Sötét Varázslatok Kivédése tanterem

Mivel a felügyelője tartja az órát, csak emiatt mer most megjelenni a publikum előtt újra.
A múltkori Átváltoztatástan óra után nem igazán volt sok kedve más órára is eljárni, de azt tudja, hogy a férfinál nem lesznek problémák a kilétét illetően. Ráadásul most a gazdija sem tudott vele jönni, pedig mostanság szinte nem is járkálnak el sehova egymás nélkül. Szóval kifejezetten ott a hiányérzet benne, úgyhogy ha lehet, még anyátlanabbul is néz ki szegény lány, mint amikor idejött.
Ugyebár amíg nem hiányzik valami, addig az értékét sem tudjuk. Eddig fogalma sem volt, milyen ha foglalkoznak vele, és gondoskodnak róla, most pedig... hát nah.
Még dorombolni sincs sok kedve, bár azért az élénk kíváncsisága és gyermeki érdeklődése még mindig megvan az új dolgok iránt.
Először is bespurizik gyorsan a terembe, de nem sokkal a belépés után le is fékez és körbepillant nagy szemekkel. Rendben, most úgy tűnik nem késett az óráról, ez már jó kezdés.
~De azért ugye ő lesz itt? Nem akarok még egy olyan gonosz embert...~
Jelenti ki magában aggodalmasan, talán másnak elég morbidul hangzana, hogy pont Gerardot nem tartják gonosz embernek. Weeko szemében azonban ő a jótét lélek, aki elnyomja benne a Másikat. Mint valami apaféleség, vagy... vagy valami olyasmi.
Lecsüccsen az egyik leghátul lévő padba, hogyha mégse Gerard jön, és netááááán (az ég ne adja) az a gonosz nő jön, akkor még idejében ki tudjon menekülni minden feltűnés nélkül. Nincs más tanárral baja, egyszerűen csak rossz tapasztalat volt neki a múltkori.
Tulajdonképpen nagy ingerenciát érez, hogy valakitől megkérdezze az itt ülők közül, hogy tényleg a prof jön-e be, de inkább meg se mukkan. Fogalma sincs mostmár, hogy mennyire kell tartania másoktól. Aprót szusszant és próbál valami elfoglaltságot találni magának.
Ott van például az a pálca vagy mi a szösz. Nah az például érdekes dolognak néz ki.
Érdeklődő tekintettel figyeli, majd leteszi az asztalra, és el kezdi szépen átgurítani a másik kezéhez. Aztán vissza. Aztán megint oda...aztán vissza.. aztán megint oda.. és a külvilág már hopp, nincs, Weeko belemerült a pálcával való szórakozásba. Szinte gyermeki hangon kuncog és nevetgél halkan, ahogy a pálca gurul, ebben is csak egy gyerek, vagy egy macska látna örömöt.
Aztán felkelti érdeklődését a pálca anyaga, mert a végét kezdi el rágcsálni, teljesen belemélyedve a cselekedetébe és a gondolataiba, lövése sincs, hogy ilyet amúgy a diákoknak nem szokása csinálni. A pálca használhatósága pedig már alapvetően kétségbevonható, mert láthatóan nem csak most élezi először rajta a fogait a lány. Még pár karom nyom is van rajta. Mintha valami játékszer lenne a pálca, mely még a rágcsálási sérülések előtti életében se lehetett túl jelentős darab, csak úgy odaadták a lánynak, hogy legyen mivel hadonásznia.

*Morogva mássza meg a lépcsőket az Extremusos ifjú. Megszokta, hogy lent van a hűvös alagsorban a szobája, onnan néha elmászik a mitológiák és vallások, átváltoztatástan vagy bájitaltan teremig, és akkor csókolom. Erre most mászhat fel a harmadik emeletre, mert azért mégsem kellene az összes svk órát kihagyni, ha már emelt szinten tanulja a tárgyat. Egy sóhajjal löki be a nehéz ajtót, majd körülnéz. Valami köszönésfélét motyog, majd megpillant egy ismerős arcot... A tekintete először csak néhány hosszú pillanatig áll meg Weeko-n, majd továbbsiklik, és körülnéz a teremben. Megcsodálja a képeket a falon, aztán az egyik ablakhoz sétál; eléggé kihajol, körülnéz odakint, nagyot lélegzik így óra előtt. Ezután "mászik vissza" a terembe, majd ráérősen hátrasétál, kezeit a háta mögött összekulcsolva, halvány mosollyal az arcán.*
- Szia Weeko! *Köszön a lánynak kedvesen, majd leteszi a táskáját az előtte lévő padba, aztán ő maga is leül, és kissé félredöntött fejjel figyeli Weeko tevékenységét.* - Nem vagyok benne biztos, hogy jól fog működni, ha rágcsálod, szóval szerintem inkább hagyd. Gabriel jön? *Úgy látta, hogy eléggé jóban vannak a fiúval, ezért nem ült le Weeko mellé, hátha jön a körlettársa is; de végülis mindegy, jó neki ott elöl. Órán úgysem tudnának túlzottan beszélgetni, így óra előtt meg hátrafordul a széken, úgy figyeli a lányt. Kissé szorong; nem a lány jelenléte miatt, hanem mert nem igazán tudja, hogy tegye fel a kérdését, ami fúrja az oldalát.*

*Megesik az is, hogy hiába a profi mumuskiűzési technika, az valahogy nem akar eltűnni a szekrényéből. Néha, mikor az éjszaka közepén felébred, eszébe jut, hogy talán csak képzeleg, és a ruhákon kívül semmi más nem lelhető fel a faajtók mögött. Az tény, hogy egyszer tényleg megérné kinyitni, és hamarosan szüksége is lesz rá, úgyanis lassan fogynak a megkaparintott ruhák, és eléggé unalmas folyton kimosni őket. Ma este végrehajtja. Kinyitja a szekrényt, s bármi is fog történni, hősi Extremusos módra fog cselekedni.
Azért reggel még talált tiszta ruhákat, amik ugyebár az előtte való napi mosásból származnak, így az akcióját elhalaszthatta éjjelre, amikor már mindenki alszik, és több embert lehet sikoltozással, döngetéssel és eszeveszett orbitális ordibálással felébreszteni. A végén még maga is a szekrénybe fog menekünli, be a mumus mellé, miközben az Extremusos diáksereg vasvillával bökdösi a szekrény oldalát. Olyankor még a félelméről is simán megfeledkezne.
A harmadik emelet felé igyekezve, arra gondol, hogy ez az óra tökéletesen kapóra jött neki. Elvégre a mumus is egyfajta sötét varázslat, vagyis ártó lélek. Talán akad az órán olyan ismerőse, aki segít végrehajtani a gyilkolást, és ha élvezni fogják, akkor nyithatnak egy mumusölő szektát is akár. Ha pedig nem akar bátrolelkű jelentkező, kénytelen lesz a profhoz fordulni tanácsért, ugyanis ez a mumus néha még az ágya alá is bemászik, és felgyújtja a takaróját éjelente.
Az ajtót elérve merengve pillant arra. Elképzeli, amint az ott ülő diákok háromnegyede gyilkos pillantást mér rá, miközben ő békés szándékkal lépked befele, hátra a padokhoz.*
~A hátsó pad a legbiztonságosabb.~
*Dönti el magába, ugyanis ha ott ül, remekül el tud rejtőzni a kíváncsi szemek elől. A másik dolog pedig, hogy talál-e bennt kartársat. Egy ideig meg ezen gondolkodik, majd tömegfóbiás léttére benyit. Nem néz előre egyáltalán nem, annyit azért kiszúrt, hogy a katedra egyelőre üres. Hátra néz, üres padot keresve, mikor megakad a szeme egy jól ismert lányon, aki furcsa szokásait most is elővette.*
-Szia Weekoo, hát itt is összefutunk.
*Köszönti a fekete hajú, pálcáját rágó teremtést. A múltkori kis nagyteremben való beszélgetés után sokkal barátságosabban néz a lányra, köszönheti ezt tanulatlanságának. De Weekoo nem is annyira veszélyes, á egyáltalán nem, csak megfelelő hozzáállás kell.*
-Leülhetek melléd?
*Pálcájával a Weekoo melletti székre bök, és a lány válasza után helyet is foglal mellette.*
-Hogyhogy eljöttél órára?
*Kérdi kíváncsi tekintettel, bőszen előrepillant, innen hátulról már játszhatja a nagyfiút. Természetesen meg se lepődik, hogy illetlennek nevezik, hiszen belépése után a tömegnek való köszönés kimaradt, s mivel az Extremusos társait veszi valamibe, Weekooval beszélgető fiúra pillant.*
-Szia. Dé vagyok, azt hiszem, még nem beszéltünk.

Belép a terembe, majd azonnal be is csapja maga után az ajtót. Körbenéz az összegyűlt társaságon, majd a szemöldökét ráncolja, nem lesz ez így jó, nagyon nem. Már bájitaltanon sem jelentek meg annyian, mint amennyien kellenének, és most még ezen az órán sem. Magán persze nem gondolkozik el, hogy lehet a saját személyisége taszít mindenkit, ő nem lehet ebben egyáltalán hibás. Nem érti viszont akkor sem a diákokat, ilyenkor kellene mindenkinek a legaktívabban bejárnia az előadásokra, hiszen mindjárt itt van a vizsgaidőszak, amelyet senki sem lazsálhat el, ha jövőre szeretné emelni a lécet maga előtt.
Papírok vannak a kezében, a sötét varázslatok kivédése nem az ő specialitás, így természetesen jobb, ha felkészül előre, az anyaggal is, meg úgy általánosságában. Nekidől az asztalnak, majd újra az egybegyűlteket kezdi el fixírozni. Arcára gúnyos mosoly varródik fel, majd mélyet szippant a levegőbe, sóhajt, és bele is kezd a menetbe.
- Hát, üdvözlök mindenkit ezen a rendhagyó sötét varázslatok kivédése órán. A tanárnőnek pihenésre van szüksége, így elutazott, viszont megkért rá, hogy tartsam meg ezt az órát, hogy ne maradjon senki tudás nélkül ezekben a gondterhes időkben, amikor napokon belül megkezdődik az, amit senki sem vár, de mégis muszáj elviselnie: igen, a vizsgaidőszakról beszélek. Nem is húzom tovább a szót, előbb egy kicsit érdeklődök, hogy mégis hogy s mint állnak az anyagok ismeretével, így egy kicsit kérdezősködök, firtatom a dolgokat.
Blackcat, mi is az az sötét varázslatok kivédése, mit értünk alatta, miket tanulunk itt? Gewinn, meséljen nekem, hogy mégis miféle következményekkel jár az, ha elrontjuk a be-, és felrobbantó igét. Egyáltalán melyek ezek, mi a varázsige? Warren, elsősorban maga az unalmát, és a fáradságát kizárja az óráról, úgy tűnik a madarak után ez valami új hobbi magánál, mert igen, hallottam a baglya esetéről. Ezen kívül eltrillázza nekem azt, hogy mit gondol a tüzes támadásokról, látja ezeknek hasznát? Binoche fog nekünk beszélni a több személy fizikai védelméről, illetve Kearston pedig ennek párját, a több személy mágikus védelméről cseveg egy szépet. Weeko - igen, itt már megint keresztnevet használ. -, te körbeírod nekem, hogy mit gondolsz a vágásokról, ugyanis ez lesz a mai óra anyaga. Henzsely elmondja, hogy mit is kell tudnunk a Repellóról, azaz a varázslat-visszapattintóról. Végül Oronar zárja a sort a pajzsbűbájokkal. Hajrá, beszéljenek a témájukról. - Azzal hátradől, és figyelmesen hallgat.

Hatalmasat ásít, nem is tudja, hányadik ez már azóta, mióta belépett a terembe. Sajnos ez pont akkor történik meg, amikor Gerard tanár úr megérkezik, és valahogy sejti, hogy nem fogja szó nélkül hagyni. Némileg jobban figyel, mikor hallja, hogy kérdésekre kell válaszolni. A félreértések elkerülése végett, ez csak azért van, hogy tudja, tulajdonképpen mit is kell majd csinálnia.
A szidását hallva elvörösödik, és próbál minél mélyebbre süllyedni. Mármint a padban.
Ez nem igaz, minden tanárnak van valami baja velem? És egyébként is, mégis hogy tegyem félre a fáradtságot, mikor nem tudok aludni?
Viszont nem akar először válaszolni, így megvár még pár diákot, csak utána teszi fel a kezét. Amennyiben megkapja az engedélyt, bele is kezd a válaszadásba, de előtte még természetesen feláll.
- Öhm... Szerintem hasznosak mert... azokkal a tüzes varázslatokkal, amiket természetmágián tanultunk, könnyen tudjuk irányítani őket, így ha esetleg célt tvesztenek, akkor is vissza tudjuk őket fordítani. - Wayner professzor úr valószínűleg nem erre a válaszra számított, de most ennyire tellett volna, de most már mindegy, nem szívhatja vissza. Inkábbcsak szótlanul visszaül a helyére, de azért még hozzáfűz valamit:
- De egyébként órán nem szoktam unatkozni. Csak előtte.

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Az ablak párkányak dőlve figyeli az egymás után érkező diákságot. Az ijedt Weeko érkezése felkelti kicsit figyelmét. Alkalmat érez, hogy odamenjen hozzá, de mire elszánja magát, már Levente is belibben, s utána még egy fiú, odatelepedik mellé, akit nem is ismer még.
~Nem lesz nekem elég bátorságom...~
A professzor érkezésekor gyorsan a helyére libben az ablaktól, s beül a padba. Teljesen kiment a fejéből, hoogy erre az órára ő várható, pedig említve lett valahol. Csak emlékezne rá, hogy hol. De lényegében ez most már mindegy. Figyelmesen hallgatja végig, amint elmondja miért is van itt. Na de, hogy megint a nevét hallja tőle....Szerencsére most mindenki sorra kerül. Szegény Melinda is...aki most szeretne elbújni valahová. Mivel elsőként lett szólítva, így minden bizonnyal elsőként kell válaszolni, így mikor a tanár elhallgat a Pillus lány feláll és belekezd mondandójába.
-A Sötét Varázslatok Kivédése, mint ahogy a neve is mondja a sötét varázslatoktól megvédő bűbájokra, varázsigékre tanít meg mindenkit. Ezek mellett megtanulhatjuk a kíváncsi tekinteteket kizárni házunkból, kisebb nagyobb lények elleni védekezést. Kisebb-nagyobb fortélyokat, amket harc közben használhatunk, vagy esetleg akár meg is viccelhetünk vele valakit némelyikkel.
Tudja jól, hogy a viccelődésről nem kellett volna említést tennie, de miután leül egy apró pillanatra -MElinda felé néz, remélve, hogy eszébe juttatja az első párbajukat. Vagy az már a második, esetleg a harmadik volt?
Melindának azonban most is van egy megjegyzése a prof felé. Nem biztos, hogy a kelleténél neki most többet kéne szólni, de hát ő tudja. Valahol irígyli a lányt bátorságáért, ugyanakkor túl vakmerőnek is tartja, minden esetre Kriszty nem merne ilyeneket tenni egy órán sem.

Hirtelenjében két új ismerős is megjelenik a színen, ami azért arra készteti, hogy ne rágcsálja tovább a pálcáját, van mostmár jobb elfoglaltsága is. Levinek szélesen elmosolyodva biccent egy nagyot köszöntésül, bár azért még egy kissé félénken, tudja ám jól, hogy az órán ott volt a srác. Szóval amíg az nem is beszél tovább, nem is tudja, hogy hogyan viszonyulnak hozzá éppenséggel. De szerencsére a srác beszél, hallhatóan szavai meg nem tartalmaznak szidást, vagy hasonló tartalmat. Megnyugodva szusszant egy aprót, de a kérdésre lebiggyeszti alsó ajkát.
- Nem jön. Nem tudom hol van, lehet játszik valahol.
Nagyon gyermeki a válasz, de alapvetően Weeko-nak fogalma sincs merre járhat, vagy mit csinálhat gazdija nélküle. És egyébként is, ha tényleg játszik, őt meg itt hagyta, az eléggé elszomorítja. Rájött, hogy a pálcával azért annyira nem jó játszani.
Ha nem is túl jól, de érzi, hogy a fiú bizony szorong, ami kissé meg is lepi, hiszen ha tud róla, akkor üvöltenie kéne, vagy félnie, nem ilyen alig érezhetőn szorongania. Ha meg nem tud, nem érti mi a baj, aminek hangot is ad természetesen aggodalmas cicaszemekkel.
- Mi a baj?
Kérdi nagyon halkan, szinte már most keresve hol lehet seb, vagy ami a bajt okozza. Ekkor érkezik meg Daeron is, akivel először ismerkedett meg itt az iskolában a diákok közül. Szélesen elmosolyodik köszönve rögtön.
- Sziaaa Dae...D!
Nem az emlékezetével van baj, csak hirtelenjében nem tudja kimondani a srác nevét, így csak zavartan lerövidíti. Még hófehér bőre halványan el is pirul, hogy nem tudta kimondani. De legközelebb jobban fog igyekezni, majd külön gyakorolja a nevét. A kérdésre kissé megszeppen és pislog a mellette lévő helyre, ő igazából Gabrielnek tartogatta a gazdájának, de mindjárt itt az órakezdés, nem valószínű, hogy megjelenik. Bólogat válaszul, de az alsó ajkába harap aggodalmasan, a következő kérdésre csak felocsúdva pislog fel nagyokat a szőke fiúra, majd a tanári asztal felé.
- Gerard fogja tanítani, és ő nem bánt.
Magyarázza nagyon halkan, bár tudja, hogy az ÁTV-n nem volt ott a fiú. Viszont látszik Weekon, hogy történt valami azon az órán, most hogy ennyire óvakodik más tanároktól. Hamarosan meg is érkezik felügyelője, mire azonnal egyenes tartásban ül, és kíváncsi tekintettel pislog a tanárra. Becsületszavára legyen mondva, miszerint nagyon igyekszik ügyes kislányként mindenre figyelni. Persze így évvégén beesve a nagy forgatagba, egyáltalán nem tudja követni az eseményeket és a tananyagot. Meg persze a tudásszintje majdnem olyan, mint egy általános iskolásé mágiából. Nagy szemekkel, minden porcikájában megfeszülve várja a neki feltett kérdést, majd nagyot nyel. Fel is egyenesedik, ahogy látta a többi diáktól, miközben a már megrágcsált végű pálcával vakargatja a tarkóját zavarodottan.
- Igenis, Gerard! Hát.. ühm.. vágások.
Elgondolkodik pár pillanatra, és hát próbál a leghétköznapibb értelemből kiindulni, hogy megmagyarázza.
- Vágásokat olyan dolgok okozhatnak, amik élesek, és szúrnak.
Itt grimaszolva pillant le a pálcájára, mert az istennek se tudja elképzelni, hogy ez az összerágcsált valami tud vágni és szúrni.
- Szóval azok megvágnak, és akkor nagyon fáj, de ugyanakkor ott vannak aaa...a... a növények, meg az állatok karma, azok is vágnak. De az emberi penge sokkal fájdalmasabban vág. Főleg az ezüst, mert az kicsit éget is. Szóvaaaal... én úgy gondolom, hogy a vágások nagyon rossz dolgok, és fájdalmasak, és nem jók egyáltalán.
Ő persze nincs tisztában azzal, hogy azt az égetést nem mindenki érzi, de aztán őszinte csodálattal és meglepődéssel pislog fel a tanárra, egészen ledöbbenve. Olyan döbbenet és meglepődés ül ki az arcára, ami tényleg vicces gyermetegségét tekintve.
- Tudunk mágiával is vágni?
Ennyivel el is mondta végülis a túl sok információval nem bíró, de igen őszinte gondolatait az anyagról, és ha engedélyt is kap rá, akkor visszacsüccsen szépen. Még amikor leül, akkor is csak nagy szemekkel pislog le a pálcájára, még meg is ütögeti vele picit a tenyerét, lesve, hogy mikor vágja meg az összerágcsált izé. Annyira belemélyül a tesztelésbe, hogy még Daeron kezét is maga elé húzza és megütögeti a pálcával (nem nagyot, csak olyan kis picurkát), de nem lát maradandó vágott sebeket. Ha van valami, amit egyáltalán nem mutattak meg neki, az a varázspálcák működése és használata.

*Miközben vár a tanárra elkezd rajzolgatni egyik pergamenjére. Általában mindig ezt csinálja ha vár, vagy unatkozik. De természetesen mikor megjelenik a tanárúr azonnal abba hagyja a dolgot és minden erejével Mr. Wayner-re koncentrál.
Sajnálja Melindát, mindig megtalálják őt a tanárok. Ha vele történne ilyen biztosan kiakadna, így örül is, hogy még semmi ilyet nem kapott még eddig egy tanártól sem.Nos igen a vizsgaidőszak.Sneki sem kedveli, csak az aki nagyon szeret tanulni, vagy szereti szívatni a diákokat. Smile

Alice fél, nem is kicsit. Igaz már elkezdett rá tanulni, átismételgetni, memorizálni a dolgokat, de ennek ellenére fél ami mondhatni mondhatni normális, mivel a legtöbb ember fél a vizsgáktól.
Szerencsére erre az órára is készült, így annyira nem izgul a "feleéstől", bár igaz így is kaphat olyan kérdést amire nem tudja a választ. Ám ez nem történik így. Azonnal leírja a kérdését, majd ki is dolgozza válaszát pergamenjén miközben a többiek felelnek.
Mikor rá kerül a sor hevesen dobogó szívvel áll fel székéről és válaszol ő is a feltett kérdésre.*
-A Tutamen varázslattal lehet megvédeni több embert a fizikai támadásoktól. Úgy kell végrehajtani, hogy pálcánkkal egyesével rámutatunk azokra akiket meg szeretnénk védeni, majd úgy csinálunk mintha egy nagy körbe zárnánk őket és ez után kimondjuk a varázslatot. Addig nem látszik semmi a védendő ember körül amíg valaki meg nem próbálja fizikai úton megtámadni. Ekkor egy ezüstösen csillogó réteg jelenik meg azon a ponton ahol a sérülést próbálták okozni, ami később szépen el is halványul. Általában a kezdőknél csak 5 percig hat ez a varázslat, de természetesen sok gyakorlással lehet ezt növelni.*Ennyit tud mondani a kérdésre, így vissza is ül helyére és érdeklődve várja a tanár reakcióját.*

*Tekintetével még fürkészi a belépő diákokat, talán meg is úszta, és csak ennyien lesznek. Egyáltalán nem lepte meg az, hogy alig tolta be magát órára pár unatkozó, vagy tanóramániás diák, amikor ilyenkor aztán tényleg hőgutát kapni. Inkább rohadnak a szobájukba, fetrengenek, mint a három napos vizihullák, sőt, még legyeztetik is magukat. Ö nem azért jött, mert unatkozik, hanem mert fél bemenni a szobájába, meg úgy általában máshová is. És mit ad isten, az órarendjébe pillantva rögtön kiszúrta a lehetőséget pontzsámainak megnövelésére. Ez se történt volna meg, ha a nyitott ajtón keresztül lép be a nagyterembe, nem pedig a zárton. Olyan profi meg nincs, hogy falon keresztül tudjon mászkálni.
Ajkai elválnak egymástól, hogy valami értelmes mondatot nyögjön Weekonak meg leventének, amikor a terem ajtaja megrezeg, végül nekicsapódik a falnak. Vágyat érez arra, hogy megjegyezze: "Hát öregem, ez ám megjelenés a javából." Tudja a dolgát ez a tanár is, bár talán magnéziumot kéne szednie, főleg vizsgaidőszak előtt, hiszen az hatásos a stressz és az elmebaj ellen szintúgy. Karvezető, hát milyen is legyen? Szőke, pudlikutyával a hóna alatt? Gonosz vigyor terül szét arcán...
...ami aztán le is hervad, mikor az ő neve elhagyja a prof ajkát, és szépen, lassan a levegővel párhuzamosan haladva lejut a fülébe, onnan pedig az agyába.*
~Na ne!~
*Túl szép lett volna, ha hátradőlve, panorámai kilátásból szemlélte volna az órát. Sóhajt egy oroszosat, végülis, alig halották az iskolában édesen csiripelő hangját. Az meg csak jó neki, hogy utoljára villogtathatja tudását.
A diákok egymás után állnak fel, s szavalják el a nemzeti dal egyes verszakait, végül az előtte lévő Weeko-ra is sor kerül, ki leülése közben édesen megpiszkálja Daeron kezét. Mikor a lány keze mozgásnak eredt, és maga elé húzta a kezét, hirtelen azt sem tudta, hol van. Pislogott párat, végül eszébe jutott, hogy a lány Weeko. Így már rendben van.
Ö is felállt, vagy valami hasonlót csinált, majd mondani kezdte, amit utasítottak neki.*
-A pajzsbűbájt akkor alkalmazzuk, mikor a felénk közeledő bűbáj olyannyira hirtelen jön, hogy lehetetlenség előle menekülni. Ezt használva megvédhetjük magunkat a támadástól.
*Feleli érthetően, majd visszaül a helyére. Talán most neki kéne Weeko kezét megpiszkálnia?*

*Kicsit meglepődik, mikor nem Amber tanár nő jön. Azon viszont felhúzza a szemöldökét, hogy miért kell így bejönni, főleg az igazgatónak. Ezen el filózva hallgatja végig az órát, vagyis inkább a bevezetőjét. A felelésre inkább nem mond semmit, de meg se próbál elbújni, mert ha eddig nem jött be akkor most sem fog. Sorolja a nevet a professzor, majd végül az ő neve és feladata el hangoztával, gyorsan kattogni kezdett az agya.*
~Na oké, van egy kis időm, gyorsan törd a fejed.~
*Magával vetekszik, majd mikor az előtte lévő lány elmondja a rá kiosztott felelést, meg várja a többieket, majd jelentkezéssel mondja a feladatát. Előtte felállt a székről, hogy jobban látszódjon ki is felel.*
- A több személy mágikus védelmének a varázsigéje a Tutormasc. Fontos róla tudni, hogy addig hat amíg a megidéző koncentrál. Ha nem figyel oda és mással kezd el foglalatoskodni, akkor a pajzs meggyengül, eltűnik. Ha csak osztott a figyelme akkor gyengébb lesz a pajzs, de már így is elérheti az ellenfél a kívánt hatást. A pálcamozdulatról csak annyit kell tudni, hogy azokra a személyekre kell rámutatni, akiket megakarunk védeni. A pajzs körbe veszi a személyeket és kékes színben látható, de mégis átlátszó. Ez a pajzs elnyeri a varázslatokat, amik megtámadnak. Egyetlen egy hibája van mégis ennek a védőbűbájnak, méghozzá az, hogy a fizikai behatás alól nem véd, csak a varázslatok ellen. De viszont egy jó is van benne, hogy a búra alatt is lehet varázsolni. Ezt a védőbűbájt nem csak több személyre is lehet használni, hanem magunkra is alkalmazhatjuk. A lényege, hogy a pálcánkra magunkra mutatunk.
*Mikor elmondta azt, amit érdemes tudni, visszaült a helyére, majd a többieket kezdte hallgatni és azokat le is jegyzetelte, max. ha nem jó áthúzza. Azért jó tudni a diákok tudását is. Tetszik most neki ez és majd jövőre ki is használja a tanársegédi posztját és minden óra előtt, amit ő tart feleltetni fog.*

//szakadozó net miatt az user holnapi nap folyamán -estefelé- ír, mert reggel nem lesz otthon :S remélem Gerry bácsi nem baj. Abban a hsz-emben majd írok a mostani kérdésre is. Üdv.: Bitta Gewinn.//

//User elnézést kér, de több probléma miatt is (egész napos túrázás, majd mozi, majd egy jó kis rosszullét) csak most tud írni. Remélem nem gond Gerard professzor, amennyiben igen, törlöm a hozzászólásomat. Előre is köszönöm!//

*Egy Pugnaxos diák, vagyis inkább prefektus siet le a lépcsőkön. Mint prefektus jó példát kéne mutatnia, nem elkésni az óráról, leckét írni, pontokat gyűjteni, közösségi életben részt venni, de valahogy az elmúlt napok fejleményei miatt nem igazán volt a topon. Semmi gond, majd elmúlik ez is, mint a többi, megemészti magában, és "szép az élet" szlogent mondogatja tovább. Gyorsan vetődik le a lépcsősorokon, oly annyira, hogy a talpa, és a térde is belesajog. De ha be akar érni, az órára, akkor ez a legkevesebb. Majd valami gyógyítóbűbájjal ellátja a lábát óra alatt, vagy utána. A harmadik emeltre vetődve, szinte már csak egy kondenzcsík marad utána, ahogyan sprintel a terem felé. Csak nem hagyhatja ki a saját karvezetője óráját, meg tegyük hozzá, szereti ezt a tantárgyat. Egy kanyar után már látja is a termet, és lassít a léptein. Akkor üti meg a fülét valamiféle férfi hang, ami ismerős neki.*
~Wayner professzor?~
*Nagy levegőt véve, hevesen dobogó szívvel nyit be. Tekintetével Miss McCartyt kereste, de helyette az előbbi kérdése igazolódott be. Csendben becsukja maga mögött az ajtót, majd amint észreveszi a tanár magyarázkodásba kezd. Nem sunyi ő, csak nem akarja félbeszakítani a kérdések, és válaszok özönét.*
-Elnézést a késésért, Wayner professzor! Többet nem fog előfordulni sem Sötét varázslatok kivédése órán, sem a többi órán.
*Egy kicsit bólint a fejével, ezzel is jelezve az igaz mondását, és várja, hogy a tanár engedélyt adjon arra, hogy leüljön. -Ellentétes esetben kivonul az ajtón.- Végül aztán az egyik szabad padba ül le. Kinyitja a füzetét, és megpróbál felzárkózni az óra menetéhez.*

*Bittus teljesen nyugodtan ül a helyén, mikor egyszercsak megjelenik a tanár. Pontosabban az igazgatóúr. Hirtelen nem is tudja mit mondjon, mert eláll a lélegzete, attól hogy hogy Gerard prof jelent meg. Aztán kis idő múlva meghallja a nevét.*
-Igen?
*Kérdez vissza, majd meghallja a kérdést.*
-Öhm. A Berobbantó varázsige az Escendo. Ami a következményét illeti, az annyi volna, hogy a robbanás adna hangot, de nem jönne létre valójában a cselekmény. Vagyis hogy nem robbana be semmi. Esetleg máshová irányul, vagy nem megfelelő mértékben jön létre. Ami viszont a felrobbantást illeti...
*Kezdi, s mélyet sóhajtva gondolkozik el.*
~Fú... mi is volt a varázsige?~
*Fut gyorsan át az agyán, s elterelésképpen, elkezd köhincselni, mintha a torkával lenne gond.*
~Indekto? Inflecto? Infectus? Inflatus? Áh igen, Inflatus. Ezaz.~
*Gondolja, s folytatja is.*
-Khö-khö.Khöm. Tehát a felrobbantó varázsige, vagyis a Inflatus következménye hasonlóképpen működik, mint a berobbantó varázslatnál. Ami viszont azt illeti, sok más következménye is lehet, ezért nem ajánlatos elrontani. S hát. Gondolom elrontás esetén is fontos, hogy konzultájunk tanárral, aki segíthet helyrehozni a dolgot.
*Fejezi be, s csendesen ül tovább a helyén.*

Végighallgatja a válaszokat, melyek eléggé érdekesen néhol, főleg Weekoé, de csak legyint egyet, ahol reménytelenséget lát, és megy is inkább tovább, csak a lányhoz fűz megjegyzést, persze ez egyáltalán nem sértő, a hangneme is igen barátságot, és közvetlen, szóval nem kell félnie a leányzónak, aki mondhatni, hogy szinte a lánya is.
- Igen, lehet varázslattal is, de az is megállja a helyét, amit te mondtál, természetesen, a mágián kívüli életben - mondja, majd nyílik az ajtó, és Raphael lép be rajta. Elhúzza kissé a száját, de ma érdektelen napot tart, szóval nem is zavarja egyáltalán, szóval int, hogy bejöhet, és üljön le egy szimpatikus helyre. Kérdést persze már nem tesz fel, arról a lehetőségről lecsúszott, lehet, hogy ennek még örül is a fiú, hiszen addig jó, amíg ő kérdezhet, de amint a tanár kezd zavarba ejtőeket... Nem jó az, főleg, ha nem tudjuk a választ.
- No, térjünk is át a mai anyagra. Két varázslatot veszünk, mindkettő vágásokat idéz elő a testen. Akik alapszinten tanulják a tantárgyat, hamarabb elmehetnek, az emeltesek még egy kicsit ittmaradnak. Nem szaporítom tovább a szót, legyen in medias res a dolog. Az első ige a Mitis lesz, ez az alapszintű. Nem túl nagy sebet, és ez a lényeg, hogy csak egyet lehet vele ejteni. A pálcamozdulat nem más, mint az, hogy mutassunk a metszeni kívánt helyre, majd húzzuk balra a pálcánkat, hirtelen rántással, és azon a helyen megjelenik a kicsi, apró vágás, mely nem túl mély, éppen akkora lesz, hogy vérezzen az illető. Lássanak munkához, ha van kérdés, szóljanak - mondja, majd elkezd körbesétálni, és ha valakinek kell segítség, akkor áldozatosan megteszi a lépéseket.

//elnézést a rövid hozzászólásért, sietnem kell. ^^ nem gond, Raph, maradj nyugodtan. Smile

miután szóltak, hogy a gyakorlás érdekes lesz, igaza van mindenkinek, szóval a terem végében vannak kis bábuk, azokat kell vagdosni.//

Nem igen tudja Daeron piszkálni Weeko kezét, mert az piszkálja az övét bőszen. A leányzó igen jól el van a saját kis "világában". Olyasféle, aki mindig elfoglalja magát olyan dolgokkal, ami felkelti a figyelmit. Amolyan kíváncsi gyerekként szeret felfedezni mindent.
Miután ezeket a felfedezési hajlamokat kiélte a srác kezén, meglepetten tudatosul benne, hogy a pálca nem elég éles a vágáshoz. Talán már tenné is fel a következő abszurdnak tűnő kérdését, amikor Gerard válaszol neki, arcán pedig széles mosoly jelenik meg, szemei pedig felcsillannak.
- Értettem!
Bólogat bőszen, és valahol a fejében lévő jegyzetre fel is írja szépen magának: Mágiával is lehet vágni.
Felvetül benne a kérdés, az is vajon olyan fájdalmas, mint a normál vágások által okozott seb?
Elgondolkodik egészen, miközben a pálcáját méregeti, nézegeti, még a nyelvét is kidugja a nagy koncentráció közben. Ekkor hallják a feladatot és már pattan is fel, húzva Daeron kezét.
- Gyereeeee! Játszunk!
Nevet fel vidáman, majd húzza-vonja a srácot akár akarja, akár nem.
Lehet, hogyha a lány felfogásával látnák mások is a dolgokat, akkor minden sokkalta könnyebb lenne és könnyebben lehetne elviselni is, bármi letaglózna minket. Ez persze nem jelenti azt, hogy Weeko sohase szomorú. Mindössze csak túllép rajta, mégha ehhez valami egészen apró dolognak, újdonságnak a csodálata is kell. Megáll a bábu előtt, majd széles kis vigyort ölt felé, és illedelmesen bemutatkozik.
- Az én nevem Weeko Abooksigun. Téged hogy hívnak?
Ekkor egészen figyelmesen "hallgatja" a bábut. Hümmögve vagy egy-egy "ühüm"-mel bólogat egyet egészen komoly kis arccal. Elnézve valóban úgy néz ki, mintha komoly társalgást folytatna az élettelen tárggyal.
- Ühüm.. Igen. Persze. Hát hogyne... Te is? Óh, az remek!
Azzal csillogó szemekkel pillant fel a vélhetőleg mellette álló (mivel Weeko mindenképpen odarángatja maga mellé) Daeronra.
- Azt mondta a neve Pupák Pali, és sokat csúfolták kiskorában a butus neve miatt. De én szerintem nagyon jó neve van.
Közli a fiúval is az elmés társalgás fordítását, és nevetve fordul vissza "Pali" felé. Végülis minden csak egy játék...Jól látható azonban, hogy az első "támadást" nem újdonsült barátjának szánja, hanem saját magának. Ráérően mutat pálcájával a saját karjára, kimondja a "Mitis" varázsigét, majd hirtelen balra húz vele, minek következtében aprót szisszen fel és egy apróbb seb jelenik meg a bőrén, vékony kis vér folydogálva. Egy ideig a vérre pislog, nagyot nyel, pár másodpercre mintha furcsán ledermedne. De aztán széles mosoly jelenik meg az arcán és a bábú felé tartja.
- Látod, Pali? Nem fáj annyira.
Miután ezt megállapította, ügyesen tartja a bábú felé pálcáját, majd balra húz. Semmi. Újra a kinézett pont felé tartja, majd balra húz újra.
Semmi. Ismét. Semmi. Ismét. Semmi. Ismét. Semmi.
Lebiggyesztett alsó ajakkal méregeti a pálcáját mintha valami látható hibát keresne rajta, azon kívül, hogy (márha lenne olyan) csontig le van rágva. Aggodalmas tekintettel pillant Gerard felé. Pedig egyszer működött, ott van a karján a seb.. vagyis mostmár csak heg. Valószínűleg az a mozdulat volt a pálca utolsó lehelete.
- Gerard... a varázsizé....gyökér nem működik.
Panaszolja nagyon halkan, és egészen elszégyelve magát, hogy a pálcáját tönkretette. Nem mintha ép állapotban sokkal jobb lett volna, de azért a rágcsa halálos döfés volt neki. Hirtelen felcsillanó szemekkel mutatja fel hegyes kis körmeit, felügyelőjének.
- De tudok így is vágásokat csinálni!

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Kicsit megmosolyogja magában Weeko kérdését, s aztán azt is, ahogy a bábujával beszélget. Nem kineveti ám, eszében sincs, hisz mindenkinek kezdenie kell valahol. Az anyukája hasában senki nem tudja még, hogy mire is képes. Legyen az tünde, törp, ember, vagy akár vérlény. A lány után Kriszty is kiválaszt egy bábut, nevet azért nem ad neki, nem akar vele ennyire közvetlen kapcsolatot azért. A kékségnek a baba csak baba, semmi több. Fantázia kell már ahhoz, hogy többet is beleképzeljen. De így csak gyakorlásra kezdi használni.
-Mitis!
Hangzik el a varázsige, miközben tölgyfa pálcájának ezüst markolát megfogva egy hirtelen mozdulattal a bábu karjánál ránt egyet lefelé annak végén. Majd megismétli még párszor, így egyre több aprócska vágás keletkezik a kisérleti alany testrészén. Mikor már eleget szabdalta visszacsüccsen a helyére, hisz várnia kell a következő feladatot.

*Külső nézetből valószinűleg ő és Weeko maga a megtestesült irónia. Olyan hatást keltenek így ketten, mintha egy kislány rángatná veszettül apja kezét a kinézett barbibaba megvétele miatt. Azonban apukáját lenyűgözi valamelyik úton járó néni, és belefeledkezik azutáni kémkedésbe.
A mostani helyzet korántsem az elképzelt szituáció. Daeron jelenleg a professzort nézi, nem, semmilyen hátsó szándék nélkül, még véletlenül se képzeli rózsaszín ruhába, és szőke parókába a tanárt. Mindeközben Weeko remekül elszórakozik kezével, ha Daeron tudná, odaadná neki ajándékba is, csak sajnos nem született lecsatolható végtagokkal. Oldarapillant, zavartan elmosolyodik, ha a lánynak tetszik a keze, hát rázza, ütögesse, megvetni ezért nem fogja. Aki nem ismeri a lányt, az nyilván fogyatékosnak titulálja, vagy egyszerűen túlzottan hiperaktívnak.
Hiányérzete támad mikor megszünik a rángatás. Helyette leszedik a karját a bábuk felé menet. A feladat természetesen ínyére való, bár élő áldozatoknak jobban örült volna, de nem mutathatja meg pszichopatizmusát nyilvánosan. Weekot szolgaként követi a bábukhoz, hogy ő is kiszúrja áldozatát, akit kedve szerint vagdoshat. Nagy belemerüléssel készülne a varázsige elmormoláshoz, de a lány egyéni akciója hallatán ledöbben. Bal szeme rángatózni kezd, feje elvörösödik, tudatalatt meg is vakarja a fejét. Hát...a lány meg az érdekes szokásai. Talán neki is be kéne mutatkoznia Palinak? Elmosolyodik, aztán hagyja, hogy kartársa elhívja teázni Palit.*
-Mitis!
*Varázspálcájával rábökik a bábura, megrántja balra. Igyekezett elég érthetően kimondani a varázsigét, nehogy megint valami félresikerüljön, mint a multkori fényvarázslós akciójánál, mikor kirepítette az ablakon egyik kartásának a madarát.
A varázspálca húzásának nyomán apró seb keletkezik, ezekszerint végre elhagyta a tájszólásokat, és egyéb, érthetetlen beszédi hibákat.*
-Szerintem próbáld meg mégegyszer.
*Bal kezével megveregeti a mellette álló, szomorkodó lány vállát.*
-De nézd, megvágtad a kezed. Elsőre sikerült a varázslatod.
*Vigasztalja meg egy mosollyal, ha sikerül, eléri, hogy Wekko olyan örömrohamot kapjon, mint odalent a nagyterembe az orosz kávé megízlelése után. Pálcáját felemeli ismét, s még pár vágást ejt a bábun, a biztonság kedvéért nem árt a gyakorlás. Amíg megteheti, addig gyakrol, sajnos eddig a mazochizmus még nem ütötte fel fejét a szőke fürtök alatt. Maga mellé pillant, s meglátja Weeko pálcáját.*
-Látom ízlett a "bot".
*Jegyzi meg halkan, talán a legközelebbi SVK órára hoz magával csokirudat, s ha Weeko pálcája vészesen közeledni kezd a szájához, a csokit a lány orra alá nyomja, hogy azt tépje szét.*

Figyeli, ahogy a diákok elkezdik gyakorolni a varázsigét, és magában elraktározza a sikert. Pedig ezek nem is olyan nehéz varázslatok, simán elvégezhetőek, nem véletlenül az alapozóévben veszik őket. Nem morcos egyáltalán, most ahhoz képest, hogy milyen szokott lenni, az arca egyhangúsága nála szinte mosolynak nevezhető. Egyedül Weeko az, akinek nem sikerül normálisan értelmezni a feladatot, ugyanis magát sebesíti meg, de ezt csak később fogja fel Gerard, amikor a lány már a bábut próbálja sebesíteni.
Szemöldökét ráncolja, és aggódik azért maga mélyén egy kicsit, ugyanis a vér látványát a legjobb, ha mellőzi a lány az élete során, hiszen az ösztön mégis ott lappang benne, és jelenleg, bár már nem teljesen, de azért még irányíthatatlan, csak kontrollálható, és ki tudja, hogy egy ilyen kép mennyire kelti fel a Másik érdeklődését. Netán annyira, hogy méltóztasson megjelenni, és tiszteletét tenni. Mondjuk még akkoris lehet mit tenni, de az már lehet, hogy késő, és csak ártanak vele a lánynak.
Odasétál, amikor meghallja a nevét. Megnézi a varázspálcát, kissé oldalra sűríti szája súlyát, a bal oldalra, ergo fintorog egy sort, majd megállapítja, hogy ennek semmi baja, csak természetes, hogy magunkat könnyebb sebezni, hiszen jobban ismerjük a saját magunk gyengepontját. Ugyanezt persze elmondja a lánynak is, majd a mellette álló fiúra néz, Daeronra, int neki, hogy segítsen majd, de azért előtte még ő is mond egy-két szót.
- Nincs semmi baja a varázspálcádnak, csak koncentrálj erősen, és gondolj arra, hogy milyen csinos lenne ott egy kis seb, és máris könnyebb lesz, remélhetőleg. Viszont utána menj el szerintem a városba, vagyis elkísérlek, és egy pálcással a külsőségeket megjavítjuk, de attól még ugyanúgy jó varázslásra, csak kevésbé vezeti a mágiát a fa. Olyan ez, mint az áram, csak nem ráz. Oronar, segítenél neki? - fejezi ki kívánságát szóban is, amennyiben a fiú nem értette volna a testbeszédet, bár ezt őszintén szólva elvárja azért, minimálisan. Amint mindenkinek sikerül az ige, újra a katedrához sétál, majd felvázolja a következő varázsigét, amelyet már csak az emelteseknek kell végrehajtani.
- Most az alapszintű tanulók elmehetnek, a vizsgákon majd találkozunk. Azaz találkoznak McCarthy tanárnővel, velem majd bájitaltanon. A következő, ugyancsak vágó átok a Criminatio lesz. Ezzel már több, és mélyebb sebet tudunk okozni, mely akár halálos kimenetelű is lehet, amennyiben nem állítják le a vérzést. Persze a bábuk, amiken gyakorolni fognak, nem fognak vérezni sem, csak lyukasok lesznek, de hamar rendbe is jönnek. Ezt a varázslatot fokozottan kérem, _NE_ gyakorolják magukon, mert abból csak a baj van. - Ezt legfőképpen Weeko felé küldi jelzésként, hogy nincs bemutató a bábunak, csak Palikát, a jóbarátot piszkáljuk.
- A mozdulat egy kör lesz, a hastájék körül, majd mondjuk ki ezután közvetlenül az igét. Koncentráljunk, hogy minél nagyobb felületet sebezzünk meg. Amint végeztek, elmehetnek - mondja, majd nekidől az asztalnak, és ha kell segítség, szólhatnak neki, természetesen. És, mikor már mindeniki végzett, elhagyja a termet úgy, ahogy abba megérkezett, a jegyzettek együtt.

*Az egészben maximum az a legjobb, hogy kérdést nem kapott. Bár akkor meg felesleges volt elolvasnia óra előtt az anyagot. De hát ezzel már nem tud mit kezdeni, így járt. A füzetébe a szokásos egyszerűséggel felírja a varázsigét, hogy mit tesz, és, hogy mi a pálca mozdulata.*
"Mitis - Apróbb sebek - Balra hirtelen rántás"
*És ez az újabb szöveg díszeleg a többi varázslatok alatt. Hát igen nem ír valami sokat SVK-ból, csak a lényeget. A fontosabb az úgyis az, hogy gyakorlatban menjen a dolog. Mert szép az elmélet, jó az elmélet, de ha nincs mögötte megfelelő gyakorlat, akkor semmit sem ér. Leteszi a tollát, majd hátrapillant a gyakorló bábukra. Egy szimpatikusat kiszemelve feláll a székről, és párszor átismétli magában a varázsigét. Közben pálcájával is leutánozza a mozdulatokat, persze csak gyengéden. Aztán félúton, gyakorlás közben megvág valamit, vagy valakit. És most nincs kedve kimondottan kimagyarázkodni, pláne ennyi extremusos között. De végül is, sérülés mentesen eljut az egyik bábúhoz, és a máguspárbajozások alatt megszokott támadó állását veszi fel. Először a legnagyobb részre céloz, vagyis a bábú felsőtestére.*
-Mitis!
*Üvölti el magát, majd megrántja kicsit átlósan bal irányba a pálcáját. Pár szálka kiröppenése után, már látható is lesz a vágás a bábú hasán. Innentől kezdve már a célzást kell finomítania. Így hát pálcáját a bábú nyakmagasságába teszi. Olyan pontokat néz a testen, amik ha nem is halálosak, azért elég kellemetlenek tudnak lenni.*
-Mitis!
*Vízszintesen ránt egyet a pálcájával a bal irányba, mire megint egy vágás keletkezik a bábún, csak most kivételesen a nyakán. Nos igen, nem hiába jó a máguspárbajozásból, pláne ha egyre jobb, és veszélyesebb igéket tanulnak. Aztán csak, hogy gyakorolja az igét, és ne unatkozzon, a mellkasára is rávarázsol négy darab vágást, amik egy "W"-t formáznak, mint a vezeték neve kezdőbetűjét. Hát igen, magában jót mosolyog, de kivételesen nem az önteltségtől, hanem csak amiatt, hogy milyen dolgokra tudja hasznosítani a támadó, illetve vágó varázslatokat. A gyakorlás véget is ér, és egy újabb igét láthat fent. A pálcáját becsúsztatva az ing ujja alá, visszalép a füzetéhez. Hallgatja a professzort, miközben vele pár huzamosan leírja az igét, hatását, és a pálca mozdulatát, csak úgy mint a Mitisnél.*
"Criminatio - Több és mélyebb sebek - Hastájékon egy kör"
*Ezt felírva, hasonlóan, mint az előbb visszasétál a kétszer vágott bábúhoz. Meg kell hagyni el lehet szórakozni azon a bábún, csak úgy, ahogyan azt a "W" jel is mutatja. Párszor megrajzolva a kört, halkan kimondja utána a varázsigét. Beérkezik a bábú elé, bal lábát hátrébb húzza, és felemeli a pálcáját. Na igen, itt az a jó, hogy nem kell meghajolnia bábú elé. Arra gondol közben, hogy annak ellenére, hogy csak a bábú hasát sérti meg, még a feje tetején is látható legyen pár apró seb. Bár ez nem feltétlen lehetőség, majd óra végén rákérdezz a dologra. Felrajzolja a kört, majd az igét mondja ki, határozott hangnemével.*
-Criminatio!
*Nem törik bele a nyelve, bár ez még nem is olyan nehéz ige, mint például az eső felhő megidézése. De térjünk vissza az órára, és azon belül is a bábúra, aminek hasán megjelent pár mélyebb, és pár felszínes sérülés. Szóval mindenféle, de a lényeg, hogy sikerült megoldania, hogy ellenfele, ha nem is elvérezzen, de megszépüljön pár varázsigével. És ezzel vége is lenne az órának, de őt hajtja a kíváncsiság, ezért a tanár úr mellé sétál.*
-Elnézést professzor, de lenne két kérdésem az utóbbi igével kapcsolatban.
*Ha engedélyt kap rá, akkor máris mondani kezdi.*
-Az első az lenne, hogy feltétlen a hasa tájékára kell, tehát nem lehet a fejére, vagy a mellkasára? A másik pedig, hogy Van hatóköre? Teszem azt, csak a körön belüli testrész sérül, vagy ha erősen koncentrálunk, akkor az egész testet is megsérthetjük?
*Kérdezősködik, miközben a füzetét magához veszi, hogy ha valami olyat hall, akkor rögtön le tudja jegyezni. És amitn válaszokat kapott a kérdésére nem is tartja fel tovább a professzort.*
-Köszönöm a válaszokat, viszlát Wayner professzor!
*Illedelmesen megköszöni a válaszokat, majd elköszön a tanártól, és elhagyja a termet, miközben még egy pillantást vet a szépen felkaszabolt bábúra.*

*Szomorúan látja, hogy Gerard professzor csak bólogat és nem fűz a válaszához semmit. De ez van lehet, jobb is ha nem kap semmi kritikát. Már elkezdődne teljesen a gyakorlati rész, egy fiú lép be az ajtó, pontosabban Raphy. Furcsa, hogy a tanár úr nem fűz hozzá semmit. Most pont ilyen napja van, pedig bájitaltan órán mindig olyan durcás szokott lenni. Ez meglepte kicsit Arwent, ez a hozzá állás. Két fontos varázslatról fognak tanulni, ami jó is, Arwen szeret varázsolni. Mikor meghallja, hogy akik alapszinten tanulják a tantárgyat azok előbb elmehetnek, hát ezen felhúzza kicsit magát.*
~De miért? No, sebaj, mi legalább többet fogunk tudni.~
*Tudja le ennyivel az egészet, bár még mindig mérgelődik, de azt csak magában. A füzetébe belevési elsőnek a „Mitis” varázslatot, majd a pálcamozdulatot is. Arwen az utasításra felállt és odament a próbababákhoz, majd elővette a pálcáját. Ahhoz, hogy kipróbálja a varázsigét meg is kéne jegyezni, így egy fordulattal visszament az asztalához és belenézett a füzetébe.*
~Mitis, pálcamozdulat: balra húzzuk a pálcát, hirtelen rántással.~
*Ismételgeti magát miközben visszavánszorog a babákhoz. Pálcájával a babának a mellkasára mutat, majd balra egy hirtelen rántást végez, majd kimondja a varázsigét.*
- Mitis!
*Ezzel a babán egy kisebb vágás keletkezett. Arwen tovább hallgatja, hogy mi a feladat. Most valahogy így telik a napja, túl egyszerűek neki ezek. Visszasétál a padjához és visszaül a helyére, hogy addig se kelljen ácsorognia. Majd meglátja, hogy a tanár szólni kíván hozzájuk, így a tekintetét rá szegezi. Az alapszinteseknek vége is lett az órának, az emeltesek meg még mindig bent vannak. Ez miatt már csak egy kicsit dühös, de amint végez ezzel a varázsigével visszamehet a szobájába, a vizsgákra tanulni. Amint eltűntek az alapszintesek a teremből, máris a másik varázsigét vázolják fel nekik. Ezt gyorsan leírja a füzetébe, majd a pálcamozdulatot írja utána. Annyira elkezdett unatkozni, így az óra utolsó pár percében, hogy ezt az igét lerajzolta. Majd felállt a helyéről, de előtte jó alaposan megnézte a varázsigét. A bábu elé érve a has tájékán egy kört rajzolt a pálcájával és kimondta a varázsigét.*
- Criminatio!
*Erősen koncentrálva mondta ki a varázsigét. Minél nagyobb vágásra gondolt, és ahogy ez megtörtént a bábun hatalmas vágás keletkezett.*
~Azt hiszem ennyi elég. Jól kiszórakoztam magam.~
*Gondolataival lépked vissza a padjához, majd a füzetébe leírta mindkét varázsigéről azt, amit tapasztalt. Felkapta a földről a táskáját és egy mozdulattal belesöpörte a táskájába a füzetét és egyéb cuccát. Felkapta a vállára a táskát, majd közelebb lépett az ajtóhoz. Odaköszönt szép illedelmesen Gerard professzorhoz.*
- Viszlát, további szép napot!
*Ezt már amolyan gépiesen mondja, mert mindig ezt szokta távozásakor mondani. Kicsit újítania kéne, de ezt már csak jövőre, most inkább a vizsgákra koncentrálna. Majd mikor elköszönt a tanártól még visszanézett a terembe a többiekre. Tőlük nem köszönt el inkább nem zavarta meg őket a koncentrálásban nehogy valami baj történjen. Szép csendben kisétált a teremből, majd felsétált a lépcsőn egyenesen a klubhelyiségbe és eltűnt a szobájában.*

//Köszi az órát, érdekes volt. Very Happy

//

**Hozzászólások** : 907 **Évfolyam** : Második

Újabb ige, újabb gyakorolni való...... Na persze előtte az alapszintes tanulók távoznak, a professzor elmond pár dolgot, amit tudni kell a végrehajtásról és úgy általánosságban a varázslatról. Miután a tanár úr elhalgat újra a bábut veszi kezelésbe Kriszty is, figyelve a többiektől alhangzott kérdéseket, majd az arra kapott választ.
Az "áldozata" felé emeli pálcáját, annak hasát célba véve, Leír egy kört, arra a részre, ahová a vágást ejteni szeretné. Nem túl nagyot, mert ha sikerül elsőre, még a végén felszabdalja a babát.
- Criminatio!
Hangzik el a kékség szájából közvetlenül a mozdulatsor után a varázsszó is, melynek hatására egy apróbb "seb" keletkezik.
~Ez így édeskevés...nem tudnám magam megvédeni ha csak ennyire futja harc közben.~
Megismétli az egész feladatot, kétszer.háromszor...majd negyedszerre egy erélyes, nagyob kört rajzoló mozdulatot tesz, majd gyorsan kimondja a bűbájt is.
- Criminatio !
Immáron egy jókora sebet is sikerült összahoznia. Kíváncsi tekintettel pislog körbe a még itt maradt diákokon. Ezek után már nem sok dolga akad itt, így távozik a teremből.
-Viszont látásra.
//Én is köszönöm az órát:)//

Természetesen Daeron szavai varázslatosan nagy hatást érnek el, már nem is olyan csüggedt a lány a sikertelen varázslata miatt. Lelkesen csillogó szemekkel pillant fel rá.
- Akkor csak magamat kell vagdosnom, hátha sikerül?
Ez neki így végülis tökéletesen logikus. Elvégre az első varázslata sikerült, amit a saját karján hajtott végre. De úgy tűnik Pali makacs ellenfél volt, nem hagyta magát, és a rajta ért támadások már cseppet sem sikerült. Vajon hogy csinálta ez a ravasz bábú? Daeron bot-os megjegyzésére csak értetlenül pislog párat, de aztán a varázspálcájára pillant nagy szemekkel.
- Óh. Finom volt.
Majd Daeron szája elé tartja a pálcát felvont szemöldökkel, komoly kis tekintettel.
- Megkóstolod?
Kérdi kedvesen, ő szívesen osztozik ám vele, ha tud mit adni. Bár most jelenleg mindössze csak egy pálca szolgál nasiként, legközelebb talán lesz nála valami más is. Már eddig is erősen gondolkozott azon, hogy a Nagyteremből lopkod magának egy kis csokit, vagy valami édességet, de mindig attól félt, hogy lebukik, és akkor leszidják, és Gerard, Gabriel meg Daeron nagyon csalódottak lennének benne. Persze erről nincs szó, de Weeko mindezt szentül hiszi. Ahogy Gerard magyaráz neki, rögtön bólogat és érdeklődőn figyel, hogy mindent meg tudjon ám jegyezni, mert nem szeretne ugyebár bosszúságot okozni. Cicaszemei azon nyomban felcsillannak, ahogy Gerard említi a közös vásárlás lehetőségét, és aprócska kis kezecskéjével megfogja a férfi ingujját.
- Gerard és én megyünk vásárolni finom varázspálcákat? Kérhetek karamellásat?
Felmutatja apró kis fintorral az arcán a pálcát, hozzátéve az ízválasztás okát.
- Ez itt eperízű, és nem szeretem az epret.-felkapja a fejét kissé értetlenül pislogva nagyokat- Áram? Ráz? Így? Bzzzzzz?
Kérdi, de már fordul is vissza Palihoz és azért halkan megdorgálja duzzogón kicsücsörített ajkakkal.
- Olyan gonosz vagy Pali, miért szabotáltad a varázslatomat? Ezért büntetést kell kapnod, mert rossz bábú voltál.
Ciccegve csóválja meg a fejét, majd komoly tekintettel, azzal a varázspálcát a bábú felé tartja, pontosabban szólva a nyakához. Komolyan koncentrál, ez tény, de ahol neki egy csinos kis vágást kellene elképzelnie, akaratlanul is régi képek ugranak be. Régi képek, amiket a Másik csinál még valaha. Nagyot nyel és szinte alig hallhatón motyogja ki végül.
- Mitis!
Egy ideig ideig nagyon úgy néz ki, hogy nem történik semmit se. A bábún semmi látható sérülés, még csak meg se moccan. Már éppen fordulna Daeronnal, hogy elpanaszolja Pali újabb csúnya tettét, amikor Pali feje... nos... khm. Legurul. Weeko aprót sikkant nagy szemekkel, s abban reménykedve, hogy senki se látta meg, óvatosan visszapakolgatná a fejet, de az nem akar megállni a nyakán. Alsó ajkát idegeskedve harapdálja, ahogy halkan nyaffantja macskásan.
- Ne csináld ezt velem Paliiiiii....
Suttogja folytottan, de aztán már kétségbeesetten nyögve tolja be a bábú fejét a karja alá. Elmosolyodik szélesen, és már jegyezné is meg, hogy Palinak ez a fejetlenség bizony sokkal jobban áll, de a következő feladatot is el kéne már végezni, nehogy ő maradjon utolsónak. Figyelmesen hallgatja az utasításokat, aztán komoly tekintettel biccent egyet. Persze az utolsó mondatnál zavartan pirul el, és húzza összébb magát, tudja ám, hogy neki szól a felszólítás, szégyelli is magát a cica érte. Újra a bábú felé-nevezetesen Pali- fordul, hogy aztán a hasához szegezze pálcáját. Erősen koncentrál ám... bár azok a csúnya emlékképek... kört ír le szépen Palika pocija körül, és kimondja határozottan a varázsszót.
- Criminatio!
Újra feszült várakozás, de semmi.
Lebiggyeszti alsó ajkát, majd szusszantva pillant a szőke srácra, megcsóválja a fejét, hogy reménytelen eset bizony SVK-ból. Nem megy ez neki és kész, Pali nem akar segíteni neki a játékban. Rossz Pali. Ezek után megvárja szépen, amíg Daeron is végez, hogy aztán elhúzza innen a nagyterembe és egyenek végre valami finomat. Még nem mondtam volna? A pálca szálkás.

Amikor majd minden diák és a tanár távozik a teremből, a bábú akkor fog majd szépen.. apró.. kicsi cafatokra hullani, mintha csak atomjaira hullana szét.

Sötét Varázslatok Kivédése tanterem - Page 7 Svk

Tesztsor

1. Mi a „Destinatus” pálcamozdulata?
a. a célszemély felé tartva pálcánkat írunk egy jobbra kört, majd rámutatunk az alanyra.
b. pálcánkkal egyesével rámutatunk azokra, akikre alkalmazni akarjuk a varázslatot, majd körbe foglaljuk őket.
c. a célszemély felé tartva pálcánkat egy balra kört írunk, majd a közepébe szúrunk.
d. három erőteljes bökés az alany irányába.

2. Mi a különbség a „Tutormasc” és a „Tutamen” hatóideje között?
a. a Tutormasc addig él, amíg koncentrálunk rá, a Tutamen hatóideje viszont tudásunk mértékétől függ, nem koncentrációtól
b. semmi, hatóidejük ugyanúgy a koncentrációtól függ.
c. mindkettő varázslat hatásának ideje a találatok számával fordított arányosságban csökken.
d. mindkettő saját tudásunk mértékétől függ, meddig tudjuk tartani.

3. Hány fajta pajzsbűbájról tanultál az év során?
a. 4
b. 3
c. 2
d. 1

4. Mire használhatod a „Contraoriens”-t?
a. pajzsbűbájként megvéd az esetleges támadásoktól.
b. fellógathatok vele valakit a lábánál fogva a levegőbe.
c. égből lehulló tűzcsóvákat hozhatok létre, ezzel felgyújtva az ellenségemet.
d. kelések eltávolítására, legyen az természetes eredetű, vagy „Ferveo” által létrehozott.

5. Mi a legáltalánosabb esete a „Flamma Globus” elrontásának?
a. felrobban a pálcánk, és újat kell vennünk.
b. esni kezd az eső, és jó pár percig szitál, és emiatt sok varázsló megfázik.
c. egy kék láng keletkezik, ami csak minket éget meg.
d. nem történik semmi.

6. Mi a „Repello” hatása? (emelt)
a. erőteljes vágásokat hajthatunk végre vele.
b. az égből tűz kezd hullani.
c. eszméletlen állapotig verhetünk vele egy trollt.
d. megjelenik a végrehajtó aurája, és a rá eső varázslatokat visszapattintja.

7. Mivel lehet hatástalanítani a „Criminatio”-t? (emelt)
a. „Contraoriens”-el.
b. sebgyógyító bűbájjal és főzettel.
c. semmivel, hatása végleges és nem eltávolítható.
d. akupunktúrás kezeléssel.

Esszék

1. Milyen esetekben jó a Sötét Varázslatok Kivédése? Milyen szakmákban lehet használni? Minimum 10 mondatos fogalmazásban fogalmazd meg gondolataid a témáról.

2. Egy 5 tagú csoporttal behatolsz egy ismeretlen erőkkel övezett barlangba. Milyen varázslato(ka)t használsz előkészületként? Milyen veszélyek leshetnek rád egy ilyen helyen, miért ezeket használnád? Minimum 10 mondatos fogalmazás.

3. Szerinted miért alakultak ki különböző fajta védekező varázslatok? Milyenekről tanultál ebben az évben, és mikre tudod őket használni?

4. (emelt) Egy gyenge varázsló halálod akarja, de nem képes megölni, ezért elteleportál téged a hegyek közé, ahol trollok laknak. A legközelebbi város tíz kilométerre van, és nem úszhatod meg utadat legalább egy támadás nélkül. Hogy szabadulsz meg?

// A megoldásaitokat privát üzenetben kérem. A tesztsornál elég a megoldókulcs. Küldhetitek két részletben is, de akkor azt jelezzétek mindkét leveletekben! //

A mai reggelen úgy pattant fel ágya mellől, mintha egy söréspuskával löttek volna a füle mellé. Mit is várt volna ennyire, mint legelső tanóráját. Fogalma sem volt, milyen órája lesz, milyen az a "Sötét Varázslatok Kitérítése", így kénytelen volt az összes könyvét belegyömöszölni táskájába -néhány el is potyogott a folyosón-, s szökdécselve indult le tornyából a harmadik emeletre. Pár óra keresés után meg is találta a tantermet, illetve csak gondolta, hogy oda kell mennie, s egy jó méééély levegő után be is nyitott a terembe.
-Szééép....
Üres. A kezdeti boldogsága, s arcáról tükröződő köszönni akaró öröme lefagyott. Ajkai legörbültek, végtagjai elernyedtek. Némi szipogás után az egyik első sorban porosodó padhoz telepedett le, súlyos táskáját annak oldalára akasztva. A pad nyikorogva jelezte, hogy nem sokáig bírja a terhelést. Vigyorogva bámulta meg jó alaposan a katedrát, s szorítania kellett a székét, hogy ne menjen oda megmustrálni. Tekintetét eközben - ez mondjuk fizikailag lehetelen-, le se vette az ajtóról, várta azt a pillanatot, amikor a kilincs megmozdul, s a diákok sokasága beözönlik az ajtón.
Hezitálása közben, hogy érdeklődése ne legyen dekandens, előkotorta a könyveit, melyeket nagyság szerint rendezett el az asztalon. Remek, megnyílt a könyvtár. Az asztalról természetesen nem hiányozhat a jegyzetfüzet sem (amiben alig van néhány lap, mert az elmúlt napok során megszállta Renoir szelleme), a botja, és egy toll. Ajkait idegesen harapalva próbálta megtalálni a megfelelő ülési pozícióját, s be kell vallani, ezek a székek egyáltalán nem kényelmesek.

//Tekintve a mai napos fórum gondra, a tanári hozzászólás holnap délután fog megérkezni, így mindenki késés nélkül megírhatja a beérkezését. //