Sötét Varázslatok Kivédése tanterem

*Lábait kapkodva száguld végig a harmadik emeleti folyosón, hogy kis késéssel, de beérjen a karvezetője órájára. Úgy látszik, a szerencse megint elpártolt mellőle. Bűbájtanon konkrétan beégett a rossz válaszával, most pedig addig szöszmötölt a könyveivel és az egyenruha felvételével, hogy későn indult el. Még jó, hogy a padlás közelében van a tanterem, különben nagyobb bajban lenne.
Zihálva fékez le az ajtó előtt, és légzését kicsit csillapítva nyitja ki az ajtót, és kukkant be a terembe. Annál nagyobb a meglepetés, amikor meglátja, hogy még csak hárman vannak bent. Gyorsan besurran, és lehuppan az egyik tanári asztalhoz közeli padba.*
- Sziasztok! - köszön a többieknek, majd gyorsan előszedi pennáját, tintáját, pergamenjét, végül a táskáját ledobja maga mellé. A zsebéből kihalászik egy fogas csatot, azzal fogja össze haját, hogy ne zavarja majd, ha esetleg gyakorlat is lesz órán.

*Ma kicsit mozgalmas napja volt, így teljesen kiment a fejéből, hogy órára kéne mennie. Hát ez van, gyorsan berohant a szobájába felkapta a válltáskáját a talárját rárakta a táskára, mert ideje nincs, hogy felvegye és így rohant végig a folyosókon. Mikor felért a harmadikra a szíve majd kiugrott a sietségben. A szaporábban vett levegő vételt próbálta lelassítani és mikor ezzel meg volt egy nagy levegő vétellel belépett. De szerencséjére még nem volt bent a tanár, így köszönt a többieknek és átsuhant a termen, majd helyet foglalt.*
-Sziasztok.

Amber sietve indul az órájára, zöld szoknyában, könnyed, fehér blúzban. Vörös haja két oldalt feltűzve. Nem túlságosan rózsás a kedve, és egy nagy kupac pergament cipel magával pálcája mellett. Mai hallgatóságát számukra kicsit sem kedves dologgal fogja megörvendeztetni: egy dolgozattal. Mert ilyen is kell egy évben, nem csak gyakorlat, egyszerű, könnyed szórakozás... Sóhajt egyet, pálcájával kinyitja az ajtót, utat nyitva magának a terembe. Előresétál az asztalához, majd leteszi a nagy kupac papírlapot rá. Félhangosan mormog valamit, majd a papírkupacra koppint a pálcájával, mire mindegyiken megjelenik ugyanaz a szöveg, egy kérdéssor.
Ekkor döbben rá, hogy már azért vannak a teremben, ő pedig elfelejtett köszönni. Nem számít, az ilyet be lehet pótolni.
- Jó napot kívánok a kedves összegyűlteknek. Gondolom már sejtik, mi lesz a mai óra első fele... - Félmosolyra húzódik a szája, és a pergamenek felé suhint pálcájával. Egy-egy dolgozatot teleportál minden bent ülő diák elé, az esetleges későké elé is. Mialatt ezt csinálja, egyszer végigfutja még ő is a kérdéseket, és beszélni kezd.
- Ez egy olyan tárgy, ahol használni kell a fejüket is. Mit érnek azzal, ha rájuk támad valaki, és nem tudnak hirtelen varázslatot választani?! Úgyhogy kérem, a dolgozatban ne felejtsék el, mivel gondolkoznak. A kérdések nem sablonosak, ténylegesen gondolkodást igényelnek. - Sóhajt egyet, aztán fáradtan elmosolyodik.
- Kezdjék el, az óra harmada elég lesz rá. Amit ez alatt nem képesek megoldani, arra később se lesznek csalás nélkül, szóval... - Mivel itt az ideje elhallgatnia, leül a tanári asztal helyére. A kérdéseket nézi az egyik dolgozaton:

1. Sorold fel az eddig tanult összes támadó varázsigét! (4 pont)
2. Miért léteznek különböző fajta védekezések? Milyen esetekben használható inkább a Perfacil, mintsem a Lev Propugnaculum? (6 pont)
3. Mi a különbség az Escendo és az Inflatus között? (4 pont)
4. Milyen hatásidejű varázslatok vannak? Írj egy-egy példát a tanultakkal! (6 pont)

Hát igen, nem könnyű. Talán majd legközelebb egyszerűbbet állít össze, talán nem. Inkább nem. Saját papírjai felé görnyed, és úgy, hogy a diákok ne lássák, szórakozottan rajzolgat a tollával. Nincs különösebb dolga...
Néha szúrós szemmel felnéz, nehogy csalni merészeljenek nála, mert akkor jön a 0 pont, azt meg igazán nem szeretné. 15 perc után megszólal:
- Aki kész van, hozza ki az asztalomra. - Lefordítja a telerajzolt lapot, és ráteszi a Sötét Varázslatok Kivédése könyvét, csak úgy, biztonság kedvéért.

// Az első és a második tananyag kicsit meg lett változtatva. A dolgozatokat privát üzenetben küldjétek! Szerda déli 12-ig lehet küldeni. ^.^ //

// Na megint én. XD 1. Késve lehet még jönni az órára. 2. Nem minden kérdésre van meg a válasz a tananyagokban, azt szeretném, ha azoknál saját magatok találnátok ki Smile

//

*Közben jön még két lány, köztük Amelie, akinek egy aprót biccent. Kicsit később a tanárnő is megjön. Halkan elmotyog egy Jó napot-ot, és a tanárt figyeli. A dolgozat hallatára egy kicsit ledöbben, és tátva marad a szája, de szerencsére gyorsan észbe kap, és becsukja. Próbál magabiztos arcot vágni, de mikor kikapja a feladatlapot, ez sikerül is neki.*
~Ezek nagyon könnyű kérdések...~
*Gyorsan hozzálát a dolgozathoz. Elég gyorsan befejezi, ő viszi ki először, persze csak miután ráírta a nevét és karját. Ezután visszasétál a helyére, és csendben elfoglalja magát.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

~Ez nem lehet igaz, hogy késhetek el, még mindig nem vagyok önmagam.~
Rohanva közeílti meg az SVK termet, és csak remélni tudja, hogy nem bukik fel út közben, vagy nem akad össze egy tanárral, vagy prefektussal. Az ajtó előtt lefékez, megigazítja magán ruháját, ami nem éppen a megfelelő, hisz egy póló és egy farmer nem óráre való. De ha még el kezd át is öltözni biztos, hogy nem ér be az óra elejére legalább. Fúj egy nagyot, és bekopogtat, majd belép. Körbepislogva megállapítja, hogy dolgozatot írhatnak. Nagyon halkan odamegy a tanárnőhöz.
-Elnézést a késésért tanárnő, kérhetek én is egy lapot?
Lesütött szemmel, halkan beszél, hogy a többieket ne zavarja angyon, majd mikor kap egy perament gyorsan, de halkan a legközelebbi üres padba leül és olvsani, majd írni kezd.

*Arwen neki látott a dolgozat megírásához amint megkapta a lapot. Az első kérdésnél tartott mikor megjött az első késő, bár ez nem zavarta meg az írásban, így folytatta tovább. Sokszor nézett fel a plafonra hátha valami csoda történik és a plafonon vannak a megoldások, de ez nem jött be. Mikor megjött az ihlet a kérdésekre, lekörmölte, nehogy elfelejtse. Csak arra tudott gondolni, hogy vészesen közel van a vizsga időszak és már így is gyérül teljesít. Mikor mindezt kiverte a fejéből, átolvasta a kérdéseket és a rá adott válaszokat. Ezzel megvolt szép csöndben felállt és kivitte a tanári asztalhoz, majd ugyan olyan csöndben vissza osont a helyére, hogy ne zavarja a többieket az írásban.*
~Ez most rossz lesz, tuti megbukok.~
*Bámult maga elé és várta, hogy a többiek is végezzenek és folytatódjon az óra.*

Amber egykedvűen játszadozik a pennájával az íróasztalánál, amikor Melinda kijön. Gyorsan átfutja a válaszait, és fejét megcsóválva vissza teszi az asztalra. Legalább az érthető, hogy végzett ilyen hamar. Megvár szép sorban mindenkit, hogy beadja a dolgozatát, majd kitolja a székét, és az íróasztala előtt járkálni kezd. A többi dolgozatba már nem nézett bele, lesz még ideje kijavítania szabadidejében. Megvárja amíg minden szem rászegeződik, majd megtámaszkodik az íróasztala elején kezeivel, és felül rá.
- Véleményem szerint a Sötét Varázslatok Kivédése órán nem csak védekezéseket, de támadásokat, és leszereléseket is kell tanulni. Ezen kívül ismernünk kell azokat az átkokat, amikkel esetleg megtámadhatnak minket a közeljövőben. Ezért én úgy érzem, hogy jó, ha nem csak az ellenvarázslatot ismerik egy-egy átokra, amik eltalálhatják önöket, hanem magát az átkot is, hogy visszaküldhessék a támadóra.
A mai órán kelések létrehozásával, és eltüntetésével fogunk foglalkozni. Nem a világ legnehezebb átka, de valahol el kell kezdeni. Egy ilyen támadó varázslat egészen gusztustalan eredményhez vezet, de ettől függetlenül hasznos harcok közbeni elterelésre. Példának okáért ha viszkető keléseket varázsolunk ellenfelünk egész testére, nem valószínű, hogy azonnal tudna velünk foglalkozni. Tehát ez a varázslat leginkább időnyerésre használható, meg hát... A diákok szeretik néha csínyként is alkalmazni, de azt hiszem ezt a használatát Önök jobban ismerik, mint én. - Elmosolyodik, majd felemeli jobb kezét, amiben a pálcája van, és a tábla felé int vele.
- De akkor lássuk is a varázslatot.

Ferveo

Végrehajtása: Magunk elé kell képzelni a szerencsétlenül járó alanyunkat kelésekkel borítva, majd három erőteljes bökést hajtunk végre pálcánkkal áldozatunk felé. Közben kimondjuk a varázsigét.
Hatása: Képzelőerőnk erőteljes szerepet játszik ennek a varázslatnak a létrehozatalában. Ha ujj nagyságú óriás, gennyes keléseket képzelünk el, akkor olyanok fognak megjelenni. Ha csak pici pattanásokat, akkor pedig olyanok. Viszont ha képzeletünkben viszketés, esetleg érintéssel való fájdalom is jár, azok is megjelennek a varázslat hatására.
Hatóideje: Ha nem alkalmaznak ellenvarázslatot, akkor a gyógyulási idő 2 hét is lehet.
Egyéb fontos tudnivalók: Első alkalmakkor nehéznek tűnik a varázslat, de könnyen tanulható. Gyakorlás kérdése, hogy ki milyen fokú kellemetlenséget tud okozni a másiknak.

Miközben a diákok olvasnak, és jegyzetelnek, ő helyet csinál a teremben, és ember formájú, és nagyságú bábukat teleportál a megüresedett helyre.
- Aki végzett a jegyzeteléssel, kérem fáradjon egy-egy bábuhoz, és próbálja ki. Közben még akad kérdésem. Milyen varázslatokat tanultak más órán, amivel a keléseket el lehet tüntetni? Mik a hátrányai ennek az átoknak? Van-e más előnye, mint figyelemelterelés? Minden ötletet szívesen hallgatok, és bármilyen kérdés felmerül, csak mondják.

//Aki nem tudta még beküldeni a dolgozatát, óra lezárásáig megteheti. //

*A tanárnő megjelenésére kíváncsian figyel, hogy mit fognak ma venni, természetesen ő is köszönti illendően a nőt. Ahogy meglátja a dolgozatokat, elsápad. Ugyan számított rá, hogy így a vizsgák előtt szinte minden órán írnak, de kicsit meglepődik rajta. Ahogy megkapja a dolgozatot, előbb elgondolkozik a kérdéseken, majd körmölni kezd, az utolsó pillanatban adja be a dolgozatot, épphogy nem kési le.*
~Na ez érdekes volt, bár nem hiszem, hogy olyan sok jó válaszom lenne, de majd meglátjuk. Remélem azért nem lett mind rossz.~
*Gondolja magában, hátradől a padban, és úgy várja a következő feladat. Mélyet sóhajt, örül, hogy túl van ezen a felmérésen. Ahogy épp kezdene elgondolkozni, már folytatódik is az óra, így előveszi a jegyzeteléshez szükséges eszközöket, és a fontosabbakat leírja.*
~Szóval kelések. Remélem azért nem bonyolult az ellenvarázslata, ha megtámadnak, nem akarom, hogy sokáig rajtam legyenek.~
*Feláll, az egyik bábuhoz megy, előveszi a pálcáját, és közben felszólal.*
- Ugyan nem varázslat, de bájitaltanon vettünk egy főzetet, mellyel a keléseket el lehet tüntetni. A hátrányai a varázslatnak, hogy Repelloval az ellenfél visszaküldheti ránk a varázslatot, vagy elrontás esetén akár még rajtunk is megjelenhetnek ahelyett, hogy az ellenfelünknek okoznánk kellemetlenséget. Esetleg miközben mi a hátrányokkal küzdünk nem jó varázslat esetén, az ellenfelünk addig simán kiüthet. Ha fájdalmas keléseket képzelünk el, akkor az ellenfél akár annyira leblokkolhat, hogy nemtud tovább küzdeni.
*Mondja ki hangosan gondolatait, majd elkezdi gyakorolni a varázslatot. Másodjára már kisebb pattanások jelennek meg a bábun, így továbbmegy, nagyobbakat varázsol rá, amelyet már nagyobb koncentrációval ér el, de egy idő után már a fájdalmas keléseket próbálgatja szerencsétlen bábun.*

*Valamiért nem tetszik neki a tanárnő arckifejezése, miközben a dolgozatát olvassa, de egy könnyed vállrándítással letudja a dolgot. Ő megtette, amit tudott, és ennyi neki éppen elég. Mikor megjelenik a táblán a varázsige, maga elé húzza a pergamenjét, lecsavarja a tintásüvegről a kupakot, belemártja a pennáját, és szorgalmasan körmölni kezd. Miután végzett vele, keze automatikusan a magasba lendül, és meg sem várva, hogy felszólítsák, már mondja is a mondókáját.*
- Ugyan ezek nem sebek, de talán a bűbájtanon tanult sebgyógyító varázsigével is el lehet tüntetni... A hátrányait Susanna már elmondta... De talán még az is, hogy, mivel a táblán olvasható leírás alapján elég könnyű varázslat, valószínűleg a kelésektől gyorsan meg lehet szabadulni tőlük. Más előnye pedig szerintem nincs.
*Mondandója befejeztével ő is feláll, kiválaszt magának egy bábut, és maga elé képzeli, hogy az egész teste tele van pattanásokkal. Majd háromszor a bábu felé bök, s eközben kimondja az igét:*
- Ferveo! *érdekes módon már elsőre sikerül neki, a "rendkívül veszélyes ellenfél" már mehet is a kozmetikushoz, hogy kinyomkodja a pattanásait. Most már egy kicsit nagyobbakat képzel maga elé, és ezek most már gennyesek. Körülbelül tíz perc elteltével már a gennyes, viszketős, fájdalmas kelésekkel próbálkozik.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

A tanárnő is elmondott pár dolgot, a táblán is vannak szavak, sőt a lányok válaszai is terjedelmesek....Hosszabb jegyzetelés után jut el odáig, hogy felállva kisétál egy szabad bábúhoz, elé kerülve koncentrálni kez. Elsőre nem sikerül, mert nem köti össze a pattanásokat a figurával. Másodszor elképzeli, amint a bábu teste telis-tele van apró piros pattanásokkal. Érdekes, vigyorral párosult fintort vág, miközben kimondja a varázsszót, miközben három erőteljes bökést hajt végre az "áldozata" felé.
-Ferveo!
Csak akkor vehető észre, hogy a baba testét pattanások borítják, ha azt közelebbről megvizsgálja valaki, egyébként tűzpiros lett tetőtől-talpig. Mintha a nap égette volna le.

Tovább sétálva a gyakorló diákok között hallgatja a válaszokat, néha bólintva egyet-egyet. Sorba veszi a válaszokat hiszen mindegyik érdekes, és figyelemreméltó.
- Susanna, a főzetre hamarosan visszatérek, de a megoldás helyes. Viszont azt elmondanám, hogyha a Repellot ön a Ferveo egyik hátrányának veszi, akkor minden egyes átok hátrányának veheti, hogy ki lehet védeni. Minden átkot ki lehet védeni. Viszont a következő ötlete igazán helyénvaló, a kelések olyan mértékben elvehetik a támadónk figyelmét, hogy a helyzetünket erősen megkönnyítheti. Juthat időnk esetleges további támadásokra, vagy menekülésre.
- Melinda, az ön válasza részben helyes. Köszönöm, hogy felhozta a sebgyógyító bűbájt, mert akartam arról is beszélni, miért nem jó, de erről is csak gyakorlás után. - Rámosolyog a lányra. Mondhatna még több mindent is neki, de nem akar mindent kétszer elmondani, úgyhogy inkább figyeli a diákokat. Krisztynet kifejezetten megdícséri, amikor elhalad leégett bábuja előtt.
- Na csodálatos, most már mindenkinek megy valamira. Tehát előzőleg vettetek egy sebgyógyító bűbájt, és egy főzetet. Akkor most ezekre visszatérnénk. A sebgyógyító bűbáj a kelések eltüntetésére nem kifejezetten alkalmas, azzal inkább vágásokat lehet eltüntetni. Erre a következő órán is visszatérünk.
Az asztalához sétál, és pár pillanatnyi kutakodás után előemel egy fiolát. Odasétál Krisztyne babájához, kihúzza a fiola dugóját, és tartalmát a babára önti.
- Tehát maradt a sebgyógyító főzet. Emellé veszünk még egy ellenbűbájt, ami kifejezetten a kelések eltüntetésére lehet alkalmazni. A különbség a kettő között a hatásuknak az ideje, mert míg a főzet viszonylag gyorsan, pillanatok alatt eltünteti a sebeket. - Kezével az eddig még vörös színben pompázó, pattanásos babára mutat. Ahogy elérte az átokkal ért részeket a főzet, eltűnt a pirosság, és a pattanások. De nem mindenhova jutott, van ahol még mindig égővörös színben pompázik a bábú.
- Volt-nincs Ferveo. Viszont amit mi fogunk tanulni, azt kifejezetten erre a varázslatra fejlesztették ki. Ez nem más, mint a Ferveo ellenbűbája, a Contraoriens. Ezzel tovább tart begyógyítani a sebeket, de még így se vészes, 5-10 percig tart. Ha kedvük támadna kipróbálni saját magukon, garantálom, hogy érdekes élmény, ha figyelnek. - Széles mosoly ül ki az arcára, nem gonoszkás, sokkal inkább vidám. Szeme tudás-, kalandvágytól csillog, de a pillanat elmúlik, és már csak a mosolya marad a helyén.
- Ha olyan Ferveot küldtek Önökre, ami fáj, vagy viszket, akkor először azt csillapítja az ellenvarázslata. Pár másodperc elteltével, úgy 15-20, már nem érez semmit, csak a kelések maradnak meg. Ezután jön a látványos része: a Ferveo visszájára fordul, tehát ha gennyes pattanásokat kaptak, akkor először a genny tűnik el, majd elindul visszafelé a bőrébe a pattanás. Végül a pirosság csökken, és nem marad semmi. - Újra elmosolyodik - Igazán látványos, nem mintha a főzet nem lenne az. - meglötyögteti a fiolában maradt kevéske kis sebgyógyító főzetet.
- Lássanak neki a gyakorlásnak. Pálcájukkal először jobbra, majd balra és megint jobbra suhintsanak. Végül bökjenek rá jelen esetben a bábura, és mondják ki a varázsigét. - Közben még kérdez egy fontosat, hátha valaki tud válaszolni rá.
- Önök szerint miért van szükség egy ellenbűbájra, ha már van egy főzetünk, ami gyorsabban véghezviszi azt a feladatot, amire magát a bűbájt tervezték?

// este 8kor írok még egyet ^.^ addig lehet írni //

*Figyelmesen hallgatja a tanárnőt. Végülis nem érte nagy csalódás, a bűbáj csak egy tipp volt. Legalább megpróbálta. Aztán alaposan az agyába vési a pálcamozulatot. Nem túl bonyolult, hamar meglesz, csak a varázsige megjegyzésével vannak problémái.*
~Contrai... nem, nem az. Contro... Contraoriens! Igen, megvan, Contraoriens!~
*Pálcáját először jobbra, majd balra, végül pedig újra jobbra lendíti, vigyázva arra, hogy senki látószervében ne okozzon különösebb kárt, a bábuja felé bök, és kimondja az igét:*
- Contraoriens!
*Nem történik semmi. Nem erre számított, de hát neki sem sikerülhet minden.*
- Contraoriens!
*Most már azért nagyobb hatást ér el, két-három kelés eltűnik, lassan visszahúzódva a bábu "testébe". Ilyen tempóban nem lesz túl hamar kész vele...*
- Contraoriens!

*Arwen kisétál a bábuhoz, majd a pálcáját előveszi és neki lát a feladatnak. Kisebb pattanásokra koncentrál először, hogy kipróbálja megy-e neki. Majd a pálcájával a bábu felé háromszor bök és kimondja a varázsigét.*
- Ferveo!
*A bábun kisebb pattanások jelennek meg, amin Arwen mosolyog.*
~De nem lennék a bábu helyében.~
*Gondolataival játszadozva, megpróbálta még egyszer csak most nagyobb kelésekre koncentrál. Majd újra a pálcájával a bábura bök háromszor és kimondja a varázsigét.*
- Ferveo!
*A bábun a kisebb pattanásokból nagyobb undorító kelések keletkeztek. Erre szélesebb mosoly jelent meg az arcán.*
~Hát ez csúcs.~
*Mikor látta, hogy már mindenki végzett, visszaült a helyére és lejegyzetelte, amit a tanárnő mondott, majd visszament a bábuhoz és megpróbálta eltüntetni a varázsigével a keléseket. A bábu előtt állva előveszi megint a pálcáját, majd először balra, aztán jobbra, majd megint balra suhint, majd rábökött a bábura, majd kimondja a varázsigét.*
- Contraoriens!
*De a bábun nem változik semmi, ugyanolyan undorító kelések vannak rajta, mint amit csinált.*
~Na jó, már megint mit szerencsétlenkedek? Tuti, hogy megint fordítva csináltam a pálcamozdulatot, mért nem tudom megjegyezni, olyan vagyok, mint egy aranyhal...~
*Újra megpróbálta, most pont az ellenkező irányba. Először jobbra, aztán balra, majd megint jobbra suhint és rábök a bábura, majd kimondta a varázsigét.*
- Contraoriens!
*Most úgy tűnik mintha semmi se történne, csak vár, hogy hasson ha jól csinálta. Kis idő elteltével, kezdtek a kelések eltűnni. Most már biztos, hogy jól csinálta. Széles mosollyal állt a bábu előtt és gondolkozott azon a kérdésen, amit a tanárnő felrakott. Értelmes válasz nem igazán volt. De azért megpróbálta, hátha szerencséje lesz a válaszával.*
- Mert lehet, hogy a harc közepén nem a főzettel fogunk foglalkozni és bár az ellenbűbáj később hat, mégis tudunk közben harcolni, bár a kellemetlen érzés megmarad addig amíg nem hat a varázslat. De még lehet, hogy az adott helyzetben nincs nálunk főzet, de viszont a pálcánk nálunk van, akkor könnyebb magunkra egy ellenbűbájt bocsájtani, mintha neki állnánk bájitalt főzni és lehet, hogy nem találunk rögtön hozzávalókat.
*Az utolsó mondatott már bizonytalanul mondta. Kicsit megvakarta a tarkóját, majd figyelt a tanár nőre, hogy a válasza helyes-e vagy egyáltalán jó-e.*

//bocsi, összevontam a két hsz-t.//

*Ahogy tovább gyakorol, figyel természetesen a többi kérdésre is, a végén már könnyen megy neki ez a varázslat, bár saját magán nem szívesen próbálná ki. Elgondolkozik az utolsó kérdésen, neki is azok jutnak eszébe, mint Toginak, azért felvet még egy ötletet.*
- Ha az ellenvarázslatot hamarabb találták fel, mint a bájitalt. Esetleg valaki nem tudja tökéletesen elkészíteni a bájitalt, akkor ott a bűbáj.
*Elgondolkozik, végül ő is elvégzi az ellenvarázslatot. Igaz jó pár perc kell, hogy sikerüljön neki teljesen elvégeznie, de a végén magában diadalmas mosollyal veszi szemügyre a bábut, melyen már nincs kelés.*

//Bocs a rövidségért, sietnem kellett.//

*A dolgozat hírére halkan sóhajt egyet. Úgy látszik, hogy így év vége felé minden tanárnak eszébe jut, hogy figyelmeztetés nélkül dolgozatot irasson velük. Pennáját a tintába mártva felírja a pergamen szélére a nevét és karát, majd gyorsan átfutja a kérdéseket, és szálkás betűivel körmölni kezdi a választ. Az utolsók között adja oda a tanárnőnek a pergament, de ez nem nagyon zavarja, inkább többet szöszöljön vele, de próbáljon meg mindegyik kérdésre választ adni.
A tanárnő hangjára felkapja a fejét, és éber tekintettel hallgatja minden szavát. Anyjának hála megszerette ezt a tantárgyat, és itt is szeretné hozni azt a színvonalat, amit amúgy elvárnak tőle. A bábuk láttán felcsillan a szeme, még gyorsan lejegyzeteli az utolsó szavakat, és felpattanva az egyik bábu előtt terem. Pálcáját a bábujára irányítja, és elképzeli, ahogyan az egész testet ellepik az apró pattanások, de annyira, hogy egy picike ép felület sem marad.*
- Ferveo! - kiáltja, miután háromszor a bábura bökött, és elégedetten látja, ahogyan a pattanások az egész testet ellepik.
*Mivel a kérdésekre előtte válaszolnak, így csak csendben marad, és hallgatja a tanárnő magyarázatát az egyes felvetésekre, ötletekre. A celer rememdiumról ő is tudta, hogy csak vágásokat gyógyít, de jobbnak látta, ha mostanában nem szól hozzá a bűbájtannal kapcsolatos dolgokhoz, nehogy megint kellemetlen helyzetbe kerüljön.
A kelések letüntetéséhez szükséges bűbáj neve elég nehezen marad meg a fejében, ez nem a könnyebbek közé tartozik. Rákérdezni nem mer, így megvárja, míg valaki hangosan kimondja a varázsigét. Mert a pálcamozdulatokkal nem megy semmire. Melinda hangjára lesz figyelmes, és most már magabiztosabban fordul vissza pati-pöttyös bábujához, hogy megszabadítsa a sok kis csúfságtól. Pálcájával jobbra, balra, majd megint jobbra suhint, és hangosan így szól.*
- Contraoriens! - a pálcáját leengedve nézi, ahogyan a pattanások szépen lassan visszahúzódnak a bőrbe. Nem valami szép látvány, de hatásos ellenbűbáj, így jobb lesz, ha ezt is megjegyzi, sohasem lehet tudni, hogy mikor jön jól. Erre az ötletre felkapja a fejét, majd kezét egy pillanatra felteszi, hogy jelezze, szólni szeretne.
- Tanárnő, ha például valakinek az arcán, vagy a bőrén valahol kijön egy pattanás, és nem a Ferveónak köszönhetően, akkor azt attól függetlenül a Contraoriensszel el lehet tüntetni? - kérdezi kíváncsian, miközben arcára halvány rózsák ülnek ki. Nem szeretné, ha hiú libának tartanák, őt egyszerűen csak érdekli a dolog, de annyira nem bolond, hogy valaha is kísérletezgessen saját magán.

- Mindenki csak lassan. Ez a varázslat nem a gyorsaságról szól. A könyvükben le van írva minden amit elmondtunk a Contraoriensről, szóval ha elfelejtenék a nevét, ott meg tudják nézni. - Mondja sóhajtva, miközben szemléli a diákok munkáját. Szép lassan, de mindenkinek sikerül, nem olyan bonyolult dolog ez. Közben kérdésére Togitól érkezik is egy válasz, ő pedig helyeslően bólint.
- A pálcánk jobban kéznél van, mint egy bájital összes alapanyaga. Ráadásul vannak olyan alapanyagok, amiket nem is lehet megtalálni csak úgy szimplán az erdőben sétálva, hanem külön bájitalkereskedésbe kell menni, ez pedig macerás.
Amelie felé fordul, és rámosolyog.
- A kérdés helyénvaló, a Contraoriens a pattanásokon is segít, de ezeket gyorsabban gyógyítja, egyből ahogy elvégeztük a varázslatot. - Körbenéz még egyszer, és mivel úgy találja nincs több kérdés, ezért megszólal.
- A tanórának vége, köszönöm a jelenlétüket. A tananyagot kérem minél előbb sajátítsák el, mert hamarosan itt a vizsgaidőszak, és szükségük lesz rá. - Ő maga visszalép az asztalához, és ahogy a diákok is elindulnak kifelé, eltünteti szerencsétlen bábukról teljesen az összes égést, és a szertárába teleportálja őket. Mikor mindenki elhagyta a termet, ő is összeszedi holmiját, és elindul kifelé az ajtón.

// bocsi mindenkinek a rövidért Razz

pontok és a tananyag a házival felkerült //

*Kicsit csalódottan hallja Togi válaszát. Ezt eredetileg ő is akarta mondani, csak annyira gyorsan nekiállt a gyakorlásnak, hogy elfelejtette.
Hallva, hogy az órának vége, a padjához sétál. A felszerelését szépen lassan bepakolja a táskájába. Miután ezzel végez, a tanári asztalhoz sétál.*
- Tanárnő... Jövőre is fogunk sötét varázslatok kivédését tanulni, igaz?
*Miután megkapta a választ, elköszön, és elhagyja a termet.*

*Arwen mikor meglátta, hogy a válaszára a tanárnő bólint, mosoly jelent meg ajkain. A többi dolgot leír, amit mások mondtak és még a tanárnőnek a mondandóját is, majd mikor meghallotta a vizsgaidőszakot elhúzta a száját. Nem szívesen hallja azt a szót, hogy vizsgaidőszak, valahogy elrettenti őt ettől az egésztől. De majd csak lesz valahogy. Mikor meghallotta, hogy vége az órának, összepakolta a cuccait, majd köszönt a tanárnőnek és sprintelt ki a teremből.*
- Viszlát, további szép napot!
*Csak illedelmesen, anyja mindig ezt tanította nekik.*

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Cammogva halad az SVK terem felé. Könnyű, fehér nyári ruhában, ami jóval a térde felett végződik. Keskeny pánttal sikerül magán tartania az öltözéket, dekoltázsa szinte kihívó. Vékony pántokból álló szandál van a lábán, de a sarka az lapos, hisz az órán gyakorlat is lehet bármikor, és nem sok kedve van orrabukni. Nagyon riktán öltözik ilyen lengén, de most valahogy a kedve is, az időjárás is ezt igényli. Azért a talárt ráborította, s arra kitűzte a pilluamulato jelvényét. Bár a talár színén is látható, hogy melyik karhoz tartozik, így majdhogynem feleleges a kitűző. Pár könyvet és jegyzetet hoz karján, egy apró dobozkában pedig irófelszerelést. Belépve a terembe rájön, hogy az még teljesen üres. Elég nagy választék van padokból. A legelső padra pakol le,a középső padsorban, leveszi magáról a talárt is, majd kinyitja kicsit az ablakot. Az ablak párkányának támaszkodva várja az érkezőket, mindenkinek köszön, s mikor a tanárnő is belép, gyorsan a helyére slisszan.

Bittus szokásosan most sem aakr késni ezért már siet is a terem felé. Nem sok idő elteltével meg is érkezik, s megpillatnja Krisztyne-t, akivel együt volt GYNT-n. Nos igen az órának volt rossz kimenetele is, de megvoltak a mágikus xy légycsapók.
Ahogy belép a terembe, egyből köszön Blackcatnek.
-Szia. Hogy vagy a gyógynövénytan óta?
Kérdezi érdeklődőn, s kedvesen, s leül Krisztyne melleti padba, s várja a válaszát a lánynak. Közben a vállát ért sérülést fogja. Nos igen, ahogy elesett, elévvé felhorzsolta a vállát az egyik fa kiálló gyökere. De már ő jobban van. Vajon Krisztyne is?

Fáradtan, egy hatalmas ásítás kíséretében lép be a sötét varázslatok kivédése terembe. Szokás szerint nem aludt, csak körül belül fél órát, pedig nagyon nem lenne jó, ha csak úgy elaludna. Főleg, mert úgy hallotta, nem is McCarthy tanárnő fogja tartani az órát. Az mondjuk elég ciki lenne, ha Akane sensei jönne be órára. Biztos ki is menne, ilyen hangulatban nem biztos, hogy el tudná viselni.
Szerencsére úgy tűnik, nem ő fog helyettesíteni (már ha igaz, hogy helyettesítő tanár lesz) mert az ő óráin elég sokan szoktak jelen lenni, és most, pár perccel kezdés előtt csak Kriszty és Bitta ül a teremben.
- Sziasztok! - köszön hangosan, és leül Bitta mellé, remélve, hgy nem sérti meg ezzel Kriszty-t. A legjobb megoldás az lenne, ha egy külön padba ült volna, de ahhoz meg most nincs kedve.

*Ismét egy újabb óra és most szerencsére Alice még nagyon is időben volt. A múltkori rohangászás miatt most már jobban oda figyel és megpróbál nem pihenni egy óra előtt, félő hogy elaludna. Így hát kicsit fáradtan igaz, de elindul a Sötét Varázslatok kivédése órára. Ahogy általában mindegyikre erre is rendesen felkészült, bár kezd már nagyon fáradni, de van ilyen főleg iskolákban vizsgák előtt.
Kényelmes, lassú tempóba érkezik meg a teremhez ahová azonnal be is nyit, majd egy halvány mosollyal arcán köszön is a jelenlévőknek.*
-Sziasztok!*Ahogy ez megtörtént szokásának híven kiválaszt egy padot, valahol elől, majd szépen helyet is foglal rá és kipakolja a szokásos holmijait a padra.*

*Arwen kapkodva próbál kijönni a szobájából, de a cuccai nélkül csak nem mehet órára. Így gyorsan kiönti a táskájának a tartalmát az ágyra, majd amit fontosnak talál visszarakja és pluszban még berakj a könyvét is meg a hozzátartozó füzetet is. Felkapva a talárját, ami nem megy olyan egyszerűen, mert siet. Mikor belepasszíroztam magát valahogy, már nyitotta is a szobáját és elindult kifelé, le a harmadik emeletre, hogy órára menjen. Szokásához híven ha siet nem vesz észre senkit, és most is így tett ha ráköszönnek nem köszön vissza. Fut lefelé a lépcsőn, majdnem leesett, de időben elkapta a korlátot, így semmi baja nem történt. A folyosón átbaktatva ment a terem elé, majd mikor odaért hallgatózott, de nem hallotta még a tanár hangját, így simán benyitott. A többieket látva hangosan köszönt, majd keresett egy padot és leült oda.*
- Sziasztok!
*Leült a padba és elővette a felszerelését, hogy ezzel is felkészült az órára, majd várta a tanárt és hogy elkezdje az órát.*

//Holnap írok, ez így még édeskevés. Addig lehet írni érkezőt.//