//Bocs, a késői hsz-ért//

*Figyelmesen hallgatja Owain professzort, amint az elkezdi ecsetelni a két fajta főzet által keltett hatásokat. Érdekes, annak ellenére, hogy most már a szemei teljesen hozzászoktak a sötétséghez, mégis mennyire eltérő a hangulata ennek az órának, a többi tantárgyhoz képest. Mivel nem igazán kell jegyzeteljen, így kizárólag az érzékszerveire van utalva, főleg a füleire, amik szerényebb fényviszonyokban most jóval élesebbek.
Amikor a professzor odalebegteti hozzá a nyakláncát, nem is tétovázik tovább, egyből felteszi. Hamarosan az egész testét átjárja a remegés. Hát nem egy kellemes élmény, az biztos, de meg kell magában jegyeznie, hogy Amelie egy kicsit túldramatizálja a dolgot. Az egy dolog, hogy eleinte szinte leveri a táskáját a padról, mert még teljesen új neki az "élmény", de aztán sikerül egy olyan pozícióba helyeznie magát, amiben több-kevésbé képes ülve maradni, és nem verni le semmit a végtagjaival.
Szinte azonnal rájön, hogy mit kéne csinálnia Leanne-nek, hogy leszedje magáról a csatot, de nem szól, csak figyeli, hogy a Mixerazon főzet hatása miben nyilvánul meg a lányon.
Amíg "szenved" a lány, elgondolkodik azon, hogy az Etremendo-oldat mennyire lehet praktikus megoldás egy érzelméileg megsértett fél számára, de ebben a témában nem igazán van otthon, hogy önállóan képes legyen levonni a megfelelő konzekvenciákat. Noel véleménye erről az, hogy "gyerekes"... Talán az, talán nem, ő nem igazán tudja megítélni, bár az tény, hogy ha valakit meg akarna alázni, akkor azt sokkal rafináltabban, és eredményesebb módszerek segítségével tenné... az meg már semmiképpen sem lenne gyerekes a szó ama értelmében, ahogyan Noel megfogalmazta.
Nyilván megesik Noel szíve Leanne-n, vagy csak jó pont érdekében teszi mindezt, mert amikor felszólal, nem csak Amelie megjegyzésére reagál illetve fedi fel saját észrevételeit az Etremendo-oldattal kapcsolatban, hanem egyúttal fel is ajánlja az extremusos lánynak a megoldás kulcsát. Azért egy apró félmosolyt megenged magának, amikor Leanne mégsem veszi le a csattot, hanem csak szobormereven ül tovább, miután nagy nehezen sikerül feltennie kezeit a padra.
Noel álláspontja érdekes, de ő nem ebben a vonatkozásban látja az Etremendo-oldat praktikusságát, ráadásul egy ilyennel "átitatott" varázsfegyver nem egy hű de hatásos módszer a tolvajok kiszúrásához, maximum akkor, ha elég sötét a másik, valamint akkor, ha elég hamar bukik le ahhoz, hogy még ne múljon el a meglepetés-érzete.
Úgy dönt, hogy a többiekkel ellentétben nem várja meg, amíg elmúlik a hatása, ezért egy kicsit komikus körülményességgel, de végül sikerül levennie magáról az ezüstnyakláncát. Ahogy elmúlik a remegése, egy pillanatig megkönnyebülten elernyeszti magát, majd kinyújtózkodik hátratett kezekkel, hogy egy kicsit megropogtassa hátgerince csigolyáit.*

- Tanár úr, létezik olyan eljárás az Etremendo- illetve Mixerazon oldatokban áztatott ékszerek hatástalanítása érdekében, ami során úgymond nem szenved kárt az alany? Azt Ön is említette, hogy egy bizonyos idő szükségeltetik ahhoz, hogy elmúljon a hatásuk azokon, akik viselni kezdik. Ebből következne még egy kérdésem, ha szabad: vegyük a Noel által is említett felhasználási módszert, mi szerint az a célom, hogy megleckéztessem az illetéktelen felhasználót azáltal, hogy beleáztatom a féltett ékszert az Etremendo-oldatba, s majd elrejtem. Van-e egyáltalán hozzávetőleges, vagy meghatározott idő-intervallum, ami után meg kell ismételjem az eljárást annak érdekében, hogy ne múljon el az oldat hatása?

*Direkt választotta ezt a két kérdést, mivel ha az első kérdésére "nem" a válasz, akkor nem igazán praktikus egy drága holmi eképpen való megvédése, hiszen mi van akkor, ha mégsem fogja senki ellopni? A két feltett kérdés ugyanakkor összefügg, hiszen ha a második kérdésére is nemleges a válasz, akkor az ember a végén kénytelen lesz magán hatástalanítani. Szerény arckifejezéssel is vicces dolog ilyen kérdezni, de nem akar semmi konkrétat kijelenteni, pusztán csak kérdéseivel megüzenni a véleményét, ugyanakkor tisztázni néhány alapvető dolgot*

- Szerintem hasznos lehet akkor, ha olyan kivételes esélyünk adódik, hogy belemárthatjuk vetélytársunk/ellenfelünk ékszerét egy ilyen oldatba, ezzel szabotálva az esélyeit ellenünk.

*Elég tág megfogalmazás, de nem hajlandó konkrétabban fogalmazni. Sokkal jobban beindítja a fantáziáját az, hogy Owain megemlítette, hogy a Mixerazon oldat életveszélyes is lehet, ha a vérbe jut. Érdekes lenne tudni, hogy mit okozna egy tömény Etremendo oldat lenyelése, befecskendeződése az áldozatba.*

- Professzor, ha még egy kérdést megenged... Ön mennyire könnyen jönne rá, ha valaki ilyesmi tréfával próbálkozna Ön ellen?

*Kíváncsiságból megszagolja ezüstnyakláncát, hátha van valami különleges szaga.

Miután figyelmesen meghallgatta professzora válaszait, megjegyzéseit, csendben ül tovább, és amolyan "jófiúsan" de szerény visszafogottsággal mosolyog Noel, Amelie és Izzy viccelődésein. Láthatólag a professzort sem idegesíti, így ő sem idegesíti magát, hogy az óra egyre inkább kezd elbagatelizálódni.
Amikor Owain "megmenti az órát" azzal, hogy rátereli a szót a másik napirenden lévő leckére, Aram újult erővel fog bele a tankönyv olvasásába. Közben azért sikerül visszatartania egy hatalmas vigyort, amikor meglátja az Izzy által leleplezett Thort; neki még ez az első Varázsfegyvertan órája, ezért még új poénként éli meg az Owain termében lévő szobrot.
Miután elolvassa a leckét, és meghallgatja Noelt, megszólal, persze csak azután, miután egy feltűnőnek nem éppen mondható jelentkezést produkált.*

- Ahogyan Noel is mondta, az emberek... ~azért találták ki az isteneket~ az istenek így jobban meg tudták ragadni az emberek fantáziáját. Végülis, ha bele gondolunk, az egyszerű ember eképpen könnyebben tudott értelmezni kapni olyan jelenségeket, mint a mennydörgés, vagy a földrengés.

*Nem éppen arra gondolt, hogy milyen lenne lasszózó csellel az ellenség nyakába "varázsolni" az ilyen nyakláncot, s nem is arra, hogy kezében egy csattal hajkurásszon valakit körbe-kereken. Hanem inkább úgy, hogy elérje azt, hogy az ellenség maga tegye fel saját -tudtán kívül megbarbrált- nyakláncát. Ezért is kérdezte meg, hogy van-e valamilyen különösebb jele annak, hogy egy ilyen eljárással bepreparált ékszer mennyire ellenőrizhető. De Owain már csak ilyen szarkasztikus, ő megy egy halvány félmosollyal bólint a profnak, hogy tudomásul vette válaszát. Továbbra is úgy gondolja, hogy ezek az ékszerek varázsfegyverként nem sok hasznos dologra használhatóak. Viszont a mérgek, amikbee mártották őket, sokkal inkább - viszont közel sem esett akkorát a fejére, hogy akár egy minimális jelét is adja, hogy mennyire izgatja e téma.

Egyszer csak nyilik az ajtó.
Ed toppan be, eléggé fásultan néz ki. Valóban az lehet, hogyha még nem is óbégat azért, hogy mindjárt nyakig van az Owain által felállított csapdában.
Ám meglepődik, amikor nem várt viselkedést tapasztal Owainnel kapcsolatban. Nemhogy leharapná Ed fejét, amiért elkésett, hanem még "fiamnak" is nevezi. Nyilván történt valami baj a fiúval, gondolja, amiről Owain is tud, hogy ennyire megértő vele. De azért majdnem biztos abban is, hogy Owain és Ed között sokkal több van, mint azt eddig gondolta volna. Persze, továbbra úgy csinál, mint aki éppen semmi különösön nem gondolkodna, és csak pusztán várakozó-érdeklődő tekintettel nézne hol a semmibe hol pedig a professzorra.
Amikor elérkeznek a "harmadik napiredni ponthoz", persze elolvassa a könyvben leírtakat. Aztán meg váratlan - de ha bele gondol, nem is olyan meglepő - cselekvést tapasztal Noel felől. A fiú nyilván tisztában van ilyesmikkel, mert az biztos, hogy nem a könyvben leírtakat végzi éppen. Azért nagyon kíváncsi rá, hogy tulajdonképpen miben mesterkedik alias "Antisignus" (bocs, de a user csak most vette észre "a jeligét":p), ezért nem titkolt kíváncsisággal fordul oda, amikor Amelie kérdése elhangzik.
Részéről mindegy, hogy melyik szellem fog megjelenni, de ha szavazni kell, akkor inkább Merlinre szavaz. Tisztában van azzal, hogy most nagyon "izgi" dolgot csinálnak, de ő nem izgul egyáltalán, inkább csak kíváncsi, hogy hogyan történik a szellemidézés, és hogy mekkora akaraterőt kell majd összegyűjtenie ahhoz, hogy működjön a varázslat. Ugyancsak kíváncsi arra, hogy mennyire lesz mindez számára megerőltető.*