakoltak rá a fiúk, amit utána csukott szemmel néztek végig, és úgy bújtak a lány mögé, mint anyuci szoknyájához szokás. *
- Na de valami vidámabb témát kerítsünk, letargiaveszély! * Nyögte be, majd körbenézett, de semmi vidámságra utaló dolgot nem látott, azokon a kis pelyhes sárga kacsákon kívül. *
- Nincs valakinél kenyér? Kacsákat akarok etetni... * Az ötlet tök spontán jön, és egy mozdulattal ott is terem a tavacska szélén. *

* Végig hallgatja a fiút, és már szégyeli magát hogy ennyire bunkó volt.*
- Bocsánat. Én nem úgy értettem Picur. * Már őt is becézi. Vivientől megszokott. És ha Kamilla "picinyem", akkor szöszke lehet "picur". Ebben nincsen semmi félreérthető.* - Perzse hogy van egy csomó pasi akiknél pofára lehet esni. Te pedig még szerintem a jobbik fajtához tartozol. Én csak általában beszéltem. Nem rád célozgattam. Most nézzétek el nekem hogy ennyit fecsegek! Nem szoktam. Ez komoly! * Egyszerű a magyarázat: jó kedve van. Lehet a szép idő miatt, habár már késő van, de annál jobb mert már a csillagokat is látni lehet.*
- Én még 16. Decemberben már 17. * Ezt gyorsan le is rendezte. Kicsit el kezd mocorogni, és törökülésnél marad, hogy kihúzza a hátát. Lentről jobban szemlélheti a történéseket.*
- Én kenyérrel nem elégszek meg... Finom kis borocska. Ha lehet akkor édes. Nem szeretem a szárazat. És még pezsgőt is szivesen iszogatnék. Így ezek mellől a sajt nem hiányzohat. Lehetőleg több fajtából küstolgatnék. És ha már sajt van... akkor jöjjön még szőlő is. Óó... Mit nem adnék egy kis finom, bordó szőlőért. * Szemeivel az ég felé néz, és nagyokat sóhajt.* - De tudjátok nem a mennyiség a lényeg, hanem az ízek, meg az illatok.* Most a levegőt nem "kiadja" hanem beszívja. Már kezd úgy kinézni mint egy füves...* - És egy ilyen festői környezetben...
- Na de gyerekek, nekem jobb lenne ha aludni mennék. A végén még a nagy álmodozásban elkábulok és a vízben landolok. A macskát meg meg kell etetni...Miért is? * Néz a mutató ujjára miközben feláll. Tisztára olyan mint egy gógyis. De biztos hogy nem lesz többet ilyen. Legalábbis egy ideig... Na de most ott tartottunk hogy a mutató ujját kérdezi.* - Jah... Meg is van! Mert a kedves szőke herceg a kék szemeivel elveszített egy patkányt, és nem jó ha a mcskám éhesen somfordál a folyosókon...
- Na jól van fiatalok! Legyetek jók ! * Egy gonoszkás vigyor és elindul a kastély felé de visszafordul * - Mert a vörös mindnet lát! * Miközben előre sétál egy gonoszkás nevetést lehet hallani. Csak remélni lehet hogy nem kerül az útjába egy boros pince. EL se merem képzelni milyen lenne ha még inna is.*

*Legyint egyet a bocsánatkérő szavakra.*
-Semmi gond, megszokhattam volna már.
*Bár biztos nem lesz az egyik pillanatról a másikra jobb kedve, fordítva kéne, hamarabb kéne, hogy jobb kedve legyen, és több "ütés", hogy letargiába süllyedjen, de hát ez van mindenki más. Egy satnya pillantással Kamilla felé pillant.*
-Én felajánlottam...
*Utal itt leginkább a "szüzen fogok meghalni" részre, de ha nem hát nem, nem fogja megerőszakolni, majd mást. Kicsit sóhajt, majd lábait leteszi a földre.*
-Remek, én vagyok a rang idős.
*Ez általában feldobja, de most inkább a fejét hátrahajtja, és a csillagokat kezdi bámulni. Magában pedig lejátssza, a "Milyen kép lenne ha azt összekötném ezzel, meg ezzel..." játékot. Egy kis mosolyon kívül ez sem hozza meg a kedvét. A kacsás és vacsorázós dolgot végig hallgatja.*
-Nos, a városban biztosan van valami kocsma szerűség, én a magam részéről egyet sem ismerek. Talán, te Kami?
*És oldalra pillant a lányra.*
-A kacsákkal meg nem vagyok jóban...
*Ennek is érdekes a története, de hát valahogy nincs mesélős kedvében. És most adja azt a tipikus "Verjen már valaki fejbe!" képét, ami általában hatni is szokott nála.*

* Kamilla kissé furcsállva hallgatja a lány áradozását a borokról, meg a sajtról. *
~ A nagyi mondta,, hogy a franciák kissé furák, ha a kajáról van szó, na de ennyire? ~ * Tűnődik el, miközben Dan célzását egy hunyorgással elengedi füle mellett. *
- Nem mellesleg Dan, ha most azzal állnék elég, hogy rendben a tiéd leszek itt és most, szerintem úgy betojnál, hogy még azt is elfelejtenéd, fiú vagy-e vagy lány. * Gonoszkás mosoly jelenik meg ajkain. Aztán Vivien elkezd hablatyolni valami patkányról, meg a macskájáról.
- Oké menj csak, én még maradok egy kicsit. * Még integet a távolodó lánynak, majd visszahuppan a padra. *
- Te, milyen patkány? Nem értettem rendesen... * Kérdezi a srácot, és tőle várja a megvilágosodást. Tekintetét a csillagos égre fordítja. Mostanra már kissé lehűlt a levegő, így a lány már igencsak vacog a vékony blúzban és a szoknyában. *

*Vivien felállását, és kérdését jó maga érti, és mosolyog is rajta. Már amennyire a mostani helyzetéből kitelik. Kamilla felé fordul, és újra köhint párat.*
-Nos, akkor még meglett volna a hangulata, de most valahogy nem vagyok olyan állapotban, hogy jól esne.
*Válaszolja teljesen nyugodt hangnemben, és így is gondolja. Sajnos nála nem áll fel parancsszóra, de jobb is, mert ha kiderülne mi a parancsszó, akkor ezzel szekálnák a suli végéig.*
-A bájitaltan laborból elengedtem egy patkányt miközben valami összetevőt kerestem a főzethez.
*Mondja és egy kicsit felvonja a szemöldökét. Megpillantva a lány vacogását, lecipzározza magáról a pulóverét, és ráteríti a hátára.*
-Tessék, én úgyis jól bírom a hideget.
*Arcára egy kis mosoly kúszik, miközben újra felhúzza a lábait a padra.*
-Amúgy te véletleül nem kacsákat akartál etetni?
*Ezzel arra akar utalni, hogy ő már nem igazán lát egy kacsát sem a tóban.*

* Kamilla a siránkozásra csak fölvonja szemöldökét. *
- Hidd el Daniel, hogy mi nők, egy pillanat alatt elintéznénk ezt a kis problémát, és nem lenne hiány sem kedvben sem pedig állóképességben. * Huncut mosollyal néz a fiúra. Nem akarja heccelni ő, de hát, ha egyszer annyira jól esik húzni a másikat. Az igazat bevallva a lány is eltöprengett már azon, hogy vajon milyen lenne egy egy éjszakás kaland, mondjuk a jelen lévő Daniellel, de végül is letett álmodozásáról. *
- De komolyan Dan, szerintem olyanokat tudnánk mutatni, amikről te legvadabb álmaidban se beszélnél. * Ismét a huncut mosoly, hát igen szemét dolog a másik cukkolása, de annyira jóóóóóóóóóóó. *
- Most gondolj bele, ha szépen eléd állnék csábosan mosolyognék, és mindenem bevetném, szerintem elég lenne pár perc és te már a gatyádat hámoznád le. * A pulóvert hálásan fogadja, így már nem fázik. A kacsákra meg csak megvonja a vállát. *
- Miért, szerinted a kacsák nem vacsiznak?

-Hát igen a nők.
*Körözz párat a szemével, tapasztalta őket, ami néha jó volt, néha nem. Egy éjszakás kalandból volt elég ahhoz, hogy rájöjjön, néha jobb lehorgonyozni egy nőnél. A huncut mosolyra csak egy kis mosoly a válasz.*
-Nos ez mind lehetséges, de amíg csak beszélünk róla, addig nem biztos, hogy be is bizonyítható.
*Ez egy kihívás akart lenni? Igen az a saját nemében. Egy újabbat köröz a szemeivel.*
Ugyan, nem feltétlen vagyok én az a rögtön behódolós típus. És ha mi kettőnkből indulnánk ki, akkor inkább az lenne a kihívás, hogy ki bírja tovább anélkül, hogy begerjedne... Aminek a vége általában egy elég aktív ágy jelenet.
*Ez lenne az ő tapasztalata, majd gyerekes hangon folytatja tovább.*
-Ugyan, a kacsák ilyenkor már a fogukat mossák a nád fogkeféjükkel, hogy aztán aludhassanak a kuckójukba.
*Jó kedve kezd visszatérni, nem is tudja, hogy minek a hatására, talán az, hogy témánál vannak, vagy a kacsák... Ebből is látszik, hogy a sárga szín feldobja az embereket.*

* Kamilla még órákat tudna veszekedni azon, hogy bizony az ő nőies bájainak igen nehéz lenne ellenállni, de nem győzködi tovább a fiút. *
- Ha te ennyire tudod... bár szerintem mellbedobással én nyernék. Sőt, esélyed se lenne megmutatnod, hogy te mit tudsz...
~ Na jó a cukkolásból talán ennyi elég, mielőtt Dan bepipul és ténylegesen megmutatja, hogy mire képes... ~ * Nagyot sóhajt és beletörődően néz vissza a srácra. *
- Egyezzünk ki döntetlenben... megfelel? Ha pedig ennyire biztos vagy magadban, akkor majd egyszer lejátsszuk... persze csak a ki bírja tovább részig. Viszont addigra biztosíts be magadnak valakit, mert mivel én nem vágom magam hanyatt, neked máson kell kitöltened a szexuális túlfűtöttségedet. * A kacsás megjegyzésen jót mosolyog. *
- Jaja és mennek fölvenni a sárga pizsijüket, meg a mamájuk mesét s mesél nekik... * Halkan elneveti magát. *
- Azt hiszem lassan nekünk is mennünk kéne... * Tanácsolja, majd föláll, és leveszi hátáról a pulcsit. *
- Ezt visszaadom, mielőtt elviszem... * Átadja a pulcsit a srácnak. *

*Most kedve lenne heccből lesöpörni a vállát, hogy mutassa nála ezzel nem sokat ér el, de mivel jól tudja, hogy férfiből van, így nagy valószínűséggel vesztene. Hiába a férfi hormonok.*
-Rendben, egyszer lejátszhatjuk... Amúgy miért, nem vagyok elég vonzó a számodra? Valami nagy darab kopasz gorilla jobban bejön?
*Közben előveszi az ártatlan kék szemeit, és azzal néz a lány szemeibe. Kicsivel szélesebb mosoly kerül az arcára amint hallja a kacsás történet folytatását. Órája megint nincs így a lány megérzéseire hallgat.*
-Mondjuk nyugodtan elviheted, van még pár belőle.
*De azért visszaveszi, és a hátára teríti.*
-Nos, akkor irány kifelé ebből a sövényből...
*Határozott, hősies hangnem elő.*
-Hm... Ilyenkor miért nem jelenik meg egy láncfűrész a kezemben, sokkal könnyebb lenne végig jutni vele.
*Kicsit elhúzza a szája szélét, és int egyet a kacsáknak a búcsúzás jeléül.*

* A lány csak megrázza fejét a lovagias felajánlásra. *
- Nem venném a szívemre, ha megfáznál miattam. * Mondja, majd körbenéz, hogy merre is kéne menni. Végül elindulnak az egyik irányba, remélhetőleg a jó felé. *
- Láncfűrész? Mint abban a filmben... aztán halomra gyilkolnál mindenkit. * Jegyzi meg a lány, majd somolyogva elképzeli, amint Dan megpróbál fölemelni egy láncfűrészt, és a feje fölött meglengeti. *
- Na jó, nem piszkállak, amúgy arra kell menni. * Vezeti a fiút, és már messziről látni is a bejárat halvány világítását. *
- Arra van. * Mondja, majd sietősen előre szalad. * - Én megyek, nagyon fázom, szia! * Kiált vissza a fiúnak, majd eltűnik a nagy ajtó mögött. *

-Azt azért nem hiszem, hogy halomra gyilkolnék mindenkit, mivel én nem eszek ember húst, nincsenek elborult agyú nevelőim, és nincs eltorzult arcom... Ergo felesleges gyilkolnom... De meg van mi leszek Halloweenkor.
*Arcára széles mosoly ül ki, ahogyan végig gondolja a jelmezét. Közben követi a lányt a megfelelő irányba.*
-Rendben, vegyél egy forró fürdőt, szia!
*Int egyet a lány után, és jó maga pedig nyugalmas léptekkel indul el a padlás felé. A padlás... A padlás... Miért nem a kertben van a szobája?*

*Semmi kedve nem volt ezen a tavaszi estén a szobájában ücsörögni. Emet nem találta sehol sem, Nalani elment valamerre kóborolni. A kis macsek mostanában nagyon rákapott az éjszakai csavargásra. Myát és Calát nem látta a kastélyban, ezért döntött úgy, hogy sétál egyet. Valahogy a sövénykertbe keveredett. Halvány mosoly játszott ajkain, ahogy eszébe jutott, milyen napjuk volt Myával, csak azért, mert nem volt hajlandó a gyengélkedőre menni. Közben észre sem vette, csak kanyarodott balra és jobbra, és rájött, hogy fogalma sincs, merre talál majd ki. Lazán vállat vont, és sétált tovább. Nem akart ő még visszamenni. Ráér akkor idegesíteni magát, amikor elfárad, és nem tudja, hogyan, merre tovább. Amikor meglátta a tavat, megörült, hogy nem fordult vissza. A kis kacsaúsztató széléhez sétált, és ujjaival végig simított a víz felszínén, megzavarva ezzel esti nyugalmát. Végül kiegyenesedett, és kezét lazán megtörölte barna nadrágjában, majd megigazította fehér, vékony pulcsiját is. Körbe nézett, és egy számára szimpatikus padra leült, behunyta szemeit, és halkan dúdolgatni kezdett.*